1-500 | 501-1000 | 1001-1072
Rész, Fejezet
501 II, 22 | mindenre. A többi aztán az isten dolga.~Az pedig, ami az »
502 II, 22 | dolga.~Az pedig, ami az »isten dolga«, nagyon szomorú történet
503 II, 22 | Mi járatban vannak, az isten szerelmeért?~A törvénybíró
504 II, 22 | integették, amit máskor: »isten hozott!«, a csevegõ patak
505 II, 22 | Addig õrizte a falut a jó isten... No, hát otthon van kend!~
506 II, 22 | No, hát otthon van kend!~Isten mentsen minden igaz lelket
507 II, 24 | semmi sem marad, nemcsak az isten, de még a zsidó sem vehet
508 II, 24 | még miniszter is, ha az isten akarja. Nagybátyja, a fõispán,
509 II, 24 | kiáltá a belépõ fõispán.~- Isten hozta, kedves János bácsi! -
510 II, 24 | boldogtalan Sárikából? Annak isten legyen könyörületes.~A szegény
511 II, 25 | Marinak ez a mondása: »Isten, hol vagy jóságoddal, hogy
512 II, 25 | vett 60 forinton. (»Boldog isten! - mondá a kabát megvétele
513 II, 25 | hát miért nem szólt, az isten szerelmeért?~- Lehetetlen
514 II, 25 | szívélyesen rázta meg kezemet.~- Isten önnel, barátom! Köszönöm,
515 II, 26 | térdre esve - könyörülõ isten, ölj meg engemet is!~Aztán
516 II, 26 | minden...~Egy lecke, amit az isten adott a rossz úton tévelygõ
517 II, 26 | magának postán. Most pedig isten áldja meg. Mondja, hogy
518 II, 28 | drágakövekké válnának is, isten elõtt nem volnának egyéb,
519 II, 30 | valami mesterséget tanulni. Isten veletek a viszontlátásig!
520 II, 32 | következõleg válaszolt:~- Isten mentsen meg, tekintetes
521 II, 33 | mint a felföldön. Adott az isten gazdag termõföldet, szép
522 II, 33 | fejezte ki köszönetét:~- Az isten fizesse meg önnek, uram,
523 II, 34 | hozzám: Meg fogod látni, ha isten nem szánokozik nyomorunkon,
524 II, 34 | halhatatlan lelkemet az isten véghetetlen kegyelmétõl
525 II, 34 | nekem, embernek - ki az isten képére s hasonlatosságára
526 II, 35 | meg fog jelenni.~- Szent isten! lehetséges-e? Nem, nem,
527 II, 35 | bátorsága egészen eltûnt.~- Az isten legyen velem - mondá rövid
528 II, 36 | is.~Szorgalmuk által az isten nagy vagyonnal áldotta meg
529 II, 36 | gazdagok is maradunk? A jövõ isten kezében van, barátom, s
530 II, 36 | veszett el a tengeren s isten nagy megpróbáltatásnak tette
531 II, 36 | okos ember, s bizonyára, ha isten kedvez egészségének, meg
532 II, 36 | egyetemen.~- Szólj hát az isten szerelmeért!~De a vasgyúró
533 II, 36 | választani a helyes utat. Isten veletek, édes barátim!~Dick
534 II, 36 | eljárás ez tõled? Szent isten, miféle történetrõl van
535 II, 36 | szó?~- Ám ha kívánjátok, isten neki!~- Csak bátran, Dick,
536 II, 36 | nagyon, nagyon jólestek. Az isten áldjon meg értök! Ne is
537 II, 36 | találkoznunk!~- Mi történt hát, az isten szerelmeért? Hogyan, miért
538 II, 36 | sûrûn érték, miket azonban isten segedelme mellett kilábolt
539 II, 36 | édes gyermekeim! Pedig isten látja lelkemet, hogy magam
540 II, 36 | anyánkért és Elláért.~- Isten áldja meg nemes törekvésteket,
541 II, 36 | nála.~- Áldassék érte az isten! - kiáltá Lemonin György
542 II, 37 | leánysorba cseperedtél már föl isten jóvoltából. A tanító úrnak
543 II, 37 | kezeit, hogy adjon neki az isten erõt a mai naphoz és világosítsa
544 II, 37 | iránt. Hátha a csodatevõ isten meghallgatja!~A kulcsok
545 II, 37 | hétfejû sárkánnyal. Szent isten, mi lehet az? Az a gondolat,
546 II, 37 | egyszerre felkiáltott:~- Az isten szerelmeért, Erzsók, hisz
547 II, 37 | halálos ágyán van.~- Könyörülõ isten - mondá az öreg elsápadva -,
548 II, 38 | távozott a kastély felé.~Csak isten a megmondhatója, mennyi
549 II, 38 | hajakat fedő;~Éltessen az isten a holtad napjáig,~Addig
550 II, 38 | érzett szívében.~Szinte az isten ujjának tekinté, hogy az
551 II, 38 | mennyire szeretem.«~És a jó isten, lehet, nem hallja ott künn
552 II, 38 | az én kedvemért. És a jó isten megtette a csodát.~- Oh,
553 II, 39 | utolsó ember is, és adja isten, hogy az a sírásó legyen;
554 II, 39 | magának most ez egyszer az isten. Mire a nap felkel, addig
555 II, 39 | közepét. Nem is vagy te isten, ha ilyent tehetnél...~Az
556 II, 39 | ha ilyent tehetnél...~Az isten úgy felel a vitára, hogy
557 II, 39 | csak egy anya gyõzhet.~Az isten kitért az anya elõtt. Azért
558 II, 39 | elõtt. Azért tért ki, mert isten.~Az anya ott ült egész éjjel
559 II, 39 | együtt mentek el, s a jó isten, ki eleinte másképp próbálta,
560 II, 40 | ápolására, mivel e gaz fiú isten tudja hol csavarog s még
561 II, 43 | valamit. A többi most már az isten dolga; Makói János uram
562 II, 43 | uram megtette a magáét, az isten is meg fogja tenni. Az egyikbõl
563 II, 43 | lát valaki. Ha más nem, az isten, kinek ezer módja van napvilágra
