Rész, Fejezet

 1   1,  1  |          ült Jancsi mellett, arról gondolkozva: »hej, mikor én ilyen legény
 2   1,  2  |          szegény mamának.~Stofi úr gondolkozva járkált föl s alá, hiúzszeme
 3   1,  12 |       vissza.~Pista megállott erre gondolkozva, miután elõbb kifújta magát:~-
 4   1,  32 |             Adjon tanácsot!~A báró gondolkozva járkált fel s alá, aztán
 5   1,  34 |         homlokán, mintegy hangosan gondolkozva.~- Itt hagyjam a várost,
 6  II,  7  |           ördögbe is... - folytatá gondolkozva - tegnap még ebben a sapkában
 7  II,  13 |      Miklós, a kõszegi várkapitány gondolkozva járt szobájában fel s alá,
 8  II,  20 |     elhagyja a kávéházat. Az utcán gondolkozva megy, néha megáll, még egyszer
 9  II,  51 |           szórakozottan.~Danner úr gondolkozva nézett maga elé, aztán lassú,
10  II,  99 |        mely a kályhánál áll, rólam gondolkozva, szomorún, sötéten ott abban
11  II,  99 |           nézte õket szivarozva és gondolkozva. És mégis olyan jól érezték
12  II,  99 |          odaállni, hidegen, némán, gondolkozva, egyik a kedves, másik a
13  II,  127|        mely a kályhánál állt, róla gondolkozva szomorún, sötéten... ott,
14  II,  127|           nézte õket szivarozva és gondolkozva. És mégis olyan jól érezték
15  II,  127|         odaállani, hidegen, némán, gondolkozva, egyik a kedves, másik a
16 III,  1  |         dünnyögve távozott.~Miklós gondolkozva ült egy percig nõvére mellett,
17 III,  1  |            le a létrán, éppen azon gondolkozva, hova bújjék szégyenletében
18 III,  2  |          semmi sincs!…~Ködös fejét gondolkozva hajtotta le egy szuszékre…
19 III,  73 |          Engem el nem ámít…~Azután gondolkozva vakarta meg füle helyét,
20 III,  81 |    gödölyét, azt mondta a férjének gondolkozva, rángatva jobbra-balra szép,
21 III,  97 |           kívánságunk okát. Azután gondolkozva járt fel s alá, a dohányzacskójával
22 III,  110|           kendtek?~A halinás tótok gondolkozva igazgatták fésûiket, melyek
23 III,  112| odapingálta a kusza öreges betûket gondolkozva:~»Láttuk. Nem igaz. A veres
24 III,  132|      kérésemet. Nagyokat hümmög, s gondolkozva vakargatja rövidre nyírt
25  IV,  35 |        méltányos.~Ezen a histórián gondolkozva, gyakran eszembe jut, hogy
26  IV,  41 |        prüszkölve röpített, míg én gondolkozva hunytam be szemeimet, hátradõlve
27  IV,  97 |       fõkapitány úr.« A fõkapitány gondolkozva járkált egy darabig a szobában,
28  IV,  121|     könyveimbõl vagy pedig mereven gondolkozva bámult a falra órák hosszáig.
29  IV,  151|        mentében, ment, ment lassan gondolkozva, guruló szekerek alatt,