1-500 | 501-963
Rész, Fejezet
501 II, 122| Képzelhetni, hogy a szegény asszony fájdalma milyen volt! Majdnem
502 II, 122| húsvétkor itt terem ez a szegény asszony az ország bármely részébõl
503 II, 122| Sprenger úr. Szegény szürke asszony! Remélem, készen van ön?~-
504 II, 123| szentírásból olvasott, az asszony pedig az almáriumpatkán,
505 II, 123| zavartan tekintett fel az asszony jóságos szelíd arcába, melybõl
506 II, 123| gazda maga a becsület... az asszony, az meg egy valóságos angyal.~-
507 II, 123| tanult õnála.~A jó nagyságos asszony összevissza csókolta s mindenféle
508 II, 126| beharangozni; Hájas Kata asszony nem vette észre, hogy az
509 II, 126| testvére, az öreg Zsuzsi asszony feje alól tízszer is kihúzták
510 II, 126| lélek járt fölöttem.~Erzsók asszony eleget hallott; kipirult
511 II, 127| mértékben járultak Bodnerné asszony némely egyéni sajátságai,
512 II, 127| idõpontig, míg Bodnerné asszony jónak nem látja bekiáltani:~-
513 II, 127| kegyednek. Lány ön vagy asszony?~- Leány. Ön ugyan kivallat
514 II, 127| fölemlítvén a nemzetes asszony távoztakor, miszerint nincs
515 II, 127| Csakhogy a magány és a Bodnerné asszony nyelve nem férnek meg egy
516 II, 127| uram, nem vagyok én rossz asszony, jó vagyok, mint a falat
517 II, 129| csóválta meg õsz fejét: »Szép asszony volt a te édesanyád, kedves
518 II, 129| A bizony, szép és gazdag asszony volt. Tisztességes vagyon
519 II, 130| hát, hogy az a bájos, hiú asszony, a közvélemény, belémszeretett
520 II, 132| Teljesítem kérésedet, jó asszony. Ezentúl egy kis ablakot
521 II, 135| veled!~- Adieu! - mondá az asszony elhaló hangon, s a hintó
522 II, 135| mondá a pincér.~A nagyságos asszony beszállásolt.~- Meddig parancsolják
523 II, 135| soványka - mondja a fürdetõ asszony.~Beteszik a fürdõkádba.~
524 II, 137| rózsafája is virít, annyi a szép asszony és leány a fürdõ közel kétezer
525 II, 137| azonban nem kedvezett. Oláh asszony nélkül fogunk hazatérni
526 II, 138| lehetetlen; hátha valami szõregi asszony tette ki. Gergely úrnak
527 II, 140| csicsergett az én két madaram. Az asszony csupa csipke, szalag és
528 II, 140| hûségét csodáltam, az a bájos asszony a férjével.~Megrögzött természetemmé
529 II, 140| csökönyös világnézetembõl. Egy asszony, aki hû: egy asszony, aki
530 II, 140| Egy asszony, aki hû: egy asszony, aki nem változik!...~Száll
531 II, 140| velem szembe: a szép fiatal asszony, a szõke férfi, akik oly
532 II, 140| Talán bizony az a szép asszony...~- Igen, öcsém... az én
533 III, 1 | amennyi elég, hogy minden asszony fejét elbolondítsa.~Érdemes
534 III, 1 | halálát, amint a szegény asszony napokig feküdt ott betegágyán
535 III, 1 | Tamás, mikor meghalt. Jó asszony volt, isten nyugosztalja.
536 III, 1 | Utána az özvegy tekintetes asszony, a tiszttartóné kokinkínai
537 III, 1 | büszkesége, melyre a tiszteletes asszony még a nevét is kivájta kötõtûvel,
538 III, 1 | a szorítást. És mikor az asszony erõszakosan akarta lefejteni,
539 III, 2 | házasember már, s nem is utolsó asszony a felesége, ott az a magas,
540 III, 2 | mondá a szelíd szõke asszony.~A fekete kendõt leoldotta
541 III, 2 | tetején a gombra. A tekintetes asszony, a tiszttartóné ikreket
542 III, 2 | akár õ lenne a nagyságos asszony. Biz az a lelkem egészen
543 III, 2 | olyan a világ, egy szép asszony arca szebb formát adhat
