Rész, Fejezet
1 1, 1 | fogyatkozása, válogathatott bennök akár két kézzel. - Hát még
2 1, 3 | tükrözõdik vissza; ami tûz volt bennök azelõtt, az most valami
3 1, 11 | még annál inkább fokozta bennök a tudnivágyat. De harapófogóval
4 1, 12 | a hõsök néha megbotlanak bennök, és elesnek.~Mikor a két
5 1, 14 | alig van valami rendkívüli bennök. Egészen közönséges, mindennapi
6 1, 17 | valami pokolzöld tûz látszott bennök.~- Hát a tyúk hova lett? -
7 1, 20 | Erzsike nem igen vett részt bennök. A pletyka, amelyet legalább
8 1, 29 | foglalva?~- Mind.~- Kik vannak bennök?~Zsuzsi elszámolta lelkiismeretesen.~-
9 II, 4 | szavakat: szinte meg lehetett bennök kézzel fogni az õszinteséget.~
10 II, 9 | megtört, semmi kifejezés bennök többé; mintha az égé volnának
11 II, 15 | a görcsöt agyonfojtották bennök.~Suska Mihály kigyógyult,
12 II, 48 | nyomódtak azok.~Hátha igaz, ami bennök van!~Igen, igen, igaznak
13 II, 80 | te fogod megtudni, volt-e bennök agyvelõ.~Te fogod megenni
14 II, 96 | erõ. Már hogy is vóna erõ bennök, mikor mind olyan nyápic
15 II, 113| gyönyörködni tudna most bennök, nemhogy egy egész megsemmisített
16 II, 114| negyven-negyven forint volt bennök.~Remegõ szívvel fogtam az
17 II, 131| canaille« csak gyönyörködik bennök, de nem érintkezhetik, irigyelheti
18 III, 1 | ijedség, undor tükrözõdött bennök.~A falhoz lapulva s támaszkodva
19 III, 19 | könyvekből is ami szép, jó van bennök, tanulságot vont belőle,
20 III, 19 | Palatinszky históriája volt bennök megörökítve. De Gábor jó
21 III, 39 | neki éneklõ hangon, mi van bennök; õfelsége behunyt szemekkel,
22 III, 49 | négy-öt napig még eltart bennök, azután mi jövünk. Ha nem
23 III, 55 | mindig jobban megörült a bennök lévõ arany csecsebecséknek.
24 III, 62 | vadkörtét; egyformán piszkál bennök. A mi publikumunk pedig
25 III, 86 | bácsi!~Az aztán válogat bennök, mint az almában.~- Te szurtos
26 III, 89 | érni. Ha sok tudomány volt bennök, az ugyan el van ott temetve
27 III, 130| részeg ember megüsse magát bennök«. Ha a kisebb megyeház udvarán,
28 III, 142| valamit, azután babrált bennök egy kicsit, átfutotta a
29 IV, 95 | tett. Néha föl is csillant bennök egy-egy vonás, egy tekintet,
30 IV, 128| néha unalomból lapozgatok bennök, hogy elétárul a múlt, aranyos
31 IV, 139| az, ha maga gyönyörködik bennök az ember. Még az is megbocsátható,
|