Rész, Fejezet
1 1, 29 | ismerõs úr, gróf Kozsibrovszky Muki.~A fiatal tiszt kinyitotta
2 II, 4 | rendezni? Alighanem Ripõk Muki. Vagy azért is Fenyéri Szepi.
3 II, 4 | a végrendeletet - mondá Muki.~Stofi úr elhalványodott.
4 II, 14 | tájban e nap délutánján Fehér Muki bácsi jött hozzánk.~- Szervusz,
5 II, 14 | jött hozzánk.~- Szervusz, Muki! Hol az ördögbe jársz itt?~-
6 II, 24 | bennszülött nem unatkozik; annak »Muki pajtás« a kevély szolgabíró-segéd,
7 II, 71 | kamasz koromban azt kérdeztem Muki bácsitól - ki mindig kísértetekkel
8 II, 71 | kísértetet? - kérdém mosolyogva Muki bácsit, amidõn elbeszélésével
9 II, 80 | kenyerespajtásom, Gelencsy Muki.~- Hollá! Hol a pokolban
10 II, 80 | pokolban jársz itt Szegeden?~Muki rendesen nagyszabású ideákban
11 II, 80 | mentem meggyulladt.~- Szegény Muki!~- Szerencsére éppen akkor
12 II, 80 | hogy van az most?~Gelencsy Muki szórakozottan játszott az
13 II, 80 | Nem az! - mondja Gelencsy Muki a maga szeles modora mellett
14 II, 80 | darabig elhallgattam, mialatt Muki kifejtette szivarozva abbeli
15 II, 80 | Mi baja volt szegénynek?~Muki ásított.~- Már mint kinek?
16 II, 85 | ellen.~Nem utolsó gyerek Muki bácsi, a nyugalmazott ispán
17 II, 113| tudná megmondani s Czibere Muki, a híres kortes, aki de
18 II, 128| ZSEBE~1881~- Karcolat -~Muki hazajött. Mégpedig hivatal
19 II, 128| pedig annyit tesz, mintha a Muki jövõjét pecsételné be.~És
20 II, 128| még a választók is szidják Muki urat, - pedig ezeknek igazán
21 II, 128| gyámoltalan embernek tartották Muki urat.~Hiszen legalább egyetlenegy
22 II, 128| országos képviselõnek.~Ahogy Muki úr hazajött a kerületbe,
23 II, 128| Dehogy kapom, dehogy - mondja Muki kétségbeesetten -, hiszen
24 II, 128| Az istenúgyse! - mondá Muki elboruló homlokkal.~
25 III, 129| kiáltotta a pincért be.~- Hej, Muki hej, erre, erre! Ebben az
26 IV, 133| nagyhírû vadász, Pétery Muki bácsi mellett állottam a
27 IV, 133| Szerencsére hozzászaladt Muki bácsi és konstatálta, hogy
28 IV, 142| kulacsot kínálgatta, Komoróczy Muki torkaszakadtából jelentette: »
|