544 III, 2 | híres Becsky-familiából való asszony s a többi.~Nem is jöttek
545 III, 2 | árenda is - de meg, csak asszony az asszony, ha arany paszománnyal
546 III, 2 | de meg, csak asszony az asszony, ha arany paszománnyal övezi
547 III, 2 | Nem igaz, Zsuzsi néni! Jó asszony az, ha szép is.~- Látod
548 III, 2 | megölelte.~- Minden okos asszony úgy viseli a viganóját,
549 III, 2 | megint elsöpörte.~Befutott az asszony, még az ajtót is magára
550 III, 2 | megpillantotta.~- Hej, majszterné asszony! Mikor lesz már lisztté
551 III, 2 | menne többé soha. De takaros asszony, de mindene módos, járása,
552 III, 2 | is, mert egy szép szõke asszony van az istenek között. Az
553 III, 2 | Semmi közöm hozzád, jó asszony! Nézz ide, Gábor, a kis
554 III, 2 | állította maga mellé férjnek az asszony, s hogy íme most a szemét
555 III, 2 | és az ostorhegyes, a szép asszony rózsás tenyerébõl ernyõt
556 III, 2 | jöjjön még közelebb az az asszony a töviseivel.~- Ej, beh
557 III, 2 | én anyám nagyon hatalmas asszony ám, Józsi…~- Ejnye, hogy
558 III, 2 | maradjon hát a Télné; úgyis jó asszony az… hála istennek, hogy
559 III, 2 | fajta… anyja is becsületes asszony annak s pórázon tartja.~
560 III, 3 | Aztán meg a majszterné asszony is a Pintyi részén volt.~
561 III, 3 | nagyon beteg a szegény asszony, s látni akarná édesapját.
562 III, 4 | pedig egy ismeretes öreg asszony Szklabonya nevû faluban,
563 III, 4 | Pannika halt meg.~A szép asszony egészen ki volt a képibõl
564 III, 6 | távolság köde, midõn a bánkódó asszony a kastély erkélyén még mindig
565 III, 6 | Minõ visszás helyzet! Az asszony egy elátkozott felvidéki
566 III, 6 | mégpedig egyedül, - a jó asszony zokszót sem ejtett, úgy
567 III, 6 | küldjenek az orvosok; de az asszony nem értett hozzá, ellenvetés
568 III, 7 | ment ki a szegény fiatal asszony. Félt a nagy botránytól,
569 III, 7 | észre, hogy osont ki az asszony után, és a többi meg a többi.~
570 III, 8 | nincsenek talán, mert hû az asszony!«~- Igaz, igaz - riadt fel
571 III, 8 | fiatal asszonyka odabenn. Az asszony köt, a férfi a pamutot tartja.
572 III, 8 | tetszik az a szemnek. S az az asszony nagyon csinos portéka. Az
573 III, 8 | szakmában? Vagy kivétel ez az asszony és ez az ember.~De ‘iszen,
574 III, 8 | markába.~- Maga nagyon okos asszony, házmesterné! - mondá Kupcsik
575 III, 8 | ösmerem, csak úgy futólag. Az asszony igen csinos asszony. Echt
576 III, 8 | Az asszony igen csinos asszony. Echt barna. Csakhogy az
577 III, 8 | kicsit szûkecskén élnek, az asszony sehova sem megy.~- Szegény
578 III, 8 | sehova sem megy.~- Szegény asszony! - sóhajtott fel Kupcsik
579 III, 8 | pajtásom, Bróner Jancsi, az az asszony meg… seregeknek ura, ne
580 III, 8 | a gondolatba, hogy az az asszony egykor az övé lesz. S minél
581 III, 8 | Micsoda hibája?~- Nem modern asszony. Bolondul szereti a férjét,
582 III, 8 | mákvirág.~- Kicsoda? Az asszony?~- Nem, a férj.~- Mért mondod
583 III, 8 | ajtó és belépett a szép asszony férje. Nem látta még közelrõl.
584 III, 10 | túl sem éri. Pedig olyan asszony az én Annám, hogy nincsen
585 III, 11 | Itt semmi sem eladó, jó asszony. Ezek a nemzet képei. A
586 III, 11 | forintot sem.~- Értem, jó asszony - mondá az invalidus -,
587 III, 11 | a székrõl.~- Jöjjön, jó asszony - mondá, falába dacára is
