1-500 | 501-1000 | 1001-1251
Rész, Fejezet
501 II, 6 | õtet felesignek. Inkább le hagyom nyúznyi testemrõl
502 II, 6 | Hazaérvén, sietve gombolta le magáról csuklyás szürke
503 II, 6 | bent cirkáló kutya döntött le valamit - felkapott egy
504 II, 6 | selypített Kamilia. - Üljön le, kedves Zemák, s mondja
505 II, 6 | szavainak. Miért nem fekszik le, ha részeg? Mit kapcáskodik
506 II, 6 | emelkedett és mint szállott le!~- Nincs igaz szerelem többé
507 II, 7 | melyben Jericho ostromától le egész a mohácsi csatáig
508 II, 7 | akkori nemzedéket, az nem von le azoknak becsébõl semmit.
509 II, 7 | vacsorája, és így tovább-tovább le egészen a fõcsendbiztos
510 II, 7 | cérnával varrni, hogy soha le ne szakadhasson.~Melanie
511 II, 7 | kit a világért sem írnék le ilyen rútnak, ha csupán
512 II, 7 | még errõl az élvezetrõl is le kellett mondania, mert az
513 II, 7 | lenni, legalább is egy másik Le Coq úr.~És valóban Kelemen
514 II, 7 | addig ittak maguk alatt, míg le nem apaszták a bort lábfürdõvé.
515 II, 7 | sarkadban, mert én nem jöhetek le mindennap a vármegyémbõl,
516 II, 7 | mert már szinte potyogott le róla a tégla a járókelõkre,
517 II, 7 | lenni rajta. Azt nem nyalta le róla a macska. Az én dicsõ,
518 II, 7 | Mády szomorúan csüggeszté le fejét és desperátus sóhajjal
519 II, 7 | Melanie kétségbeesetten hajolt le hozzá, de amint arcához
520 II, 7 | utoljára gondolatok özönével! Le kell fõzni Lindleyt. - Nini,
521 II, 7 | megyek... Úgy van, fektess le. Hallod-e a sok »éljen«
522 II, 7 | fontos léptekkel ballagott le a talált »corpus delicti«
523 II, 7 | Melanie szobájának ablakától le a földig az egész fal összevissza
524 II, 7 | bagózó óriás köpte volna le a tisztára meszelt homlokzatot.~
525 II, 8 | õrmester szobájába hívattam le.~Velem volt még két beszély-alakom,
526 II, 8 | nyakáig, melyben hanyagul lóg le az ismeretes fekete kendõ.~-
527 II, 9 | fekete-fehér csíkos ruha foly le délceg termetén: a gesztenyeszín
528 II, 9 | hófehér nyakról hanyagul csügg le a nagy medaillon. Aladár
529 II, 9 | tizenkét példányban vétette le magát Lórika. Mégsem jutott
530 II, 9 | mely olyan nagyon rítt le róla, mintha valaki sallangos
531 II, 9 | vagy háromszor pottyant le a létráról, melyre verébfészkek
532 II, 9 | gondolkozott, hogy az egyik alakot le fogja onnan vakarni. Nem
533 II, 9 | emlegeti. De hát akkor mi szedi le arcáról egyenkint a szép
534 II, 9 | mely bõ redõzetben foly le soványaknak látszó tagjain.
535 II, 9 | az, Aladár. Szervusz! Ülj le!~Aladár nem várta be a kínálást,
536 II, 9 | képet.~Azon a képen pedig le volt véve a szép Lórika
537 II, 11 | ha komornyikja egyszer le nem issza magát és puszta
538 II, 11 | lassúsággal ereszkedett le egy karszékbe.~- Megvallom,
539 II, 11 | homlokzatnál.~Midõn éppen le akart menni a széles márványlépcsõzeten,
540 II, 11 | ki trónjáról mennydörög le. Mire lehet büszke ilyen
541 II, 11 | becsületén ejtett foltot le akarná mosni vérrel.~- Valóban,
542 II, 11 | szalonnál az árnyas liget. Én is le tudnék mondani mindezekrõl
543 II, 12 | Töhötöm kardjához csapott:~- Le velök! - kiáltá dühösen.~-
544 II, 12 | vállaikról tigriskacagány lógott le. A büszke magatartás, a
545 II, 12 | egyszerre hanyatt-homlok rohant le egy letört gallyal, s összetört
546 II, 13 | világosabban hangzott: »Le a császárral! Éljen Germanicus!«~
547 II, 13 | fegyverzetben, habzó lován.~»Le a császárral! Éljen Germanicus!«
548 II, 13 | zsarnokság bilincsei mint nyomják le a népet, mely eddig csak
549 II, 13 | Tizenkét óráig sohasem kelt le lováról, nem tekintett hátra.
550 II, 14 | az orrodat haraptam volna le, vagy mi? Ne félj, majd
551 II, 14 | hogy haragos; a kalapja le volt húzva félszemére, dohányzacskója
552 II, 15 | hever, egy lépcsõ lenne le a pokolba.~No, én oda nem
553 II, 15 | egyszerre. Egy könny futott le a dolmányomon. Megszégyelltem
554 II, 15 | letettek, még akkor sem tettek le, hanem felültettek a paripámra,
555 II, 15 | hát látom, hogy a veder le van félig eresztve, és uramfia!...
556 II, 16 | nagyságnak a világon, neki is le kellett valamikor tûnni
557 II, 17 | ilyenkor könny gördült le hamuszín ábrázatján, s szomorúan
558 II, 17 | férfiú élénken -, teszed le azt a szent képet mindjárt...
559 II, 17 | gondolatokat fejtegetett le Kutlik úr eszmemenete gomolyagjáról,
560 II, 17 | palackokhoz ne nyúljon senki: le kell rakni a pincébe és
561 II, 17 | küldöttség menesztessék le a majszternéhoz, ki sérelmeinket
562 II, 17 | azok a butéliák?~- Mindjárt le kellett vitetnem a pincébe:
