Rész, Fejezet
1 1, 3 | megint tovább ment.~Néhol alázatosan levették elõtte a kalapot
2 1, 4 | argumentum? - bátorkodék alázatosan megjegyezni Lupcsek úr.~-
3 1, 5 | lekapta süvegét fejérõl nagy alázatosan.~- Igenis értem, méltóságos
4 1, 8 | argumentum - bátorkodék alázatosan megjegyezni Lupcsek úr.~-
5 1, 9 | tekintetes uram, - válaszolt alázatosan a törvénybíró Belindek-Kukacz
6 1, 9 | Az öreg kuruc, ki eddig alázatosan engedelmeskedett, az »állam«
7 1, 17 | Kozanovich elhallgatott alázatosan; a király ott ült a székében
8 1, 19 | édes fiam?~- Arra kérem alázatosan a vitézlõ urat, lõjön vele
9 1, 20 | hagysz belõle - felelte alázatosan, csendesen.~A lágyszívû
10 1, 24 | Visszavonom - szólt Ida alázatosan.~Keviczky mélabúsan hajtotta
11 1, 28 | lehorgasztotta fejét, s alázatosan dünnyögte a szakállába: »
12 1, 29 | Ahol nincs - jegyzé meg alázatosan Matykó -, ott a király se
13 1, 32 | Ne haragudj rám, kérlek alázatosan, és beszéld el a veszedelmet,
14 1, 33 | Fili szelíden, keserûen, alázatosan, és csak a földet nézte.~-
15 1, 34 | belépni. Apró uram nagy alázatosan kapta le aranyszironyos
16 1, 34 | van - felelte a csizmadia alázatosan -, amihez a becsületes ember
17 II, 6 | egyiket, s talán nagyon alázatosan kezet talált csókolni valami
18 II, 9 | hozzám és azt mondta nagy alázatosan, hogyha lehet, vegyem meg
19 II, 51 | Klimpston (az üzletvezetõ) alázatosan pillantott fõnökére azokkal
20 II, 54 | kérdé ijedten és nagy alázatosan a jámbor szûcs, elõrohanva.~-
21 III, 3 | felnézett, lekapta nagy alázatosan a süvegét, aztán odább ment
22 III, 63 | szerszámot az orgonabokorba, s alázatosan bekullogott a marcona asszony
23 III, 101| parasztruhás hajdú beköszöntött alázatosan.~- Adjon isten kendnek is.
24 III, 112| ha jött valaki, aki nagy alázatosan bekopogtatva, törvényhozónak
25 III, 141| kenetteljesen:~- Könyörgöm alázatosan, felséges úr, ne engedjen
26 IV, 28 | a hetvenötezer aranyat, alázatosan szuplikálunk tehát nagyságodnál…~
27 IV, 128| Veréb Pál« - ismétlé nagy alázatosan.~- Nem tesz az semmit. Gyújtson
28 IV, 132| bosszankodásomban, mert Gyuri legény alázatosan vonogatta a vállát, szidtam
29 IV, 148| hát tûrni fogjuk, éhezünk alázatosan, csendesen.~Deberneky helyeslõleg
|