1-500 | 501-1000 | 1001-1106
Rész, Fejezet
1 1, 1 | aki olyan legény volt, amint a könyvben van leírva, hogy
2 1, 1 | A leány nem vette észre, amint feléje közeledett, vagy
3 1, 1 | azt, ami ma itt történt.~S amint fut, egyszerre megbotlik
4 1, 1 | megbántam tettemet oly igazán, amint azt hiszem, hogy egy mindent
5 1, 1 | ember volt náluk.~Hanem amint felnéz, kimosolyodik mogorva
6 1, 1 | mondá hirtelen elkomorodva, amint a három csillagot megpillantá. -
7 1, 1 | haramiákhoz szegõdtem?~- Amint vesszük. Egyébiránt annyi,
8 1, 1 | irományait rabolták el valahol - amint maga beszéli.~- Mindegy.
9 1, 1 | megmondta volna neki valaki, amint õ most megmondja mindenkinek,
10 1, 2 | Õszülés visszafelé!« - amint magát elmésen szokta kifejezni.
11 1, 2 | valamikor az ötvenes években, amint ezt már leírtam valahol.~
12 1, 2 | belekötött a »jakhec«-be, amint õ nevezé a zsidókat.~- Nos,
13 1, 2 | Hanem abban a percben, amint az ajtóhoz ért, megnyittatott
14 1, 3 | tulajdonságodért szidjalak meg elõbb.~Amint mondom, nem az a célom…
15 1, 3 | taljánországi szeretõjét, amint éppen zöldséget vásárolt
16 1, 3 | kifürkésznek mindent.~S amint ilyen gondolatokkal mulatozva
17 1, 3 | jelenté a »huszárzsoltár«; már amint a faluban ez a katonavilágból
18 1, 3 | Péter levelét, ahogy kell, amint õ olvasná fel, ha tudna
19 1, 3 | olvasná fel, ha tudna hozzá, amint azt Péter kigondolta.~És
20 1, 3 | olvasta érzékeny meleg hangon, amint következett:~»Kedves jó
21 1, 3 | Kati nincs még ott, mert amint az udvaron megpillantja
22 1, 3 | azóta kijavíttatta, meg amint halljuk, rendre vásárolgatta
23 1, 3 | elbeszéltette vele az esetet, amint történt.~Márton gazda elmondta
24 1, 4 | a pitvar belsejébõl, de amint meglátta a fiatal jövevényt,
25 1, 4 | hozott bort megkínálhatná, amint illik. Megszégyenülten iramodott
26 1, 4 | van…~- Sok is, kevés is, amint vesszük. Én még többet akarok.~-
27 1, 4 | apa - menjünk a kertbe.~De amint éppen nyitni akarja a kis
28 1, 4 | ordított föl dühösen Kalap. - Amint akarod! De én esküszöm,
29 1, 4 | perszónáját abban a pozitúrában, amint a pozsonyi diéta helyett
30 1, 4 | ordított a derék ifjú, amint lélegzethez juthatott, -
31 1, 4 | kérdé a principális, amint az elgyötört emberrel magára
32 1, 4 | emlékezõ tehetségét - de amint Miklósra nézett, a szerelem
33 1, 4 | magyarázni a beleegyezést, amint az adott viszonyok és a
34 1, 4 | elszorult, hol kitágult, amint a benyomások uralkodtak
35 1, 4 | ispán uram »Muci« lovát, amint itatják az udvaron. Hát
36 1, 4 | ügyvéd fürkészõ szemekkel, amint kocsijáról legényesen leugrott -
37 1, 4 | a vászonra festve úgy, amint van, nagyon gyönyörködtetõ
38 1, 5 | nehány semmitmondó sort, amint már ez a lányok levelében
39 1, 5 | válaszolt:~- Úgy van az jól, amint van… Magam akarom én azt
40 1, 8 | hogy ne lássam a világot.~*~Amint szemeim lecsukódtak, egyszerre
41 1, 8 | valaha nõi arcokon elbájolt… Amint azonban bizalmasan vállamra
42 1, 8 | meglátnád az embereket úgy, amint vannak, megundorodnál, és
43 1, 8 | ordított föl dühösen Bike. - Amint akarod. De én esküszöm,
44 1, 9 | kisasszonyok kiismerésére, amint az a népmesékben szokás.~-
45 1, 9 | megtisztítlak a bûnöktõl, s hogy amint én veled kezet fogtam, azonképpen
46 1, 9 | esik. Elterül a fûben, s amint fölkászmálódni igyekeznék,
47 1, 9 | õ ez üvegesedõ szemeket, amint hidegen rámeredtek. Még
48 1, 9 | Õméltóságához nem lehet bemenni.~S amint újra meg újra megcsikordul
49 1, 9 | haza a szegény Zsuzsim. Amint megy, mendegél a récskai
50 1, 9 | de tán õ maga sem tudja, amint ott áll reszketve a tekintetes
51 1, 9 | jegyezze ön a jegyzõkönyvbe, amint diktálom: »Tanú által azon
52 1, 9 | Nem tudom, kérem alásan; amint odatekintettem, egy urat
53 1, 9 | kedves pukedlit vágott, amint azt a cseh táncmestertõl
54 1, 9 | költötték föl Kléner urat, amint átszûrõdve, mint távoli
55 1, 9 | alszik még a doktor is.«~S amint átment szobája mellett,
56 1, 9 | elhomályosodott szemeit, de amint megpillantá az öreg Bornemiszát,
57 1, 9 | a templomban láttam õt, amint ott ült mosolygó arcával
58 1, 9 | tehet, s már is láttam, amint ötlovas hintón hajtatok
59 1, 9 | csakugyan úgy folyt le, amint Boriska elõadta! Ki fog
60 1, 9 | társaságában a kastélyba. Amint a címerterembe léptem, láttam,
61 1, 9 | lehetett hallani koronként, amint sebesen vagy lassabban,
62 1, 9 | megzaklatott fiatal párt, amint illik, össze nem házasítom.~
63 1, 9 | Õméltóságához nem lehet bemenni.~S amint újra meg újra megcsikordul
64 1, 9 | Majornoky-kisasszonyok kiismerésére - amint az a népmesékben szokás.~-
65 1, 9 | tajtékpipa kiesett a szájából, s amint nagyot koppant a padlón,
66 1, 10 | megösmerte lovát azonnal, s amint az okos szemeit szelíden
67 1, 10 | nézte ott a nagy szemeivel, amint elindul. No, meg a Miska
68 1, 10 | a pesti iskolában, hogy amint az magába szed ott egy kis
69 1, 10 | szépet. Piros kerek arcán amint alágurultak a, fényes gyöngyök,
70 1, 11 | ládájából a hozzá illõ passzust, amint vagy pej volt vagy szürke.