564 II, 44 | kívánva, hogy éltesse az isten az ezredem fõorvosát!, hatalmas
565 II, 45 | hörögve dadogá:~- Szent isten! mi vétket követtem el?
566 II, 45 | napfénytõl. De én magam, isten tudja: miért, lehet: rossz
567 II, 45 | megörökíteni imitt-amott, hogy az isten neki bûnül ne vegye!~Az
568 II, 45 | dolgoztam ott az ólombányákban. Isten a megmondhatója, mennyit
569 II, 45 | veszélyesen meg volt harapva.~- Isten önnel - mondá búcsúzáskor. -
570 II, 46 | elszédül a meglepetéstõl. Szent isten, hisz ez a gazdag bárókisasszony
571 II, 46 | intézett hangja verte fel.~- Isten áldjon meg, gyermekem. Igaz,
572 II, 46 | Ne mondja, Máté néni, az isten szerelmeért! - kiálta Fanny
573 II, 46 | koronkint.~- Szentséges isten! - tördelé kezeit a szegény
574 II, 46 | asszonyaim, ezt a gyermeket az isten meg fogja áldani mind a
575 II, 46 | nagynénédhez vezetni?~- Isten ments a méltósága parancsát
576 II, 48 | a városi szabónál; ha az isten segíti, pap lesz belõle,
577 II, 48 | mindég azt hajtotta, hogy isten ellen való vétek lesz ezt
578 II, 48 | keserûséggel.~- Könyörülõ isten, minek büntettél így!~Talán
579 II, 48 | öreg mester. Áldjon meg az isten, ahányszor rám gondolsz.~
580 II, 48 | ma is elsõ köztetek. Az isten éltesse Kulai Mátyást!~Lelkesült
581 II, 49 | ugrott be és megfulladt: isten nyugossza meg szegényt!
582 II, 50 | felelõs az életéért...~- De az isten szerelméért, itt a szabadban
583 II, 50 | mondá:~- Tehát ön elutazik. Isten önnel! Vagy úgy? Mit is
584 II, 51 | mosolyogva. - Oh, boldog isten, ki merne arra gondolni
585 II, 51 | alárendelt szerepben oh, boldog isten! Tiszteljen meg, sir, nyújtsa
586 II, 51 | többiekkel kezet fogott:~- Isten önökkel, uraim!~Azután Lamiel
587 II, 52 | lesz a szerencsés, boldog isten tudja. Hátha a furfangos
588 II, 52 | a Népszínháznál.~- Szent isten! Mikor?~- Már egy hét elõtt.~
589 II, 54 | béres -, az Imre bátor fiú, isten segítse!~Az üvegház elõtt
590 II, 54 | szolgáját üdvözölje.~- Szent isten, mi van a hátadon? - kiálták,
591 II, 54 | élhetsz boldogul ameddig isten engedi.~Muszúrt meghatotta
592 II, 60 | jókedvében teremtette volna az isten Még a kissé pisze orr sem
593 II, 60 | állapot! Ott künn lesz, az isten ege alatt, kidobva a széles
594 II, 60 | szívesen felfogadják, s az isten majd csak megsegíti valahogy.
595 II, 60 | aztán folytatá:~- Ez az isten különös kegyelme, Katica!
596 II, 60 | megfagyni érezé...~Irgalmas Isten, mi történt velem! Oda vagyok,
597 II, 60 | semmisülve!~Ah, mindeneket látó isten, ha te rendelted így, ám
598 II, 60 | fagyos göröngyökre.~- Szent isten és ott megfagyott az elhagyatott
599 II, 60 | leszek az árvának.~- Az isten meg fogja áldani méltóságát -
600 II, 65 | nemzetes Bárány Domokos uramat (isten nyugossza meg) Laci gróf
601 II, 66 | meg; a többirõl majd a jó isten fog gondoskodni, minélfogva
602 II, 66 | éltek, mint te, s aztán a jó isten magához hívta és virágokká
603 II, 66 | büntetés rájok nézve; õk sejtik isten közellétét, csak nem szabad
604 II, 66 | látom.~- De hol lakik az isten, ha mindenütt látod?~Az
605 II, 66 | moraját? Lásd, ott van az isten. Bárhová is tekintesz, mindenütt
606 II, 66 | futotta végig tagjait, mert isten közellétét érzé s azért
607 II, 66 | jámborul éltek, s azért isten a legszebb sorsban részesíté
608 II, 66 | hinned! - mondá az angyal - isten minden gyermeket ismer,
609 II, 66 | szegényeknek. Meglásd, Pali, isten rólad sem fog megfeledkezni
610 II, 66 | árva vagy, s az árvákat isten különösen szeretni.~Palit
611 II, 66 | megtalálod jó szülõidet. De most isten veled, s maradj jó gyermek!~
612 II, 66 | egyenesen rohant.~V.~- Szent isten! - kiáltott fel Pali, mert
613 II, 66 | közelebb lépett hozzá.~- Adjon isten! - fogadá a köszöntést az
614 II, 67 | a szerelem. Boldogságos isten! milyen mézeshetek azok,
615 II, 69 | gimnázium becsületét, mialatt isten nevében elfogyasztják a
616 II, 69 | s intett kíséretének.~- Isten áldjon meg benneteket! -
617 II, 70 | mindent.~- Nagyon, uram. Isten önnel... Megyek szavazni.~-
618 II, 71 | felvidékre vitte férje. Isten tudja hová. Kérdezõsködni,
619 II, 72 | Bah! Ön igazán naiv. Az isten, édes barátom, nagy lehet
620 II, 72 | szélét -, menjünk innen, az isten áldjon meg. Oh, hogy néz
621 II, 72 | pedig egy gyöngy, kit az isten is úrhölgynek teremtett,
622 II, 72 | késõbb. Ezúttal ajánlom maga. Isten önökkel!~Péter bosszúsan
623 II, 72 | nekiesnek most az asszonyok isten igazában, s úgy kiszellõztetik
624 II, 72 | lehet tudni.~Azt csak a jó isten tudná és azonkívül talán
625 II, 73 | huszárok lovának hízeleg az isten...~János úr mindenbõl politikai
