Rész, Fejezet

 1   1,  9 |        kend, mintha egy esztergomi kanonok volna a keze alatt.~Jasztrab
 2   1,  13|      Vidovics János úr, aki éneklõ kanonok volt Vácott, de minden héten
 3   1,  13|         hajló ember volt az éneklõ kanonok, és az volt a különös, hogyha
 4   1,  13|           nem vehette el az éneklõ kanonok.~Egyik törzsvendég a másiknak
 5   1,  13|         disputa napokig; az éneklõ kanonok az asztalra csap:~- Micsoda
 6   1,  13|            úr. Amott meg az éneklõ kanonok úr.~Nem lehet feladatunk
 7   1,  15|             mikor érik a dinnye?~A kanonok gondolkozott egy kicsit,
 8   1,  15|        megszakítja:~- Jól van jól, kanonok uram, de hol van a házigazda,
 9   1,  15|   játszadoztak az ajkakon.~Kelemen kanonok kikelt arccal, megdagadt
10   1,  15|         Hej, páter - kiáltott rá a kanonok. - Nem látta a prímást a
11   1,  15|      Intézkedjék kegyelmed, hogy a kanonok ne kerüljön többé a színem
12   1,  15|         látvány tárult ki. Kelemen kanonok verekedett páter Morettivel,
13   1,  15|         környezetét, midõn Kelemen kanonok teljhatalommal idejött Esztergomba.
14   1,  15|       folytatni kellett. - Kelemen kanonok megint a kis Gregoriót találta
15   1,  15|      odaadással állta ki a Kelemen kanonok szekatúráit ura helyett. »
16   1,  29| parancsolón a hajdú. - A nagyságos kanonok úr beteg és pihenni akar.
17   1,  29|    asszonyság beleegyezett, hogy a kanonok úr elfoglalja a másik ágyat.~
18   1,  29|         táskákat cipelte utánuk.~A kanonok útközben utasításokat adott
19   1,  29|            volt szabad csinálni. A kanonok maga is lábujjhegyen lépett
20   1,  29|         odacseppent tulajdonosa, a kanonok, hirtelen levetkõzött, aztán
21   1,  29|     asszonyt, akin a fõtisztelendõ kanonok érkezett volt az éjjel.
22   1,  34|          jelent is, mint egy kövér kanonok teste. De kétezer forintról
23 III,  52|         elbeszélése)~1882~Egy öreg kanonok halt meg nemrég, aki a legutolsó
24 III,  52|       hoztál, édes fiam? - kérdé a kanonok, mert csak te-nek szólított
25 III,  52|          több, se kevesebb. Mert a kanonok kikötötte, hogy ő soha semmi
26 III,  52|           Domine Konopka - szólt a kanonok -, igaz-e, hogy ez jó pénz?~
27 III,  52|           No látod, fiam - szólt a kanonok felém fordulva. - Azért
28 III,  52|            megint? - förmedt rám a kanonok, föl sem nézve Ovidiusból,
29 III,  52|           mert két nagybátyja volt kanonok. Oh, a háládatlan korcs!
30  IV,  97|      sétálhatsz hazafelé, mint egy kanonok. Hanem én kotródom. Pá,