1-500 | 501-999
Rész, Fejezet
501 II, 95 | ötven fényes aranyat talált.~Bizony csak derék egy asszony a
502 II, 96 | volt erõ is, drámaiság is.~Bizony csak figura a világon minden.
503 II, 96 | okos ember, lásson vele.~De bizony nem fogott rajta!~Jó fehér
504 II, 96 | ennek a hamis két szememnek, bizony olyan vagy te, mint a mesebeli
505 II, 96 | kettõ; a két szemepárja.~De bizony nem hallgatott rám, s az
506 II, 97 | tudja, hova bújnak el?~- De bizony tudom. Az óperenciákon túl
507 II, 97 | beszélt az óriás bácsi?~- De bizony megkérdezte, hogy a kis
508 II, 99 | engem.~- Mennydörgettét! még bizony hízelgõnek keresztel el
509 II, 99 | a ketten csalódtak, mert bizony csak Kark apó sompolygott
510 II, 99 | levelezik valamelyikkel: bizony azok is csak azt felelték,
511 II, 100| vicekomesi officiumot.«~Hát bizony minden institúció, minden
512 II, 103| vasúthoz is a gyereket, de bizony a cókmókja igen kevés volt,
513 II, 103| elkezdené a disputát, hogy de bizony Kende Kanuté az egész érdem:
514 II, 103| kis Gergelybõl?~- Hát a bizony most már a negyedik esztendõbe
515 II, 104| gerjesztõ kifejezést, de bizony nem megy, mert mindenre
516 II, 105| õ a katonaság között.~De bizony nem hagyták, mert Horváth
517 II, 106| világesemények ködmönébõl.~Bizony hiába hozta meg Apafi Mihály
518 II, 108| a sivár temperamentumban bizony nehéz lesz fölmelegedni
519 II, 108| álltam ott a tûzbe bámulva.~Bizony kár volt értük! Hogy szeretném
520 II, 109| Megházasodtam. Viszem a Rózsikát. Bizony, messzirõl hozom. Nagy fáradságomba
521 II, 110| szép is volt a menyecske, s bizony akadt elég udvarlója a tekintetes
522 II, 110| hogy abbahagyja.~Hanem bizony nem hagyta abba, s beteljesedett
523 II, 111| csupán a poklot, mert de bizony ott alant van a mennyország
524 II, 111| prüszkölõ paripán ülve. Bizony pedig az nem egyéb, mint
525 II, 111| haragvó óriást kibékítse, ami bizony nem könnyû feladat, mert
526 II, 113| Domándy Gábor uram, azt bizony csak a domándi pince tudná
527 II, 113| édes céljai így kívánták.~Bizony, ha nem mondjuk is el, kitalálják.
528 II, 113| fûhöz-fához, kiadótól kiadóig, bizony nem vette meg azt senki.
529 II, 113| küldözgeted a mi nyakunkra. Talán bizony a lányodhoz - tette hozzá
530 II, 113| In prosperis et asperis.« Bizony, csak különös nyilvánulásai
531 II, 113| elõszobába átvenni a levelet. De bizony csak nagy rimánkodások után
532 II, 113| egy mély sóhajjal -, én bizony ebbõl a kéziratból mondtam
533 II, 114| tanáraitól kérdezõsködni. Azok bizony mind azt mondták, hogy már
534 II, 114| kapták meg a levelemet?~- De bizony megkapták tegnap.~- Nos,
535 II, 115| árul, egy-egy darabkát. De bizony nem ejtett le. Ez asszonyok
536 II, 116| mind olyan üres, pedig bizony a Máthé János házatája derekasan
537 II, 117| hiúságokkal vajmi keveset törõdik. Bizony, nem fogja szegény sokra
538 II, 117| elsõség.~Pénzét összeolvasta: bizony szûken volt, de annyi mégis,
539 II, 117| ismersz a nagybátyádra? Talán bizony fogadásból szaladsz?~- Nem
540 II, 117| tenném, kedves Pálom, de bizony én alig ismerek ott valakit,
541 II, 117| a halcsík. Külseje után bizony nem gyanítaná senki, hogy
542 II, 117| szemtõl-szembe, négyesben. Bizony csak sok minden furcsa dolog
543 II, 120| sok kérdezõsködésre.~- Hát bizony nagy dolog történt - mondá
544 II, 120| kíséretével a megyeház felõl, de bizony csak nem jött. Mi azalatt
545 II, 120| isten, mi történhetett? Tán bizony megsiketültem?~Egyébre persze
546 II, 120| arccal, eszes szemekkel. Az bizony éppen a Dankó bácsi fia
547 II, 120| Vigy haza inasodnak.~- Én bizony haza nem viszlek. Ilyen
548 II, 121| megtagadni az adófizetést, bizony fölösleges elmondani is,