71 1, 11 | kezdetlegesen. Mindegy, elég volt. Amint megnézték, elõttük állott
72 1, 11 | kiszíhatok egy fél pipával.~De amint kotorászni kezdett az elõvett
73 1, 11 | Hej, Apolka - sóhajtotta, amint a Szûz Mária-képet elhagyták -,
74 1, 11 | volt. Megörültek nagyon, amint váratlanul egy melankolikus
75 1, 11 | oldalszalonna nevû sziklánál amint bekanyarodának, egyszerre
76 1, 11 | kék tiszta szemeivel, s amint Apolkát megpillantá a közelben,
77 1, 11 | egész az asztal aljáig, amint lehajolt, és a kékpettyes
78 1, 11 | semmit sem feleltek.~Hanem amint Apolka körülnézett, egyszerre
79 1, 11 | érdekelt az originális alak, s amint kimentünk a megyeház udvarára,
80 1, 12 | férje«, mert bizony csak (s amint kitudódik alább, teljes
81 1, 12 | Dobosné asszonyom is, s amint kivitték a másiknak a koporsóját
82 1, 12 | õket maga elé a képzelete, amint fáradtan, tikkadtan, lecsüggesztett
83 1, 12 | hogy minden úgy van jól, amint van, a hatalom és rang istentõl
84 1, 12 | tenni magukkal mindent, amint hol a bácsi, hol a néni
85 1, 12 | szabad mezõn, a hûs szellõ amint megcsapta arcát, pillantott
86 1, 12 | végre pír önté el arcát, amint arra gondolt, hogy akkor
87 1, 12 | alig voltak tíz lépésnyire, amint nagy csattanással kinyitotta
88 1, 12 | diákok!~Rémletes volt, amint e szavaknál a fogait kivicsorította.
89 1, 12 | süsd hamar a nyulacskát!« - amint hátulról rájuk köszönt egy
90 1, 12 | kálvinista tiszteletes úr szánja, amint az este innen elment, olyan
91 1, 12 | magunknak éji szállást.~Hát amint odament, káprázat-e, álom-e,
92 1, 12 | volt, ahova elrakhassa; amint ott turkált közte, halálos
93 1, 12 | mozdulattal hajolt le a földre, amint látta, hogy a smaragdok
94 1, 12 | kiszimatolni, míg végre déltájban, amint az »Arany medve« ivószobáját
95 1, 12 | eszköz. Õvele esett meg, hogy amint a fölségnek átnyújtandó
96 1, 12 | jött rá e szörnyû dologra, amint nehány hét múlva (mikor
97 1, 12 | sürgõ-forgó udvari népséget. Hát amint ott bámul a rácsnál, látja
98 1, 12 | volt, mint egy birkának.~Amint Gyulafehérvárra értek egy
99 1, 12 | keríteném meg azt is?~Másnap, amint felkelt, újult erõvel indult
100 1, 12 | másikhoz, s kínos volt nézni, amint egyre borultabb lett a homloka,
101 1, 12 | Egy hét alatt Marci, vagy amint Bercsényi nevezte el: »Habakuk
102 1, 12 | kezeit, mire a hadnagy, amint odatekintett, tiszteletteljesen
103 1, 12 | Én viszem magammal.~- Amint tetszik - mondá a várnagy
104 1, 12 | Szombathellyel, és ássuk a víárkokat, amint igaz is. Képzelem, olyan
105 1, 12 | kurucok rontották el, mert amint közel érve látták, hogy
106 1, 12 | maradt belõle; - máskor, amint a szitási völgykatlanban
107 1, 12 | hordta volna soha!~Egy nap, amint egy közeli látogatásból
108 1, 12 | Magdaynak egy gondolata támadt. Amint eleibe vezették a huszárok
109 1, 12 | jönnek a többi ceremóniák, amint azokat Bottyán tudtul adta:
110 1, 12 | Ott benn pedig ezalatt, amint magára maradt a két úr,
111 1, 12 | labancok lehettek vagy százan, amint az iblói erdõnél feltûntek.~-
112 1, 12 | Lehetetlen! - hebegte, de amint jobban megnézte a hosszú
113 1, 12 | zsivaj keletkezék odakünn, s amint az ablaknál állt, önkénytelenül
114 1, 12 | amiért nem úgy cselekedtem, amint kellett, s most, hogy végre
115 1, 13 | mozgott az ismeretség, de amint késõbb észrevette, hogy
116 1, 13 | fájdalmasan dobbant meg, amint a visszaemlékezés édes mézében
117 1, 13 | ujjakkal, fúriaszerûen, amint egy nadrágot hajított ki
118 1, 13 | Druzsba halkan, szaggatottan, amint magához jött. - Önnek maradtak
119 1, 13 | figyelmét egy érdekes hír. Amint az útközben szedett növényeit
120 1, 13 | indultam a virág nélkül s amint az útra érek, mit látok,
121 1, 13 | selyem baldachin alatt, és amint elrobogott mellettem a kis
122 1, 13 | selyemszalagon egy legyezõ lógott. Amint ide ugrott, oda ugrott,
