Rész, Fejezet

1001  IV,  121|                   volt.~- Hadd halljam!~- Rá akartam beszélni, hogy ne
1002  IV,  121|            hosszáig. Nem is igen ügyeltem rá. Néha egy-két hatost dobtam
1003  IV,  121|                 viselete, de nem ügyeltem rá… nem is gondoltam erre.
1004  IV,  123|             büfében és szilvóriumot ittam rá, ami nagy ritkaság egy kormánypárti
1005  IV,  123|             sohasem pipázik…~- Sohasem ér rá kiszíni a tömérdek dohányát.~
1006  IV,  123|               Megbolondultál? - rivalltam rá, valóságosan megijedve,
1007  IV,  126|                 ha nem igaz. Amint célzok rá, megfordul, rám néz, a hátulsó
1008  IV,  126|            elhallatszott, s meg is felelt rá rögtön a harangláb tájáról
1009  IV,  126|                   rögtön, János!~A huszár rá akarta magát vetni a bíróra,
1010  IV,  126|          keresztre lenne feszítve.~- Vágj rá ötvenet!~Piff, paff! pufogtak
1011  IV,  126|               János hajdú mind az ötvenet rá nem vágta Kotyogó uramra!~
1012  IV,  127|              Budán. Venetur parolát adott rá.~- Hát hol lakol ott, szógám,
1013  IV,  127|                 Tuhutum fia Moglout tette rá a kezét, s vagy négyszáz
1014  IV,  127|               legott felült az ágyában.~- Rá akarok ülni - mondá s elkezdett
1015  IV,  127|                azt a feliratot komponálva rá:~Numus eram patriae, nervus
1016  IV,  127|                  nemegyszer reccsentettek rá. Egy eredeti levél fenn
1017  IV,  127|                  férjétõl a hölgyei közé.~Rá néhány hónapra elõkelõ török
1018  IV,  127|            valamennyi rabot ingyen.~- Add rá a nemesi szavadat.~Ezzel
1019  IV,  127|              utolsó napon (éppen egy évre rá) ebéd után pityókosan ledõlt
1020  IV,  127|                 Mondd neki, hogy nem érek rá. Beszélje el neked, mit
1021  IV,  127|                basának kerülni, hogy most rá nem ér.~- Közöld velem,
1022  IV,  127|               öreg emberek még emlékeztek rá. És a fiatalok szerették
1023  IV,  127|          hirdettek szerteszét:~»Hivatalos rá mindenki s egy álló évig
1024  IV,  127|                   a sasnak való - mordult rá a csatlósok hadnagya, -,
1025  IV,  128|                   katonaudvarló kacsingat rá s nyújtja feléje a kezét
1026  IV,  128|                kész hóhér. Minek bíztátok rá a dolgot, úgy kell nektek.~
1027  IV,  128|                  bizony nem emlékszem már rá. De az sohase megy ki többé
1028  IV,  128|              lenne, uram. Nem vállalkozom rá.~Sorba jártam a bérkocsisokat,
1029  IV,  128|                   Csak nagynehezen szánta rá magát az egyik.~- Isten
1030  IV,  128|                  tesz az semmit. Gyújtson rá. Vegyen ki a skatulyából
1031  IV,  128|               tudott). Hetekig, hónapokig rá sem néztem nõi lényre, kivévén
1032  IV,  128|               kalitkából!~De egy tekintet rá - s ijedten tántorodtam
1033  IV,  129|                 remeg minden porcikám, ha rá gondolok.~De akkor észre
1034  IV,  131|                  Becses kis kutya, hagyta rá a képviselő. Erős meggyőződésem,
1035  IV,  131|                kellemes viselet, akadt is rá reformátor nemsokára, Assisi
1036  IV,  132|              kölyök, az isten szerelmeért rá ne hajts valahogy a kövezetre.«
1037  IV,  132|              Fecseghet az újság, nem kell rá hederíteni.)~A kovácsmûhely
1038  IV,  132|             tavalyi évben, fogadni mernék rá.~- No, hát csak siessünk.