549 II, 121| beszélgetést kezdi meg vele:~- Hja bizony, nagy ember volt az a Kossuth
550 II, 122| eljegyzését tudatja. Bizony nem hittem volna, hogy így
551 II, 123| legyenek, míg õ dolgozik?~Bizony kétségbeejtõ kérdések.~A
552 II, 123| Krisztus születése után, s bizony még talán azon se csudálkozott
553 II, 123| szerezzen a további utazásra.~Bizony már november hava volt,
554 II, 123| Ritka ember kend. Tán bizony a lutrin nyert?~- Legalább
555 II, 123| járatban van, bátyám? Talán bizony a minisztereket lesi - kend
556 II, 123| õnagyságához bejutni?~- Hja, az bizony nehéz lesz - mondá a fiatalember -,
557 II, 123| hasonlít?~Nini, nini, az bizony szakasztott olyan, mint
558 II, 123| szerencsétlen városhoz, bizony mégis az a gondolat kezdte
559 II, 123| ébren van-e vagy álmodik.~Bizony csakugyan ébren van.~Akkor
560 II, 124| SZEGÉNY JÁMBOR ÁRMÁDIA~1881~Bizony, mi polgárok húzzuk örökösen
561 II, 125| homoksivatagon mentünk keresztül, bizony így könyv nélkül nem is
562 II, 125| Tán ördögöd van?~- Nem bizony nekem, hanem van egy sógorom,
563 II, 127| engem.~- Mennydörgettét! Még bizony hízelgõnek keresztel el
564 II, 127| Mindketten csalódtak, mert bizony csak Bodner apó sompolygott
565 II, 128| úr hazajött a kerületbe, bizony mindjárt rosszul kezdett
566 II, 129| édesanyád, kedves szívecském. A bizony, szép és gazdag asszony
567 II, 129| belõled, kis bogaram... A bizony, úri lány vagy te! Azért
568 II, 129| ahol dada mutatta?~- Nincs bizony, mert az angyalok kivették
569 II, 129| elõjött az apa.~- Láttam bizony. Fönn van a mennyországban
570 II, 129| azt akarta mondani, hogy bizony sokszor nem fogadsz szót,
571 II, 129| ülve.~Hát a kis Erzsike bizony csak azt gondolta, hogy
572 II, 132| lehet megtalálni?~- Nem bizony, édes lányom. De miért szomorodtál
573 II, 132| pipázott maga odabent?~- Nem bizony.~- Hát belenézett-e a tükörbe?~-
574 II, 132| Látta-e a mamámat?~- Bizony láttam.~Katica örömreszketve
575 II, 132| gyermeked tesz és mond.«~- Úgy bizony, kedves Katicám! Ezentúl
576 II, 132| meglátogat engem?~- Meg bizony.~- De mikor?~- Mikor már
577 II, 134| országbíró egyik unokája bizony együgyû ember s fõleg rettenetesen
578 II, 135| az éljen-ordításokba - s bizony nem a maga, hanem szeretett
579 II, 137| Bismarck gyerek is itt van, de bizony nem láttuk, mert betegen
580 II, 140| kikelni önmagamból? Isten bizony, gyerek, te szerelmes vagy
581 II, 140| boldog vagyok!...~- Talán bizony az a szép asszony...~- Igen,
582 III, 1 | talajba erõszakolt venyige bizony vékony testnek ütött ki
583 III, 1 | nagyon kegyetlen!~- No, bizony! - pajkoskodék Bohuska -
584 III, 1 | kiáltá kedélyesen -, maga bizony sírt, Krisztina! Ki ríkatta
585 III, 1 | arcképei függtek. Pedig bizony valamennyinek a tudománya
586 III, 1 | és bevitte a szobába, de bizony ott is hideg volt, odafektette
587 III, 1 | ritkán ad ingyen valamit. Bizony szomorú csere volt eleinte,
588 III, 1 | itt lesz.~- Kicsoda?~- Hát bizony az egy nagyon különös ember -
589 III, 1 | kendet nem ösmeri.~- No bizony, hát miért ne mondta volna?
590 III, 1 | formalitások ilyetén megsértése, bizony furcsa dolog lehetne a következése,
591 III, 1 | merészelsz? oh, oh!…~- No bizony - felelt vissza Anika gyorsan. -
592 III, 1 | tündér-csengettyû.~- Jajaj! Majd bizony bolonddá tesznek. Hiszi
593 III, 1 | a rengeteg sok uradalom. Bizony nem lehetetlen! Istenem,
594 III, 1 | Oh, csak meg ne látná.~De bizony azért is meglátja, s valóság-e
595 III, 1 | tündérem, kis báránykám…~De bizony hiába zörgetett a herceg,
596 III, 1 | annál is kevesebbet.~- Tán bizony nem is beszéltél vele? -
597 III, 1 | kicsillogtak a hamu alól, bizony nem adtak erre feleletet.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
