Rész, Fejezet

 1   1,  23 |           fölugorván, mint egykor Toldi Miklós, kitéptem gyökerestõl
 2 III,  47 |       övék a múltból. Még az erős Toldi Miklós is odavaló ember
 3 III,  51 |       övék a múltból. Még az erõs Toldi Miklós is odavaló ember
 4 III,  51 |          abban - tehát okvetlenül Toldi Miklós lakott ott. Ezer
 5 III,  51 |        Laczffy Magdolnának hítták Toldi Miklósnét s Budán lakott
 6 III,  51 |      tõlük sok mindenfélét.~Vitéz Toldi Miklóst elveszik Lajostól
 7 III,  51 |     tudhatná, de annyi tény, hogy Toldi Miklós gyanakodott a királyra,
 8 III,  51 | hálaistennek), de annyi áll, hogy Toldi a királyra lett ingerült,
 9 III,  51 |          nyomban parancsolá, hogy Toldi, összes méltóságaitól megfosztva,
10 III,  51 |       kereszteltek.~Noha a büszke Toldi sohase tett lépést a király
11 III,  51 |         volt.~»Jöjj az udvaromba, Toldi Miklós, de el ne jöjj gyalog,
12 III,  51 |             Töri fejét ezen híres Toldi Miklós. Hiszen lehetetlen
13 III,  51 |         De bizony elmondom neked, Toldi Miklós, így is. Azt álmodtam,
14 III,  51 |          Gellértre.~Megörült erre Toldi Miklós s bezzeg nyitotta
15 III,  51 |      Ebbõl aztán legott okos lett Toldi s megajándékozta a bûbájos
16 III,  51 |          vitézt, Magdolna - szólt Toldi -, és neked adom a drágaságokat.~
17 III,  51 |         urát a tett elkövetésére.~Toldi kiment zordon arccal, s
18 III,  51 |         Mikor a palota elé értek, Toldi üzent a királynak egy szolgával,
19 III,  51 |          jeleneten. Nini, a vitéz Toldi Miklós megbolondult, beállott
20 III,  51 |        szólott:~- Ne bántsátok ti Toldi Miklóst. Úgy látom én, okosan
21 III,  51 |           futott el elõle.~- Nos, Toldi Miklós, hol a legjobb barátod?~
22 III,  51 |        visszajött hívására.~Ekkor Toldi a feleségére pillantott
23 III,  51 |          ellenségem - szólt ekkor Toldi nyugodtan. - Ez az asszony,
24 III,  51 |  megérkezett. Helyesen jártál el, Toldi Miklós. Látom, a legdrágább
25 III,  51 |       hiba van valahol, hidd meg, Toldi Miklós, annak mindig az
26  IV,  123|  teng-leng a szegény feje, mint a Toldi Miklós lova, hát egy kis
27  IV,  143|      hatalmas ember, mint a mesés Toldi, aki fákat tép ki könnyedén
28  IV,  144|           istenadta, éppen mint a Toldi Miklós lova. Igazán érdemes