563 II, 17 | oszoljunk szét és feküdjünk le; aki pedig rókázni akar,
564 II, 17 | pofájára.~- No, ez derekasan le van kvittelve.~Kutlik úr
565 II, 19 | minél több ember kötelezze le õket azzal, - hogy kötelezze
566 II, 19 | azzal, - hogy kötelezze le magát értük.~Ez azon ok,
567 II, 19 | Okosan tetted! De hát ülj le!~- Lehetetlen, barátom,
568 II, 19 | utolsó forint is annyira le nem olvad, hogy csak éppen
569 II, 21 | törvény embere, nála tesszük le. Azt mondta, hogy ha valami
570 II, 22 | van: »talpig ember«.~Tedd le fejedrõl koronádat, népek
571 II, 22 | hanem mint az evet csúszott le a szénatartón az istállóba.
572 II, 22 | törvénybíró most sem vetkõzhetvén le hivatalos állásával járó
573 II, 22 | beteg csüggedten bocsátotta le fejét vánkosaira. Ez az
574 II, 22 | megyek!~Feje erõtlenül esett le, és - elment, ahonnan sohasem
575 II, 23 | mint az eszeveszett rohan le a lépcsõn. A pajtások nem
576 II, 24 | egyetlen kabátjánál, nem von le becsébõl semmit. Mert hiszen
577 II, 24 | szemrehányólag tekintett le az élõre, ki halottnak tûnt
578 II, 24 | hadd találjam ki. Oh, hogy le lesz fõzve az a nagyralátó
579 II, 24 | Aladár szilárdan. - Én már le vagyok kötve. Menyasszonyom
580 II, 24 | megyei archívumból másoltam le, szórul szóra a következõ:~»
581 II, 25 | egymást megdöfködve tették le szivarjukat.~Bágyadt mosoly
582 II, 26 | ruháiról szaggatott és fejtett le e célra. Leleményessége
583 II, 26 | nézegetni, még nem estek le. Persze, mert vigyázva lépnek
584 II, 26 | Hanem maga mért nem köti le a batyuját, minek cipeli
585 II, 26 | okozó kínja hajtanak, rohant le a borzasztó helyrõl az udvarra,
586 II, 26 | is fordult arra!~Ott néz le mogorván az õsi kastély,
587 II, 26 | pedig menjünk, feküdjünk le, kis Ilonkám. De mi bajod,
588 II, 26 | lélek nagy küzdelme folyt le ez ünnepélyes percben: a »
589 II, 26 | édessége és szépsége mosolyog le. Egy jótékony célú egyletnek
590 II, 28 | bíró által, megjelent és le akart ülni, de a bíró megparancsolta,
591 II, 28 | szultán ezért kezeit vágatta le s alkalmatlanná tevé családja
592 II, 29 | senkinek s anélkül fekszik le, hogy jóéjt kívánjon. Nos,
593 II, 33 | Míg a betegség teljesen le nem verte, mindig valami
594 II, 33 | egy mosónéval, nem mehetek le.~ ~6. EGY JÓ ADOMA~(Adózás
595 II, 33 | kegyenc szó nélkül nyeli le az erõs italt, de meg nem
596 II, 34 | hogy titkon könnyet töröl le kötényével, mely akaratlanul
597 II, 34 | kivigyem.~- De miért nem ölted le inkább tyúkodat - kérdé
598 II, 34 | elbeszélésnek, melyet itt le akarok írni, hitelt adjanak.
599 II, 34 | események láncolatát írom le, s nem szeretném, ha valamely
600 II, 34 | végre harmadszor mentek le a pincébe. Egy idegem sem
601 II, 35 | különösen egy esemény kötötte le nagyban figyelmemet.~Egy
602 II, 35 | belsõ, mint a külsõ szobában le voltak eresztve. A két szoba
603 II, 35 | orgyilkos, s miként ugrott volna le a 4-ik emeletrõl? Ez a szokatlan
604 II, 35 | fel, melyen életnagyságban le volt festve az indiai orangutang,
605 II, 35 | jó estét kívánt.~- Üljön le, barátom - mondá Dupin. -
606 II, 35 | hacsak ismét a villámhárítón le nem mászik, mely esetben
607 II, 35 | inkább csúszva ereszkedett le a villámhárító rúdjáról,
608 II, 36 | múlva fitymálva vetettük le; az oly nehezen kivívott
609 II, 36 | feje csüggedten hajlottak le.~Károly, látva Dick állapotát,
610 II, 36 | mondá szilárdan -, ha rögtön le nem ülsz és el nem beszéled
611 II, 36 | kezdjük azon, hogy szaladj le a házmesterhez, költs fel
612 II, 36 | gyermekei körében tengesse le szomorú élet-alkonyát, hogy
613 II, 37 | nyájas arca mosolygott le; a falon függõ ábrák ezer
614 II, 38 | csúfondárosan biggyeszté le ajkait.~- No, hiszen megadnád
615 II, 38 | visszhangzik most a Kárpátoktól le az Adriáig. Csak a Potymándy-kastély
616 II, 38 | bennünket, kezemet nem veszem le rólad. De te szegény leány
617 II, 38 | fordulva -, menjen és feküdjön le. Képzelem, mennyire megijesztette
618 II, 38 | beletörõdtek s még õk követelték: »Le az urakkal!«~Csak egyetlen
619 II, 39 | szorítja. Ejnye, mégysz le onnan az ágyról nyomban!
620 II, 39 | közben a gyermekét. Takarodj le onnan, kisleány!~Az orvos
621 II, 39 | magas, tornyos ágyhoz s le akarta Boriskát venni.~A
622 II, 40 | A ház nem eladó! Jakab, le kell a táblát venni!~Jakab
623 II, 42 | lefújva, egy kortyra nyeli le az egészet, vagy aki grimaszt
624 II, 42 | nyújtja ki s azzal nyalogatja le a pusztulás útjára tévedt