598 III, 1 | irányban kalandozik, mert bizony széles, terjedelmes az õ
599 III, 1 | hason fekve bámulja a napot, bizony nem gondol rá, hogy õkelmének
600 III, 1 | csopp! Lophattok most!«~De bizony nincs igazok; Lapaj ilyenkor
601 III, 1 | sebesebben dobogott: pedig bizony elég alkalma lett volna
602 III, 1 | Lapajt elérje.~Hanem erre bizony nem tudott felelni senki,
603 III, 1 | ígért a szerszámért.~De bizony még így sem kapta meg. Lapaj
604 III, 1 | a szemem elé.~Hanem hát bizony az sohasem történik meg.~
605 III, 1 | elõrészébe kissé pihenni; de bizony õ unta meg hamarabb hallgatni,
606 III, 1 | lelenccel szürcsöltette föl, ami bizony sok galibával járó foglalatosság;
607 III, 1 | Istókra vicsorítva. - Tán bizony én várjam, míg fölébred?
608 III, 1 | emlegesse meg Bécset holtig.~De bizony, mikor enemû rendeleteit
609 III, 1 | megmondani, kik vagytok, én bizony nem erõtetlek - szólt az
610 III, 1 | ezen segíteni valahogy?~- Bizony bajos lenne, mert igaz,
611 III, 2 | nini, az a bolond gyerek, a bizony odamegy egész közel s még
612 III, 2 | szarkalábakat a fehér lapon: de bizony következetesen azt mondják,
613 III, 2 | LÁNYOK SZÉP HAJÁRÓL~1882~Hát bizony a Péri lányok híres aranyszõke
614 III, 2 | Péri Kata mellett. (Ni, bizony megvágja a kezét a sarlóval!)
615 III, 2 | neheztelné a vakmerõ szót. No bizony, nem a világ, hadd vigye
616 III, 2 | nem váltotta kendõjét.~No bizony, nem a világ, van ott még
617 III, 2 | hogy jót tegyen vele.~De bizony hidegen fogadják az egek.
618 III, 2 | ujjainak összeilleszteni. Bizony, kigyelmedet meglátogatta
619 III, 2 | aztán odébb ment szó nélkül. Bizony kõ van annak az öregembernek
620 III, 2 | ráfizetéssel sem kellett. Majd bizony, õt érje mindaz a csúfság
621 III, 2 | Egy ideig hitte, hogy ez bizony megeshetett, ha nem is õvele,
622 III, 2 | társadalom söpredéke!~- Az bizony nem lehetetlen. Az ilyen
623 III, 2 | ígéretre fogta a fiatal úr, de bizony minden visszapattant arról
624 III, 2 | megyek, ha visznek, akárhová.~Bizony végre is a csizmadia nélkül
625 III, 2 | jószágomat haszonbérbe.~- Bizony mond valamit kegyelmed…
626 III, 2 | tiszteletteljes gyöngédséggel, mert bizony senki sem evett bolondgombát,
627 III, 2 | boszorkányt magára haragítson.~- Bizony rosszul vagyok, édes fiam.
628 III, 2 | Pannától, hogy od’adta-e?~- Oda bizony, húgom. A Boldogasszony
629 III, 2 | István is egész háznépestõl (bizony visszájárul fordul már a
630 III, 2 | juhásza fölkacagott, de bizony erõltetve tette.~- Ostoba
631 III, 2 | mereven az arcába nézett. Bizony össze-vissza volt az karcolva
632 III, 2 | Nyomorult egy irtvány, az bizony nem hozza meg a száraz esztendõben
633 III, 2 | megállott, megnézte még jobban.~Bizony csenevész egy tartomány!
634 III, 2 | bosszantotta a lenézõ beszéd. De bizony csak nem hagyja bántani
635 III, 2 | voltak, Mudrik Erzsi rétjét bizony nem bántották, a Gyócsi-árvákat
636 III, 2 | válogatni a parasztoktól és bizony megesik ilyenkor… legalább
637 III, 2 | grófnak, mikor nõsült, hogy de bizony abból a házasságból semmi
638 III, 2 | nagy Csillom-portán?~Hát bizony az lett belõlük, hogy egész
639 III, 2 | ételt, kitalálta, hogy az bizony nem méreg, hanem igazi só
640 III, 2 | közbe Józsi kevélyen.~De bizony csak a szónál maradt ez
641 III, 2 | föltesszük a lovakra.~- Majd bizony! Én a csengõimet nem adom
642 III, 2 | hisz gyerek még a Magda, bizony csoda esett, hogy úgy egyszerre
643 III, 2 | míg megtelt a korsó, de õ bizony észre sem vette, hogy megtelt,
644 III, 2 | jaj, ha meg nem ösmeri!~Bizony megösmerte. Nem azért volt
645 III, 2 | dicsekedni a bodokiaknak. Jobb bizony, ha behánynák, betaposnák
646 III, 3 | kérdezze tőle, hamarjában bizony nem tudna válaszolni; de
647 III, 3 | olyan nagyon azt a bundát, bizony nem lehetett elgondolni.~
648 III, 3 | szerencse a délceg úri ember. Bizony kõ van annak az embernek
649 III, 3 | aztán odább ment szó nélkül.~Bizony kõ van annak az öreg embernek
650 III, 3 | darabig csak elhitte, hogy ez bizony megeshetett, ha nem is vele,
651 III, 3 | társadalom söpredéke.~- Az bizony nem lehetetlen. Az ilyen
652 III, 3 | teremtse elõ neki õméltósága. Bizony bolond gusztus, s még azonfelül
653 III, 4 | tiszteletteljes gyöngédséggel, mert bizony senki sem evett bolondgombát,
654 III, 4 | boszorkányt magára haragítsa.~- Bizony rosszul vagyok, édes fiam.
655 III, 5 | ujjainak összeragasztani.~- Bizony kegyelmedet meglátogatta
656 III, 6 | jó ég tudja merre! Pedig bizony furcsa gyógyítási rendszernek
657 III, 8 | édes csevegésbe merülve, bizony minden nõgyûlölete dacára
658 III, 8 | emlékszem a lakodalmukra. Bizony hét esztendeje már annak.
659 III, 10 | Nap napot követett, de bizony amiatt akár a rozsda ehette
660 III, 10 | megáldja a tekintetes urat. Bizony hálás leszek érte.~- De
661 III, 11 | mert szakasztott olyan… Bizony nem sajnálnék érte még tán
662 III, 11 | gondolat által megkapatva.~- Bizony, tíz éve múlt dióveréskor.~
663 III, 12 | csak mégis kikelnek!~Hanem bizony nagyon ínséges és száraz
664 III, 15 | I. A MIKULÁS BÁCSI~Bácsi bizony, de kinek? Mert a Mikulás
