Rész, Fejezet
1 1, 3 | korteskedést is az újságírók, amin nem fognak megbotránkozni.~
2 1, 9 | hallatlan vakmerõségrõl (amin fõleg Taplós Ferenc úr botránkozik
3 1, 16 | olyan fejben teremhet meg, amin korona van. Közönséges kalap
4 1, 16 | elmosódott hang abból a nótából, amin a kurucok masíroztak erre…~
5 1, 17 | lublói rémeset nyitját - amin éppen nem lehet csodálkozni
6 1, 18 | kinyújtott tésztájához, amin mazsolaszemek vannak elszórva.~-
7 1, 23 | történik Prakovszkyval, amin már százszor gondolkoztam
8 1, 23 | bizonyos szelet papirost, amin átütõdtek ákombákomjai.~
9 1, 25 | szúnyogjai garázdálkodnak. Amin Pál úr jóízûen nevetett,
10 1, 26 | azt a káposztafej-játékot, amin ha megnyomnak egy rúgót,
11 1, 32 | ez nehéz -, vagy olyat, amin nincs semmi észrevenni való,
12 1, 32 | az a szomorú processzus, amin a nemesi kastélyok rendszerint
13 1, 32 | valami új selyemszövet, amin egy pecsét sincs.~A kasznár
14 1, 33 | áporodottá lett az ábrázata - amin aztán õk csodálkoztak.~-
15 II, 7 | szürke gebe vitte most is, amin azelõtt szokott járni; hanem
16 II, 29 | mert hát nagy dolog az, amin sok, roppant sok gondolkozni
17 II, 34 | kis nyílás maradt csak, amin a világosság beférhetett.
18 II, 65 | kikosaraztam. Csak annyim volna, amin elutazhatnám Svédországba!
19 II, 111| hordógerendára támasztott donga, amin ül.~Mindig más-más képek
20 III, 1 | csempészi vissza másnap. Amin nincs rajta a »tempus«,
21 III, 15 | s azt a halvány csacsit, amin ül, kineveztetné valahová -
22 III, 38 | jellemû volt. Bõvebb szálat, amin elindulhattam volna, egyszer
23 III, 43 | Hiába tanítják a pacsi-ra, amin mindig nevetett ezelõtt,
24 III, 65 | ha nem a Tokajból jövõ, amin rajta van a kis lány is?~-
25 III, 142| miféle tengeri herkentyû az amin dolgozol?~- A megye területén
26 III, 144| nincs csont.~- Azt add ide, amin ülsz.~- Én a székemet nem
27 IV, 41 | éppen a kacsaláb hiányzott, amin forogjon.~Hanem akitõl kérdezõsködni
28 IV, 85 | Hatvani.~- Azt add ide, amin ülsz - követeli a kutya.~-
29 IV, 127| elevenné tenni az aranybikát, amin roppant dühbe jött a nagy
30 IV, 144| mert hisz úgysem volt kar, amin üljön.~A pendeles gyerek
|