588 III, 11 | kívánja.~- Hol az a kép, jó asszony? - kérdé az öreg odabenn
589 III, 15 | kastélyban, mióta a nagyságos asszony özvegy… pedig annak már
590 III, 16 | A VÁSÁRHELYI ASSZONY~1881~Nem való biz ez tárcának,
591 III, 16 | volt itt tõlünk?~- Az az asszony, akivel a lépcsõn találkozhattál.~-
592 III, 16 | hát engem meglopott az az asszony harminc forintig.~- Jegyezd
593 III, 16 | Álljon csak meg egy szóra.~Az asszony elsápadt és reszketni kezdett.~-
594 III, 18 | azt itten az égben »a szép asszony vászná«-nak nevezik. A szép
595 III, 18 | Mert csak az az egy okos asszony jutott be, az is büntetésbõl.
596 III, 22 | mint megtenni, mert az asszony sejti férje csapodár hajlamait
597 III, 23 | dicsekedett, hogy a szép szõke asszony megcsókolta. Meglehet, igaz
598 III, 23 | míg vissza nem térek.~Az asszony arra kérte pirulva, hogy
599 III, 23 | vissza.~Várhatta a szép szõke asszony otthon az ablaknál ülve,
600 III, 23 | mozdult ki sehova. A szép asszony megpróbált minden utat,
601 III, 23 | fekete ruhában az özvegy asszony, megkövült szívvel a megbántott
602 III, 23 | lovam… mert hátha becsületes asszony volt.~A ló, mintha megértette
603 III, 30 | fejét s körülnézett. Az asszony odarohant hozzá.~- Maga
604 III, 31 | mikor õ utoljára evett asszony fõztjébõl meleg ételt.~Napi
605 III, 33 | hírével! - kiáltja a férj.~Az asszony a dühtõl reszketõ kezével
606 III, 33 | férj a szoba felé tart, az asszony eltaszítja s besuhan az
607 III, 38 | rózsákat árult egy szegény asszony. Egy szép »Marschall-Niel«
608 III, 38 | megvettem egy hatosért. Az asszony nem tudott visszaadni a
609 III, 41 | szakítá õt félbe a fiatal asszony, bámulva emelve fel nagy
610 III, 41 | vacsorált itt - felelt a fiatal asszony nyugodtan, - s így ön tízezer
611 III, 42 | Csipkés Antóniát. Derék fiatal asszony volt. Lám, lám, milyen feledékeny
612 III, 42 | pillanatban odalépett az asszony elé, sápadt arca egészen
613 III, 42 | kérem, hogy: »Nagy Mária asszony és Bodzai Mihály jegyesek.«~…
614 III, 43 | bajlódik, kivált ha az ember asszony. S nagyon nehéz kitalálni,
615 III, 46 | adták mellé. A tiszteletes asszony már korán reggel a szõlõbe
616 III, 46 | óriási nyomnak a tiszteletes asszony ócska wiklerje a diófa alatt.
617 III, 46 | szõlõhegyet.~A tiszteletes asszony megértvén a dolgokat, addig-addig
618 III, 47 | adom a drágaságokat.~Az asszony ellenkezett, de olyan módon,
619 III, 47 | gondolsz, hová rejtsem?~Az asszony egy üres fülkét mutatott
620 III, 47 | bizony szeretõd a király!~Az asszony lángba borult arccal kiáltá:~-
621 III, 47 | megütötte a korbáccsal, mire az asszony jajveszékelni kezdett:~-
622 III, 47 | ekkor Toldy nyugodtan. - Ez asszony, kiért életemet áldoztam
623 III, 47 | szekrényébõl kincseket tettem az asszony elé, mintha a szolgától
624 III, 49 | aláeresztett hangon a tekintetes asszony. - Ruhát rendeltem neki,
625 III, 49 | meggyûlt vele a bajunk. Az asszony haragszik.~- Pajkos, rossz
626 III, 49 | felelgetett neki.~Még a tekintetes asszony is sopánkodott úgy déltájban.~-
627 III, 49 | ne térjen.~A tekintetes asszony sehol sem találta helyét
628 III, 49 | nini mit lát?… a tekintetes asszony maga veszi át Erzsikét a
629 III, 51 | adom a drágaságokat.~Az asszony ellenkezett, de olyan módon,
630 III, 51 | gondolsz, hova rejtsem?~Az asszony egy üres fülkét mutatott,