625 II, 42 | haja a homlokára csüng le, cilindere hátrább ereszkedik,
626 II, 42 | utat. Feje lomhán konyul le s csöndes bólingatás közben
627 II, 43 | és a ti kezetekbe tesszük le ennek eldöntését, ítéljetek
628 II, 45 | melyek csábítón mosolyogtak le a tõrnyelekrõl, kardhüvelyekrõl
629 II, 47 | Csernátony Lukáccsal? Hogy fõzi le Tisza Helfiéket? Mint agyarkodik
630 II, 48 | is elkapaszkodott innen le egészen az Alföldre valami
631 II, 48 | mint soha. Némán hajtotta le fejét és egy szót sem szólt.
632 II, 48 | tanulni, és késõn este feküdt le, csakhogy sohase legyen
633 II, 48 | foglalatosság, a faragástól kezdve le egészen a lóvakarásig, amikben
634 II, 49 | Különösen két példa köti le figyelmünket.~Egy váci ember,
635 II, 50 | Azzal dünnyögve távozott le a lépcsõkön, csak alul állt
636 II, 51 | árnyalatával biggyeszté le. Ezen egyenetlenség az idõ
637 II, 51 | Edith szobájába ér. Aztán le fog menni az irodába és
638 II, 51 | dobogott s zavarodottan süté le szemeit tányérjára. Lamiel
639 II, 51 | ingadozó léptekkel jött le a lépcsõn, hol éppen Mr.
640 II, 53 | emberek egy napon úgy feküdtek le, mint gazdag emberek, s
641 II, 53 | viseli a csapást.~- Feküdjünk le, Klára. Késõ van.~- Igen,
642 II, 54 | kezdett, egymás után hányván le magáról a drága selyem öltönyöket.
643 II, 54 | nyakáról valami nehezék lóg le. Oda kap s fölismeri, hogy
644 II, 54 | a szûk magyar ruhát.~És le sem vetette többé...~Úgy
645 II, 55 | mikor egy nehéz test esik le a magasból.~- Ki az? mi
646 II, 55 | egy pillanatra sem vette le szemeit az elõtörõ szürkületben
647 II, 55 | csak a csíkos takarót. Az le volt terítve ügyesen és
648 II, 56 | egészen fáradt.~- Üljünk le egy hirdetési padra.~- Mit
649 II, 56 | ferde nézet, barátom. Az ül, le, aki fáradt, punktum.~-
650 II, 57 | szaporítsa, de korántsem lohasztá le benne a szenvedéllyé növekedett
651 II, 58 | messze röpülhet az, akit le nem húz a nyomor a porba.~
652 II, 60 | volna, sem harapta volna le az orrodat senki. Ki vele
653 II, 60 | árva lélek. Azután pihenj le. Adj hálát a jóságos istennek,
654 II, 60 | macskát, ott kint pedig úgy le találta tenni, hogy szinte
655 II, 60 | hogy ez embert tartóztassák le!~A rendõrök, amint leolvasták
656 II, 60 | mint fáradt munkás feküdt le, s reggel mint hatalmas
657 II, 61 | félig eszméletlenül emelt le otthon hajdunk a kocsiról.
658 II, 65 | mennyi - dinasztia tűnt le azóta! Csak az a roskatag
659 II, 65 | következetességgel játssza le magát, és szerencsések,
660 II, 65 | hüvelyébõl, eszméletlenül bukott le lováról.~A pórul járt õrmester
661 II, 65 | szerelmi kaland kötötte le figyelmét, és Bellával nem
662 II, 66 | Minél mélyebben szállt le a völgybe, annál hidegebb,
663 II, 66 | gyönyörûségre oly kedvesen tekintett le az angyal, s úgy látszott,
664 II, 66 | volna!~Szomorúan szállt le a padról és folytatta cél
665 II, 66 | végre szomorúan csüggeszté le fejét, azt hivén, hogy az
666 II, 66 | magában és sírva térdelt le s csókokkal borította -
667 II, 66 | mert épp e percben esett le a templom tetejére. A tetõ
668 II, 66 | téli éjszakán, hol hajtsa le fáradt fejét.~Száz és száz
669 II, 67 | Kíváncsian tekintettem le az ünnepeltre s végtelenül
670 II, 67 | epedéssel voltak ráfüggesztve; le nem vette volna onnan a
671 II, 67 | Meghökkenve tekintettem le, s íme, felállott szikrázó
672 II, 69 | szekundát« fogott, hogy le nem bírta köszörülni félévig.~
673 II, 69 | a professzor urak jöttek le türelmetlenül rámordulni
674 II, 69 | most nyomban, okvetlenül le fog szakadni.~- Ülj le! -
675 II, 69 | okvetlenül le fog szakadni.~- Ülj le! - förmedt Kamuti Palira
676 II, 70 | melyen a zsaluk többnyire le vannak eresztve, de nem
677 II, 70 | pásztorregék kora oly rég tûnt le; mikor az ifjú örökké szeretett,
678 II, 70 | nem tért senkinek, verte le az embereket maga elõtt.~
679 II, 70 | átellenes lakás zsalui most is le vannak eresztve; a zöld
680 II, 71 | százgalléros köpönyegemet ellopták.~Le voltam sújtva, keserûen,
681 II, 72 | gólyá«-ra oly begyesen néz le a Pukovicsék »Kék pává«-
682 II, 72 | kézszorításomat. Most pedig üljünk le, egy kérdést intézek önhöz
683 II, 73 | fölém hajolva, a lepedõ már le volt csúszva róla, szép
684 II, 74 | nézte, mint szakadoznak le róla rendre a gombok... -
685 II, 75 | osztani, sem gusztálni. Le kellett mondania egy idõre
686 II, 77 | padbeli létemre, még most is le tudom írni szóról szóra.
687 II, 77 | ujjmutatása volt. Õ hajította le az égbõl a kész dolgozatot,
688 II, 77 | tettem, sebesen kanyarítottam le - bocsásson meg bûnös lelkemnek
