Rész, Fejezet
1 1, 14 | hamburgi harangok.~Pszt, csúnya harangok! Mintha lépteket
2 1, 15 | édes kis szépségem, de csúnya vagy! Gyere hamar, mosakodj
3 1, 19 | kellemetlen dologra kényszerít. Ön csúnya, rossz ember, ezredes! Mikor
4 1, 21 | Az a lõcslábú? Ösmerem. Csúnya urad van, fiam. Hát az apád
5 1, 23 | asztalt.) Az Istentõl is csúnya dolog, hogy eldugja az emberek
6 1, 23 | is megborzongott.~- Oly csúnya a halál, János… oly csúnya
7 1, 23 | csúnya a halál, János… oly csúnya és az a rettenetes, hogy
8 1, 25 | szert tesz valamiképpen (ha csúnya módon is), megkapja a hét-
9 1, 25 | Mit törõdöl te azokkal a csúnya csontokkal, öreg kecském,
10 1, 25 | biztatta õket Bõr Kristóf.~Csúnya egy paraszt volt ez a Bõr
11 1, 27 | ül. Mimike odaér. Hess, csúnya varjak! Nem biz az - hiszen
12 1, 27 | Krúdyt. Oh, te gonosz fekete, csúnya bosszú, de édes tudsz lenni!
13 1, 32 | Bántotta a hiúságát, hogy ilyen csúnya módon esett ki a jövedelmezõ
14 1, 34 | nem jól állt neki, nagyon csúnya fogai voltak.~- Hát abból
15 1, 35 | kölcsön.~- Ah! Mi ez? De csúnya!~- Egy medve-fog.~- Köszönöm,
16 II, 4 | csak férjhez veszett egy csúnya, ostoba szolgabíróhoz. Azontúl
17 II, 6 | fûszerezi a leves. Anélkül csúnya is, ostoba is, és semmivel
18 II, 10 | doktor barátom nagyon szereti csúnya mesterségét, bele van bolondulva,
19 II, 33 | teszi széppé a nõket.~Annyi csúnya nõt, mint a cívisek bálján,
20 II, 72 | sem tudott haragudni? Az csúnya, ripacsos, szimpatikus fizonómiájú
21 III, 30 | dohos pinceszobában.~Olyan csúnya, vereshajú fiú volt, aztán
22 III, 37 | tegnap is tetted, hogy »csúnya« vagyok. Ez a pénz most
23 III, 43 | sokat sír és keveset eszik. Csúnya grimaszokat vág a mamára,
24 III, 43 | furcsa leszesz… jaj, de csúnya leszesz… no, ne sírj, hát…
25 III, 91 | magamban:~»Hiszen nem is olyan csúnya ez a kis néni!«~Egy hónap
26 III, 113| vitézekrõl, elásott kincsekrõl, csúnya boszorkányokról.~- Igaz
27 IV, 28 | a ritka szakállát. Az a csúnya szokása volt, hogy mindig
28 IV, 81 | neveznek. Igaz is, hogy csúnya ember s hanyag öltözködésû,
29 IV, 133| holttest láttán.~- Menjen maga, csúnya gyilkos!~Én pedig diadalittasan,
30 IV, 144| kell, szívecském? Ej, az a csúnya Marci! Nem szép tõle! Pedig
31 IV, 152| asszonyt! (Neki magának csúnya felesége volt.) Kérdezi
|