Rész, Fejezet
1 1, 17| vigye a püspökhöz Maczkó Jakab és Jozeffi János; mindakettõ
2 1, 17| Jozeffi János és Maczkó Jakab.~A püspök ugyanazt mondta
3 1, 25| László az, hanem Ocskay Jakab - Altmannak hívták tavaly
4 II, 40| adassék el - kiáltá Ardon - Jakab, Jakab!~A kiáltásra Jakab,
5 II, 40| kiáltá Ardon - Jakab, Jakab!~A kiáltásra Jakab, az állását
6 II, 40| Jakab, Jakab!~A kiáltásra Jakab, az állását ma elfoglalt
7 II, 40| kiakasztja a kapura. Értette, Jakab?~Jakab a parancshoz képest
8 II, 40| kapura. Értette, Jakab?~Jakab a parancshoz képest rögtön
9 II, 40| pátosszal. - Úgy legyen. Jakab, Jakab!~- Tessék parancsolni.~-
10 II, 40| pátosszal. - Úgy legyen. Jakab, Jakab!~- Tessék parancsolni.~-
11 II, 40| szerzeményét játszotta. Jakab elment a nevelõintézetbe
12 II, 40| Egy napig sem maradok itt. Jakab, Jakab!~- Parancsol?~- Siessen!
13 II, 40| sem maradok itt. Jakab, Jakab!~- Parancsol?~- Siessen!
14 II, 40| hárman. - A ház nem eladó! Jakab, le kell a táblát venni!~
15 II, 40| le kell a táblát venni!~Jakab rohant a tábláért, az idegen
16 II, 40| Ez különös az ördögbe is Jakab! Jakab!~- Parancs!~- Ki
17 II, 40| különös az ördögbe is Jakab! Jakab!~- Parancs!~- Ki parancsolta
18 II, 46| mindig többet árul, mint Jakab. De hogyne árulna többet,
19 II, 46| komornájával s egyenesen Fanny és Jakab felé irányozza lépteit.~
20 II, 46| kis rongyos zsidófiú, ez a Jakab, aki itt ránk néz. Azt gondoltam,
21 II, 46| beszéld ki magadat.~- Ez a Jakab is olyan haszontalan apróságokat
22 II, 46| csodálatos valóság, ami történt.~Jakab nem gyõzött hálálkodni eléggé,
23 II, 46| nemcsak a forintnak, hanem a Jakab örömének is. Ezer terv megfordult
24 III, 8 | Annyi szent, hogy Nagy Jakab még árnyéka sem lehet. De
25 III, 58| fiatal ember, Rosenblüh Jakab… Alkalmasint ön is ismeri.
26 III, 58| vagyok.~- Uram, én Weisz Jakab vagyok.~- Örvendek, uram!
27 III, 58| is - szólt azután Weisz Jakab harcias mogorvasággal -,
28 IV, 98| Miliczey-kúriában, ahol Brüll Jakab javára foglaltuk le egy
|