631 III, 51 | bizony szeretõd a király?~Az asszony lángba borult arccal kiáltá:~-
632 III, 51 | Toldi nyugodtan. - Ez az asszony, akit úgy szerettem, hogy
633 III, 51 | láttára - kiáltá újra az asszony. - Vádollak isten és emberek
634 III, 51 | Miklós, annak mindig az asszony az oka. Ugyé hiszed már?~-
635 III, 55 | bebizonyítandók, hogy az asszony milyen rettenetes, vagy
636 III, 55 | remél? Hadd bûnhõdjék a szép asszony is, ha õ szenvedett, hadd
637 III, 55 | fognak cselekedni.~A szép asszony azt gondolta magában, hogy
638 III, 55 | levélben megküldte neki a szép asszony az igent. Egészen helyes
639 III, 56 | hadd nézzen a nemzetes asszony a szeme közé!~Teljes dühvel
640 III, 56 | Pálék elõtt, maga a nemzetes asszony állott a kapuban a sárga
641 III, 56 | tudta választani az a gonosz asszony!~- Rossz matéria… - dünnyögé. -
642 III, 56 | lehet az, mert a nemzetes asszony arcán is boldogság, megelégedés
643 III, 56 | sietett beleszólni a nemzetes asszony. - Jobb lesz, eredj ki,
644 III, 56 | megcsókolta a nemzetes asszony kezét.~S az érezte, hogy
645 III, 56 | volna galyibát!~A nemzetes asszony, akit fésülködés közben
646 III, 56 | sóhajtott fel a nemzetes asszony. - Mindenben szerencsétlen!
647 III, 57 | arra a székre.~A fiatal asszony ijedten tekintett fel a
648 III, 62 | kártyáznak az urak).~- A teens asszony elküldött az újságunkért,
649 III, 62 | elrongyolva, sem a teens asszony nem unja meg a küldözgetést,
650 III, 63 | istentelenség!~Õ maga, a szép asszony, nem törõdött semmit a pletykával;
651 III, 63 | udvarmesterével az a katonás asszony, s Anzelmus barát után tudakozódik.
652 III, 63 | alázatosan bekullogott a marcona asszony elé, aki csípõjére rakván
653 III, 63 | köztük becstelenné egy asszony, névtelenné egy gyermek.
654 III, 64 | A SZÁZEGYEDIK ASSZONY~(Egy kis tréfa)~1883~Sok
655 III, 64 | ártatlannak kellett lennie.~A szép asszony ugyanis hideg maradt iránta.
656 III, 64 | sifonér-kasznyiba bújtatja az asszony, s emiatt a hitvány kasznyi
657 III, 64 | maga is sokkal ravaszabb asszony volt.~Azt mondta Imrének
658 III, 65 | Hahó, hahó! Ahol a kövér asszony is meg - biz’ isten a Mariska!
659 III, 66 | vitézi bajvívás nyoma. Ez asszony dolga, ugye kópé?~Dercs
660 III, 66 | Hol a menyasszony?~- Már asszony, fölség.~A király leugrott
661 III, 70 | uram!~- Adjon isten, szép asszony lelkem! - mond Laucsik hanyagul
662 III, 70 | Aztán hallja-e, szép asszony, hogy mehetett fiatal létére
663 III, 70 | úgy két hét múlva.~A szép asszony eltávozott. Messze lakott,
664 III, 70 | elején. Értesítve volt.~Az asszony elpityeredett, s ziháló
665 III, 70 | nem tûröm. Ez a szegény asszony el se jöhetett a végtisztességre.
666 III, 70 | miatt.~Lassan-lassan az asszony is beletörõdött.~- Hiszen
667 III, 70 | mintha törülné, mert az asszony hamis portéka, s keresztényi
668 III, 70 | csodálom, hogy az a szép asszony olyan keményen köti az élethez.~
669 III, 70 | báránnyá az ördög, mint az az asszony ördöggé.~- Pedig a kocsis
670 III, 70 | negyednapra ott volt a szép asszony. Laucsik megtartotta szavát.
671 III, 70 | nekem! - sikoltott fel az asszony. - Irgalom, könyörület!~-
672 III, 70 | ártatlan vagyok - rebegé az asszony, halálra váltan roskadozva.~-
673 III, 71 | is van egy ember vagy egy asszony, akinek megnyílt már a mennyország.~