626 II, 77 | haboztam.~Hiszen egyenesen az isten ujjmutatása volt. Õ hajította
627 II, 78 | végítélet napján még az isten is úgy fogja szólítani: »
628 II, 80 | féktelenül Még az is fáj, hogy az isten õrködik fölöttünk, jobb
629 II, 83 | kenderáztató, s most mire vitte isten a sorsát! Parányi lábacskák
630 II, 83 | mondani az ég urának: No, Isten! beismerem, hogy te teremtetted
631 II, 84 | õ hû kezei (áldja meg az isten, ott ahol porladnak) csúsztatták
632 II, 85 | oly csövestõl hullott az isten áldása okos emberek dolgában,
633 II, 85 | a megboldogult plébános, isten nyugosztalja a haló porában
634 II, 85 | hogy ha már meg kell lenni, isten neki, õ is úr lesz.~És elkezdõdött
635 II, 85 | pohárral így köszönt fel: Az isten éltesse feleségem urát.~
636 II, 85 | semminemû kuncsftja nincsen, az isten csizmadiájának nevezték
637 II, 95 | gyerekrõl...~Kegyetlen volt az isten, olyan nagyot, olyan fájót
638 II, 95 | a felsõvárosi temetõben. Isten nyugosztalja, ha ugyan nyughatnak!~
639 II, 95 | mindig veletek lesz. Meg az isten is.~S azzal összevissza
640 II, 95 | Elvégre is az én kötelességem. Isten rám mérte, hogy oltalmazótok
641 II, 95 | fölfogadja valaki, fölnevelteti isten nevében, õ pedig a Tisza
642 II, 95 | hozzájuk még közelebb az isten. A szolgabíró szemet vetett
643 II, 95 | nyájas pap - áldja meg az isten érte - sarkon fordult s
644 II, 95 | kezét, lábát, áldja meg az isten jártában-keltében, aminthogy
645 II, 95 | ruhácskáit összeszedik. Isten áldja meg kiegyelmedet.~*~
646 II, 99 | földhöz gyökerezve.~- Szent isten! Lehetséges-e az?~- Láttam
647 II, 99 | kezét.~- Akárkicsoda ön, isten hozta.~Majd behunyta szemeit,
648 II, 99 | essék kétségbe, Sir, jó az isten. Egy véletlen, egy perc...~-
649 II, 99 | vagyok kötelezve, édes Edith! Isten látja mit érzek, - de...~-
650 II, 99 | Tökéletesen, miss, - isten önnel!~Mrs. Kark és férje
651 II, 102| levelek között a rügy támadt - isten csókjától fogamzott talán -,
652 II, 105| jó öregúr, áldja meg az isten a haló porában.~
653 II, 106| körülöttük, mintha valami isten csodája lenne kilenc gyalog
654 II, 111| enyelegve felel:~»Adjon isten, páterka!«~»Jó vagy-e, borocska?«~»
655 II, 113| mutatják, nem hiába.~No, de isten mentsen ilyet a nagyságos
656 II, 113| kívánod?~- Követelem, Gábor.~- Isten neki! - felelte Domándy
657 II, 113| parancsolom!~- De, Gábor, az isten szerelmeért, mit gondolsz?...
658 II, 113| csapta össze kezeit.~- Szent isten, te meg vagy õrülve.~- Meg
659 II, 113| szégyenletemben.~- Szent isten! Mit fogok hallani.~E súlyos
660 II, 113| dolog végezve. Szervusz! Isten önnel kisasszony!~Kegyelmes
661 II, 114| magam is meghatva. - Az isten tartson meg ebben örökké!~
662 II, 116| ennek a gyereknek élni, isten szeretetében és a jó erkölcsben
663 II, 117| a mórok között, és a jó isten tudná elmondani, hol mindenütt.~
664 II, 117| gondoskodjanak holnapra. Isten önnel.~*~Miklós a bõröndét
665 II, 117| szerelem csodás tüzétõl. Biz isten, még szép is volt ebben
666 II, 117| menyasszonya vagyok, Miklós, isten elõtt - suttogá.~- Igen,
667 II, 120| váltotta fel.~- Teremtõ isten, mi történhetett? Tán bizony
668 II, 120| kincseinek tárházai. Az isten éltessen benneteket velem
669 II, 122| Meg vagyok elégedve. Isten önnel!~- Ne feledje, kérem,
670 II, 123| függesztené. De vajon az anya, az isten anyja meg fogja-e látni
671 II, 123| a maga ölébe. Hiszen az isten kedvencei azok, s kedvökre
672 II, 123| Az ártatlanság felett az isten szeme õrködik.~Nemsokára
673 II, 123| mondák neki.~- Szent isten! Lehetséges-e? No, hiszen
674 II, 123| a gyermek boldog ottan, isten szeretetében és tiszteletében
675 II, 123| Nyomorognia kellene mellette, a jó isten tudja, mi lenne belõle...~»
676 II, 123| angyal.~- Köszönöm, barátom! Isten áldja meg!~- Hova tart,
677 II, 123| adta, áldja meg érte az isten; becsületes, de szegény
678 II, 123| õ, nagyságos uram. Akit isten szegény, igénytelen parasztleánynak
679 II, 123| és viszem. Velünk lesz az isten.~Hanem mikor azután ott
680 II, 124| Mit tett, bátyám, az isten szerelmeért?~- Ej, hát egy
681 II, 126| házat, itt lakik a sátán!...~Isten a megmondhatója, mi történt
682 II, 127| megboldogult; nyugossza meg az Isten ott, ahol vagyon, a kerepesi
683 II, 127| földhöz gyökerezve.~- Szent isten! Lehetséges-e az?~- Láttam
684 II, 127| vágja magát egyszeribe:~- Az Isten úgy segéljen, csakugyan
685 II, 127| vagyok kötelezve édes Mari. Isten látja, mit érzek... de...~-
686 II, 128| levelei.~- Kitudódott?~- Isten ments, hogy kitudódott volna...
687 II, 129| iskolamester. Hogyisne, az isten szerelméért! Hát kit fog
688 II, 132| lejöhessen hozzád.~És az isten így szólt:~»Teljesítem kérésedet,