1039  IV,  135|                   legyen, csacsogó poéták rá ne bukkanjanak.~De én mégis
1040  IV,  137|         töprenkedtem a hajón, mint akadok rá a János bácsi fogatára;
1041  IV,  137|                 azt mondja, errõl ösmerek rá a tekintetes úrra.~Okos
1042  IV,  137|                 mert nagy terheket tettem rá. Sok van rá betáblázva.
1043  IV,  137|               terheket tettem rá. Sok van rá betáblázva. S ezentúl már
1044  IV,  138|              hegyek a szaporulat kedveért rá nem adják magukat a tûzokádásra.~
1045  IV,  141|                  az öregurat. Én nem érek rá.~Egy évig eltart még ez
1046  IV,  141|                  múlva aztán egyik sem ér rá.~Még egy darabig akad jó
1047  IV,  142|        szomszédban lakó tímár, s esküszik rá, mint a vereshagyma, hogy
1048  IV,  142|              Miért nem adja? Mi oka lehet rá? Különösen Berkenyés, a
1049  IV,  142|                    behunytam a szemeimet, rá se hederítve a fazekasra,
1050  IV,  142|                  Itt hozom a lovadat, ülj rá fel hamar!« S csakugyan
1051  IV,  142|            erdõségbe. Különösen az hatott rá, hogy Kelemen uram kereket
1052  IV,  142|                 beteljesedett, akkor jött rá, hogy voltaképpen mégis
1053  IV,  142|            meghíva éppen Pávaival s bírja rá a lemondás visszavételére.~
1054  IV,  142|                   szülei visszaemlékeztek rá, hogy egy reggel meghajította
1055  IV,  142|                 uram ékesszólása hatott-e rá, vagy mi, de éppen déltájban
1056  IV,  142|                ültette ide. (S mégis esik rá a harmat.) A Csabay sírja
1057  IV,  144|                világot, de alig emlékszik rá, hároméves korában esett
1058  IV,  144|              végre Gunyánéhoz, aki mosott rá:~- Mondd meg, fiam, a Gunyánénak,
1059  IV,  145|            udvaron várta és dühösen riadt rá:~- Hisz ez nem az Abdallah
1060  IV,  146|               mama megbotránkozva rivallt rá, szúrós szemeivel átszegezve:~-
1061  IV,  146|                   Csodálkozva meresztette rá a szemeit.~Levél Aradról!
1062  IV,  146|                  ezt a novellát és felelj rá az üzenetekben valamit.~
1063  IV,  148|                 hogy felköszöntõt mondott rá valamelyik. Ejnye, de derék
1064  IV,  148|                     Jaj, nem érek én most rá, pap bácsi, a méheket nézegetni.
1065  IV,  149|                 voltál nálam?~- Nem értem rá, Nástya - felelte Gyorgye
1066  IV,  150|            véletlenül ha vevõ találkoznék rá, én azt gondolom, engedne
1067  IV,  150|                  gyilkost, gágogva rohant rá a harmadik, a vér szivárgott
1068  IV,  151|               ágyamhoz ugrott, felkúszott rá, mint az evet és a nyakamba
1069  IV,  152|             tiszti vizsgát.~Büszke voltam rá, azaz magamra, mert az én
1070  IV,  152|                 egy mákos patkóért vehetõ rá, hogy az érkezõ bácsiknak
1071  IV,  152|                   sziklát hempergetnek is rá. Magyarok! Minden összeomolhat,
1072  IV,  152|                bizony igaz lehet - hagyta rá a paraszt nagy cseréppipáját
1073  IV,  152|              valami békés sövény mögé; de rá is fér a szegény Garamra
1074  IV,  152|                 Cseretneky Laci is, tanúm rá. Idehíjjam?~- Ez violentia! -
1075  IV,  152|              megnevez egyet. Nos, fogad-e rá valaki?~A mi városunkban
1076  IV,  152|              csábítóan kezdtek mosolyogni rá, mint a Bugyi Erzsi, a kasszírnõ
1077  IV,  152|                 skíz van, csodálkozva néz rá, siet hirtelen közbevágni:~-