Rész, Fejezet
1 1, 3 | darabokban szakadjon le az õ lázasan dobogó keblére.~- Istenem…
2 1, 4 | gagyogást hallatott.~Erzsike lázasan sikoltott föl.~- Hát mégis
3 1, 8 | gagyogást hallatott. Vilma lázasan sikoltott föl:~- Hát mégis
4 1, 9 | érzetében szitkok közt távoztam, lázasan fontolgatva, mit kell cselekednem.~
5 1, 12 | Pista elpirult, s szemei lázasan csillogtak.~- Legelõbb is
6 1, 12 | hozzáfogtak az ásatásokhoz, s lázasan folyt a munka. Laci felásatta
7 1, 12 | paranccsal.~A Laci szíve lázasan dobogott, egy szót sem bírt
8 1, 14 | Nagy dolog ez a klubban. Lázasan nyüzsög a mameluk-tábor.
9 1, 14 | Péterre, türelmetlenül, lázasan, kétszer is azon a ponton,
10 1, 18 | Talán éppen ezt! - lihegte lázasan.~- Nem, nem. Adja vissza
11 1, 23 | ezután… ezután? - sürgetém lázasan, türelmetlenül.~- Várjunk
12 1, 25 | magyarázatába. Apró szemei lázasan csillogtak, heves gesztusokkal
13 1, 29 | Tudnom kell - lihegte lázasan.~Az ajtó megnyílt, Kozsibrovszky
14 1, 32 | követ s térül-fordul nagy lázasan, szorgalmasan.~- Az ördög
15 1, 33 | világon. A fél vármegye lázasan várta a bekövetkezõ eredményt;
16 1, 34 | Enyim õ - hörögte a legény lázasan. - Nekem ígérte. Talán nem
17 II, 2 | A »világ szíve«, Párizs, lázasan feldobogott a nagy csapások
18 II, 6 | megzsibbadt a nagy örömtõl, erei lázasan lüktettek...~Hangja fuvallatszerû
19 II, 60 | megtelnek könnyekkel, szíve lázasan dobog a felindulástól.~Majd
20 II, 90 | látni a fáklyavilágnál lázasan dolgozó népet, kioltani
21 III, 6 | keze reszketett, szemei lázasan égtek. Koritnyicára! Hiszen
22 III, 56 | végignézett rajtuk. Szíve lázasan dobogott örömében. Nemzetes
23 III, 102| láttam, fogtam egy óra elõtt!~Lázasan, izgatottan forgattam az
24 III, 102| Anna - folytattam hörögve, lázasan -, elvitte ugye az arcképemet?~
25 IV, 1 | Szívemet megdobogtatta lázasan, s a kártya megreszketett
26 IV, 83 | egy igazi gróffal. Szívem lázasan dobogott, a félelem szorongásai
27 IV, 120| úgy, kisasszony - hörgém lázasan. - Most már én kérdem öntõl, »
28 IV, 145| Szelimnek mondta magát, lázasan lihegett fekhelyén, néha-néha
29 IV, 151| szíve az enyémén pihegett lázasan hangosan.~- Nem kell a nyúl
|