689 II, 134| a könnyû hintót. - Hozta isten, fõszolgabíró úr! Gyönyörû
690 II, 134| tõlem, mert megver engem az isten.~- Te nyomorult! - kiáltá
691 II, 134| Tihanyi. - Hát neked több az isten, mint a fõszolgabírád, te
692 II, 134| leveszi azt aztán rólad az isten?~A hajdú belátta, hogy talán
693 II, 134| Átok reád, amiért az isten fiát megcsúfoltad, fû kiszáradjon,
694 II, 134| közepett.~- Eressz el! Én az isten szolgája vagyok.~- Üsd!
695 II, 134| nyakába.~- Áldjon meg az isten... látom, hogy jóakaróm
696 II, 135| férj sírva fakadt...~- Isten veled, édesem! Isten veled!~-
697 II, 135| Isten veled, édesem! Isten veled!~- Adieu! - mondá
698 II, 140| mélyén egy titkos hang. - Az isten nem akarja! Õk szeretik
699 II, 140| így kikelni önmagamból? Isten bizony, gyerek, te szerelmes
700 III, 1 | árnyékvilágon a házasság. Isten ments, hogy ezt eldisputáljam
701 III, 1 | tekintete nem csillapítja, isten a megmondhatója, milyen
702 III, 1 | így szólt az ajtóból:~- Isten veled, Stevo! Sohasem hittem
703 III, 1 | meghozod?~- Nem ma, sem holnap, isten tudja, mikor: de meghozom,
704 III, 1 | szerelem? Érzem, hogy nem. Isten veled, édes… édes Krisztina!~-
705 III, 1 | legmakacsabb ember a világon. Isten önnel még egyszer! Õrizze
706 III, 1 | mindig és várni fogom örökké… Isten a tanúm rá…~Miklós szemébe
707 III, 1 | mikor Anika született. Az Isten úgy intézkedett Olej Tamással,
708 III, 1 | cserébe a feleségét, mert a jó Isten is csak ritkán ad ingyen
709 III, 1 | közül a legnagyobbik az Isten, kibe nem lehet belekötni,
710 III, 1 | ösztön, amaz õserõ, amit az Isten talán azért oltott bele
711 III, 1 | azért ha már egyszer az Isten nyakában felejtette a kis
712 III, 1 | meghalt. Jó asszony volt, isten nyugosztalja. Meg is érdemelte
713 III, 1 | Visszaadjuk - szólt Olej. - Isten ments! Mit gondolna a világ
714 III, 1 | vacsora, galambom?~- Fogadj isten - felelt Olej lehangoltan,
715 III, 1 | a környékkel.~…Könyörülõ isten; õ arcul ütötte a kegyelmes
716 III, 1 | hirtelen megfordulva -, Isten megáldjon!~Ezzel sietõ léptekkel
717 III, 1 | mutatóujjával az eget.~- Hallod-e, isten! Mutatok én még ma neked
718 III, 1 | bacsa egyre futott. A jó isten tudja, hol fog megállni?…~
719 III, 1 | Mit nézzek rajtad? Menj Isten hírével és semmihez ne nyúlj
720 III, 1 | görcsösen. - Verje meg õt az Isten, amikor ébren van és amikor
721 III, 1 | Megyek már, megyek már. A jó Isten áldja!~Roskadozva tett néhány
722 III, 1 | már az én dolgom. Adjon isten jó napot és munkát! Hát
723 III, 1 | nem adom. Nekem adta az Isten; legyen az enyém!~S azzal
724 III, 1 | kecske és párnák! Boldog isten! Milyen vagyon volna az?
725 III, 1 | ember vagy, fiam, Matykó, az Isten is katonának teremtett.
726 III, 2 | pirosnak.~Minden érezte az Isten közeledõ látogatását: a
727 III, 2 | ládát! Hanem ‘iszen, az Isten nem alszik, rossz tûz el
728 III, 2 | Hanem érzi is a súlyát az Isten »másik« kezének, ha nem
729 III, 2 | bántsátok. Eleget veri az Isten. Ugyan tegyen, lelkem, egy-két
730 III, 2 | lettek az aranyos betûk! »Isten dicséretére emeltette Bizi
731 III, 2 | törte ketté nyilával az Isten, mintha mondaná: »Nem kell
732 III, 2 | Istók tompán. - Amit az Isten ujja összetört, azt nem
733 III, 2 | kigyelmedet meglátogatta az Isten…~Az öregember fogai összevacogtak.~-
734 III, 2 | reám… Oh, te kifogyhatatlan Isten, mivel engeszteljelek meg?~
735 III, 2 | Istók -, megveszi a lábát az Isten hidege!~- Mért nem húztál
736 III, 2 | vásárosok, vándorok és a jó Isten tudná elmondani, kik még.~
737 III, 2 | Hiszen azért csúfolták az »Isten csizmadiájának«, mert tulajdonképpen
738 III, 2 | volna egy kis jólét. Az Isten csizmadiája nagyon vékonyan
739 III, 2 | No, de nem azért volt az Isten csizmadiája, hogy ez a »
740 III, 2 | mindössze nem törõdnek vele. Isten, ember elfordult tõle, mert
741 III, 2 | mellébõl:~- Verje meg hát az Isten azt a csillogó, veres hajadat,
742 III, 2 | az is meglesz s mehetsz Isten hírével.~- Hanem addig legalább
743 III, 2 | dolgokat már nem kíván az Isten!~Tisztelet-becsület Gughi
744 III, 2 | túlsó oldalon pedig a jó Isten tudja, miféle népek fehéredtek
745 III, 2 | áhítattal s mégis kétkedõleg.~- Isten a tanúm rá…~E pillanatban
746 III, 2 | csápjaikon… és nézte az isten tehénkéit, amint kijönnek
747 III, 2 | juhásza. - Odaadom a leányt. Isten neki… legyen a tietek. Õ
748 III, 2 | örvény!…~- Verjen meg az Isten; de meg is fog verni!~-
749 III, 3 | mosolyogva teremtett az isten. Maga a faragatlan őshumor.
750 III, 3 | gyér esemény, hogy maga az »isten csizmadiája« is, amint Filcsik
751 III, 3 | felesleges említeni, hogy az »isten csizmadiája« nagyon szegény
