Rész, Fejezet

 1   1,  1  |         magad! Segítség! Üssed, nem apád!~- Itt asszonyok is vannak, -
 2   1,  3  |           szólt Boris asszony. - Az apád meghagyta, hogy itt várjuk
 3   1,  3  |            hiszem én, hogy Péter az apád után kóborogjon. Na, csak
 4   1,  3  |       gondja is nagyobb a te bolond apád feltalálásánál.~- Ah! Miért
 5   1,  3  |             könnyeidet látva, miket apád elveszte fölött hullattál,
 6   1,  11 |        rosszat tudnak felõlem?~- Az apád miatt.~- Mit tudnak az én
 7   1,  11 |       mindent tudok. Tudom, hogy az apád hamis passzusokkal kereskedik.~
 8   1,  11 |           hát velem Apolka, vagy az apád.~- Verje meg az isten azt
 9   1,  19 |           két lova nem kerül meg!~- Apád nem fogja tudni, hova lettél.~-
10   1,  19 |           ló szerezte a kenyeret.~- Apád tehát szegény parasztember?~-
11   1,  21 |       Csúnya urad van, fiam. Hát az apád kicsoda?~- Az apám Nagy
12   1,  23 |           Aztán mit mondana szegény apád? Tehát csak menjünk, isten
13   1,  23 |          Egyik a másikat költögeti.~Apád táncolni taníttat, pajtásaid
14   1,  32 |               No hallod! Hát miféle apád van neked? Ki vagy te?~-
15   1,  32 |            szokott megköpködéssel: »apád, anyád idejöjjön«.~A szegény
16   1,  34 |           csecsebecsém, mit tettél! Apád ellen mit tettél?«~Majd
17  II,  14 |              No, hiszen kerülj csak apád elé!~Én úgy tettem, mintha
18  II,  60 |          meg így szólt:~- Boldogult apád nekem ajándékozta e rózsatõt,
19  II,  113|            nagy örömtõl, éppen mint apád. Benneteket minden meg tud
20  II,  113|           az oka.~A nõk távoztak.~- Apád megbolondult - mondá a mama -,
21  II,  126|           gyere hamar, haldoklik az apád.~A szegény leány futott.
22 III,  2  |                Hát miért nem varrat apád?~- Nincs apám! - felelte
23 III,  5  |    szomorúan.~- Hát mért nem varrat apád?~- Nincs apám - felelte
24 III,  7  |        mindenre. Emlegetett-e engem apád valaha? Mondott-e neked
25 III,  83 |         fonnyadt arcát.~»Meghalt az apád«! - mondá.~A gyermek mosolygott.
26 III,  83 |     koporsót nézze.~»Itt fekszik az apád, fiacskám!«~A gyermek nem
27 III,  83 | csöndesítették: »Hogy volna ez a te apád, hisz magad mondád, régen
28  IV,  97 |           egy jó gondolatom támadt. Apád említette, hogy egy albumot
29  IV,  151|             a szegény apa akarja.~- Apád betegségének õ az oka -
30  IV,  151|          mondám mogorván -, válassz apád és a nyúl között!~A fiúcska
31  IV,  152|    megköpködte a ropogós banknótát: Apád, anyád idejöjjön.~Okos Pali