665 III, 15 | feketeruhás babát?~- De bizony emlékszem. A Laci bácsi.~-
666 III, 15 | Fõzik, találgatják, de bizony nem könnyû keresztüllátni
667 III, 15 | találná ki a módját. Hát az bizony még meg is eshetik.~Nellike
668 III, 16 | emlékezett rá.~- Ejnye, talán bizony nem is ösmer, lelkem, nagyságos
669 III, 18 | dûlõben volt a kosár - mert bizony nem bánátusi föld ez, kosárolni
670 III, 18 | megkeresni, mert ha el nem indul, bizony nyakig vasba ülteti az ilyei
671 III, 18 | Szent Péter pálcájá«-nak, de bizony úgy oda volt az ragasztva
672 III, 18 | hajtották az én nyájamat?~- Bizony nem tudom én. Gyanakszol
673 III, 18 | reggelenkint a harmat. Bizony véknyan lesztek odalenn,
674 III, 19 | szabóságra taníttatta, de bizony még szabó sem lett belõle,
675 III, 19 | árendásné-asszony ünnepnapon, bizony nagy bátorság kell, hogy
676 III, 19 | forint felváltását. Hanem bizony nehezen megy. Tízszer is
677 III, 20 | nem tudnak-e valamit.~- De bizony… - mondja Frecskay. - Most
678 III, 23 | öreget, ha már meghalt volna. Bizony olyan visszamaradt fecske
679 III, 23 | De csak nem lóháton?~- De bizony lóháton megyek, édes fiam.~
680 III, 23 | gyermekek útközben, mert bizony már görbén ült azon a szürke
681 III, 24 | még egyszer elolvasta.~De bizony megint csak az állott ott,
682 III, 24 | násznagyával egyetemben, de bizony csak hiába sírt, rítt a
683 III, 24 | megyénél, jó hivatala van, bizony kosár lett annak a vége,
684 III, 24 | hogy el ne készülne…~De bizony kész volt rajta a legutolsó
685 III, 24 | irigyen eltakarták.~És jó bizony, hogy eltakarták, mert déltájban,
686 III, 24 | Demes Ferenc uramba.~És azt bizony el kellett tûrni szépen,
687 III, 25 | és a földet seperte. Ej, bizony túlságos pompa az a földnek!
688 III, 25 | zokogva menekült a kertbe, de bizony csak utána ment Mák uram
689 III, 25 | is - a ludak nélkül. Az bizony, a lelkem, úgy nézem, felhörpentett
690 III, 26 | egészséges észjárásával - s bizony nem vall szégyent senki
691 III, 26 | ajtónálló komornyik.~- Hát én bizony Bagi vagyok! - mondá õkigyelme
692 III, 27 | beszállnak az arra hivatottak. De bizony nem volt azon a hajón semmi
693 III, 27 | próba.~Vártak, vártak. De bizony hiába vártak.~A csodahajó
694 III, 29 | ébred többé az ítéletnapig.~Bizony nem siratta senki. De a
695 III, 30 | hogy mi lesz belõle?~Hát bizony nõtt az napról napra. A
696 III, 30 | lett, híres ember lett.~Bizony talán rá se ösmerne többé,
697 III, 30 | frtra szaporodott, mert bizony ritkán lehetett félretenni
698 III, 31 | Semmi sem lehetetlen: még bizony pénz is lehet benne.~Nem
699 III, 31 | gondolkozásmódot vesz fel s még bizony nem lehetetlen, családot
700 III, 33 | szúrós nyelvecskéit, de bizony nem nyalogathatta meg a
701 III, 34 | számítani a perceket, de bizony lassan teltek. Ejh, otthon
702 III, 39 | a király vagyok.~- Vagy bizony futó bolond. Eredj! Ezer
703 III, 43 | Ki tudja, kinek a foga, õ bizony utálná a szájában hordani.
704 III, 44 | egy kötõfék?~- Akad… de bizony akad - dünnyögé ásítva s
705 III, 45 | alabárdokat. »Ej, no talán bizony békákat tûzdeltek majd ezekre
706 III, 45 | tótokat csodálta meg.~- Bizony, majszter uram, különös
707 III, 45 | aggódva jegyzé meg:~- Még bizony lemossa az a cudar lucsok
708 III, 45 | venni észre a sötétben, de bizony jó darabon kellett vinni
709 III, 45 | szomorúan csipognak?~- De bizony hallom szegénykéket. Csakhogy
710 III, 46 | ott áll a jászolnál.~- Hja bizony! A vajat eladjuk, bárányaim,
711 III, 46 | ezek is felkerekedtek: õk bizony megnézik a Csákót, mit csinál.
712 III, 46 | jutott, hogy hát a mama?~Az bizony, a szegény megijedt mama
713 III, 47 | létére a kutya mellett, tán bizony oda van nõve a lába a hátához.~
714 III, 47 | szemtelenül a királyra? Talán bizony szeretõd a király!~Az asszony
715 III, 48 | szegedi bicska.~Hát azt bizony Sziráki uram csinálná -
716 III, 49 | vicispánynál is nagyobb úr. Még tán bizony büszke is volt rá egy kicsit
717 III, 49 | itt nálad a huszárom?~- De bizony itt volt tegnapelõtt.~-
718 III, 49 | principálisom. Éjféltájban bizony egyszer azon vette magát
719 III, 51 | alsó-toldi mesemondók, - de bizony nincs benne valami nagy
720 III, 51 | Nem nyitom biz én.~- De bizony elmondom neked, Toldi Miklós,
721 III, 51 | létére a kutya mellett, tán bizony oda van nõve a lába a hátához.~
722 III, 51 | kacsingatsz a királyra? Tán bizony szeretõd a király?~Az asszony
723 III, 53 | Ahogy van, úgy van, én bizony nem töröm rajta a fejemet,
724 III, 54 | hallgatta azt a tündérálmot. Tán bizony nótáriussá teszi a kegyelmes
725 III, 56 | georgina-rózsák között. De a szeme bizony csak akkor volt a könyvön,
726 III, 56 | kivált a leányoknak. Hát bizony az Anna ujja is odakerült
727 III, 59 | három napra valami miatt - bizony, tudom, hogy nem hiába tették.
728 III, 60 | akik a jelöltjeink - mert bizony, bizony magunk ellen licitálunk.~
729 III, 60 | jelöltjeink - mert bizony, bizony magunk ellen licitálunk.~
730 III, 62 | Egyetértés«-t akarta?~- De bizony talán… azt gondolom, öcsém,
731 III, 62 | selyemruhában járatja a leányait, bizony nem hányhatja a pénzt papírosért.~