689 II, 77 | Szeremley komoran csüggeszté le fejét s türelmetlenül tépdelte
690 II, 77 | lángbaborult arccal ereszkedtem le helyemre (az utolsó padban)
691 II, 77 | tündöklõ szóvirág ülepedett le agyamra, hogy dolgozatomat, »
692 II, 78 | szólt hozzá.~- Mylord, ön le is csatolhatná az esernyõt,
693 II, 78 | s azt, hogy mikor telik le a hetven perc, feszült figyelemmel
694 II, 80 | azért jöttem Szállítom le neki az egész várost, még
695 II, 80 | hogy kilenc esztendeig le nem ülök és le nem fekszem...~-
696 II, 80 | esztendeig le nem ülök és le nem fekszem...~- Régen láttalak.
697 II, 80 | cseh konduktor feszegetett le késsel.~- Örülök, hogy itt
698 II, 83 | belája, ne menj a jégre, le nem esöl, az emberek mégis
699 II, 84 | Anyám holttestét õ vitte le a kriptába, az õ hû kezei (
700 II, 84 | ahol porladnak) csúsztatták le a koporsóját s ekkor kapta
701 II, 84 | szilvóriumot nagy kortyokban nyelte le Suska Mihály; még a nyelvével
702 II, 85 | diónyi könnycsepp gurult le szemébõl végig a dolmányon.~
703 II, 85 | golyó át nem fúrja, ember le nem dönti.~Amint a várkapuhoz
704 II, 85 | estig; akkor is hamar feküdt le, mint akit bánt valami,
705 II, 85 | voltam, de nem feküdtem le. Ott hagytam társaimat s
706 II, 85 | bírom megmondani, mi vitt le Nem egyéb ez, ha mondom,
707 II, 85 | ellenállhatlanul. A vödör félig le volt eresztve, s amint a
708 II, 85 | kereket.~Robogva foszlott le a lánc, nagyot loccsant
709 II, 85 | Most már az esõ se moshatja le rólam a generálisságot.~
710 II, 86 | nadrágjának szára úriasan szalad le a fényes lakkcipõkre, mintha
711 II, 86 | volt. Fehér galamb szállott le a fülemhez és ezt súgta:
712 II, 87 | homlokzatával olyan fumigative nézi le a város apró házait, mintha
713 II, 87 | hanyadik évben is köszönt le Szlávy?~- Bizony nem emlékszem
714 II, 91 | mérnökén, a druszán keresztül le egész a földkóstolókig.~
715 II, 92 | hasonló tárgyak bilincselik le az ember figyelmét. Szana
716 II, 93 | TÍZFORINTOS KUTYA~1879~- Le kell írni egy vidéki újság
717 II, 94 | hogy egy éjszaka feszegesse le a hintóajtókról a Mimike
718 II, 95 | asszony, hát feküdjenek le kentek itt az eperfa alatt.
719 II, 95 | Hát bizony már majdnem le kellett mondani reményérõl,
720 II, 95 | fényes ruhájú hajdú hozott le egy kis csomagot.~Ezt küldi
721 II, 97 | intett neki, hogy vetkõzzék le.~Egy pillanat alatt meztelenül
722 II, 99 | miért nem fordíthatta azt le angolra?~Miss Edith halavány
723 II, 99 | gentleman kalap nélkül szaladt le és a kapuban úgy fellökte
724 II, 99 | hangját hallottam, mentem le Kark apóhoz s illetve a
725 II, 99 | porcelánszínûre mázolt csészét ütött le a konyhaállványról. Az ezer
726 II, 99 | végzetes pillanatban futott le Sir Ihon egyenesen Edithez.~-
727 II, 99 | teakészletébõl. Dick majd le fogja hozni.~- Oh, Sir,
728 II, 99 | az orrodat harapta volna le valaki. Aztán, Sir, a nõi
729 II, 99 | Szomorú arccal látogatott le naponkint a szatócsboltba;
730 II, 99 | harmadik csészéje vándorolt le, hogy Mrs. Karkban megszelídítse
731 II, 99 | midõn egyszerre kánya csap le a magasból s száll mindig
732 II, 99 | szüleivel.~- Õ ide jönne le lakni? Milyen gondolat!
733 II, 99 | meg. Kérte Edithet, venné le onnan; az egy székre állt
734 II, 99 | akadhatunk.~- Nagyon, nagyon le vagyok kötelezve, édes Edith!
735 II, 99 | szegezte, ki némán süté le a magáét s amikor újra fölemelte,
736 II, 100| mondá a követ -; üljünk le ide a padra és várjuk meg,
737 II, 101| Legelőször a címer jött le. Egy hónapig, ahány ismerősöm
738 II, 101| üveges szemek tekintenek le a házak kéményeibõl, kapuk
739 II, 102| harmadnapra virradóra csakugyan le van gázolva a puha szõnyeg,
740 II, 103| az ingecskéjét s viszik le sietve a vagonból, ha azt
741 II, 104| puszták költészete nyomja le a csecsemõ szempilláit.~
742 II, 105| az ősz Kállay Ödönt küldé le ily viszonyok mellett kormánybiztosnak
743 II, 107| mindennap úgy kel és úgy fekszik le, hogy »no, két hét múlva
744 II, 107| helyiséget s morogva jön le, hogy: »nem jó, nem egészen
745 II, 109| Pestrõl? Soha! Oh, ott, uram, le van törülve a nõkrõl a zománc,
746 II, 109| az a hímpor... igenis, le van törülve. El, el a vidékre.
747 II, 110| jegyzõje, azzal kötelezte le, hogy önként ajánlkozott
748 II, 111| ereszkedik, de ez nem nyomja le ónsúllyal, hanem ringatva
749 II, 112| összerezzen rá mindenki.~A zsaluk le vannak eresztve egész nap,
750 II, 112| magát, féltem a botránytól. Le akartam beszélni. Tudtam,
