Rész, Fejezet

 1   1,  1  |            mint az ágrólszakadt.~A földesúr nagyon jó ember volt; egyszer
 2   1,  1  |           jutott minden, a jó arcú földesúr, a mesélgetõ Gyurka bácsi,
 3   1,  13 |  generálisa, a »tongeber«, egy tót földesúr, aki vitalitiumba adván
 4   1,  13 |            abba semmi komolyság.~A földesúr is elõjött eközben s megértvén,
 5   1,  19 |           egész játék. Mikor az új földesúr végigment az udvaron, akkor
 6   1,  19 | elfehéredve.~- Semmi jaj - mondá a földesúr, kibontakozva zavarából. -
 7   1,  19 |        kacagott, mint a gerlice.~A földesúr mindinkább rajta veszítette
 8   1,  19 |            mosás«, õ fõz és mos.~A földesúr még aznap magához hívatta
 9   1,  19 |          haja van és rövid esze.~A földesúr a szeme közé nézett; nyugodt
10   1,  19 |    fiókjában semmi feleletet.~De a földesúr is küzdött magával, míg
11   1,  19 |  feszegette többé aztán a dolgot a földesúr, soha nem szólt róla többé
12   1,  19 |            suhan be a kastélyba, a földesúr lakosztálya felé. Voltak,
13   1,  19 |           bizonyos, hogy egyszer a földesúr megszólította Rozálit; a
14   1,  19 |           menni, Rozáli? - kérdé a földesúr.~- Embere válogatja! - felelte
15   1,  19 |            menyecske mosolyogva.~A földesúr a szeme közé nézett jelentõségteljesen,
16   1,  35 |      mondani? - kérdé a trimóci új földesúr elhalaványodva.~- Azt, hogy
17  II,  43 | menedékházára.~- Megható - szólt a földesúr. - Önnek csakugyan nehéz
18  II,  47 |            betûnek.~Fiatal, mokány földesúr a Tiszán innenrõl, kinek
19  II,  61 |         bíró, jegyzõ és az odavaló földesúr fia, Szilkey Miska, ki különben
20  II,  65 |       Terebesi Laci a leggazdagabb földesúr Dunántúl. Aki ismeri, úgyis
21 III,  87 |  gazdálkodott az õsi kúrián, míg a földesúr évek óta benn hivataloskodott
22 III,  110|       furdalásokat okozott. Mert a földesúr, az igaz, hogy csak egy
23 III,  110|           ki hol kapja a magáét. A földesúr a határ déli részén szeretné
24 III,  110|        eszerint tudjuk, mit akar a földesúr, mármost hadd halljuk, mit
25  IV,  32 |         maga is észrevette, hogy a földesúr szemet vetett a leányra,
26  IV,  32 |        õket.~- Az bizonyos, hogy a földesúr kívánatára történt.~- Én
27  IV,  32 |       szegezné Zeleyre.~A hatalmas földesúr elsápadt, de csak egy percre.~-
28  IV,  126|           a vadászaton).~A litavai földesúr nagy gavallér volt, de a
29  IV,  126|  tamáskodni.~- És ugyan ki állja a földesúr útját? Talán kee?~- Nem
30  IV,  126|           Krisztus állja majd el a földesúr útját, mert a hegyi út,