674 III, 71 | jellemén s elõéletén. Amolyan »asszony vicispánja« volt a környékbeli
675 III, 72 | külügyeit mindig a legszebb asszony vitte.~Hanem most nem sikerült.
676 III, 75 | csukjátok be az ajtókat, hogy az asszony meg ne hallja.~- Halljuk!~
677 III, 75 | szól ehhez az a szegény asszony?~- Örül neki: mert hisz
678 III, 77 | a világon.~A kapitányné asszony ezalatt átment kötõkosarával
679 III, 80 | városka, tehát éppen hetven asszony lesz. Két szénás szekéren
680 III, 80 | markába.~Egyszóval hetven vén asszony ült a két hosszú szekéren,
681 III, 81 | Volt egyszer egy szegény asszony s annak igen együgyű és
682 III, 83 | FAMÍLIA~1883~Egy szomorú nemes asszony lakott a falunkban, névszerint
683 III, 83 | is gyógyították. Egy szép asszony keze sohasem fájhat úgy,
684 III, 83 | József portája?~Egy öreg asszony, ki bent zsoltárokat olvasott,
685 III, 83 | akarja. Amit egyszer egy asszony a fejébe vesz! Fölemelte
686 III, 83 | bolond fejem! Az a szegény asszony alkalmasint engem vár.~Olyan
687 III, 83 | kérõnek - mert szép is az asszony, csinos a birtok, beteges
688 III, 83 | kard eddig le nem gyõzött, asszony le nem nézett?~De mi is
689 III, 83 | megpillantván a tekintetes asszony ruhakelméit az ágyon, ösztönszerûleg
690 III, 83 | kövek nyomták a szegény asszony lelkét huszonkét esztendeig.~-
691 III, 83 | ragadt rá!~…Boldogtalan asszony, de csak különös is az élet
692 III, 87 | Csetényben; maga a tekintetes asszony gazdálkodott az õsi kúrián,
693 III, 91 | AZ ÉN ASSZONY ISMERŐSEIM~1883~A barna
694 III, 91 | tetszett nekem, hogy az asszony egyik barátomért rajong,
695 III, 91 | órácska ez - mondja a szép asszony -, hogy adja nekem?~Ránéztem
696 III, 91 | egy pásztoróráért. - Az asszony édesen elmosolyodott, rám
697 III, 92 | És azt hallom, erényes asszony.~- A megtestesült erény -
698 III, 94 | jó uram? - kérdezgeté az asszony.~De Koháry nem felelt neki,
699 III, 94 | nagyon borús!~- Valóban, asszony - szólt. - Egy terv kóvályog
700 III, 94 | felét te viselheted.~Az asszony arca most fehér lett a fölindulástól.~-
701 III, 94 | Hallgass, azt mondom - hörgé az asszony eltorzulva a dühtõl.~- Mindjárt
702 III, 94 | gyilkos, gyilkos! - kiálta az asszony fékvesztett gyûlölettel.~-
703 III, 94 | Nem, felség! Hanem ez az asszony olyan, mint a testvére.~-
704 III, 94 | furfangot gondoltam ki az asszony kipróbálására. Magamat bekentem
705 III, 96 | AZ ASSZONY HAJÁNÁL CSAK AZ ESZE HOSSZABB~(
706 III, 96 | Felsõérden egy gyönyörû asszony, akinek még több esze volt,
707 III, 96 | Ami nem is csoda, sok okos asszony van a világon, de okos vármegye
708 III, 96 | szeszély volt. Hiszen melyik asszony nem szeszélyes? Aztán olyan
709 III, 96 | No lám. Maga mégis okos asszony.~Lehajolt, megcsókolta kezét
710 III, 102| országot feleségére. A felséges asszony pedig nem szereti a verekedéseket:
711 III, 105| regényfüzeteivel, a »Lőcsei fehér asszony«-nyal.~- Nagy kincset viszek
712 III, 105| van benne. A »Lõcsei fehér asszony« van benne.~Ki akartam ezt
713 III, 105| A Jókai »Lõcsei fehér asszony«-át hozom. Egy füzet huszonöt
714 III, 105| nekem békét, elég fehér asszony nekem a saját feleségem.
715 III, 108| és hogy olyan gyönyörû asszony vala, kit korának mind a
716 III, 108| másik, éppen olyan szép asszony.~Történt pedig az olyanformán,
717 III, 108| egy délelõtt. Jó »lóháti« asszony lévén, fölkapott egy paripára