751 II, 113| lap majd minden számában le volt rántva, sõt némelykor
752 II, 113| az ablaktáblákat, ereszd le a függönyöket, ne lásson
753 II, 113| fontoskodó arccal fejtette le róla a papírpecsétet s következõleg
754 II, 113| a beszéd fölött s rakja le hódolatát a megye nagy szülötte
755 II, 113| kik eddig hidegen nézték le Domándy Gábort, ha köszönt
756 II, 114| melyen a zsaluk egész nap le valának eresztve, kivévén,
757 II, 115| arcról senki sem olvasta le az éhséget. Vagy ha leolvashatta
758 II, 115| sokáig nézte, nem-e ejt le valamely néni, ki a sátorban
759 II, 115| darabkát. De bizony nem ejtett le. Ez asszonyok nagyon vigyáznak
760 II, 115| Mint az éhes karvaly, csap le a tál mellé, s mind a két
761 II, 116| jelentéktelen láz fektette le ágyacskájába. Bezzeg lett
762 II, 117| azért még most sem mondott le. A pénzt gyûjtötte, mint
763 II, 117| Csak másnap gombolyíttatott le a kabátcsere-ügy, mikor
764 II, 117| Sir.~- Hogyan? Mi foglalja le annyira a polgármester úr
765 II, 117| ezt.«~- Sir Bradley - igen le vagyok kötelezve e nagy
766 II, 117| Hát még elõttem sem veti le az álarcot. Ön igazán makacs
767 II, 118| azonban azon ígéretem, hogy le fogom õt írni. (Íme, beváltom
768 II, 118| Ha leküldlek, hogy eredj le a boltba és hozzál négy
769 II, 120| otthonról a pénzeslevélben, újra le kellett szedni. És ezt a
770 II, 120| világért sem vette volna le tekintetét azon irányból,
771 II, 120| olyan szemérmesen sütötte le a szemeit, mint egy menyasszony,
772 II, 120| gyorsan jár. Itt most már le kell játszani a rátukmált
773 II, 120| harapott és azt mondta:~- Ülj le!~Nem akarta magát nevetségessé
774 II, 120| dicsõség alatt sem roskadt le Dankó bácsi, most már bízvást
775 II, 120| felakasztat? Akkor is én vegyelek le az akasztófáról ugye? No,
776 II, 120| valódi düh rajzolódott le arcán, s mérgesen suhogtatta
777 II, 120| becsukatunk a karcerbe. Menj csak le, fiam, Lengyel, a pedellusért.~
778 II, 120| csupa rokonszenv sugárzott le a nemes vonásokról.~- Az
779 II, 120| Éppen tavaly nyáron telt le az a tizenöt év, az aláírt
780 II, 122| adomája szerint én vicceltem le a palóc dialektusommal.
781 II, 123| fölkúszott érte s ölben hozta le. Most látták csak, hogy
782 II, 123| tekintetes uram. Nem mondhatok le rólok végképp, mert az annyi
783 II, 123| csak egy hosszú nap folyt le.~Úgy érezte magát, mint
784 II, 123| tegnap este feküdtem volna le!«~Elsõ kérdése az volt,
785 II, 123| aranyos botú ember alázkodott le: az szólította meg Kampóst:~-
786 II, 123| jámbor megadással hajtotta le fejét.~- Nem lehet vele
787 II, 123| egy libériás inas ugrott le és bement a házba. Kevésvártatva
788 II, 125| Ily gondolatok közt tettem le a könyvet ölembe s szétnéztem,
789 II, 127| legnagyobb részben benne folyt le. A hosszú, egyemeletes ház,
790 II, 127| miért nem fordíthatta azt le németre?~Mari arcán ritka
791 II, 127| kedves kisasszony, mennyire le leszek kötelezve emberbaráti
792 II, 127| Kaziray kalap nélkül szaladt le és a kapuban úgy fellökte
793 II, 127| hallottam, azért mentem le Bodner atyushoz, azaz a
794 II, 127| színûre mázolt csészét ütött le a konyha-állványról. Az
795 II, 127| orvossággal.~- Miska! Hozzon le kend azonnal egy ezüst csészét
796 II, 127| az orrodat harapta volna le valaki. Aztán tessék elhinni,
797 II, 127| Szomorú arccal látogatott le naponkint a szatócs-boltba;
798 II, 127| harmadik csészéje vándorolt le, hogy Bodnerné asszonyságban
799 II, 127| midõn egyszerre kánya csap le a magasból s száll egyre
800 II, 127| meg. Marit kérte, vegye le onnan. Az egy székre állt
801 II, 127| Inkább hadd keféljem le.~- Oh, hogyisne! A világért
802 II, 127| akadhatunk.~- Nagyon, nagyon le vagyok kötelezve édes Mari.
803 II, 127| szegezte, ki némán süté le a magáét, s amikor újra
804 II, 129| azokat a virágokat tépni le, amik még ki nem nyíltak.
805 II, 129| gyökerei még nem nyúlnak le mélyen a földbe és nem erõsek,
806 II, 130| csikorgatta, a fõjegyzõtõl le a napidíjas másolóig valamennyi
807 II, 130| önérzetes sóhajtással feküdtem le a nagy nap elõestéjén, s
808 II, 132| Jól van, õ nem fekszik le, virraszt, ameddig lehet,
809 II, 132| visszafeküdt, s boldogan csukódtak le pillái, de nem aludott el,
810 II, 133| egy madzagon a nyakában.~Le is vette sokszor estenkint,
811 II, 134| szimpliciter a fejét vágja le annak a hitvány parasztnak,
812 II, 134| bársonymente is ott lógott le a nyakáról, tizennégy fontnyi
813 II, 134| hirtelen leugorva.~- Fogd le azt a papot és vágj rá hirtelen
