Rész, Fejezet

 1   1,  4  |          hazáról zengett szomorúan, lágyan, sötéten, viharosan… mindenütt,
 2   1,  5  |            õróla zengett szomorúan, lágyan, sötéten, viharosan… mindenütt
 3   1,  11 |            ördög sem bír.~Az Apolka lágyan csengõ hangja hallatszott
 4   1,  14 |           az anyaföld piheg édesen, lágyan, s a Pán sípjának andalító
 5   1,  14 |         alkony volt. A zene hangjai lágyan szûrõdtek át a levegõn a
 6   1,  18 |             csengõ hang felelt most lágyan, reszketegen:~- Meghalsz,
 7   1,  18 | Megszégyellte gyanúját Mihály úr, s lágyan, szinte kérlelõen szólott
 8   1,  20 |           jelre szólni kezd a nóta, lágyan, csendesen, mintha csak
 9   1,  23 |          fákra és füvekre, a felhõk lágyan, szelíden vonultak el a
10   1,  23 |           jó fiúnak látszik - szólt lágyan, behízelgõ hangon -, adja
11   1,  26 |             Vitaj dusa moja~Szépen, lágyan hangzott, mint az Eol-hárfa
12   1,  27 |            egy egész raj, zümmögtek lágyan, édesdeden, és szálltak
13   1,  28 |           hogy ne fázzék.~Szelíden, lágyan beszélt, éreztem, hogy a
14   1,  32 |           valami csintalan tót dal, lágyan, melankolikusan, hogy bolonddá
15   1,  35 |           nyolc vonó, s közbe szólt lágyan egy flóta, meg egy klarinét,
16  II,  7  |         titkos szerelem költészete, lágyan, olvadékonyan, mint az aeolhárfa.~-
17  II,  7  |        jelenlegi barikádja! Melanie lágyan borult ezek hallatára Mády
18  II,  24 |        kinek szõke aranyfürtös feje lágyan hajolt az Aladár vállára.
19  II,  53 |         Igen, igen - suttogja Klára lágyan -, Eszti már alszik.~Lenyugodnak.~
20  II,  60 |       szobát. És beszélt a csillag, lágyan, édesen, ahogy a legjobb
21 III,  2  |            ülj le mellém! - suttogá lágyan.~Kigyulladt a Csuz Gábor
22 III,  19 |          harmat megfürössze, szellõ lágyan, szelíden suttogjon fölötte
23 III,  39 |             csak a habok locsogtak, lágyan, halkan: az esthomály sötét
24 III,  69 |        felfogja lépteinek neszét, s lágyan suttogja: »õexcellenciája
25 III,  115|             úr! - suttogja egy hang lágyan, kellemesen. - Jöjjön, szabaduljon
26  IV,  1  |            Jól van, meglesz - súgta lágyan, odaadóan.~- Mikor? - lihegtem.~-
27  IV,  82 |            egyre ízesebb, nyelvemet lágyan csipkedi, felsõ szájpadlásomat
28  IV,  145|    tündérnõje, szelíd, puha kezével lágyan megsimogatva becsületes,
29  IV,  146|             kisasszony - felelte ez lágyan, olvadón.~- Elfelejtkezik -