Rész, Fejezet

 1   1,  9  | trombitaszó.~A gyászruhás szolgák lábujjhegyen járnak-kelnek a nagy úr
 2   1,  9  | trombitaszó.~A gyászruhás szolgák lábujjhegyen járnak kelnek a nagy úr
 3   1,  14 |          meredt, Balduin ellenben lábujjhegyen odalopózott és átfogta a
 4   1,  15 |           fölkelt, fölöltözött és lábujjhegyen kiosont. Ráakadt a fáradt,
 5   1,  27 |         kicsit megtisztul a feje.~Lábujjhegyen lépkedett, nehogy felköltse,
 6   1,  29 |       csinálni. A kanonok maga is lábujjhegyen lépett be, jó estét se mondva;
 7   1,  31 |           ismerõs, jár-kel némán, lábujjhegyen, nehéz zsákokat emelnek
 8   1,  31 |         fejérõl az ajtóban, aztán lábujjhegyen közeledik a halotthoz s
 9   1,  34 |    lélegzete.~No, most! Fölkelt s lábujjhegyen közelgett a kancsó felé,
10  II,  7  |    Hol-hol fölkel betege mellõl s lábujjhegyen eltipeg a nagy állótükörig,
11  II,  15 |      felvigyázni, hogy az emberek lábujjhegyen járjanak az ablak alatt...~...
12  II,  53 |           hosszan mereven...~Majd lábujjhegyen az udvarra nyíló ablakhoz
13  II,  71 |          csöndesen utána lopóztam lábujjhegyen, vigyázva a háta mögött,
14  II,  72 |           arisztokrata, s lassan, lábujjhegyen bírt csak ahhoz a ponthoz
15  II,  90 |          denevér.~S amint lassan, lábujjhegyen közeledik a hûvös éjfél,
16  II,  99 |    bárcsak magához jönne szegény! Lábujjhegyen visszasompolyog az ágyhoz
17  II,  116|           konyháról, a fiatal apa lábujjhegyen lopódzik oda a gyerekhez,
18  II,  118|           nem bánom.~Mikor jössz, lábujjhegyen lépkedsz, hallom, milyen
19  II,  127|    bárcsak magához jönne szegény!~Lábujjhegyen visszasompolyog ágyához
20  II,  132|     mamácska bejöhessen.~Felkelt, lábujjhegyen odalópozott az ablakhoz
21 III,  2  |           Befogott orral, lassan, lábujjhegyen léptünk a szobaajtóhoz,
22 III,  2  |           járnak odafönn…~.......~Lábujjhegyen járnak a veres majorban.
23 III,  4  |            Befogott orral, lassan lábujjhegyen léptünk a szobaajtóhoz,
24 III,  33 |          Mit akar? - nyögi a nõ s lábujjhegyen lépked elõre a mahagóni-asztal
25 III,  49 |         úgy a patkós csizmáiddal. Lábujjhegyen járj, azt mondom. Az a tervem
26 III,  64 |           Rögtön utánam jöjjön ki lábujjhegyen, s menjen bátran keresztül
27 III,  81 |        mondták a szíves öregek, s lábujjhegyen tipegve jártak a szobában,
28  IV,  75 |     feléje, letévén a pakktáskát, lábujjhegyen a háta mögé került, száján
29  IV,  151|           igazi kényúr, aki körül lábujjhegyen járnak, akinek minden szisszenését