814 II, 134| lepedõkosztüm miatt mind le nem mond odaát az itteni
815 II, 135| flanell-köpeny van rajta.~- Vegyetek le róla minden ruhát.~- Milyen
816 II, 135| De a csuklya egész orráig le van húzva.~Csupán a parkon
817 II, 135| szorítja egy kicsit.~- Vegyük le - mondja lemondó sóhajjal. -
818 II, 135| ismeretlen« fiatalember le nem veszi róla tekintetét,
819 II, 137| pillantását a bajuszomon, le is perzselték a két végét
820 II, 138| számára ezer forintot tettek le a takarékpénztárnál, hogy
821 II, 139| gyári minõségre szállította le.~A jövendõ századok számon
822 II, 140| csinos karikában simult le homlokára. Festeni se lehetett
823 II, 141| következõ párbeszéd folyt le köztük:~- Arthur, szerelmünket
824 II, 141| talán sohase vetette volna le, ha egy napon nem találkozik
825 III, 1 | erõvel aszott keblére húzza le szeretõit, akármerre tartanak.~
826 III, 1 | másfél órányi út volt, mert le kellett ereszkedni egész
827 III, 1 | van.~Tini szótlanul nézett le a mély völgytorokba, melynek
828 III, 1 | tartó betegség alatt folyt le alkalmasint sokat emlegetett
829 III, 1 | Szemeit szégyenkezve süté le, mintha õ követett volna
830 III, 1 | szûkebbre. Lankadtan ereszti le fejét és kezeit, mint a
831 III, 1 | csakhamar erõtlenül rogyott le egy fatörzs mellé és eltakarta
832 III, 1 | nyomatékos csattanással ereszté le annak fedelét, hogy elõrelátható
833 III, 1 | Beszélni fogok atyámmal, neki le kell térnie e különös gondolatról.
834 III, 1 | hangosan.~Zokogva rogyott le egy székbe.~- Istenem, csak
835 III, 1 | árt vele. A vén Mátrától le egészen a »Kopanyica« völgyig
836 III, 1 | egyenesen a szívébe rajzolódott le valaha régen az a hang,
837 III, 1 | mellyel térdig érõ haja le volt tûzve, lecsúszott a
838 III, 1 | búsulj, fickó, hanem inkább le kell vágni még egy bárányt.
839 III, 1 | Karcsú vadász lépegetett le a domboldalon, zöldhajtókás
840 III, 1 | peregtek. Szívébe rajzolódott le a bûbájos ékesszólás. Elhallgatná
841 III, 1 | szorongó szívvel lépegetett le a létrán, éppen azon gondolkozva,
842 III, 1 | becsületért.«~- Hej, bojtár, szedd le azokat a csengõket!~Matyi
843 III, 1 | nem lehet semmi: tegyen le róla, kegyelmes uram.« Megértettél-e?
844 III, 1 | öreg Fátra mogorván néz le fényes szemeivel: a csillogó
845 III, 1 | a nap, korábban nyugszik le s még déltájban is bágyadtan
846 III, 1 | hozott piktorral festette le dudástól, bocskorostól,
847 III, 1 | s kilenc lépésrõl veszi le kalapját, ha erre jár, a
848 III, 1 | varkocsa fölbontva omlik le a fehér lepedõre s halvány
849 III, 1 | víz foly, s onnan kiáltott le szívszaggató, éles hangon,
850 III, 1 | nevezetes öltönyt hámozta le tehát Lapaj legelõbb testérõl
851 III, 2 | barázdákban eresztették le a folyóba az esõvizet. Csak
852 III, 2 | nemcsak a leveleket tépdelte le alul, de a kérget is lehámozta,
853 III, 2 | hanem csak puszta kézzel?…~Le kellett most már mondani
854 III, 2 | hosszú haja csillogott rajta. Le volt vágva tövestõl. Bosszúálló
855 III, 2 | mindenfelé: a fák gallyai le vannak tördelve, faleveleken,
856 III, 2 | magával végig a nagy utcán, le egész a templom mellé.~Ott
857 III, 2 | hol már a felhõk lába lóg le.~A szép, halovány arc fölé
858 III, 2 | következik.~Eszeveszetten rohant le a garádicsokon; tudta, mire
859 III, 2 | két végén in natura lóg le a bárányláb körmöstül, bojtnak,
860 III, 2 | foganatja, mert a zsilipek le vannak ugyan eresztve s
861 III, 2 | csak az ablakról törülgette le egyszer belülrõl az õszi
862 III, 2 | hogy gyûjteni kell s ereszd le a zsilipeket.~A pörgettyû
863 III, 2 | mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket s gúnyosan suttogják:
864 III, 2 | kökörcsin, mely búsan hajtotta le fejét, a zúgó nádas, melyet
865 III, 2 | beléptek s nem ejtette ugyan le a fõzõkanalat zavarában,
866 III, 2 | fejét gondolkozva hajtotta le egy szuszékre… Hátha nem
867 III, 2 | maradtál, Gábor! Gyere no, ülj le mellém! - suttogá lágyan.~
868 III, 2 | kérdé:~- Miért húzta ez le a csizmáját? Talán a lábát
869 III, 2 | talán tudta, miért húzta le a piros rámás csizmát az
870 III, 2 | Bogát is, hátha az húzza le neki a felhõket?) A Bágy
871 III, 2 | csengõ szán.~Elõre ugrott le a kis menyecske s beszaladt
872 III, 2 | kiejteni a világért.~- Veted le mindjárt azt az ünneplõ
873 III, 2 | emberek gyerekinek? Hányd le, de mindjárt! Nem vettem
874 III, 2 | félénken, reszketve hányta le magáról a ruhákat.~- Most
875 III, 2 | csontjaidat! Hallod-e, hej, vesd le még azt a csizmát is!~Hosszú
