Rész, Fejezet

 1   1,  12 |          itt mindjárt?~- Oh, te kis csacsi… nem úgy van az!~E pillanatban
 2   1,  13 |                Aztán az, hogy »nagy csacsi a Micike, az õ esze picike«.
 3   1,  14 |            lapátot.~- Maga ügyetlen csacsi! - pattant föl Eszter hangosan,
 4   1,  14 |         csacsinak.~- Csakugyan nagy csacsi, ha ezt megorrolta. De mégis
 5   1,  14 |           igaza volt, hogy ügyetlen csacsi vagyok.~- Ne legyen olyan
 6   1,  14 |         lettem volna olyan ügyetlen csacsi, mikor a nyakamat átfogta,
 7   1,  14 |  változtatni. Te voltál az ügyetlen csacsi, nem az a másik. Szalad
 8   1,  14 |             De ami téged illet, kis csacsi, hisz e szerint köröztetnek
 9   1,  20 |       kendõt Erzsinek, mert amilyen csacsi, képes volna haragjában
10   1,  20 |            nem loptam, nem öltem.~- Csacsi vagy. - Vannak még ott egyéb
11   1,  20 |           Nem lehetetlen, hogy az a csacsi Pista az utolsó másodpercben
12   1,  21 |       sírásra is fakasztottam. Nagy csacsi a kicsike.~
13   1,  27 |         eszébe az adressz.~- Látod, csacsi, én tudnék neked egy pénzforrást.~-
14   1,  27 |        Harmadéve látta, azt hiszi a csacsi, hogy az is permanens, mint
15   1,  29 |                Mért nem fekszel le, csacsi?~- Téged vártalak - ugrott
16   1,  32 |       kicsit a hûvösön? Szép az, te csacsi…~A diák mélyen sóhajtott:~-
17   1,  32 |               Ehe, megfogtalak, kis csacsi«.~- No, no, ne reszkess -
18   1,  34 |           te bolond lengyel, oh, te csacsi lengyel, hisz ez a Máli
19   1,  35 |             bácsikám.~- Te meg nagy csacsi vagy, húgocskám. Magad ellen
20   1,  35 |           Hiszen kacsintanék én, te csacsi, de az nem ér semmit.~-
21  II,  139|         tisztelem, becsülöm, ha egy csacsi húzza is. Utaztam már ökrös
22 III,  46 |          ugrom még… Oh, oh, de nagy csacsi vagy, Kriska fiam…~Valami
23 III,  87 |                Ugyan, ugyan, te kis csacsi.~Mire Nellike méregbe jött
24 III,  96 | színbölcsesség legyen.~- Oh, te kis csacsi, csacsi! - kacagott édesen,
25 III,  96 |        legyen.~- Oh, te kis csacsi, csacsi! - kacagott édesen, csengéssel. -
26 III,  148|            szájára. - Oh, te csácsi csacsi - kacagott fel édesen. -
27  IV,  97 |             és a szoknyát?~- Ejnye, csacsi, hát maga azt se tudja,
28  IV,  151|             cselédek.~- Ej, ej, kis csacsi. Hát nem tudod te, nem hallottad,
29  IV,  152|         ablaknál szokott varrni. Te csacsi!~Kedveskedni próbált, de