123 1, 13 | látszott a talpa alatt, amint a leány mellett lépegetett.~
124 1, 13 | Druzsba úr megfordult és amint megpillantá Jahodovskát,
125 1, 13 | robogott, érezni lehetett, amint befordul utcáról utcára,
126 1, 13 | õtet, jobban megbolondulna, amint megtudna vele, hogy milyen
127 1, 14 | Városligetbe mentek. A tónál, amint a hattyúkat nézegették,
128 1, 14 | Esztike behunyta szép szemeit, amint rádobta a galacsint és elmosolyodott:~-
129 1, 14 | csészéjébe.~Pillanat mûve volt, amint megcsillant gömbölyû szép
130 1, 14 | megcsillant gömbölyû szép karja, amint arra vitte a Péter válla
131 1, 14 | mint egy bûnös, s várta amint Eszter azt fogja mondani
132 1, 14 | Szinte jó szerencse, hogy amint a karját visszarántotta,
133 1, 14 | furfangos fiskális, hogy amint fölocsúdva figyelmesebben
134 1, 14 | elbámult Altorjay, mert amint végigment a klub termein,
135 1, 14 | lelkem, galambocskám…~Hanem, amint aztán el kellett volna indulni,
136 1, 14 | csemegének van publikuma.~Hát amint odanézett, egyszerre csak
137 1, 14 | estefelé a tengerparton, amint bágyadt tekintete elrévedezett
138 1, 14 | most vette észre az urat, s amint ráemelte a szemeit, elhalványodva
139 1, 14 | szavalta Péter nagy pátosszal, amint végre lejött.~- Örökre! -
140 1, 14 | szolgálatkész holdvilág, amint mondom, kibukkan (kénytelen
141 1, 15 | rémlett, mintha a kulacs, amint megkottyant, visszafelelné
142 1, 15 | Azután fölöltöztették, amint illik Magyarország elsõ
143 1, 15 | volt útközben a prímást, s amint keresztülment volna a szobákon,
144 1, 15 | szája, már-már odabökte, amint hirtelen eszébe jutott »
145 1, 16 | Vagy annál is kisebb!~De amint a négy tajtékos paripa megállott
146 1, 16 | szavának állott az esküdt úr. S amint az elsõ húsz embert bevezette
147 1, 16 | a trónon ülõ fölséghez, amint õ s társai letették elõbb
148 1, 16 | beszélték a részleteket.~S amint újra feltûnt a hajdú az
149 1, 16 | igen - hol is hagytam el? - Amint ott van a majálesen, egyszerre
150 1, 16 | kedélyhangulatban volt, s amint fölemlíté ebecki Tihanyi,
151 1, 17 | nem adott semmi hangot, amint egyet ütött rajta a nyelv,
152 1, 17 | piros arcával, vidáman, úgy, amint szokott, bicskájával nagy
153 1, 17 | izgalmas sürgés-forgás Lublón - amint kiszivárogtak a hírek. Kozanovich
154 1, 17 | ládát látott végiggurulni, amint két hízott sertés húzta
155 1, 17 | sarkantyús csizma a lábán, úgy, amint eltemették. Nem volt azon
156 1, 17 | csak a lángok pattogtak, amint kékes szélû nyelvük körülnyaldosta
157 1, 17 | elõször mélán sisteregve, de amint kúsztak egyre feljebb-feljebb,
158 1, 17 | evett meg~tra-la-la-la.~Amint észrevette lépteiket, elhallgatott
159 1, 17 | A fogai is kivillantak, amint a száját széthúzta.~- Mit
160 1, 17 | Kaszperekné szobájába s úgy amint volt, egy szál szoknyában (
161 1, 17 | szikrákat szórtak örömükben, amint lopva az aranyakra sandított.~-
162 1, 17 | e kis csevegés, másnap, amint hazajövök délben a képviselőházból,
163 1, 18 | hasznot már nem hajt. Hanem amint elszaladnak ezek a bolondos
164 1, 18 | Szurina most szabadon lõdörög. Amint tudom, felmondták neki a
165 1, 18 | szegény Szurina Matykót!~Hanem amint egyre beljebb-beljebb értek
166 1, 18 | szerencse.~S még nagyobb volt, amint képzelték, mert a molyvánkai
167 1, 18 | csúsztatta a hasítékon át, amint dévajul megcsipkedte a nyakánál.
168 1, 18 | kellett Mihálynak görbülnie, amint ott botorkált a sötétben,
169 1, 18 | jászolnál egy tehenet, hallani, amint kérõdzött és csapkodott
170 1, 18 | ki kiálthatott az imént?~Amint jobban megszokta szeme e
171 1, 18 | idegeneket elkergettük. És amint kitették a lábukat, eltûnt
172 1, 18 | nézegetett Marjánszkyra.~Látta, amint odaát kártyát vesznek elõ.
173 1, 18 | Meneküljön! - rebegte, amint hozzá ért.~- Meneküljek?