732 III, 62 | famíliák tulajdonává, s bizony négy-öt forint is pénz.
733 III, 62 | négy-öt forint is pénz. Nekem bizony eszembe se jutott emiatt
734 III, 62 | nézzen egy pár forintra. Mert bizony tíz forinton alul nem jut
735 III, 63 | jaj, talán ki se mondom - bizony még ennek a becsületes »
736 III, 63 | kámzsájába mélyesztve:~- Bizony nem emlékszem a dologra,
737 III, 63 | szõlõgerezdem! Ezüstös morzsácskám… Bizony jól tettétek, kedves rokonaim,
738 III, 63 | tovább is, hogy elmentek? El bizony - mert elárulom, én magam
739 III, 63 | ugyan mit szól mostan?~Hát bizony mozgott a hírére, de nyomban,
740 III, 64 | háztól s több efféle…~Én bizony nem tudom, s talán senki
741 III, 65 | irtózatosan prüszkölni, de õ bizony azt észre sem vette ebben
742 III, 68 | urához, s ráfeküdt… úgy bizony, palóc… ráfeküdt, hogy a
743 III, 70 | hozott, galambom?~- Hát én bizony az uramhoz jöttem volna,
744 III, 70 | kicsoda a maga ura?~- Hát bizony az a szegény Fodor János.~-
745 III, 70 | szólt Laucsik csodálkozva. - Bizony nem hittem volna, hogy ilyen
746 III, 70 | szemei megcsillantak.~- Bizony van annak, aki meg nem issza -
747 III, 71 | fehérnépnek, akinek néha bizony magok bíró uraimék is kikérték
748 III, 72 | instancia nem használt semmit. Bizony csak rákerült a sor Tóth
749 III, 73 | kundsaftjának, mert mi tagadás, õ bizony csempészettel foglalkozott,
750 III, 75 | foga vacogott.~- Laknak bizony - szólt a pap -, mégpedig
751 III, 75 | kerületet képvisel.~- Hát ez bizony szórul szóra igaz - mondá -,
752 III, 76 | halom ott balra? Hát ott bizony jó Szabolcs vezér alussza
753 III, 78 | auktoritást nem kell fenntartani, bizony nem vonja meg magától; -
754 III, 79 | már a vasúti jegyet?~- Ki bizony, ha elhoztad a fotográfiádat.~-
755 III, 79 | megvan az én arcképem.~- Meg bizony.~- Ah! - sóhajtottam még
756 III, 80 | primipilusok.~- Mi baj van?~- Hát bizony nagy baj van. A méltóságos
757 III, 81 | fájdalmakat érzek tõle.~- Az bizony nagy baj - mondá a falu
758 III, 81 | túl, ha megtörténnék. Õ bizony inkább elbujdosik a világba.
759 III, 82 | tudott arra vetemedni.~- Bizony, bizony…~- Hogy a legszebb
760 III, 82 | arra vetemedni.~- Bizony, bizony…~- Hogy a legszebb szobámat
761 III, 83 | szólt -, csakhogy nagyobb, bizony már nagyobb.~Mikor elmentünk,
762 III, 83 | de azért az egy fejért bizony isten nem érdemes nagy lármát
763 III, 83 | is megerõsítette, hogy de bizony igaz, Papp Józsefbõl spion
764 III, 83 | költeni a cselédeket.~- Nyitja bizony a piszi. Virrad még holnap
765 III, 83 | beteges a Miklós fiú.~De bizony nem járt szerencsével, pedig
766 III, 83 | ez… rettentõ eset!~- No, bizony - ellenveté Kerekpály Imre. -
767 III, 87 | hogy az ember bevágja.~- Én bizony még nem láttam, mennyi.~-
768 III, 89 | Hüm - feleli Jókai. - Az bizony talán nem ért rá megteremni.
769 III, 89 | amit szemem szám megkíván. Bizony isten egész passzió ilyen
770 III, 89 | Szívesen adtam volna - de bizony engedd meg, nincs énnálam
771 III, 90 | tisztelendõ titkár -, nem sok, bizony nem sok, mert mi magunk
772 III, 94 | voltak jobbak a maiaknál, hát bizony nem lehet rossz néven venni
773 III, 94 | legényeidnek?~Strong kapitány bizony nem üzent többé semmit sem
774 III, 94 | gondoljak ki helyette.~De én bizony nem gondolkozom az õ kedvéért.
775 III, 96 | kedves elbûvölõ viselkedése!… Bizony megzavarná fejét, akivel
776 III, 96 | miért?~- Gondolkozzunk. Bizony van õneki is valami »fogpiszkálója«.~-
777 III, 96 | édes nyájassággal felelé:~- Bizony nem szolgálhatok vele, tekintetes
778 III, 97 | bajuszát. - Csak nem tán?~- Önt bizony - felelte útitársam udvariasan.~-
779 III, 97 | Hej, haj, nini… Talán bizony a szú ette meg! Vagy hogy
780 III, 99 | Csakhogy a madarak miatt bizony fölösleges itt az erdõ:
781 III, 99 | A litavai erdõ is jó. Az bizony. Csakhogy tudni kell a dörgést!
782 III, 99 | ráadással sem kellett. Majd bizony, hogy õt érje ezentúl mind
783 III, 101| meg így jártam.~- Hm, az bizony nagy baj - mondá a fõbíró -,
784 III, 101| csavarog ott most…~- Hát én bizony azt gondoltam, hogy ilyen
785 III, 101| Kétezer forint.~- Teringette bizony sok! - mondá a szûcs örvendve. -
786 III, 102| nektek gátat mindjárt! Majd bizony, ha ti itt a Zsizsiket megállítjátok,
787 III, 102| már. Százkilencven lélek. Bizony vékony választás leszen…~-
788 III, 102| hunyorított a szemével, hogy bizony õ volt.~- Aztán miért tesz
789 III, 104| majd csak jõ valaki, de bizony nem nyílt az ajtó.~- Hát
790 III, 107| feküdt a városban.~Mert bizony, valljuk meg, kevés vígasztaló
791 III, 107| fogadták a szavait.~- De bizony, csak azért is bejönnek
792 III, 108| Mária fülét ez a mondat, s bizony nem állhatta meg, hogy meg
793 III, 108| legyen vajon az a másik?~- Az bizony Kürthyné Rahórul. Olyan
794 III, 108| Volt hozzá ideje elég. Mert bizony unalmas napok virradtak
795 III, 108| Detrik Péterhez.~- Hát azt bizony meg is tehetné ked… az én
796 III, 108| hintóban Kürthynét.~- Azt én bizony nem tudom - felel Kádár
797 III, 108| széppé tette. Szebb volt, bizony isten, szebb volt még Máriánál