876 III, 3 | két végén in natura lóg le a bárányláb körmöstől, bojtnak.
877 III, 3 | juthatna, feje fáradtan konyul le a »Patyolat-ing« összeöntözött
878 III, 3 | az alábbi jelenet folyt le.~- Nem bírtam elhozni azt
879 III, 5 | mindenfelé: a fák gallyai le vannak tördelve, faleveleken,
880 III, 5 | magával végig a nagy utcán, le egész a templom mellé.~Ott
881 III, 7 | Félt a nagy botránytól, le akarta beszélni, tudta,
882 III, 8 | ismeri, annak hiába írom le, aki pedig ismeri, az úgyis
883 III, 8 | úgyis tudja, tehát nem írom le. Ez a praktikus eljárás.~
884 III, 8 | Shakespeare-tõl kezdve le egész Fangh-Gyújtó Izabelláig.~
885 III, 8 | érdemes lakóját, mintha le akarná róla olvasni a szándékot.~-
886 III, 9 | Azóta azonban sok víz folyt le a Dunán és sokszor jutott
887 III, 10 | haja rendetlenül csüggött le homlokára.~- Jöjjön, orvos
888 III, 10 | Ugyan kérem, szálljon le egy kicsit a tekintetes
889 III, 11 | királyi alakok integetnek le hozzá ismerõsen a falakról,
890 III, 12 | húzva ceruzával… vegyétek le a kalapot ilyenkor, mert
891 III, 14 | fukszinos borba. Nem írom le a lábikrákat, az ingerlő
892 III, 16 | F. azzal a panasszal ült le a tarokkhoz a klubban, hogy
893 III, 18 | arról a vászonról csepeg le nektek esténkint, reggelenkint
894 III, 19 | akarják venni - a bõrét is le kell nyúzni.~Lelkesítõleg
895 III, 19 | a pénzt? Hiszen nem ülne le másképp kártyázni, nem érdekelné
896 III, 24 | azt megmondani, hová teszi le?~A cselédlány ruháit szedte
897 III, 25 | egy ijedt rántással húzta le perkál-szoknyáját a meztelen
898 III, 26 | valóságos ezüstgomb futott le.~- Bagi! Nem lehet bemenni
899 III, 27 | tegnapelõtt téteményezte le a testamentumot a kassai
900 III, 33 | szép fehér függönyök is le vannak rajta eresztve, mintha
901 III, 34 | végre… hogy mikor szakítom le édes gyümölcsét, ma-e vagy
902 III, 35 | mennél több ember kötelezze le õket azzal, hogy kötelezze
903 III, 35 | õket azzal, hogy kötelezze le magát értük.~Ennek következtében
904 III, 36 | Okosan tetted, de hát ülj le…~- Lehetetlen, barátom,
905 III, 36 | utolsó forint is annyira le nem olvad, hogy már éppen
906 III, 38 | meg neki az otthoniak.~Már le is mondtam a reményrõl,
907 III, 39 | visszatér, én pedig most ütöm le, ha nem engedelmeskedel.
908 III, 39 | nevében, hogy õ sem venné le rólad.~Mórus a szép szóhoz
909 III, 39 | ruháidat? Ki vetkõztetett le így? Szégyen, gyalázat ezektõl
910 III, 42 | Megpróbáljuk, Miska. Gyere le velem a kiadóhivatalba.
911 III, 42 | Könnycseppek gördültek le finom, nemes arcán.~- Készen
912 III, 44 | nagy flegmával, miképp ül le egyszerre, megroppanva a
913 III, 45 | izzadság-csöppeket törülve le homlokáról. - Egész Békés
914 III, 46 | legelt s kedélyesen kergette le magáról farkával a legyeket.~
915 III, 46 | Fölveritek itt az embert… már le se dûlhet egy kicsit. Mit
916 III, 49 | Majd a pecsétgyûrûjét húzta le, azt a levegõbe hajította,
917 III, 49 | pedig, Ambrus fiam, ugorj le s gyere idébb, hadd magyarázzam
918 III, 49 | ráadom, aztán fel is út, le is út, nekem ugyan nem kell.
919 III, 50 | talán csak azért potyogott le, hogy ne lábatlankodjék
920 III, 50 | ásnak a fa alatt, oda teszik le örök nyugalomra a meggyilkoltat.~
921 III, 50 | csak én magam nem csókolom le piros szája környékét…~…
922 III, 50 | egy jó tanácsot, menjenek le itt a gyalogúton, erre közelebb
923 III, 52 | Hát hol az a pénz? Tedd le oda, fiam, az asztalra.~
924 III, 52 | vagyok benne, nagyságos uram, le merném tenni a hitet.~-
925 III, 52 | két pengõ forintot húzott le a felváltásért? Oh, a pogány,
926 III, 53 | talán, lehet, az gyõzte le, hogy semmi hír se jött
927 III, 54 | mellékszobában körmölgetett, arra le merném tenni a hitet.~Nem
928 III, 54 | viaszkosvászon ujjat sem húzta le a fekete gérokkjáról, hanem
929 III, 54 | széket a Jani felé.~- Üljön le, kedves barátom!~Jani leült,
930 III, 55 | GENTLEMAN~1882~Ezeren írták le már a szerelmet, hogy milyen
931 III, 56 | Én tegnap fényképeztettem le az enyimeket.~Azután közönyösen
932 III, 57 | sógorom sötéten. - Üljön le arra a székre.~A fiatal
933 III, 57 | baj van.~Futottam.~- Ülj le - szólt a sógor. Semmit
934 III, 59 | könnyes szemekkel csoszogott le a lépcsõkön.~- Mivel érdemlettem,
935 III, 59 | mert a rendõrségnél is le volt róla véve a fátum,
936 III, 60 | Kétségbeesve hajtottam le fejemet az asztalra, és
937 III, 60 | ültem, hogy mikor hozzák le már a kocsiról a málhákat.
938 III, 62 | mozgásba, mi csendesítjük le, mi vetjük el a magot, mely