718 III, 108| No, most már két olyan asszony lesz a vidékünkön, hogy
719 III, 108| ez nem valami nagyon szép asszony, ez még elbújhat õelõtte!~
720 III, 108| megtagadni egy másik szép asszony fejét, s az õ nevére címezve
721 III, 108| könyörgöm. Bár lehetnék úri asszony, nem bánnám - s újra lesütötte
722 III, 108| mosolyogva. - Mégis kuruc asszony, hogy oda merte hozni a
723 III, 110| másik gavallértól, egy szép asszony számára.~- Akkor itt a kezem,
724 III, 113| gyûl ilyenkor a család. Az asszony áztatja a vesszõket, az
725 III, 116| késõbb, hogy tisztességes asszony, van ugyan valami »embere«,
726 III, 116| de hideg csókod van!~Az asszony pedig igyekezett kedvére
727 III, 128| A FEKETE ASSZONY~(Az elbeszélés második kidolgozása)~
728 III, 128| vidékünkre, ahol a fekete asszony székhelyét tartotta, mégis
729 III, 128| parancsolsz, hatalmas fekete asszony!~Meg sem álltam, tovább
730 III, 128| mély ráncot, amit a fekete asszony ott hagyott, fehér asszonyok
731 III, 138| Marci konsternálva. - Az asszony hamar hozzáöregszik az emberhez.~-
732 III, 146| akarom.~- Mit? - tört ki az asszony és indulatosan emelte ütésre
733 III, 146| nagyon szép volt az az asszony ilyen mérgesen.~Hanem a
734 III, 146| velem.~- Jó - sziszegte az asszony hirtelen eltökéléssel -,
735 III, 146| mulattatta.~- Hát hazament az asszony?~- Hazament.~- No majd,
736 III, 146| hallatszott. Jött vissza az asszony majdnem futva. Ernyõjét
737 III, 146| ahonnan legkevésbé várhatta az asszony, s újra megfogja a ruháját.~
738 III, 146| bõdült fel, mert már nem asszony volt, de dühödt vadállat. -
739 III, 148| idõben Kátányban egy szép úri asszony, akinek több esze volt,
740 III, 148| Nem nagy csoda! Sok okos asszony van a világon., de okos
741 III, 148| nevelte a kis Bolykai Pált. Asszony soha nem viselt rá gondot
742 III, 148| biztatta.~Több az, ha egy szép asszony akar valamit, mint ha egy
743 III, 148| nagy bánatosan. - Ide már asszony ész kellene.~- Tudják mit,
744 III, 148| összeillõ fogalom.)~A szép asszony úgy nevetett, úgy kacagott,
745 III, 148| dolog ebbõl, hogy a szép asszony már akkor gondolt valakire.~
746 III, 148| Olyan méregbe jött a szép asszony a nép tirannusai ellen,
747 III, 148| segíteném - biztatta az asszony odaadó mosollyal.~Mikor
748 III, 148| a pártkonferenciát.~Okos asszony az! Csakugyan lehetetlen
749 III, 148| méltatlankodás hangját az az asszony!)~- Mit hát még? - kérdé,
750 III, 148| fürkészõleg nézte a szép asszony arcát, mibõl tanácsol neki
751 III, 148| ugyan érdemes lenne egy szép asszony vállán egyébre gondolni,
752 III, 148| egyébre gondolni, mint a szép asszony piros ajkaira.~Hanem a szép
753 III, 148| piros ajkaira.~Hanem a szép asszony még gondolkozni is ráért,
754 III, 148| Magyarországon.~- Hm. Maga mégis okos asszony!~Lehajolt, megcsókolta kezét
755 III, 148| vármegyével - duzzogott a szép asszony -, valahányszor valami rosszat
756 III, 148| Meglehet.~- Akkor az az asszony egy nyomorult kígyó! - kiáltá. -
757 III, 148| fecsegjen kend annyit. Hát az asszony tudakozódott ma utánam?~
758 III, 148| iszen furcsa lesz az, ha az asszony maga megy el a legényhez.
759 III, 148| különösen használta fel a szép asszony. Bement az öltözõ kamrájába,
760 III, 148| izgatottan bontotta, fel.~Az asszony ránézett a reszketõ kezére,
