Rész, Fejezet

 1  II,  72|       Miksa barátunknak, ha a szép Pukovics Kati által kívánja magát
 2  II,  72|      kereskedéssel, melynek fõnöke Pukovics Árkádi, a Kati apja.~Ezzel
 3  II,  72|            az ellenkezõbõl. A szép Pukovics Katinak hiába köszönt az
 4  II,  72|            lovagolt ki, másnap már Pukovics Katit kísérte a reggeli
 5  II,  72|        számában, ahol Kéredy Péter Pukovics Kati elõtt térdepel, ezen
 6  II,  72|            uram, hogyan kerület ön Pukovics Katalin kisasszonnyal egy
 7  II,  72|           a ponthoz érni, melyen a Pukovics Katival való házassági eszmével
 8  II,  72|          annyit jegyezek meg, hogy Pukovics Kati kisasszonyért különben
 9  II,  72|         Kéredy hamiskás mosollyal, Pukovics szobája felé tartva.~- Hogyan?
10  II,  72|          neve »a furfangos ember«, Pukovics Árkádi urammal. Így állván
11  II,  72|          után hagyva jönni Miksát.~Pukovics Árkádi magas, vörös arcú,
12  II,  72|     elvégre is nem hazudhat, habár Pukovics uram alig nézett ki harmincnyolcévesnek.
13  II,  72|         férfinek tünteti fel, maga Pukovics mennyre-földre esküdözék,
14  II,  72|            hol is megtalálta, hogy Pukovics Árkádi (ugyanazon apától,
15  II,  72|        elõször jött ezen egyházba, Pukovics már siheder fiú volt.~Nosza,
16  II,  72|          eredménytelen; a harmadik Pukovics Árkádit is megtalálta negyvenkét
17  II,  72|        eshetett biz az, hogy néhai Pukovics Anasztáz és hitestársa,
18  II,  72| borkereskedést ûzött a külfölddel.~Pukovics tiszteletteljesen állt föl
19  II,  72|         Miksa úr.~- Örülök - mondá Pukovics fanyarul -, de egyszersmind
20  II,  72|        kifejezni, uram - válaszolá Pukovics a szerencsétlen »miért«-
21  II,  72|          aki hallani fogja, hogy a Pukovics Árkádi szájából olyan szó
22  II,  72|            leszesz. Azt én mondom. Pukovics Árkádi.~- Menjünk innen,
23  II,  72|          pedig, édes öcsém - mondá Pukovics, amint az asszonyok az ajtót
24  II,  72|        Tesz is az valamit - felelt Pukovics nevetve -, az én võm csak
25  II,  72|         négy ívre terjedõ füzetet; Pukovics átolvasta, némi igazításokat
26  II,  72|           fogadta az egész család. Pukovics Árkádi addig az öt napig
27  II,  72|          segédje.« Ezt így kívánta Pukovics uram; õ tudja, miért kívánta.~
28  II,  72|           bora nyakán romlott, míg Pukovics uram kettõs áron adta el