752 III, 3 | volna egy kis jólét. Az isten csizmadiája nagyon vékonyan
753 III, 3 | No, de nem azért volt az isten csizmadiája, hogy ez a kundschaftja
754 III, 3 | ön Filcsik István? Hozta isten!~- Igenis, én vagyok, a
755 III, 3 | magával sem törõdik senki. Isten, ember elhagyta, mert õ
756 III, 5 | Örökké rajta tartja most az Isten a »másik« kezét.~Érzi is
757 III, 5 | bántsátok. Eleget veri az Isten. Ugyan tegyen lelkem, egy-két
758 III, 5 | lettek az aranyos betûk: »Isten dicséretére emeltette Bizi
759 III, 5 | törte ketté nyilával az Isten, mintha mondaná: »Nem kell
760 III, 5 | halkan hozzátette: - amit az Isten ujja összetört, azt nem
761 III, 5 | kegyelmedet meglátogatta az Isten.~- Hiszen ha csak látogatna -
762 III, 5 | rám… Oh, te kifogyhatatlan Isten, mivel engeszteljelek meg?~
763 III, 5 | Istók -, megveszi a lábát az Isten hidege!~- Miért nem húztál
764 III, 7 | van fonva? Verje meg az isten azt a Csõke Palit… minek
765 III, 8 | Gyöngy õ az asszonyok közt, isten jókedvében teremtette, ártatlan
766 III, 8 | De nekem csak megsúgod?~- Isten ments! A világért sem. Éppen
767 III, 8 | összefüggés itt, annak csak az isten a megmondhatója.~Ez a kérdés
768 III, 10 | hangzott kívülrõl -, az isten is megáldja…~- Mit akar?~-
769 III, 10 | Azonnal készen vagyok.~- Az isten is megáldja a tekintetes
770 III, 10 | megbámulta, mint valami isten csodáját, hogy: »nini, viszik
771 III, 11 | napjaira tartogatott számára az isten.~A dicsõséges emlékek fénye,
772 III, 11 | alkalmazást kapta. Áldja meg az isten azokat a derék urakat, akik
773 III, 11 | mintha a magunké lenne. A jó isten hozta oda meghalni a fedelünk
774 III, 12 | mert ezt a lapot az Amor isten lehelete sárgította meg
775 III, 15 | fognak rá neheztelni.~Adja isten, hogy nagyon sokáig ki ne
776 III, 15 | csizmáikat az ablakba s az Isten fia telerakja reggelig amivel
777 III, 16 | Megpróbálom a nagyságod kedvéért, isten nevében.~Meg is próbálta.~
778 III, 17 | csodálkozásában. Csak az isten õrizte, hogy össze nem tört.~-
779 III, 18 | kapitány uram.~- Adjon isten, Csath Gergely! - mondá
780 III, 18 | lett, ahová nézett.~- Adjon isten, szépasszony húgom!~- Jó
781 III, 19 | köszönhetünk neked, áldja meg az isten porló csontjaidat; fû, virág
782 III, 19 | Most pedig áldjon meg az isten, édes Gyurim! Húsvétkor
783 III, 21 | darab lesz! Menjen haza isten hírével s ugasson aztán
784 III, 23 | Ilyen alak Bibith Pál is. Isten nyugosztalja meg a szegény
785 III, 24 | aztán milyen takaros, az Isten is arra teremtette, hogy
786 III, 25 | nagynénjétõl, a takácsnétól, isten nyugossza meg ott, ahol
787 III, 28 | köszöntötte fel, mondván:~- Az isten éltesse a szegény megboldogult
788 III, 28 | udvarra:~- Nem igazságos az isten! Õ sem igazságos már. Azoknak
789 III, 31 | FÁTUM GYERMEKE~1882~Akit az Isten egy garasra teremtett, sohasem
790 III, 33 | megyek, azonnal megyek.~- Isten hírével! - kiáltja a férj.~
791 III, 33 | beadom a válópört ön ellen. Isten önnel, uram, engedje meg,
792 III, 36 | hát nem is tartóztatlak.~- Isten megáldjon! Futok, mert az
793 III, 36 | csak úgy ér valamit, ha az Isten keze köti - feleli Stein
794 III, 39 | virradni kezdett. Teremtõ isten, milyen gúnydalokat csinálnak
795 III, 40 | pénzt nem kértem.~Mindegy, isten neki, majd csak kivágom
796 III, 40 | bácsiban elhûlt a vér. - »Szent isten, hol loptam, kitõl loptam?«
797 III, 41 | bátor volt, felkiáltott: »Isten neki!« S belépett a szobába,
798 III, 43 | siessen kedves doktor, az isten szerelméért siessen… s mentse
799 III, 44 | Köszönjük szépen a szívességet. Isten áldja meg!~- Jól van, jól -
800 III, 44 | hogy vissza se hozhatják! Isten megáldja!~…Ilyen nehezen
801 III, 46 | nyomban megbüntette õket az Isten, amiért magára hagyták a
802 III, 46 | Hallod?~- Hallom. Szent isten…~- Hiszen ez a Csákó! Az,
803 III, 51 | mulatságos. Megteszem, biz isten, hogy magam is így megyek
804 III, 51 | újra az asszony. - Vádollak isten és emberek elõtt.~- Hogyan? -
805 III, 56 | font volt a kezem alatt… isten nyugosztalja meg. Én tápláltam,
806 III, 56 | vala az õ testi súlyuk, isten kegyelmes jóvoltából.~S
807 III, 57 | Lopd el onnan, sógor, az isten is meg fog áldani. Hozd
808 III, 59 | újságíró kollégámmal történt, isten nyugossza meg az õ lustaságában,
809 III, 59 | a három forintot, menjen isten hírével - s azután lépéseket
810 III, 59 | érdemlettem, mivel? - rebegé. - Az isten áldja meg a tekintetes urakat.~-
811 III, 60 | hogy az emberiség formáját isten után õtõlük kapja. Sõt nem
812 III, 60 | szentírásban), hogy akit az isten egy garasra teremtett, sohase
813 III, 60 | Mi történt önnel, az isten szerelméért?~- Mi történt -
