Rész, Fejezet

 1   1,  2  |   társasághoz.~- Az én apám. Van szerencsém önöknek bemutatni!~- Quel
 2   1,  4  |         fijához van öcsémuramban szerencsém…~- Bizonyosan ösmerte szegény
 3   1,  4  |         Nro. 1 nem használt, van szerencsém átnyújtani a Nro. 2-õt.~
 4   1,  8  |         Nr. 1. nem használt, van szerencsém átnyújtani a Nr. 2-õt.~A
 5   1,  9  |         Krupicseknek.~- Nem volt szerencsém hallani - maliciózuskodék
 6   1,  12 |       Nincs nekem, ecsém, akkora szerencsém.~- Márpedig az így van,
 7   1,  13 |         kedvetlenséggel.~- Nincs szerencsém. Én egyébiránt Kovik doktor
 8   1,  13 |      értette délelõtt, hogy nagy szerencsém van a szarvakhoz?~Druzsba
 9  II,  2  |    Apropos! Majd elfeledtem. Van szerencsém magamat becses barátságukba
10  II,  24 |          Kerecsy Aladár úr, volt szerencsém.~Azzal méltóságos, lassú
11  II,  62 |          ah! Igazán örülök, hogy szerencsém van fölségtekkel szemtõl
12  II,  63 |      Nemde Seregélyi urakhoz van szerencsém.~- Tetõtõl talpig uram!~-
13  II,  72 |       barátom, kiben ezennel van szerencsém bemutatni Pallér Miksa urat,
14  II,  113|     felköltésére. - Gróf úr, van szerencsém leányomat, Elizt - bemutatni.~
15  II,  113|    hallanod. Kegyelmes uram, van szerencsém neked bemutatni földimet,
16  II,  135|      Odaérnek.)~- Asszonyom, van szerencsém bemutatni Fenyéry Miklós
17 III,  8  |      szervusz. Kihez van, kérem, szerencsém?~- Hát nem ösmersz? Régi
18 III,  14 |          Akármihez kezdek, nincs szerencsém - dünnyögé szomorkásan.~-
19 III,  87 |    ráhágott a lábamra.~Ez volt a szerencsém.~- Bocsánatot kérek - mondám
20 III,  95 |    Európa összes elõkelõ kutyáit szerencsém volt látni, s igen közeli
21 III,  116|    szentenciáját, arra nézve van szerencsém ugyanazon nemes községbõl
22  IV,  27 |          fogvacogva.~- Kihez van szerencsém? - kérdé megszelídülve.~-
23  IV,  41 |       vagyok. Kihez van különben szerencsém?~- Bibithy István.~- Bibithy!
24  IV,  41 |       jól megvan. Nem volt hozzá szerencsém a »Budapesti Közlöny«-ben.~
25  IV,  56 | mellékesen kérdé:~- Kihez légyen szerencsém?~- Baborkay István vagyok.~-
26  IV,  84 |          szavát azonban nem volt szerencsém megérteni, annyit mégis
27  IV,  98 |          sokszor lett volna némi szerencsém és az mind a kártyán múlott.
28  IV,  105|   beszélni - mondám. - Kihez van szerencsém?~- Én a felesége vagyok
29  IV,  130|         De bizony ebben sem volt szerencsém.~Ráfanyalodtam tehát az