Rész, Fejezet

 1   1,  13|           tana-Johanna«, »rohanna- Johanna«.~- Az ördögbe is! - kiáltott
 2   1,  15|             A pécsi legyen Aragoni Johanna.~S ebből az alapeszméből
 3   1,  19|      mondani, mert ami a Cselejthy Johanna Mária grófnõ híres házasságát
 4   1,  19|    helyezte, ahol a szép Cselejthy Johanna töltötte a gyászesztendejét.
 5   1,  19|          mai elõkelõ dámák. A szép Johanna grófné például soha életében
 6   1,  19|         szétgurultak, összetörtek.~Johanna nevetve mondá Nagy Józsinak:~-
 7   1,  19|         vele, miközben dicsérték a Johanna grófnõ jó szívét, aki így
 8   1,  19|          volna a második parancsa?~Johanna szemérmetesen pillantott
 9   1,  19|            volt a kastély-kertben. Johanna Waldecknek nyújtotta karját
10   1,  19| mérgelõdtek és azt hirdették, hogy Johanna grófné tökéletes bolond.
11   1,  19|          lett, mint magyar nagyúr. Johanna, aki a rajongásig ragaszkodott
12   1,  19|       lenézésben, ami roppant fájt Johanna grófnõnek, s addig-addig
13   1,  19|       udvari estélyre, - azt hitte Johanna, hogy ez rehabilitálni fogja
14   1,  19|           után, mint a válás. Maga Johanna grófnõ óhajtotta, s a fölséges
15   1,  19|      Waldeck szívében még mindig a Johanna grófnõ képe motoszkált,
16   1,  32|            most nektek mondok: én, Johanna Alcantes di Malvosa grófnõ,
17  II,  40|            a béke e derült ege, ha Johanna asszony, a szakácsné, hivatalos
18  II,  40|            ebédre?~- Túróscsuszát, Johanna asszony, karfiollevest és
19  II,  40|         nem állhatom a szagát sem. Johanna szakácsné, készítsen ön
20  II,  40|           s egy óra múlva, mialatt Johanna asszony a legnagyobb zavarban
21  II,  40|            onnan örökre hazahozza; Johanna meg igyekezett a hallott
22 III,  63|            már, a fiúsított Franke Johanna grófnõ. György, mint tudjuk,
23 III,  63|           tépte széjjel idõközben.~Johanna grófnõ magas, szikár leány
24 III,  63|       haragos indulatba jöhetett a Johanna grófnõ praktikája miatt,
25 III,  63|          születési dokumentumokat, Johanna grófnõ arcát elfutotta az
26 III,  63|       eltalálta, hogy ármány, mert Johanna grófnõ még az éjjel átköltözött
27 III,  63|           elõtt - odalépett Franke Johanna is a maga okmányaival, amely
28 III,  63|         hírére, de nyomban, Franke Johanna grófnõ, járta az országtartó
29 III,  63|     csevegett, oda sem hallgatva a Johanna beszédére.~Csak néha-néha