814 III, 63 | György gróffal, akit az isten nyugosztaljon!~A tisztelendõ
815 III, 63 | lehetett szenvedni. Mert isten világot virrasztott az õ
816 III, 63 | királyi oklevél is - biz’isten talán mégsem hinném Kászonyi
817 III, 63 | György grófé volt, akit az isten nyugosztaljon. Hajso, hajso,
818 III, 63 | Franke Györgyöt, akit az isten nyugosztaljon, valami Brizló
819 III, 65 | nézegette. Vidék, vidék, az isten mind egymás képére teremtette
820 III, 65 | már most visszamegyek. Az isten megáldja a nemzetes uramat.~-
821 III, 65 | Mije?~- Hát, hogy mikor az isten ideteremtette, máslikba
822 III, 65 | kövér asszony is meg - biz’ isten a Mariska! Nem ölte meg
823 III, 66 | történt, amely vármegyével biz isten sokkal ismerősebb lehetett
824 III, 66 | Hódolattal nyújtom, amit isten adott. Menjünk a menyegzõi
825 III, 70 | tekintetes uram!~- Adjon isten, szép asszony lelkem! -
826 III, 70 | szólt sóhajtva -, az isten ellen nem tehetünk.~Kötényével
827 III, 70 | ökleit.~- Verjen meg az Isten, Zsófi!~- Jaj nekem, jaj
828 III, 71 | okvetlenül teljesülne. Akiket az isten arra méltat, hogy megmutatja
829 III, 71 | hát nem lehet az égben.~- Isten ments, hogy ott lenne… -
830 III, 72 | elveszik az irtványát, s a jó isten tudná, kinek jut.~Elveszik?
831 III, 72 | útba igazította õket, az isten áldja meg a jó szívéért!~-
832 III, 72 | legyen a föld ott, ahová az isten teremtette. Nekem is van
833 III, 73 | ezek a magyar szomszédok. Isten növessze meg nagyra a vetéseiket.~
834 III, 73 | zöldes kígyószemekkel. Az isten is arra teremtette, hogy
835 III, 74 | neki ellent mondani. Az isten házát is kerülte. Azt mondta,
836 III, 75 | ne legyek már mindég az isten szeme elõtt a magyarok közt;
837 III, 75 | hány hét a világ?~- Szent isten, a bátyám az? Oh, oh - kiáltám
838 III, 75 | Barátom vállat vont.~- Isten ments abban akadékoskodni.
839 III, 75 | bármikor.~- Jól van tehát, isten neki, itt maradok a lakodalomra. -
840 III, 75 | Körülbelül harminc.~- Szent isten! - mondám megbotránkozva. -
841 III, 80 | kavicsokat, de ha már itt vannak, isten neki, tartsunk nekik egy
842 III, 82 | becsületes ember volt, az isten nyugosztalja… úgy szerettem,
843 III, 83 | azért az egy fejért bizony isten nem érdemes nagy lármát
844 III, 87 | szólítani. A többi aztán az isten dolga: a jövõ titka.~Hát
845 III, 87 | ott hagyom martaléknak… isten neki… Elõveszem az »elétüntetett
846 III, 87 | ügyességet és lelki erõt?~Isten tudja, hogy volt - de úgy
847 III, 89 | szabadelvű kör ablakait!« Biz’isten, velünk jönne Tisza is.
848 III, 89 | szemem szám megkíván. Bizony isten egész passzió ilyen gazdag
849 III, 90 | nyolcezer forint.~- Teremtõ isten, hát a többi?~- A többi? -
850 III, 93 | házmester. - Meggondolom. Biz isten meggondolom.~Nehány nap
851 III, 93 | szíve nagy váratlanul.~- Isten neki, eladom hát a csízt
852 III, 94 | Megtörtént, Mária!~- Szent isten! - sikoltott fel. - Megölted?~-
853 III, 97 | lábnak a hüvelye!~Maga »az isten csizmadiája« ott benn pipázgat
854 III, 97 | veregetve a bal tenyerét.~- Isten neki… ha már így van, így
855 III, 100| napján számon kéri tõlem az isten, mit csináltam itt e világon,
856 III, 101| beköszöntött alázatosan.~- Adjon isten kendnek is. Mi járatban
857 III, 101| szép tulipános idõket.~- Isten ments, hogy írással zaklassam
858 III, 101| szót se, kedves komám… az isten szerelméért egy szót se,
859 III, 102| eltakarodjanak, mert biz’ isten, két fazék lúg rotyog a
860 III, 102| szemekkel. - Van hát még isten, atyafiak!~Azután felajánlta
861 III, 104| AZ ISTEN HÓNA ALATT~1884~Az újságokban
862 III, 104| kérdém a kocsistól.~- Az isten hóna alá - mondja a kocsis.~-
863 III, 104| szokták azt mondani: az isten háta mögé.~- De uram, tudom
864 III, 104| káposzta terem. Hát nem az isten hóna alatt van ez?~A bíróhoz
865 III, 104| nem szabad megtörténni. Isten áldja meg addig is.~- Nem
866 III, 104| emberek is erre az állásra: isten látja lelkét, hogy õ nem
867 III, 104| hogy ez a falu csakugyan az isten hóna alatt van.~
868 III, 106| szokása szerint felkiáltott:~- Isten nagy és hatalmas, õ bizonyára
869 III, 107| tokban, a tizenharmadikban (Isten bajt ne adjon) pápaszem,
870 III, 108| markolatával.~- Megvesz itt az isten hidege! Menjen kegyelmed
871 III, 108| legényei erre a »fogadj isten«-re, vesd el magad… ki merre
872 III, 108| megtörténni?~- Tiltja az isten, instálom, de az istenre
873 III, 108| keríti, és lenyakaztatja. Isten legyen neki irgalmas és
874 III, 108| tette. Szebb volt, bizony isten, szebb volt még Máriánál
875 III, 110| az ott bizonyosan az Ámor isten kezenyoma.~A mi írásainkat
876 III, 110| tegyen valamit õ is a népért… isten neki… no, kezet rá!~Giléty