174 1, 18 | lehelete megcsapta az arcát, amint súgta:~- Itt van a csendbiztos!~
175 1, 18 | kellemetlen negyedórát!) És amint nézte, nézte, egyszerre
176 1, 18 | táncolni a piac körül. No, amint látták az élõ lények, azok
177 1, 18 | körmöm alatt - selymáskodék, amint piros lett a leány álla -,
178 1, 18 | pózban, a szavaló hangjával. Amint egyszer kizökkent belõle,
179 1, 18 | is komoly arcot vágott, amint illett, letette a csibukot,
180 1, 19 | lóhátról az õ kezecskéjét s amint a két kéz összefonódék,
181 1, 19 | közelfekvõ búzatáblából s amint szétnézett a szegény tapsifüles,
182 1, 19 | ragyogtak a diadalérzettõl, s amint csákóját levette, csupa
183 1, 19 | kér attól az embertõl, s amint visszatért a birodalmi fõvárosba,
184 1, 19 | ragadt el a betegsége.~Hanem amint egyszer egyik tanyájára
185 1, 20 | országgyûlési pártoknak). Amint a nap elfogy, amint leppegve
186 1, 20 | pártoknak). Amint a nap elfogy, amint leppegve jön az esthomály,
187 1, 20 | ruhájuk suhogását is hallaná, amint lebbennek és elenyésznek
188 1, 20 | engesztelnem a szegény asszonykát!«~Amint belép, oly jól esik neki
189 1, 20 | fölhúzták a kesztyûiket, amint az már illik komoly járatban
190 1, 20 | jövetele megszakította.~Amint bizalmasan, barátságosan
191 1, 20 | Borongó nyugalom szállt alá. Amint az utasok elhelyezkedtek,
192 1, 20 | miért hiszem.~- De látták, amint mondom, hogy a trafikból
193 1, 20 | a drótra egy pár szót.~- Amint akarod.~Csak annyit írt
194 1, 20 | bevilágítani vele a szalont. S amint ott volt már s a lámpa odavetette
195 1, 20 | valami sustorgás a sötétben, amint kifelé kászmálódik, s aztán
196 1, 20 | a járó-kelõk hallották, amint harsányan kiáltozta:~- Fordulj
197 1, 21 | amennyit a gazdája megivott. (Amint elszámlálta, néha egész
198 1, 21 | kurta kék szoknyájában, amint az erdõbõl kibukkant. Mintha
199 1, 21 | sápadjanak, reszkessenek, amint biztatni kezdte a vicebíró,
200 1, 21 | öröm volt végignézni rajta, amint kacérkodik, hajladozik ezer
201 1, 21 | mákok közül legelsõbben, amint Szabó Mihályt felösmerte.~-
202 1, 22 | dib-dáb beszédet, azért tehát, amint hanyatt feküdt, egyszerûen
203 1, 22 | szóra másik szemét is, s amint odanyújtotta a doktornak
204 1, 23 | Buzinkaynét, akinek az imakönyve, amint megnyálazott ujjaival levelezett
205 1, 23 | urainak utolsó ivadékát, amint címeres külön padjából legelteti
206 1, 23 | volt, minden mozdulatával, amint elbiggyesztette ajkait negédesen,
207 1, 23 | elbiggyesztette ajkait negédesen, amint égre emelte a szemeit szeráfszerûen,
208 1, 23 | a szemeit szeráfszerûen, amint kinyitja a száját éneklésre,
209 1, 23 | Bozsicska Mihályt a dûlõúton, amint búsan, lehorgasztott fejjel
210 1, 23 | rá az apám aggodalmasan, amint közelebb értünk.~Bozsicska
211 1, 23 | van írva), nézegette, és amint nézte, olyan bánatos lett
212 1, 23 | s nem a rojt szakadt ki, amint ráncigálni kezdte, hanem
213 1, 23 | visszapillantott a kert végérõl, és amint megvillant szép arca a fák
214 1, 23 | csak rohantam, rohantam.~Amint azonban fölszakítanám a
215 1, 23 | hirtelenében meg nem gondolta, hogy amint szokás szerint hátba ütögeti
216 1, 23 | útközben.~És csakugyan, amint elhagytuk a falu szélsõ
217 1, 23 | aklot és a szérûs pajtákat, amint a temetõhöz értünk, elõkereste
218 1, 23 | megdorgálá õket emberségesen, amint kellett.~- Szerelmetes atyámfiai
219 1, 23 | délutánokon át a méhesben, s amint jöttek-mentek lassú dongással
220 1, 23 | dohányzacskónak a sallangja.~Amint megösmerte anyámat, ki leszállt
221 1, 23 | mivel tartozik, de a kovács amint látta, hogy a száját nyitja,
222 1, 23 | valamit. Õ is engem kémlelt, s amint szúró, kutató szeme pirosra
223 1, 23 | Igazán szívfacsaró volt, amint okos szemeivel egy utolsó
224 1, 23 | szebb legyen a hangja). Amint meglát minket, szívélyesen
225 1, 23 | elfelejtette saját sértõdését is, amint ez a sivár, önzõ lélek kezdte
226 1, 23 | Márton-napkor leölt lúd hátcsontja, amint világosabb vagy sötétebb,
227 1, 23 | törött ablakon röpült be, amint a kitóduló levegõ kivitte
228 1, 23 | és átvarrták, minélfogva amint most a kabátujjakhoz tapad
229 1, 23 | kordován csizma csikordul, amint a leányok utat nyitnak,
230 1, 23 | úr harsányan fölolvasta, amint illett; hogy nemes zöptaui
231 1, 24 | csupa mosoly, csupa élet. Amint észrevette, hogy várják,
232 1, 24 | ajtónál ültem, jól hallottam, amint mondta, bár halkan beszélt:~-
233 1, 24 | erdélyi hadgyakorlatnál, amint ellovagol a hadtest elõtt,
234 1, 24 | szobámból, ahol öltözködtem, amint sorba üdvözölték az érkezõk
235 1, 24 | volt végignézni rajtok, amint szerszámozták az udvaron.
236 1, 24 | Itt semmi se nem úgy van, amint látod.~- Úgy? A ruha a tied. ~-
237 1, 24 | megteltem mindenféle gyanúval, s amint újra fölcihelõdtünk a kocsikra,
238 1, 25 | éledt vagy lohadt a remény, amint hullámzottak a számok. De
239 1, 25 | ült. Aggastyán volt már, amint levette a kalapját, erre
240 1, 25 | csöpögött a földre a szájukból, amint a zablát harapdálták. Egy-egy
241 1, 25 | erõsödve és nagyobbodva, amint feltûnt az új megyeház parancsoló,
242 1, 25 | fognak mondani az emberek? De amint ment, ment, hát az útszéli
243 1, 25 | Thalyt hallgatta áhítattal, amint II. Rákóczi Ferencet mesélte.
