Rész, Fejezet
1 1, 2 | A kis fekete esküdtbõl kitört a harag.~- Azon a jogon,
2 1, 12 | élnek borral.~Erre aztán kitört a hahota, és újra összecsengtek
3 1, 13 | megvakarja.~Hát erre megint kitört a hahota a törzsvendégek
4 1, 13 | gyertyánfalak között, hol aztán kitört belõle a keserûség, mint
5 1, 15 | idegeneket.~Drágffy Bertalan kitört az értekezleten:~- Sok,
6 1, 23 | bõ termés van, akkor is kitört belõle a fájdalmas fölszisszenés:~-
7 1, 23 | persze erre nagy nevetés… kitört a duhajkodás s száz apró
8 1, 24 | többi hintók, mindeniknél kitört a zsibongás, a fogadtatás
9 1, 25 | moraj, az a város végén kitört éljenorkán, mely idefelé
10 1, 29 | érkezett volt az éjjel. Kitört a csodálkozás, a bámulat. „
11 1, 34 | csapját s teljes gõzerõvel kitört -, igenis, jegyezze meg,
12 II, 4 | Erre a jó élcre még jobban kitört a nevetés; még a nõk közül
13 II, 7 | már erre aztán hangosan kitört a hahota. Ákos bácsi egyet
14 II, 38 | nap múlva egész erejében kitört a szabadságharc. Amirõl
15 III, 78 | homloka elborult - mire kitört a kedélyes nevetés az asztalnál.~-
16 III, 113| aki be tudja csinálni a kitört üvegtáblákat: az üveges-tótra
17 III, 114| a hálátlan!~S most már kitört belõle a zokogás.~- Pedig
18 III, 137| negyedik konstrukciónál kitört az éljen és a taps…~- Halljuk!
19 III, 138| Oh jaj, a két elsõ fog kitört!...~Szerencsétlen barátom,
20 III, 138| kerestem, a fogad leesett, s kitört belõle kettõ.~Marci szégyellte
21 IV, 10 | megsértettek. Ekkor aztán kitört belõlünk is a harag fönségesen.
22 IV, 10 | padokból, s egyszerre szívbõl kitört ajkainkból az éljen.~- Ki
23 IV, 95 | hajigálkoztak, egy ablaktábla kitört, a fiúk azt mondták: magától -
24 IV, 121| doktorátust tenni, s eközben kitört rajta a téboly: bevitték,
25 IV, 126| Jézus Krisztus!~De már erre kitört a kacaj. Ne bolond, ne!
26 IV, 127| bolond:~- Adósságot.~Bezzeg kitört erre a hahota mindenfelé.~
27 IV, 146| innensõ végére.~De már erre kitört a kacaj. Az asszonyság dühbe
28 IV, 152| rakosgatta vissza, miközben kitört belõle is, ami már az én
|