Rész, Fejezet

 1   1,  1  |          olyan szomorú nótát, hogy könny gördült ki a Molnár Erzsike
 2   1,  1  |        némelyikéhez vér, másikához könny és mindnyájához átok van
 3   1,  2  |            lehajtotta fejét és egy könny gördült ki szempillái alól.
 4   1,  2  |          veszi észre, hogy egy-egy könny csordul végig ráncos, sápadt
 5   1,  3  |          adója, s ott csillogott a könny.~És mintegy önkéntelenül
 6   1,  3  |           körüskörül; Péternek egy könny játszott szemeiben, a nagyságos
 7   1,  4  |          ne menj el!…« Egy elõtörõ könny jelentkezett a szemeiben;
 8   1,  9  |     becsületébõl is: nem kell neki könny és sóhajtás útravalóul.~
 9   1,  9  |     becsületéből is: nem kell neki könny és sóhajtás útravalóul.~
10   1,  12 |           jó öregeket, kiknek erre könny peregne végig a ráncos arcukon.
11   1,  23 |          közbe az édesanyám, s egy könny csepp buggyant ki a galambszelíd
12   1,  25 |            megpillantotta, egy pár könny csordult le arra a nagy
13   1,  26 |    elérzékenyült, úgy tett, mintha könny rengedezne a pilláin erre
14   1,  31 |             a szemeibõl kicsorduló könny odacsöppent annak a szöszke
15  II,  9  |            soká nézte a képet, egy könny sem esett ki szemébõl, csak
16  II,  12 |      vannak. Álmos szeméből is egy könny gördült ki, de csakhamar
17  II,  15 |       érzékenyedtem egyszerre. Egy könny futott le a dolmányomon.
18  II,  15 |        olyan indulatosat csaptam a könny helyére, hogy végighangzott
19  II,  17 |            kútfõk nyomán: ilyenkor könny gördült le hamuszín ábrázatján,
20  II,  50 |       melybõl kicsordulóban volt a könny...~- Uram - mondá az egyik
21  II,  51 |        hagyjon a környezetnek, még könny is csillog szemében, amint
22  II,  66 |        komolyan.~Palinak egyszerre könny tolult szemeibe.~- Oh, szegény
23  II,  66 |       sírni.~A Molnárnénak szintén könny tolult a szemébe, meghalt
24  II,  95 |         Szíve elfacsarodott, s két könny gördült ki szemébõl, s amint
25 III,  80 |        melyet legkevesebb bánat és könny kísért sajátságos útjára.~
26  IV,  62 |        ravasz szemeiben mintha egy könny csillant volna meg.~- Ne
27  IV,  100| visszalöklek!« Kiesett szemembõl a könny… Meglágyultam, ember vagyok.
28  IV,  100|     állhattam tovább, kibuggyant a könny a szemembõl, fölkaptam a
29  IV,  127|             kibuggyant szemeibõl a könny s végigfolyt hosszú, deresedõ