244 1, 25 | nehéz furmányos szekereket, amint fölfelé igyekeznek nagy
245 1, 25 | célhoz, Újhelyre, ahol, amint kiszálltunk, szónoklatokkal
246 1, 25 | izgatottság uralkodott Makón, amint kora hajnaltól kezdve seregleni
247 1, 25 | valahol messze a tárogatót. S amint valami robogás hallik, s
248 1, 25 | egyik hiba szüli a másikat. Amint elhatározták, hogy hadd
249 1, 26 | az egész társaságot, úgy amint van, szerény házához vacsorára.~-
250 1, 26 | lelkecském«, a kis dalocska, amint szállt, ömlött és hullámzott,
251 1, 26 | hullámzott, olvadékonyan, édesen, amint összefolyt szó a szóval
252 1, 26 | akkor veszteg maradok, mert amint mondtam, az egy hetet ki
253 1, 26 | jutott ki Hanka a nádból, amint a szõlõkbõl vezetõ útra
254 1, 26 | maradt néhány lépéssel.~Amint a sûrû vadgesztenyesorba
255 1, 26 | azért másnap a reggeli után, amint egy kicsit megszikkadt a
256 1, 26 | mindez csak tegnap volt. És amint álomnak látszott, mikor
257 1, 26 | udvaroltam Blivinszkynénak.~S amint az egyik emlék föléledt,
258 1, 26 | Kupicza, mindig hallhatta, amint egymásnak mutogatják az
259 1, 27 | Szép tavaszi reggel volt, amint megindult szép bontalábú
260 1, 27 | azért még Filcsik fölférne. Amint elhajtat mellette, utánakiált
261 1, 27 | s mintha untatná a téma, amint az ispán firtatni kezdte
262 1, 27 | osztotta ezt a fölfogást, mert amint estére hazahozták neki egy
263 1, 27 | rejtélyesen, titokzatosan, amint mondani szokták, befelé.~-
264 1, 27 | szlatki«) a fejedet rázod, amint látom. Hát jól van, pukkadj
265 1, 27 | Délutáni sétáinál, a kertekben, amint gyomláltak, vagy a réten,
266 1, 27 | jelölte a fát alkalmasnak; hát amint fûrészelik, egyre beljebb
267 1, 27 | Balassának a háta borsózott, amint hátrafeszített nyakkal a
268 1, 27 | Mimit várta az ablaknál, amint átöltözködve elõjön a kápolnából,
269 1, 27 | a németekkel hadakozván, amint ez aranyfolyónál kergeté
270 1, 27 | megindulásán és vigasztalta, amint tõle tellett.~- Úgy látszik,
271 1, 27 | vályogból, arra ült, s hallotta, amint a hadnagy beszélgetett az
272 1, 27 | Szótlanul lépegetett velük, amint leereszkedtek a bájos Ilyinke
273 1, 27 | pénzt, gondolta a báró, amint a nyeregben volt, ez mégiscsak
274 1, 27 | hagyták magukat ringatni.~Amint elment a juhászház mellett,
275 1, 28 | civakodás az ajtó elõtt, de amint csöndesedett az, úgy lett
276 1, 28 | Képzeljétek, hogy jártam! Amint bejövök most este kilenc
277 1, 28 | futkároztak a homályban, amint ide-oda himbálta fejét,
278 1, 29 | szoknyasuhogás támaszt hûs áramot, amint a szép, gömbölyû Zsuzsi
279 1, 29 | egytõl-egyig unalmas fickók. Hát amint ott õgyelgek velõk az utcán,
280 1, 29 | Huszákné kifakadását, s amint az fel akart kelni, hogy
281 1, 29 | most? Mit tesz az most? Amint megsustorog a vánkos, amint
282 1, 29 | Amint megsustorog a vánkos, amint a másik oldalára fordul,
283 1, 29 | a másik oldalára fordul, amint egy hangosabb ásítást hallat.~
284 1, 29 | csengettyû csilingelne - s amint szállt, szállt ez a nevetõ
285 1, 30 | ha valami nem úgy van, amint szeretném.~Vacsora idejéig
286 1, 31 | Pali is) a búzát nézni, amint a kalászát hányja, amint
287 1, 31 | amint a kalászát hányja, amint a toklászait kiereszti,
288 1, 31 | a toklászait kiereszti, amint sárgul, és a kalászok mint
289 1, 31 | ember topogását, és látni, amint dõl a búza a zsákokból,
290 1, 31 | derekát kiegyenesíti.~Hát amint megy (bizony rossz annak
291 1, 31 | szelíd sugár lopózott ki, amint a betegre pillantott, kinek
292 1, 31 | fogadkozott elérzékenyülve, és amint a beteg fölé volt hajolva,
293 1, 31 | hogy a Vince ne lássa.~Amint visszatért a szobába, baljóslatú,
294 1, 31 | egyenesen átvágott a piacnak, de amint egyet-kettõt lépett, mardosni
295 1, 31 | vett, halott kezébe valót.~Amint kilép a boltból, a nagy
296 1, 31 | látta az ablakon leskelõdve, amint belép, lekapja a kalapját
297 1, 31 | cserepekben, látta a nagyasszonyt, amint a kapunál ácsorog, kémlelve
298 1, 31 | köhögd ki magad, megengedem.~Amint azonban elmúlt a rohama,
299 1, 31 | sokkal bátrabb lett, és amint késõbben (már egészen a
300 1, 32 | várta. Halápy hallotta, amint referál neki odakünn: »Okvetetlenkedik
301 1, 32 | esetlen volt és félszeg, amint a zsebébe nyúlt és elõvett
302 1, 32 | elõvett egy fehér cédulát, s amint átnyújtotta, egész teste
303 1, 32 | jöttem« vagy »korán jöttem«, amint a galambok vagy megelégedetten,
304 1, 32 | Jutkának se kellett több, amint másnap a kastélyba küldte
305 1, 32 | megálltak, megbámulták, amint gyorsan leszáll és újra
306 1, 32 | Nem lesz semmi baja!~Aztán amint közelebb evezett, kezdte
307 1, 33 | Lássa meg az ember!~De amint megszólják, menten ki is
308 1, 33 | egyszer úr már a Fili.~S amint szokás ilyen nagy eseménynél,
309 1, 34 | kirakat üvegén keresztül, amint ott ült a gépnél és varrogatott.~
310 1, 34 | barátságot kötött Kolowotkival, s amint elbeszélgettek egynehányszor,
311 1, 34 | inkább szaporodni fognak, amint egyre hûl az anyaföld és
312 1, 34 | behujjantott. Még hallani lehetett, amint a Kati kis cipõi végigkopognak
313 1, 34 | idõre s leste a gazdát, amint letapadnak a szemei, s megkezdõdik
314 1, 34 | ebben van-e a dolog nyitja.~Amint mentek-mentek a Gergelyi-féle
315 1, 34 | nem arra volt fordulva, de amint a kendõt meglátta a fûzbokron,
316 1, 34 | Ugrott a kiáltásra Lõrinc s amint látta, hogy aléltan esik
317 1, 34 | Elszédültem - mondta, amint magához jött. - Kísérj haza,
318 1, 34 | hát nem segíthetek úgy, amint szeretném, és csak azt tanácsolhatom,
319 1, 34 | Rákóczi Arnold hangja. De amint meglátta a csizmadiát, halálsápadt
320 1, 34 | folytatása a szomszéd szobában, amint látni méltóztatik. A távirdafõnökkel
321 1, 35 | litvániai erdõkbe, s hallottam, amint a jáger jelentette neki,
322 1, 35 | Kozsibrovszky.~Minden úgy történt, amint Kozsibrovszky kitervelte.