761 III, 148| egy percig sem. Amire egy asszony el van határozva, az azt
762 III, 148| olyan közel, hogy a szép asszony azt mondta neki:~- No, csókolj
763 III, 148| kezet csókolt neki, a szép asszony megsimogatta az állát kedélyesen.~-
764 III, 148| kész.~*~Fölment az intrikus asszony még azon a héten Budára,
765 III, 148| elfogatni ok nélkül. A szép asszony igazi forradalmat csinált
766 III, 148| kettõjök ujjain!~Ahá! Hát ez az asszony csinálta az egészet? Férjet
767 IV, 1 | EGY JÓ ASSZONY~1884~Érdemes elhagyni a
768 IV, 1 | ismerkedés, mit beszélt az asszony, én arra mit feleltem. Csak
769 IV, 1 | voltam én valamikor.~De az asszony mindannyiszor csak úgy mosolygott,
770 IV, 1 | mondá a szelíd, szomorú asszony leánykáját szívére zárva,
771 IV, 1 | Minden pénzünket elnyeri az asszony.~- A lovagiasság is azt
772 IV, 1 | Péter, csúfot, mert az az asszony szerelmes beléd.~Összerezzentem,
773 IV, 1 | fog gondolni rólam az az asszony? Ej, hát akármit, mert én
774 IV, 1 | esztendeje, uram. S íme, az asszony rávesz, hogy én ma minden
775 IV, 1 | kellett látnom!… Ott ült az asszony a kis Ilonkával. Be akart
776 IV, 1 | nekem, hogy nagyon is jó asszony volt…~Míg máskor otthon
777 IV, 4 | Kállay-családból is futja egy »fehér asszony«.~A Kállay-család primea
778 IV, 4 | vannak? - kérdi a felriadt asszony félénken.~- Heten.~- Hála
779 IV, 4 | lovak.~- Õk, õk! - kiáltá az asszony. - Fiaim és férjem. Add
780 IV, 4 | levegõben alulról, s a fehér asszony szívét találta.~- Fiaim,
781 IV, 5 | látják, hogy a tiszteletes asszony csak azért késett el, mert
782 IV, 5 | Megvan, megvan!~A tiszteletes asszony kidörzsölte az álmot a szemeibõl.~-
783 IV, 5 | olcsón vette a tiszteletes asszony!)~A képeket, ahogy rendesen
784 IV, 5 | tehénke! Szegény tiszteletes asszony, de nagy malõrje van ezzel
785 IV, 5 | vele, mint a tiszteletes asszony: akkor tudja meg az elvesztését,
786 IV, 7 | mikor a király azonfelül »asszony« is.~Hanem iszen talán éppen
787 IV, 7 | éppen az fordult bajra, hogy asszony volt. A korona sok mindent
788 IV, 7 | látszott, hogy rátukmált asszony a felesége, kényeztette,
789 IV, 7 | szobájába, észrevette, hogy az asszony elpirulva dug el elõle valamit.~
790 IV, 7 | kastélykertben, mint az õrült.~Az asszony kereste a szobájában, be
791 IV, 7 | hûtlenséggel vádolom nõmet.~Az asszony fölemelte dacosan a fejét.~-
792 IV, 7 | mivel védelmezte magát az asszony; ami a jegyzõkönyvekbe jött,
793 IV, 7 | no, de kár feszegetni.~Az asszony védelme ügyes lehetett,
794 IV, 7 | virradóra legurult a szép asszony feje a pallós alatt.~Ki
795 IV, 8 | láttam lefestve, hogy egy vak asszony. No, bizony érdemes egy
796 IV, 8 | bizony érdemes egy vak asszony után szaladgálni!~Az ügyvédkedéstõl (
797 IV, 10 | fényes angyal, egy fakó asszony és egy borzalmas szörny;
798 IV, 16 | menyecskével, s legalább az asszony azt állítja, hogy házasságot
799 IV, 16 | komolyan vesznek.~Sõt az asszony, miután megígérte, hogy
800 IV, 16 | venni.«~Erre méregbe jött az asszony, és visszafelelte:~»Jól
801 IV, 18 | mondok, miért nem jár az asszony ködmönben? Mert még meg
802 IV, 23 | Mondtam is a feleségemnek: »Asszony - mondok -, ha itthon nem
803 IV, 23 | jártuk a pavilonokat, az asszony úgy tett, mintha csodálkoznék,
804 IV, 27 | evezõs legények közt.~Az asszony mosolyogva biccentett fejével.~-