798 III, 108| kõrül, amelyen ült.~- De bizony én voltam kegyelmes húgocskám.~-
799 III, 109| több effélék. Hja, hja, úgy bizony! Nézzen ön ki az ablakon.
800 III, 111| hozzányúl, de a régi világban bizony nem bántotta volna.~Most
801 III, 111| keserûség, azért a hallását bizony vissza nem nyerte Kikinday
802 III, 111| nótáját megfizetni.~Hát bizony ilyen az a dzsentri… Nem
803 III, 113| kicsinke, hitvány vagy,~Bizony nem érsz talán egyetlen
804 III, 114| a nyakszalagot?«~S erre bizony nehezebb volt megfelelni,
805 III, 115| fölött, mint az egérkéé, hát bizony mindjárt téged választanánk
806 III, 115| olyan rossz útra lépett. Bizony szomorú vége lesz, ha meg
807 III, 115| le nem sorvasztja. Mert bizony megülik jó darabig.~Beléptek.
808 III, 116| mondá a nagybátyám -, de én bizony nem hiszem. Nehezen megy
809 III, 116| hoztam magammal az írást.~- Bizony okosabb is - mond a bíró -,
810 III, 118| szólj szám, nem fáj fejem - bizony isten nem jó dolog sül ki,
811 III, 118| vármegye pénzébõl valamit, bizony nem rosszakaratból tette.
812 III, 121| harapott meg Otrokocson…~De bizony, nem hallgatta azt tovább
813 III, 125| minden kastélyba útközben, de bizony mégsem akadt ember: mindenki
814 III, 125| jelölt megeresztett.~Hát bizony ilyen bolond dolgok is estek
815 III, 128| erõs fiatalember lett, s bizony nem lehetetlen, hogy szép,
816 III, 129| hangulatot csinálni. Jó lesz?~- Bizony úgy látszik rámfér - szóltam
817 III, 129| szerezni, földi?~- Akarok bizony - mond az vigyorogva.~-
818 III, 130| úgysegéljen... Emlékszem bizony.~- Tudja-e - kiálték fel -,
819 III, 130| Mihály?~- Ajaj! - felelt õ.~- Bizony azt hittük, hogy már meg
820 III, 130| álljon önkénykedésemért, s bizony eltûrtem volna tõle.~De
821 III, 131| kiáltá ijedten Serédi.~De bizony igaz volt. Egyenkint oldozták
822 III, 132| majd megírom önnek.~- Ez bizony jó gondolat. Hogy ez magamnak
823 III, 132| Most két esztendeje… de bizony négy már… az istenuccse
824 III, 135| elszomorodott szegényke! Még bizony elöli magát. Hadd igya meg
825 III, 136| kalappal beszélt a rabbal, s bizony a szakács se csinált egyebet
826 III, 136| megteszek amit tehetek, de bizony nehezen fog menni a dolog,
827 III, 136| erre nagyokat Lábatlan, de bizony be sem is eresztette volna
828 III, 138| Megházasodol? - Csak nem tán?~- De bizony. Elveszem a kis Remetei
829 III, 138| Még nem vagyunk messze.~- Bizony talán legjobb lesz. Istenkísértés
830 III, 139| dicsekedett õ azzal, hogy szedte õ bizony akárhányszor a Kossuth,
831 III, 142| azok egy alispánról? Még bizony rám írnak egyszer, hogy
832 III, 143| Mikor történt, mikor nem, bizony nem tudhatom, de megtörténhetett
833 III, 144| külön ördögünk is.~Akad bizony s az nem más, mint nagytiszteletû
834 III, 144| telhetetlenséget. - Talán bizony a három aranyát jött visszakövetelni?~-
835 III, 144| végig dörömböl a padláson. Bizony megszolgálom a professzor
836 III, 144| sikoltoznak. Az ár nõttön nõ.~(Úgy bizony, nemcsak Szegeden volt árvíz,
837 III, 148| mindenestül a határra, bizony mondom néktek, két oldalról
838 III, 148| közvetlenül érdekli a községet.~De bizony csak azért is elolvasta
839 III, 148| elbûvölõ viselkedése!… Bizony megzavarná fejét, akivel
840 III, 148| szomjúságuk is.~No, erre bizony gondolni kellett volna.~
841 III, 148| kedves húgomasszonykám?~- Én bizony azt tenném, ha Gergely bácsinak
842 III, 148| miért?~- Gondolkozzunk. Bizony van õneki is valami »fog
843 III, 148| vállára hajtsam.~És így bizony kellemesebb lett volna a
844 III, 148| hajtották le a fejüket.~Itt bizony nem lehet. Egyetlen csizmadia
845 III, 148| tekintetes úr annyi ideig?~- Bizony magam sem tudom megmondani.
846 III, 148| hogy itthon van-e, de mi bizony azt hittük, az esze ment
847 III, 148| S amint közelebb jött, bizony meg nem állhatta, hogy még
848 IV, 1 | félek, nem sikerül.~De bizony sikerült; már majdnem készen
849 IV, 2 | arcvonások.~Hanem a domíniumok bizony elmentek.~Ha úgy megelevenednének
850 IV, 5 | MEGINT MEGKERÜLT A CSÁKÓ~1884~Bizony csodák esnek énrajtam! Valaha
851 IV, 5 | Átlapoztam tízszer, hússzor, de bizony nem láttam én abban semmi
852 IV, 6 | posta a mennyégbe?~- Jaj, bizony jár.~A kis Birike felgyûrte
853 IV, 8 | hogy egy vak asszony. No, bizony érdemes egy vak asszony
854 IV, 8 | gyümölcseibõl itt enni!)~- De bizony akar - mondá a nagybátyám -,
855 IV, 9 | erõsködött Borbála.~- De bizony azért is ott lesz - üzengette
856 IV, 10 | Iliászt. Megértettétek?~Nem bizony mink; egészen bele voltunk
857 IV, 12 | nádorispán tõle.~- Tudom bizony. Azért jöttem ide, hogy
858 IV, 15 | olvasta a neveket.~- Meg bizony, fiam, ha rosszak.~…Sok-sok
859 IV, 15 | azok lerontották… A város bizony nincs meg egészen. Itt-ott
860 IV, 16 | az ön országában is.«~Ez bizony perrel való fenyegetés volt. -
861 IV, 16 | nevû képviselõ, uram?~- Van bizony - mondá Péchy Tamás. - Jó
862 IV, 18 | Nézte szegény, nézte, de bizony a mi pénzünk nem volt beírva.
863 IV, 23 | nem volna a követünk, mi bizony akkor is odaszállunk, hogy
864 IV, 23 | feleltem fanyarul.~- De bizony nem maradhatunk sokáig,
865 IV, 25 | is elvitték, pedig annak bizony valami nagy hasznát nem