323 1, 35 | köszönthetem - mondá; de amint a tömérdek skatulyát, dobozt,
324 1, 35 | tekintetének melegségét, és amint éldelegne ezeken, koponyájának
325 1, 35 | szelet támaszt köröskörül.~Amint éppen ebben gyönyörködnék,
326 1, 35 | megérteni a szomorú valóságot, s amint gyanúját megindíták, magától
327 II, 1 | tízezre« mellett.~És úgy tett, amint mondá: bekopogtatott mindenüvé,
328 II, 1 | megdöbbenve lépett hátra, amint a szoba közepére tekintett.~
329 II, 2 | homlokán a sötét haragot, amint felemelte finom kezébe a
330 II, 2 | tanítványait az elysei mezõkre, amint a »tour de mains« és a »
331 II, 3 | kocsis) sincs jó járatban, s amint közibe vág olykor a négy
332 II, 3 | pedig eressze világnak, amint akarja, és jöjjön vele a
333 II, 3 | és vigasztalja szegényt, amint lehet.~...Meg kell nyugodni
334 II, 4 | megtörténik az emberrel!~- Hát amint mondom, mindnyájan kíváncsiak
335 II, 4 | mindenki elkezdett kacagni, amint csak gyõzte.~Az ördögbe
336 II, 4 | közeledett tüzünkhöz, ki amint szétnézett s meglátott,
337 II, 4 | nagyhatalmak között úgy, amint õ gondolja.~Ilyenkor azután
338 II, 5 | kertben találtató kertben (amint hét országra szóló prókátori
339 II, 5 | most is szemem elõtt áll, amint mindszentek napján utoljára
340 II, 5 | odakanyarította megszólításnak, amint dukált: »Te Törvényszék!«~
341 II, 5 | borfolytonossági hiány - amint valami új prókátor, kinél
342 II, 5 | virágos kedélyállapotán, amint vigyorgó arccal bontogatni
343 II, 5 | csalittal, pálmafákkal - amint ki-ki képzeli magának. Harcsa
344 II, 5 | magyarok!~Egyszer azonban, amint vezéri puskájával nagyot
345 II, 6 | azért sem engedelmeskedem, amint méltóztatik látni, mert
346 II, 6 | üzleti eszméit.~Ilonka pedig, amint magukban maradtak, odaszaladt
347 II, 6 | elsusogta az egész dolgot, amint élénk, pajkos fantáziájával
348 II, 6 | Alkalmazta magát hozzá, amint lehetett.~Hanem arra a hírre
349 II, 6 | csárdást, polkát, négyest - amint jött.~11 óra után következett
350 II, 7 | mindenütt hallani véli, amint az emberek egymást oldalba
351 II, 7 | szende, házias, elõkelõ, amint a hódítási manõver hozta
352 II, 7 | folytonosan »mirabeau-i« vonásain, amint õ nevezte el a saját édes
353 II, 7 | hanem el is csodálkozott, amint meglátott.~»Szervusz, Ákos!
354 II, 7 | nincs terhére! - szólt Mády, amint a nagy vendégszobában helyet
355 II, 7 | a siket Záboryt figyeli, amint belebeszél, szavalva a jó
356 II, 7 | eredeti gondolat neki is, amint azt majd még ma meglátja
357 II, 7 | mintha olvasni akarna; de amint Mády karjából kimenekült,
358 II, 7 | kezére tapasztá homlokát, s amint izgatottsága fogyott, gondolkozni
359 II, 7 | annak rikácsoló hangja, amint egy népdalt kiabált alkalmasint
360 II, 7 | vénlány borzadva pillantá meg, amint sikerült szétnéznie, hogy
361 II, 7 | leereszkedett a szobába, s amint a padozatra ugrott, nagyot
362 II, 7 | Melanie felkelt ágyából s amint a sötétben Mády felé lépdelt,
363 II, 7 | kétségbeesetten hajolt le hozzá, de amint arcához ért kezével, félrerántotta
364 II, 8 | mosoly jelent meg arcán, amint megpillantott.~Arccsontjain
365 II, 9 | emberemet tetõtül talpig, amint ott állott elszédülve a
366 II, 9 | többi pénzt pedig oszd szét, amint akarod, jótékony célokra
367 II, 11 | árny Sárika grófnõ volt. Amint végigment a folyosón, izgatottan
368 II, 11 | herceg?~- Jól, nagyon jól. Amint észrevette a vasútnál, mert
369 II, 11 | kit õ gyûlöl!~És úgy tett, amint mondá. A mérnökkel úgysem
370 II, 11 | hátravetette hosszú kék fátyolát, s amint kigyulladt bûvös arcával
371 II, 12 | s üdvére van irányozva. Amint tudod, mi elmegyünk megszerezni
372 II, 12 | megdöbbenve fordultak feléje, amint hallák a kedves magyar hangokat.
373 II, 14 | mérõvel.~Elég az hozzá, amint a csirke elfogyott, azt
374 II, 14 | rivallt rám teli torokkal, amint a kocsihoz közeledett -,
375 II, 14 | emlékszem, hogy reggel, amint felkeltem, az asztalon heverõ
376 II, 15 | az az öreg Mihály, úgy, amint tõle magától hallottam a
377 II, 15 | csalt meg ándungom, mert amint odaérve körülnéznék, - hát
378 II, 15 | szerencsétlen vödör.~Schlikk, amint észrevette, hogy lefelé
379 II, 15 | magát egyszeribe, hanem amint dukál, õ is küzdött ellene
380 II, 17 | paszulyt!~Ha osztrák sógoraink, amint azt a krónika számtalanszor
381 II, 17 | valaha õ »pónált secundába«, amint ezen klasszifikációt sokszor
382 II, 17 | elhalványodott örömében, amint a postáról hozott csomagot
