Rész, Fejezet
1 1, 12 | ereszd be!~Két hirtelenszõke fiúcska lépett be, az egyiknek,
2 1, 13 | Mellette a pitykés mellényû fiúcska poroszkált, egy pohár tokaji
3 1, 14 | helyette!~Helyreigazítván a fiúcska lábát, megkente, bekötözte,
4 1, 15 | érsek? Ez a kicsike, vézna fiúcska? De csak mégis összeszedte
5 1, 15 | fekete kócsagos csalmáját, a fiúcska elé lépett és így szólott (
6 1, 15 | szobáiba. Az okos, élénk fiúcska gyorsan lett általános kedvenc,
7 1, 15 | valamikor. Egy nyolc-kilenc éves fiúcska maga szerzi a nemességét!
8 1, 20 | közt egy szöszke, négyéves fiúcska, kinek a nyakára egy fatáblácska
9 1, 20 | ráijesztett:~- Ne bántsd, fiúcska - mert az olyan harang,
10 1, 23 | kedélyemet az a hit, hogy kis fiúcska gyanánt kezel.~- Jöjjön -
11 1, 35 | Kecskeméten nevelkedett, fiúcska korában (az apja mint tiszt
12 II, 66 | Édes örömmel telt el a fiúcska szíve, alig mert lélegzetet
13 II, 103| lehettek a szülei, mert a fiúcska nem tudott beszélni, nyájas
14 II, 138| kezecskéit és tapsolt.~Izmos fiúcska volt. Tagjait egyetlen ingecske
15 III, 45 | lovakat! Csak az a szegény fiúcska ne ébredne fel, mert megijed.~
16 III, 56 | egyébiránt igen jó magaviseletû fiúcska«. Ki az ördög tudna azután
17 III, 83 | volt. Az a szomorú, szelíd fiúcska, kinek arcán valami végzetszerû
18 III, 130| nyargal át ereimen. Vézna fiúcska voltam öt év elõtt, s mikor
19 III, 146| Egy körülbelül hétéves fiúcska éppen akkor ért lihegve
20 IV, 2 | játszott az ablaknál.~Eleven fiúcska volt XXIII. Gábor, s amint
21 IV, 95 | kis bimbó, szép egészséges fiúcska, megmaradt.~Gáthy Lőrincnek
22 IV, 96 | Miklós nevû tizennégy éves fiúcska elment a városháza elõtt,
23 IV, 96 | benn madárfészek van.~A fiúcska éhes volt (sehogy se kvadráltak
24 IV, 96 | Miklós nevû tizennégy éves fiúcska, aki a város titkát férfiasan
25 IV, 97 | lesz esve.~- Micsoda, ez a fiúcska a maga öccse?~Végignézett
26 IV, 97 | könnyel teltek meg), áldott jó fiúcska volt és okos, olyan verseket
27 IV, 127| könyörgött a két szöszke fiúcska.~- Jó, hát maradjatok, kedves
28 IV, 142| Félek - mondá reszketve a fiúcska.~Az asszony megszánta:~-
29 IV, 151| gyermekkel az anyja. - Te jó fiúcska vagy, bele kell nyugodni,
30 IV, 151| apád és a nyúl között!~A fiúcska gondolkozni kezdett, mintha
31 IV, 152| szemekkel a sógornémat, a fiúcska keresztanyját.~- Mi történt?
|