Rész, Fejezet

 1   1,  19|         a hétéves háborúban gróf Waldeck Henrik. Egyik élet-írója,
 2   1,  19|      akiket õ házasíthasson meg.~Waldeck a háború végén egy huszárezred
 3   1,  19|          tanuljanak meg németül.~Waldeck gróf a negyvenedik esztendejét
 4   1,  19|       ordítson a szél énmiattam.~Waldeck gróf még egyszer megnézte
 5   1,  19|      Ekkora halálmegvetésrõl még Waldeck Henriknek se volt fogalma.~-
 6   1,  19|        Jó lesz? Jössz-e? Én gróf Waldeck vagyok!~Erre a szóra aztán
 7   1,  19|     nincsen túrja, csak virágja. Waldeck gróf megkérdezte:~- Te valami
 8   1,  19|          gvardián? - csodálkozék Waldeck gróf. - Miféle bolondokat
 9   1,  19|    szúnyog is megcsúsznék rajta.~Waldeck sóhajtott és nevetett egyszerre.
10   1,  19|       ütött, de a legnagyobbat a Waldeck gróf szívén. Észrevétlenül
11   1,  19|     kezét. Tilos az idegeneknek.~Waldeck gróf nem értett ahhoz a
12   1,  19|        leszedni a nõi nyerget; a Waldeck vasderesére Nagy Józsi káplár
13   1,  19|     lovasoknak s egyenest a gróf Waldeck lovának lábai alatt menekült
14   1,  19| kegyelmedre nézve, óbester uram!~Waldeck gróf visszamosolygott boldogan.
15   1,  19|         Várom a három parancsot.~Waldeck szinte megzavarodott a szerencséjétõl
16   1,  19|      ebédre.~A boldogságban úszó Waldeck gróf közbeszólt:~- Téved,
17   1,  19|    percet se akart veszteni gróf Waldeck, odafordulván a szép asszonyhoz:~-
18   1,  19|      haragszom rád gyõzelmedért, Waldeck, megteszem a legényedet
19   1,  19| asszonyok és rókák járását.~Csak Waldeck úr vette katonás közönnyel.
20   1,  19|   Kegyetlen kutya - súgta most a Waldeck titkába beavatott Bittó
21   1,  19|        megindult. A szegény gróf Waldeck hogy megjárta! Részint nevettek
22   1,  19|    ebédnél mit követel majd gróf Waldeck? Lesz-e fullánk, tövis az
23   1,  19|         Sem az egyiket nem tette Waldeck úr, sem a másikat, hanem
24   1,  19|       tehát a második parancsát.~Waldeck gróf felállott s elébe lépett:~-
25   1,  19|          Nem sokat kérette magát Waldeck. Szinte kikívánkozott belõle
26   1,  19|    tudtam én ezt a szokást.~Gróf Waldeck is vállat vont:~- Hja, minek
27   1,  19|          többé a Daninak, csak a Waldeck grófnak öntötte ki egyszer
28   1,  19|         a szívét borozás közben. Waldeck gróf is a magáét. A Waldeck
29   1,  19|      Waldeck gróf is a magáét. A Waldeck szívében még mindig a Johanna