383 II, 17 | tudja meg... Egyébiránt amint akarja - tettem hozzá tettetett
384 II, 17 | kéményseprõ-legény szeretõjének, akit amint hazajöttem, ott kaptam mellette
385 II, 18 | íróasztalomon.~És úgy tettem, amint gondoltam. A gomba utánzása
386 II, 18 | végre is kisül a turpisság.~Amint így hánykolódék bennem a
387 II, 19 | Természetes, hogy azonnal, amint az utcára ért, arról a »
388 II, 21 | álló uzsonnáját. Örzsikét, amint nagyobb lett, mindennap
389 II, 21 | szelíd néma fájdalommal tûrt. Amint nevekedett, mind jobban-jobban
390 II, 21 | tapasztalt némi vonzalmat, de amint az évek jöttek és mentek,
391 II, 21 | csillanjon szemei elõtt, amint az ablak felé fordult a
392 II, 21 | óriás kígyó tekerõdzött. Amint ezen képremek bámulásába
393 II, 21 | öregasszonynak ismerte mindenki; amint meglátta, hogy Örzsike egészen
394 II, 21 | végképpen nincs senkije.~Amint felocsudott, odavánszorgott
395 II, 21 | rokonok kisírt szemekkel. Amint Örzsikét megpillanták, gyûlöletteljes
396 II, 21 | könyv lapjai széttárultak, s amint a fiú lefelé fordítá a vén
397 II, 22 | Bokros is nyugodtabb lett; de amint délután közelebb-közelebb
398 II, 23 | sorakoznak Themis káplánjai, amint vagy legfeljebb tyúkkeresetek
399 II, 23 | most tanul elõször félni. Amint a végzetteljes nap közeledik,
400 II, 24 | asszony a rántást csinálta. Amint felösmeré a mindenható nagy
401 II, 24 | azonban magyar zászlósurak.~- Amint parancsolja, bátyám.~- Nekem
402 II, 24 | egész város elkacagta magát, amint megjelent a hivatalos lapban
403 II, 24 | termekbõl, és hallani lehetett, amint künn a folyosón megparancsolá,
404 II, 25 | darabja utolsó népszínmûve.~Amint igazán is utolsó lett!~Darabjának
405 II, 25 | korcsmájából áthozta a szél, úgy, amint hangzott lelkesen, keservesen:~
406 II, 26 | gyönyörûséggel szemlélte, amint az öreg fekete macska, a »
407 II, 26 | padláslyukon lezuhant.~Eszméletét amint visszanyerte, érezte az
408 II, 26 | éppen az ambituson találta, amint nagy zsöllyeszékében ülve
409 II, 26 | kopott bársony sapkáját, amint méltatlan tekintete a tekintetes
410 II, 26 | kárára van. A múltkor is, amint lent hagytam a batyumat,
411 II, 26 | a vásott gyermek ajkán, amint a zsidó mellébõl tompa hörgés,
412 II, 28 | megérdemelte, hogy megcsonkítsam, amint õ megcsonkítá magasságában
413 II, 29 | is, nyomban kiderül arca, amint a mama valamit odasúg neki.~-
414 II, 29 | hogy az egész élet úgy, amint van, olyan nagyon, nagyon »
415 II, 32 | alagutak egyikéhez érkeztek. Amint azon áthaladtak, azt vették
416 II, 33 | odasietett a kántorhoz, s amint parancsolva volt, galléron
417 II, 33 | öltözött öreg cívis hallgatja, amint nyakra-fõre mocskodom a
418 II, 33 | lábadt szeme egy anyókának, amint a lutriszámokat hirdetõ
419 II, 33 | mondá:~- A dolog úgy van, amint mondtam. Úgy van az utolsó
420 II, 33 | ideig a fiatal Apponyit, amint programbeszédjét tartotta,
421 II, 33 | uram? - kérdé a tolvaj, amint hirtelen összeszedte magát.~-
422 II, 33 | siet a kegyenc Péterhez, amint az ismét láthatóvá lesz,
423 II, 34 | mezővároskában éppen hetivásár volt, amint a kis tizenegyéves Nina,
424 II, 34 | szükségből kisegíthesse magát. Amint már lassankint mindent elhordott,
425 II, 34 | még bírunk. Valószínűleg - amint hangosan imádkoztam - felismeré
426 II, 34 | eladjam, de azon pillanatban, amint e szegény állatot észrevevém,
427 II, 34 | fogva igen megszerettük. Amint még az a bizonyos házaló
428 II, 34 | mondá el a történteket, amint az ajtónál igen szép kocsi
429 II, 34 | nyulacska ezen intésekre. Amint anyja, apja elmentek hazulról,
430 II, 34 | tőlük megkülönböztetni. Amint a vadász meglátta a nyulat,
431 II, 34 | nagy szomorúság uralkodott! Amint a kis öcs fölébredt, körülnézett,
432 II, 34 | guggolt az egyik sarokban. De amint Károlyka közelebb jött,
433 II, 34 | változását.~Egyszer éjjel, amint egyik mulatóhelyemrõl a
434 II, 34 | kerestem.~Egyszer éjjel, amint mámoromban ily bûnbarlangban
435 II, 34 | nagy fehér folt látszott.~Amint megcirógattam, tüstént felállt
436 II, 34 | többször megálltam cirógatni. Amint lakásomra ért az állat,
437 II, 34 | hogy csak följajdult volna.~Amint e gyalázatos gyilkosságot
438 II, 34 | Alig hangzott el ütésem, amint a sírból valami felelet
439 II, 35 | feltörték tehát - és amint a szobákba léptek, oly látvány
440 II, 36 | meg neki, de e szavakkal, amint tõlem hallja: „Viellent
441 II, 36 | kártyákat a játszók közt, amint az elbeszéltek szerint azelõtt