877 III, 110| bekösse azt örökre, amit Ámor isten kibontott.~Olyan hatalmasok
878 III, 111| egy hangot sem. Menjenek isten hírével odább.~A cigánybanda
879 III, 112| már abból nem eszel.~- Az isten szerelméért no kötekedj.
880 III, 114| vagy cukrosom, hol?~- Szent isten, ez a Máli néni hangja! -
881 III, 114| azóta. Nem vesz az el.~- Isten ments, hogy elvesszen. A
882 III, 115| Másfajta embernek nem adom, isten engem úgy segéljen.~Annyiszor
883 III, 115| atyámfia, Bory Mihály! Én az isten képibe jövök hozzád, kit
884 III, 115| lassan mozdult, mikor az isten dolgáról volt szó - bezzeg
885 III, 115| lesz, ha meg nem õrzi az az isten, akibõl õ csúfot csinál.~
886 III, 115| helyérõl, ha odamegyek, isten áldja meg!~S õ maga is futásnak
887 III, 118| nem fáj fejem - bizony isten nem jó dolog sül ki, ha
888 III, 118| közgyûlés elõtti napok egyikén:~»Isten neki! - sóhajtá. - Elengedek
889 III, 122| családomnak. Csak adna az isten egy jó vevõt.~Bizonyos álmélkodással
890 III, 129| bennem a gondolat, hogy isten veled immunitás, képviselõség,
891 III, 129| immunitás, képviselõség, isten veled csillogó pálya, melynek
892 III, 129| magasra emelt lobogóval.~Isten segítségével ezt majd a
893 III, 131| képedet viselje. Másképp, isten úgy segéljen, nem adom.~
894 III, 131| rebegve elhaló szavakkal: »Isten veled, kedves váram!«~Rákóczit
895 III, 139| összecsókolózott mindenkivel: »Isten veletek kedves bajtársak,
896 III, 141| dolgába ne avatkozzanak az isten szolgái.~De biz nem lehetett
897 III, 142| emberrel megeshetik az.~Isten neki, hozzászólok egyszer -
898 III, 144| tulajdonság mellett biz’ isten szép dolog tõle, hogy nem
899 III, 144| föltámasszam?~- Dehogy akarom… isten ments - fakadt ki Magyarinébõl
900 III, 145| fiam ez a Károly, mégis biz’isten irigylem tõle, hogy ilyen
901 III, 147| beszélni akarsz? Ne beszélj, az isten áldjon meg!~- Nem nem -
902 III, 148| megzavart szöszke feje…~Biz isten kedve támadt néha, hogy
903 III, 148| Fõispánnak! Hallatlan!~Nincs isten, ha ilyesmi megtörténhetik.~
904 III, 148| Bogáth.~- Végünk van.~- Isten ujja! Az isten is a vármegyével
905 III, 148| Végünk van.~- Isten ujja! Az isten is a vármegyével tart!~-
906 III, 148| csak nyögni tud.~- Teremtõ isten! Hány éves a nagyapja?~-
907 III, 148| felé fordítá:~- De hát az isten szerelméért, miért cselekszik
908 III, 148| atya, fiú és szentlélek isten nevében.~- Mondd meg, tekintetes
909 III, 148| pletyka a vidéken, hogy isten a megmondhatója… Hanem már
910 III, 148| kikémleltek… verje meg õket az isten.~Oly meggyõzõdéssel tudott
911 IV, 4 | Heten.~- Hála neked, isten.~Hirtelen fölvette fehér
912 IV, 7 | írni a fõúrnak, hogy az isten rendelésének ki vagyon téve
913 IV, 8 | a diploma, mit ér, ha az isten észt is nem adott hozzá!
914 IV, 11 | Annak meg az a panasza, hogy isten ellen való vétek, mennyire
915 IV, 12 | koldus vállat vont, hogy isten neki, úgy is jó lesz, és
916 IV, 13 | ha érne valamit.~- De az isten szerelméért, öntsön már
917 IV, 13 | fogta a dolgot, hogy az isten is megáld, ha én most a
918 IV, 13 | megcsókolta kezemet.~- Az isten fizesse meg az úrnak. Adjon
919 IV, 13 | kitanult lakatos.~- Hát isten neki, megadom magának a
920 IV, 13 | mintha észre sem venném.~- Isten veled, élet! - kiáltá szívszaggatóan.
921 IV, 15 | város… a város?~A mezõt az isten teremtette, hát az megvan,
922 IV, 16 | törvényeket a delegációban.~Isten neki, még egy vasúti jegyet
923 IV, 17 | krajcárért, vagy nem?~- Isten neki, egy hatost engedek.
924 IV, 17 | Nem adom alább.~- Akkor isten áldja meg!~Kioldalog, de
925 IV, 17 | mondja nyájasan -, ott az isten se vesz, ahol nem talál.~-
926 IV, 18 | nálam a kocsis, megverte az isten, akihez az szegõdik, különben
927 IV, 18 | vagy már no, kutya? Biz’ isten a fejemet sem találom. Pedig
928 IV, 23 | uram a feleségével.~- Adjon isten jó reggelt, tisztelt képviselõ
929 IV, 23 | bennünket a kiállításra.~Isten neki, gondoltam magamban,
930 IV, 24 | talán mégis jobban ír.~Az isten ennek a megmondhatója.~Annyi
931 IV, 26 | elkezdõdtek az ég csodái, isten haragjának nyilatkozásai.~
932 IV, 27 | Nagy dolog az, hogy már az isten is igénybe veszi a vasutakat.)
933 IV, 27 | ön szállva?~- Sehol, az isten szabad ege alatt, éppen
934 IV, 28 | Kartigám Gergely õkegyelme isten nyugtassa meg ott, ahol
935 IV, 28 | ijedten hajolt hozzá:~- Az isten szerelméért, ne tegye magát
936 IV, 29 | saját kezedre.~- Nem, nem isten õrizz, ezt én a visszalépõ
937 IV, 32 | koporsó bezártáig számít, s az Isten rámondotta szolgája által
938 IV, 32 | makacsságodat!~- Erõs az Isten, megvéd engem.~- Az is az
