Rész, Fejezet
1 1, 1 | szigorú arca egészen nyájassá változott az elbeszélés végén.~Jancsi
2 1, 2 | nagy idõ, azóta sok minden változott meg!~Stofi bácsi már öt
3 1, 2 | Kálmán!~Csak Sásdy esküdt nem változott; õ megmaradt abban az örökös
4 1, 2 | Az iroda bútorzata nem változott. Ugyanaz a náthás iktató,
5 1, 4 | lassankint tomboló viharrá változott.~Miklós volt kénytelen szólani,
6 1, 5 | mereven, mint egy kõvé változott kérdõjel: arcáról lecsurgott
7 1, 5 | arca zölddé, majd fehérré változott. Egészen felvette a »nemzeti
8 1, 9 | belépett. Körülbelül semmit sem változott 1847 óta, amely idõbõl bemutattuk
9 1, 9 | érzés csöndes megelégedéssé változott. Most már legalább keresztülesett
10 1, 9 | támaszkodva, mint egy kõvé változott nagy húsdarab, a tubákpikszist
11 1, 10 | hiszen mind hadi előnnyé változott e fogyatkozás, mihelyt az
12 1, 15 | keresztet, menten lónak változott volna.~Az okosabb emberek
13 1, 18 | a mellében és zihálássá változott. »Megölöm ezt a tékozló
14 1, 26 | a csövön, de biz az nem változott át puskává.~A kakast tehát
15 1, 26 | belõle aludttejet). Nem változott itt egy jotta sem, még a
16 1, 32 | a világ!«~Pedig ugyan mi változott benne meg? Talán valami
17 II, 1 | sok jó érzelem mind pénzzé változott volna, bizony meg lehetne
18 II, 5 | világ »camera obscurá«-vá változott volna, hogy a három urat
19 II, 6 | kimondhatatlan szelíddé változott, mintha valami pajkos angyal
20 II, 7 | mint tegnap.~A világ nem változott semmit. Egészen érzéketlenül
21 II, 35 | korbácstól félt - félelemmé változott; jól tudva, hogy büntetést
22 II, 38 | csimpeszkedett, arcán ravaszsággá változott a düh, s addig s oly behízelgõn
23 II, 41 | ellen. Az arcjáték folyton változott. Halálos izzadság-csöppek
24 II, 53 | nevetett. Csupán nehány napig változott volt át lelke verõfénye
25 II, 62 | legelõzékenyebb házigazdává változott át. Néhány perc múlva gazdagon
26 II, 72 | mindenség egy nagy égi nappá változott s milliárd sugarait költögeti,
27 II, 76 | alatt az angol nyelv tóttá változott bennem. A doktorok tudják
28 II, 77 | egyébkor. Semmi, de semmi sem változott.~Oh, de én éreztem, hogy
29 II, 78 | Arcának egyetlen porcikája sem változott; hidegen hagyta, mintha
30 II, 101| Idegességem napok múltával dühhé változott, elsápadtam, majd elvörösödtem
31 II, 106| nyomorult vízben, s mégsem változott el se csukává, se durbinccsá, -
32 II, 135| asszonyság (most már arra változott át a »beteg asszonyság«
33 III, 1 | arca szokatlan büszkévé változott.~- Legyen nyugodt. Már én
34 III, 2 | szépnek, tömöttnek, inkább változott volna lennek, vagy hullott
35 III, 43 | reménykedõn.~Nem, nem, semmit sem változott. Éppen semmit. Megnyugodva
36 III, 53 | arca egyszerre komollyá változott, de nem a harag ült az edzett
37 III, 63 | az úrasszonyt, mosolygóra változott képpel kérdé, mi járatban
38 IV, 64 | Látta, hogy a szerencse nem változott meg, most is a régi, aki
39 IV, 85 | eltûnt a víz, olyan szárazzá változott a szoba, mint annak elõtte
40 IV, 92 | hangja lággyá, siránkozóvá változott -, ne kérje tõlem a dekrétumot.
41 IV, 115| évi adómról, amely mindég változott, tekintet nélkül arra, hogy
|