442 II, 36 | találta meg, ki visszaadja...~Amint éppen a kávéház ajtaját
443 II, 37 | öreg azonban haragos, mert amint felkelt, észrevette, hogy
444 II, 38 | küzdõ hatalom meghökkent, amint látta, hogy túlbecsülte
445 II, 38 | felöltözött és kiment az udvarra. Amint a lépcsõkön leért, a sötétben
446 II, 38 | Tolvaj! - kiáltá Vilma, amint csak telt tõle.~Azután sietve
447 II, 38 | jó vérû magyar fiú volt, amint a Vilma kisasszony hangját
448 II, 38 | ki hozzá úgy pongyolában.~Amint az elbeszélésbõl megérté
449 II, 38 | Báró úr - kezdé a kapitány, amint a szobában világos lett -,
450 II, 38 | úgy marad minden tárgy, amint van. Menjünk, báró úr; én
451 II, 38 | embereimmel õriztetem.~- Amint tetszik. De tárcámat legalább
452 II, 39 | egy-egy megtört alak az utcán; amint a sövények mellett bújva
453 II, 39 | erõsebb az igazságosabb.~S amint odaborul a beteg ágyához,
454 II, 39 | járványos görcs hasogatja, s amint a kedves, hidegülõ lábakat
455 II, 40 | kezdetben a sokak házában, amint azt elnevezték hirtelenesen
456 II, 40 | igen hinném, mert tegnap, amint délután hazajöttem, kint
457 II, 41 | törvényjavaslatra, a miniszterelnök, amint a végzetes nem-et kimondtam,
458 II, 41 | bizony pech-ben volt, mert amint a huszonegyedik német felé
459 II, 41 | Leültünk egymással szemben, s amint a végzetes óra közelgett,
460 II, 42 | dünnyögi az orra alatt, amint ott könyököl a sörfolyadékban
461 II, 43 | nagyságos úr, hogy úgy feleltem amint történt. Igen fájlalnám,
462 II, 43 | érdem körül sorakoznak.~- Amint nagyságod parancsolja. Én
463 II, 45 | mindjárt másnap reggel, amint ez már szokás Oroszországban:
464 II, 46 | ezer meg ezer tarka embert amint lót-fut fel s alá; látni
465 II, 46 | Az úrnõ meg volt hatva.~- Amint akarod, gyermekem. Madame,
466 II, 46 | bábu-kirakat elõtt bámészkodva.~Amint hazaért, a kapuban egy síró
467 II, 46 | szemei könnyekkel teltek meg, amint a kis Lacikára pillantott.~-
468 II, 47 | Jóska - újságolvasó lett.~Amint most a szénakaszáláskor
469 II, 48 | egymás mellé ültette sorban, amint lelki tulajdonaik: jellem,
470 II, 49 | nyakára hágtak ezalatt, amint a krónikák lelkiismeretesen
471 II, 50 | napja ne legyen megrontva.~Amint odaért, legott szállás után
472 II, 50 | legott szállás után nézett, s amint ezt is eligazította volna,
473 II, 50 | Jókaiék, míg õ oda van...~És amint megy, mendegél egyre szivarozva,
474 II, 51 | megtestesülésében gyönyörködnie, mert amint kiaszott kezét végigsimítá
475 II, 51 | könny is csillog szemében, amint utazó köpenyét felveszi.
476 II, 51 | Henriette szép, gúnyos arca, amint szánalommal mosolyog az
477 II, 51 | oh - ordítá Mr. Danner, amint köhögésébõl kibontakozott -,
478 II, 54 | van a hátadon? - kiálták, amint a sötétben fölismerték az
479 II, 55 | Betekints gyaluforgács cégére; amint a szél dévajul meg-meglóbázza,
480 II, 55 | városába, hol nem jól megyen (amint az újságok beszélik, ha
481 II, 55 | stentori hangon a tolvajra, ki amint kiegyenesedik az ablak párkányzatán,
482 II, 56 | mondá határozottan.~- Amint akarod. Valamit azonban
483 II, 56 | szemekre.~- Hogyan?~- Úgy, hogy amint végigsétálunk az aszfalton
484 II, 57 | City e részén lelhetõ fel, amint vizsga szemekkel nézi a
485 II, 58 | festõ meglátta Borcsát, amint a haranglábánál játszott
486 II, 59 | pedig éppen az ellenkezõ, amint azt a Lebrun Mari példája
487 II, 60 | kertész meg volt lepetve, amint a szobába beléptek, hol
488 II, 60 | hideghez felöltözködjék.~Amint ruhácskái és nagykendõje
489 II, 60 | lépteit hallja; hallja azt is, amint felsikolt:~- Jézus Máriám!
490 II, 60 | meghalt! - kiáltott fel, amint hozzátérdelve közelrõl nézte
491 II, 60 | tartóztassák le!~A rendõrök, amint leolvasták a névjegyrõl
492 II, 61 | látványban.~- Iszonyú! - kiáltám, amint az orvos a holttestbe szúrta
493 II, 61 | fölvágva feküdött a gyermek. Amint azonban körülnéztem, észrevettem,
494 II, 61 | mondám szemrehányólag, amint eszméletemet visszanyertem. -
495 II, 63 | leskelõdni látszék onnan, amint Kranzer Amália asszonyság
496 II, 63 | forintosomból került ki az öt hatos, amint vétetett.~És amíg az aranyak
497 II, 63 | azután; a róka tölteléke, amint a tengerifû-réteget leszedték,
498 II, 63 | kis rókát mi vettük meg, s amint ön láthatja is, ott vicsorog
499 II, 65 | után, mégis feltalálta õt, amint a Jardin de Ville árnyas
500 II, 65 | többre az õrmesterségnél.~Amint Bernadotte a leány határozatáról
1-500 | 501-1000 | 1001-1106 |