866 IV, 25 | ezennel berekesztem.~Hát bizony így épült föl a báldi és
867 IV, 27 | útközben.~- A földszint bizony úszik, de a ház erõs, kiállja.
868 IV, 30 | kívánhatja a halálát is.~Itt hát bizony nagyon kellemesen éltek
869 IV, 31 | riad fel Csányi ijedten.~- Bizony mi azt sem adtunk, pedig
870 IV, 32 | Ne okoskodj, Magda, mert bizony megbánod a makacsságodat!~-
871 IV, 32 | mákos adta, ez jó téma, ezt bizony behozom egy prédikációba
872 IV, 33 | magukat az imposztorok.~Hanem bizony nagyon is meghaltak, és
873 IV, 36 | gondolkozott egy darabig, de bizony nem jutott eszébe semmi.~-
874 IV, 37 | várta a pácienseket, de azok bizony nem jöttek.~Orvost e vidéken
875 IV, 38 | vasbilincs függött a falon. Hát bizony ezeket sem kedvtelésbõl
876 IV, 39 | isten áldását beszedik, de bizony az idén nem áldotta meg
877 IV, 39 | negyven forintját. (Mintha bizony azért sírt volna a jó lélek.)
878 IV, 39 | kastélynál is többet ér. Úgy ám, bizony! Még az unokái is áldani
879 IV, 41 | is volna dolgom Kassán.~- Bizony nagy örömet okozna urambátyám,
880 IV, 41 | elõjött mentegetõzni; õ bizony azt hitte gubacskereskedõk
881 IV, 42 | valamikor képviselõk!~De bizony a Pista és a Gyuri meg nem
882 IV, 43 | No, ha olyan derék ember, bizony nem sajnálja érte azt a
883 IV, 44 | süvített az én koponyám -, de bizony olvastam. Hiszen éppen ez
884 IV, 45 | õrájok bízta a jusst.~S azok bizony nem nagyon erõltették meg
885 IV, 45 | akarnak menni az urak?~- De bizony, odamegyünk.~- No, azt már
886 IV, 45 | ahogy van, úgy van. No bizony! Nem valami nagy szerencsétlenség!
887 IV, 45 | hogy valamikor adakozott.~(Bizony ez is úgy van! - bólintott
888 IV, 46 | királyok.~Hanem mulatságnak bizony elég mulatság!~Azokban a
889 IV, 46 | felül, vagy oldalt, hát bizony csak a sziklákat lehetett
890 IV, 46 | Ozmanbegovicsnak.~Hát itt bizony nem volt más teendõ, mint
891 IV, 48 | szólt a császár.~»Van bizony.«~»De csak érdemkereszt.«~»
892 IV, 50 | veszett kutyát!~- Ej, az bizony nem sok! Hanem még kevesebbet
893 IV, 51 | ellenkezõ állítás közül bizony az Iluskáénak adnék én igazat,
894 IV, 53 | Tessék csak ideadni.~- Majd bizony. Kézbõl kézbe. Kérem a húszezer
895 IV, 53 | megvenni azt az ékszert.~Bizony jutányosan adja.~Így esett
896 IV, 55 | mindennemû más címei.~- Bizony sokra vitte - mondák a koporsója
897 IV, 57 | valamivel a haragját.~De bizony nem hagyták ezt annyiba
898 IV, 57 | bólintott igent, hogy de bizony van, elbeszélvén az egész
899 IV, 61 | eredt meg a kereplõje -, no bizony érdemes is azért pityeregni.
900 IV, 66 | nézi a vármegyét.)~Pedig bizony õ is megnevethette volna
901 IV, 68 | emberek azok már.~Pedig bizony megszólalhattak volna, legalább
902 IV, 69 | arccal fordult hozzám:~- Úgy bizony. Ez is az én leányom!~Ahogy
903 IV, 69 | szeplõket le nem fújja. Azok bizony ott maradtak két nagy táborra
904 IV, 69 | szemügyre venni a termetét: de bizony az sem volt liliomos, keskeny
905 IV, 77 | amiben neki van igaza (mert bizony sokszor csinál és mond olyat),
906 IV, 77 | fülledt levegõ amott? (Jut bizony, méltóságos uram.)~Ilyenforma
907 IV, 77 | a présházat nézegetve.~- Bizony, vedlett ez már egy kicsit…
908 IV, 79 | kellene ahhoz te baró.” „No bizony - mondok cáfolólag -, ha
909 IV, 80 | az idén fürdõre viszi. - Bizony, tõled ember, az a szegény
910 IV, 81 | kalapot a fejemen.«~Látjuk bizony, de nem csak az õ fején.
911 IV, 84 | forintot a bankba?~- Be bizony, már el is úszott!~ ~A TOLVAJ
912 IV, 84 | fel egyet, hanem õ arról bizony megfeledkezett, mikor úgy
913 IV, 85 | öcsém? - kérdé a holló.~- Ez bizony a debreceni kollégium egyik
914 IV, 85 | telhetetlenséget -, talán bizony a három aranyát jött visszakövetelni?~-
915 IV, 87 | hallok-e ágyúszót valahol…~De bizony csendes volt minden… roppant
916 IV, 93 | volt ön fõpostamester?~- De bizony az voltam tizenkilenc esztendeig.~-
917 IV, 95 | lett a ravaszságnak.~Hát én bizony helyrajzi tanulmányokat
918 IV, 96 | a passziója támadt, hogy bizony õ nem építi a fészkét kívül
919 IV, 97 | törölgetve szemeit -, különös bizony, mert temetési dal ez, tekintetes
920 IV, 97 | édesanyád, fiacskám? Mert bizony egy forint sem lesz sok.
921 IV, 97 | úton egy pajtásával, de õ bizony meg se nézte jól, nem tudja
922 IV, 97 | ábrázatot vágott.~- Hja, bizony sok a szomorúság a gyerekekbõl…
923 IV, 100| ma beadom a nyomdába.~De bizony csak megint eltemetõdött
924 IV, 101| magasság! )~El is vette, de bizony csak három évig éltek együtt. (
925 IV, 101| tessék aztán túllicitálni.~Bizony az anyai leleményesség nem
926 IV, 101| Igen, van valakim.~- No, ez bizony elég korán van, te tejfelszájú -
927 IV, 101| keresményével is enyhíthesse.~Mert bizony gyöngén állt már a szalmaözvegy;
928 IV, 101| helyette. Hát mi baj van?~- Hja bizony, megint pénz kell.~- Még
929 IV, 102| tudok szántani.~- No, az bizony nem lesz sok - mondá nagy
930 IV, 107| néhány szál ember őrsége: itt bizony a védelem lehetetlenség.~-
931 IV, 108| szobáim, kamaráim milyenek?~- Bizony elég szépek - mondá a legidõsebb
932 IV, 109| Hm, mondasz valamit, bizony Isten, mondasz valamit.~