939 III, 63 | emlékezni kezdett az esküvõre.~Le is ült nyomban az asztalához
940 III, 63 | teleszórta porzóval, s még le is fricskázta nagy udvariassággal,
941 III, 63 | bátyámuram, azután pihenjenek le a selyem ágyaimba, reggelre
942 III, 63 | maga meg nem pihent ott, le sem szállott, unos-untalan
943 III, 64 | Mindenekelõtt feküdj le… hamar, hamar… Oh, én kedves
944 III, 65 | A bácsi keblére hajtotta le szöszke fejét, s úgy nagy
945 III, 66 | minthogy igazi esetet ír le, nem is áll hatalmamban
946 III, 66 | őszentsége nem tétetett le pergamenekre, hanem egészen
947 III, 66 | fiam hálókamrádba, feküdj le, késõn van, de különben
948 III, 66 | Az vagyok.~- Hát ülj le mellém… Szereted-e nagyon
949 III, 66 | vagy Annám? Jer, jer, ülj le mellém! Aggodalmasnak láttam
950 III, 66 | Dercs a fejét horgasztotta le szótlanul.~- Dercs fiam,
951 III, 67 | népét Andrássy Gyulától le egész a Szepl fiáker kocsisig.~-
952 III, 67 | nézd meg, fiam, s tipord le azokat, akik bántják!~-
953 III, 67 | kalapos úri ember után.~- Le vele… le azzal a kalappal…
954 III, 67 | úri ember után.~- Le vele… le azzal a kalappal… Nem tûröm,
955 III, 70 | históriát… csak néha sütötte le szelíd kék szemeit, vagy
956 III, 70 | volt kötelünk. Te nyírtad le kötélnek a hajadat. Nézzék
957 III, 72 | második éjszaka fekszem le, akkor is két hét kell.~-
958 III, 72 | ötvenkétezernégyszázhuszonhárom… Leírtad?~- Le - nyögte Kristóf elsápadva -,
959 III, 72 | vicispán is megsínyli, ha ugyan le nem nyakazzák.~*~A mi vidékünkön
960 III, 74 | nem megy oda, mert ott le kellene vennie a kalapját.
961 III, 75 | csakhogy megkerült! No, üljön le kedves bácsi, üljön le és
962 III, 75 | üljön le kedves bácsi, üljön le és beszélje el, hol volt
963 III, 75 | öcsém, hogy ott töltöm le a hátralévõ életemet a fiammal.
964 III, 76 | rá, mintha sajnálná, hogy le kell szakítani a tövérõl…
965 III, 78 | zsinóros ruha már húsz év óta le nem ment róla, bajuszát
966 III, 78 | érkeztek.~Csakhogy nem járt le még a csodák ideje - mikor
967 III, 79 | nincs fotográfiám.~- Vétesd le magadat.~- Arra nincs idõ.
968 III, 79 | Becsaptam az ajtót, úgy rohantam le a lépcsõkön. Az utcán belevetettem
969 III, 79 | dolgom van, fotografírozzon le ízibe.~A fotográfus átvette
970 III, 82 | fizetett pontosan. Fizetése le volt foglalva - ezt már
971 III, 83 | ni, a koporsóban! Vegyék le kendtek.~Leírni nem merem
972 III, 83 | köveire. Miképp emelték le az összefutott férficselédek
973 III, 83 | állítása szerint, kard eddig le nem gyõzött, asszony le
974 III, 83 | le nem gyõzött, asszony le nem nézett?~De mi is lehet
975 III, 85 | öreg Schlossbergert lövik le Temesváron, ha Rosenberg
976 III, 85 | siessen; miért nem küldték le a Schlossberger nevét valamivel
977 III, 86 | kis kötényeiket kapcsolják le, s azokat lobogtatják, koszorúra
978 III, 87 | esküdt«. Hányszor írtam le napjában így, de csak a
979 III, 87 | ezeknek a lovaknak. Szálljunk le.~Úgy lett, gyalog mentünk
980 III, 87 | a forrás, ahová akarták, le a völgykatlanba. Lent a
981 III, 87 | elképzelni, miképp csúszhatott le a kocsiból.~Kétségbe voltam
982 III, 87 | volna. - Hát nem hoztad le a szelencét a kocsiról?
983 III, 87 | van még. Hadd diktáljam le nektek ezeket az aktákat.~
984 III, 87 | öcsém. Még mindig nem jött le a királyi tábláról.~…Biz
985 III, 87 | királyi tábláról.~…Biz az le nem jött - egész a mai napig,
986 III, 88 | padimentumra, s ott telepedik le a szoba közepén, aludván
987 III, 89 | gyújtsatok ott valamit!~Már félig le voltam vetkõzve, mert különben
988 III, 90 | mert az is éhen fordulna le a házfedélrõl. Énmagam nem
989 III, 92 | kocsmai asztalnál telik le élete.~Vázsonyiék szívesen
990 III, 92 | pohárral, aztán menj be, feküdj le, én is eloltom a gyertyát,
991 III, 96 | szenvedélyérõl dehogy tett volna le!~Egyikén azoknak a délutánoknak,
992 III, 96 | Kétségbeesetten roskadt le egy karosszékbe.~- Hogy
993 III, 97 | jönni.~S könyökével törült le fürgén egy széket.~- Hogy
994 III, 97 | már az én lábbelimen.~- Le akarja a barátom rajzolni.~-
995 III, 97 | már?~Szomorúan hajtotta le a fejét, s szeme idegenül
996 III, 102| addig, csak a boltba megyek le.~Anna a fejével biccentett
997 III, 102| szolgálók, akik még nem feküdtek le, kiálltak a kiskapukba,
998 III, 108| Kürthy uram pedig kapta le rögtön a föveget a fejérõl,
999 III, 108| A ruha cafatokban lógott le róla, az ingváll végig volt
1000 III, 108| elkomorodva. - Mégis csak le kellett volna nekem nyakaztatnom
1-500 | 501-1000 | 1001-1251 |