939 IV, 32 | feleltem, hogy megvéd engem az Isten.~- Helyesen, édes lányom.~
940 IV, 32 | haját.~- Ugye megvéd az Isten, szent atyám?~- Megvéd,
941 IV, 32 | fenyeget, értesíts róla. Az Isten szolgája arra való, hogy
942 IV, 32 | mondta a tisztelendõ úrnak: »Isten neki, ne várjuk meg az új
943 IV, 32 | birka is lehet belõle, ha az Isten megõrzi, és a farkasok meghagyják.~
944 IV, 32 | gyermekem, és ne zúgolódj az Isten ellen.~- Oh, szent atyám,
945 IV, 32 | abban, hogy visszafordul.~Az Isten nem volt elég erõs a régi
946 IV, 34 | csörtettek a málna felé.~Isten ne adj olyat, hogy hozzáférhetett
947 IV, 34 | piros-mellényes suhanc. - Biz isten, érzem is… Valami furcsa
948 IV, 35 | Hát már megint?«~Pedig isten ellen való vétek ez a rettenetes
949 IV, 36 | adoma arról szól, hogy az isten hálókabátban ül a trónon,
950 IV, 36 | Széchenyi eközben benyit, s az isten nagyon nyájasan fogadja,
951 IV, 36 | császár.~- Miféle címen?~- »Isten kegyelmébõl« - felelte a
952 IV, 37 | Galábocsra? De már azt az isten se kívánja tõlem. Mit csináljak?
953 IV, 38 | imádkozol, uram?~- Hogy az isten kiszabadítson.~- Az isten
954 IV, 38 | isten kiszabadítson.~- Az isten nem hallgat meg, hanem próbálj
955 IV, 38 | is természetes, hogy az isten meg tõled fordult el, s
956 IV, 39 | õk is beszedik otthon az isten áldását.~Elmúlt az õsz egészen,
957 IV, 39 | csak úgy ígértek, ha az isten áldását beszedik, de bizony
958 IV, 39 | idén nem áldotta meg az isten a tótokat. Hát csak várakozzék
959 IV, 39 | Nagyanyám nevetett rajta. »Isten neki, hadd boldoguljon a
960 IV, 39 | ökrök hiányzanak hozzá.~…Isten neki, jó helyen van, ahol
961 IV, 44 | Tóth Andrásnak híttak, de isten csodája, hogy még eddig
962 IV, 45 | elmefuttatás a jótékonyságról)~1885~Isten ellen való vétek, hogy a
963 IV, 45 | sodorva hömpölygette lefelé.~- Isten csodája! - ordított fel
964 IV, 45 | arra, hogy nagy kolonc! Isten látja lelkemet… de megintelen
965 IV, 46 | meglaktak együtt azelõtt! Az isten a megmondhatója, mire való
966 IV, 46 | fennsíkon?~Vagy hogy talán az isten se tudja, csak a királyok.~
967 IV, 48 | Önben nincs találékonyság. Isten önnel.~*~Borcsa szeszélyeinek
968 IV, 50 | valamely fának, de tudja az isten miért, legjobban a rakottyafát
969 IV, 52 | tüzet kiáltok.~- Akkor hát isten neki, lemondok tervemrõl -
970 IV, 53 | anyjuk egy aranygyûrût kap (Isten neki, szánjunk rá tíz forintot),
971 IV, 55 | koronát.~- Az igaz! Hát akkor, isten neki, fölteszem, ámbátor
972 IV, 56 | no« hangzott ki.~- Adjon isten! - kiáltám betoppanva.~Az
973 IV, 57 | ujjáról Grünblath Erzsébet. Az isten ujja állította meg a mutatóját.
974 IV, 57 | maradok egy álló helyben, isten engem úgy segéljen. És a
975 IV, 57 | fogják a szép hajadont. Biz’isten, sok érdekes dolgot bíz
976 IV, 57 | Szontágh Mártonhoz, hogy hát isten neki, számíttassék akképp
977 IV, 61 | uramöcsém, valahova, az isten is megáldja.~- Hja, ha lehetne!
978 IV, 64 | nyilvánosságra hozta, hogy »Isten áldása Kohnnál Szegeden« -
979 IV, 67 | õ rezignál, történjék az isten akarata, még akkor is, ha
980 IV, 68 | mesével.~- Úgy, úgy! Az isten is megáldja. Nem kívánom
981 IV, 69 | csak gondolni volt szabad; isten ments ilyesmit kimondani
982 IV, 69 | hogy ugyan miért? Azt az Isten tudja. Hogy keletkezett?
983 IV, 73 | követelem, távozzék!«~»Boldog isten, mirõl beszél ön, Cassagnac
984 IV, 73 | vállat vont:~»Azt csak a jó isten tudja!«~Dühösen távoztam
985 IV, 73 | izgatottan nyújtott kezet.~»Isten önnel, uram - mondá nyugtalanul -,
986 IV, 76 | ujjamat mutattam, hogy »egy az isten«, erre ő kettőt mutat, hogy »
987 IV, 76 | mutattam, akkor három az isten, »atya, fiú s szentlélek«,
988 IV, 77 | az igazi nemes ember, aki isten jóvoltából egyszerű ügyvédből
989 IV, 77 | sóhajtott:~- Hová? Azt csak az isten tudhatja.~- Én is tudom.
990 IV, 81 | hogy végre is elunta:~- Isten neki - szólt némi türelmetlenséggel -,
991 IV, 82 | hát mi esett veletek, az isten szerelméért?~- Abból a dohánykából
992 IV, 82 | neki az örök titoktartást (Isten bocsássa meg, hogy most
993 IV, 85 | temetve, de a szíveket az isten sem hajlítja át egykönnyen.~
994 IV, 85 | tulajdonság mellett biz’ isten szép dolog tõle, hogy nem
995 IV, 85 | Hatvani.~- Dehogy akarom… isten ments - fakadt ki Magyarinéból
996 IV, 85 | teremteni nem. Életet csak az Isten adhat!~- Akkor hát takarodjatok
997 IV, 87 | és így temették.~Teremtõ isten, hát mi lett azóta Magyarországból!
998 IV, 88 | Nem tudtam hova lenni. Isten, ember elhagyott. Váltót
999 IV, 90 | ennek a vége, annak csak az isten a tudója, az õ mérhetlen
1000 IV, 92 | korlátozzon meg ebben, az isten is megáldja.~- De, uram,
1-500 | 501-1000 | 1001-1072 |