933 IV, 111| Azután hozzáteszik: »Nini, bizony mégis vitte valamire az
934 IV, 111| telerakott tányérból. No bizony, jut is, marad is.~Ma is
935 IV, 112| megörült nekik a király, mert bizony szükség volt rájok nemsokára.~
936 IV, 115| hátralékos adómat kifizetem.~Bizony nem adom ezer forintért,
937 IV, 115| kedves barátom. Dohány bizony. Amott van ni. Pompás dohányka.~-
938 IV, 115| szolga. - Lehetetlen az!~- De bizony dohány. Hát már most mi
939 IV, 115| nyomban az öt forintot, de bizony akkorra a finánc már mást
940 IV, 117| be fejét a válla közé:~- Bizony az is az enyém.~- Ugyan!
941 IV, 117| Ha nagyon összeszámolnám, bizony lenne vagy háromezer.~Aztán
942 IV, 117| mindig fölemlegetni?~- No, bizony. Hát csak nem rejtem véka
943 IV, 118| kezét csókolom, telegráfon. Bizony nagy istenáldása rajtam,
944 IV, 123| többnyire cigarettákat színak.~- Bizony, hanyatlott a pipakultusz -
945 IV, 123| volt; megsemmisítette.~- Bizony lélekemelõ az, ha valaki
946 IV, 124| legyünk a Lacikával?~- Nem bizony. De miért szeretnétek ott
947 IV, 125| Jézust azok a csúf zsidók?~- Bizony fölfeszítették azt a keresztre.~
948 IV, 125| Mikulás, mint nekünk?~- Bizony nem tudom én, édes fiam.~-
949 IV, 125| csizmáját az ablakba?~- Ki bizony. Még talán maga a király
950 IV, 126| adja a kastélyba a leányt, bizony jobb dolguk lesz mind a
951 IV, 126| sem tudja kire hagyni, õ bizony arra gondolt, hogy egy szerény,
952 IV, 126| tömlöcbe hurcoltak.~- No bizony - szólt közbe Kotyogó uram
953 IV, 127| Pál diák mosolygott.~- De bizony én vagyok véletlenül.~Venetur
954 IV, 127| Bírod-e még?~- Bírom bizony, akár hazáig! - felelte
955 IV, 127| De hát egy tál lencséért bizony untig elég ennyi is.~ ~MESÉS
956 IV, 127| végképp Patakról.~De a csóka bizony nem bírt kihordani annyit,
957 IV, 127| kutya lehet, ha átúszta. Bizony nem térek ki elõle.~Ezzel
958 IV, 127| nem ugrik a gazdájával, bizony nem tudom én, mi lett volna.~
959 IV, 127| míg végre I. Leopold, mert bizony õfelségének nemigen telhetett
960 IV, 127| jött, de némi üggyel-bajjal bizony akkor is járt.~Ma egy sürgönyt
961 IV, 127| így jelentették.~- Akkor bizony félrevezették nagyságodat.~-
962 IV, 127| hörgé Majláth.~- Azok bizony egyszerû jancsárok, akikért
963 IV, 127| védhetõ. Amíg védhetõ volt, bizony nem üzentem. Vitéz a vitéztõl
964 IV, 128| Meg van ez bolondulva?~Hát bizony az egykorú magyarázó is
965 IV, 128| adni a Göczl kardjára.~Én bizony nem emlékszem már rá. De
966 IV, 128| kezében, szíveket megsebzett. Bizony, egy kis efféle szerencse
967 IV, 129| muskotály? - kérdé.~- De bizony van közte az is.~Még egypár
968 IV, 130| rozmaringos kis ablakhoz vezet. De bizony ebben sem volt szerencsém.~
969 IV, 132| négyszerre föl nem vesz, azt bizony ötödszörre is a réten hagyja.
970 IV, 132| tudok-e kalabriásozni.~- Bizony fogalmam sincs róla.~- Pedig
971 IV, 132| Értek-e a tarokkhoz? De én bizony ahhoz se értek.~- Hja persze,
972 IV, 135| magára az intézkedést?~De bizony senki se bolond, hogy a
973 IV, 136| reggelenkint a tündérek. (Hanem bizony a tündérek festéke már réges-régen
974 IV, 139| döngnek; de a nagy álmuktól bizony azt se hallják.~Újuló reménnyel
975 IV, 140| gyógymód iránt.~Nem tagadom, bizony én beugrottam, és az előszezonban
976 IV, 142| lehetetlennek.~- Annál jobb, amice, bizony még jobb - mosolygott egyre
977 IV, 142| szeretném megvenni a fiamnak.~- Bizony sajnálom, de a sarkantyú
978 IV, 144| helyzetet, megesett a szívük s bizony nem sajnálták kikapcsolni
979 IV, 146| szemei ábrándosan csillogtak. Bizony még megérjük, hogy boldog
980 IV, 147| négy igás lovacska volt, bizony rosszul néztek ki szegények)
981 IV, 148| elhalványodva János úr.~- De bizony itt jönnek. Ahol fénylenek
982 IV, 148| kezdik és kisül, hogy az bizony a Debernekyéknél veszett
983 IV, 148| csak egy kicsit édeskés. Bizony megesszük a Rárót és a Fecskét
984 IV, 151| támasztott kicsike fadeszkán.~Hát bizony különös ez! Se az elejét
985 IV, 151| gondolkozott magában:~»Én bizony el nem sikkasztom a nyulat,
986 IV, 152| hajított meg engem!~- Az bizony meglehet - felelte vigyorogva -,
987 IV, 152| csak azt feleltem: »No, azt bizony senki sem hiszi el az én
988 IV, 152| keresztanyja vette át a szót.~- Bizony pedig, hallja sógor, maga
989 IV, 152| Geh, Vater, geh!«~Hát bizony ez testestõl-lelkestõl német
990 IV, 152| kimondta kereken, hogy neki bizony nem kell az Ostoba Kriska,
991 IV, 152| valahogy így csinálták!~- Az bizony jó lesz, apámuram.~- No,
992 IV, 152| kevesebb idõt vesztek.~- Ez bizony igaz lehet - hagyta rá a
993 IV, 152| Édes-e az alma, édes?« (Édes bizony, édes!) De egyik sem vett.~
994 IV, 152| megfogta a karikát és húzta, de bizony csak nem akart a lánc kijjebb
995 IV, 152| ha zsákot tud emelni. S bizony az Ancsurka vállait tán
996 IV, 152| lehet Barcsó ügyész úr?~- Bizony nem szolgálhatok vele. Éppen
997 IV, 152| felelte Kalanda.~- Kik?~- Bizony nem tudom.~- Ejnye, meg
998 IV, 152| forintjukba került. Ezért bizony kár volt Münchenbe menni!~
999 IV, 152| mégegyszer megolvassa a kártyáit, bizony most is csak tizenegy tizenkettõ
1-500 | 501-999 |