Rész, Fejezet
1 1, 3 | Borissal, ki akkor még csintalan menyecske volt, valamely
2 1, 5 | heti ott mulatásuk alatt csintalan Örzsike mind a kettõt; ezer
3 1, 9 | sarjút? Milyen az út?~- Csintalan, tekintetes uram, csintalan…~-
4 1, 9 | Csintalan, tekintetes uram, csintalan…~- No, hát akkor ne bántsuk
5 1, 12 | fiatal úrtól, csinostól, csintalan udvarlás. Egy Nesselroth
6 1, 13 | ide ugrott, oda ugrott, a csintalan legyezõ a bokáit verdeste.~
7 1, 18 | rózsácskát?~Ajka körül kötekedõ, csintalan mosoly játszott.~- Egy bimbócskát
8 1, 20 | mögött állt s fölfújván csintalan arcát, hajjal benõtt homlokát
9 1, 23 | nyújtotta, azzal az önfeledt, csintalan bizalmaskodással, mely a
10 1, 23 | szoknyáit és kicsapta onnan a csintalan kis gallyat. Jaj, kicsillant
11 1, 26 | ni, mindjárt bemegy a kis csintalan az ingváll alá… ~A professzor
12 1, 27 | szélesen elterpeszkedve a csintalan sárga folyam, az Ipoly.~
13 1, 29 | Kiugrott helyettük egy csintalan, cukros menyecske.~- Jó,
14 1, 32 | pedig fölcsendült valami csintalan tót dal, lágyan, melankolikusan,
15 II, 3 | A huszártisztek nagyon csintalan gyerekek, tapasztalatból
16 II, 4 | alakulva politizálnak, egy-egy csintalan mosolyt erõltetve ajkukra,
17 II, 17 | ördögpozdorja... - tette hozzá csintalan mosollyal -, tied vagyok
18 II, 26 | megróvtok? Az, hogy kissé csintalan, hogy nincs aludttej-vére,
19 II, 26 | elé, a vidék rosszát, a csintalan, szeszélyes, a szófogadatlan,
20 II, 51 | Azután Lamiel felé fordult s csintalan mosollyal kérdé:~- Nos,
21 II, 122| okos kék szemeivel, pajkos, csintalan mosolyával.~Éppen a húsvét
22 III, 1 | Bohuskát, ki oldalvást látta, csintalan kacajra fakasztá.~- Már
23 III, 1 | türelmes nép.~A természet csintalan packázását majmolja minden.
24 III, 2 | csak derce! - vágta vissza csintalan mosollyal a molnárné. -
25 III, 2 | ugráltak a szemeiben és csintalan ördögök táncoltak elõtte:
26 III, 2 | tõle a belédi üveghutáig?~- Csintalan, majd mindig csintalan…~
27 III, 2 | Csintalan, majd mindig csintalan…~A vadász dünnyögött erre
28 III, 39 | Ugyan nevessetek neki, csintalan vízi tündérek!~Mórus megrestellte
29 IV, 128| nincs szivarom, pedig a csintalan út unalmát jó volna agyonfüstölni.
30 IV, 132| neked van«, mert tréfálkozó csintalan az én emberem, míg az irháját
31 IV, 152| istenemre nem, uram - szavalta csintalan pátosszal -, ifjamat nem
|