805 IV, 27 | estelihez.~Csupa leány és asszony. Szép pirospozsgás menyecskék,
806 IV, 27 | már kinézve egy szép barna asszony, akit annak óhajtottam;
807 IV, 27 | mondták, hogy egy Marcsa nevû asszony vagy kisasszony alszik az
808 IV, 27 | Felsõvárosban. Vagy negyven ilyen asszony nevû fickót tudok. Mert
809 IV, 28 | Kartigám-család, s elõbb az asszony, utána pedig Gergely úr
810 IV, 32 | latinul, és persze ha az asszony nem tudott (mert az asszonyok
811 IV, 32 | tökéletesen beszélõ). Ha az asszony tudott diákul, akkor egyszerûen
812 IV, 39 | várakozzék a tekintetes asszony, amíg megáldja.~A szegény
813 IV, 39 | Ne sírjon a tekintetes asszony… ne, ne lelkem, mert mégsem
814 IV, 39 | széttördeli a tekintetes asszony, olyanná lesz, mint a drót,
815 IV, 39 | Majd meglátja a tekintetes asszony, úgy formálódik a levele.«~
816 IV, 42 | sérthetetlen, mint a viselõs asszony.~S Haluskái minden embernek
817 IV, 54 | Nemeskey família. Az öregúr, az asszony, a kamasz fiok és két nagynéne
818 IV, 64 | útjai. Azért hiszem, hogy asszony.~De mégis a legtermészetesebb,
819 IV, 68 | Mi lesz, ha a kegyelmes asszony megtudja?~A gróf meghökkent,
820 IV, 68 | észre, dehogy! (Ugyan melyik asszony nem vigyáz a kanalaira?)
821 IV, 69 | Koszt, mosás és egypár szép asszony, leány. Ott üti föl a paradicsomot,
822 IV, 69 | boltíves ajtókon; egy erdõnyi asszony és leány (egyik rútabb,
823 IV, 69 | ölte meg.~Katonatiszt… szép asszony… párbaj! Bizonyosan szerették
824 IV, 69 | is kellett ide egy szép asszony, hogy egészen ki ne vesszen
825 IV, 69 | Bulykainéhoz is, s mert asszony az asszony, azóta nyájasabb
826 IV, 69 | Bulykainéhoz is, s mert asszony az asszony, azóta nyájasabb lett irántam,
827 IV, 69 | átalakuláson, nem tudom. Az asszony vette el látásomat? Eleinte
828 IV, 73 | öntve, mellyel Clovis Hugues asszony leteríté a rágalmazót; cipõjét
829 IV, 73 | nem volt. Azt tartja az asszony, hogy a nehéz gyomor rosszabb
830 IV, 75 | PÉNTEKI NAP VAGY A HŰTLEN ASSZONY~1886~Kardos Márton uram
831 IV, 75 | összevissza csókolta jóízűen.~Az asszony hagyta ugyan magát csókolni,
832 IV, 80 | Brávó, hát elment az asszony? - üdvözlik a belépõt.~-
833 IV, 80 | semmit! Akár itthon van az asszony, akár nincs, én akkor megyek
834 IV, 80 | Vajon ébren van-e az asszony? - töpreng magában.~Semmi
835 IV, 80 | megérkeznél.~Egyszerre fölkiált az asszony:~- Ember, mi ez?~Egy spádéalakú
836 IV, 80 | szobalány ezt is bepakolta.)~- Asszony, mi ez? - ordít a férj,
837 IV, 85 | anyja pedig Mester Judit asszony.~A kis Hatvani Pistán már
838 IV, 85 | múlt hónapban - panaszlá az asszony bánatos hangon.~- Azt akarja,
839 IV, 88 | mindjárt alacsony lett neki az asszony. Fogta hát magát, otthagyta
840 IV, 88 | kávéházban.~- Ki az az asszony? - kérdé mohón Mari. Ez
841 IV, 92 | kastélyukban. Az úr és az asszony elénk szaladt.~- No, csakhogy
842 IV, 92 | igyunk uraim, rövid az élet! Asszony, valami harapni valót. Szolgák,
843 IV, 95 | egy kalendárium?) az új asszony szintén egy fiúcskával ajándékozta
844 IV, 95 | Borbála napja elõtt:~- No, asszony, süss, fõzz, az idén a névnapodra,
845 IV, 95 | Gáthy egy farkasbundából.~Az asszony szívdobogva, örömrepesve
846 IV, 95 | hónapok voltak köztük.~Az asszony félrehítta Gáthyt, s mohón
847 IV, 95 | azonban beteg lett Gáthy, az asszony föl akarta ezt használni,
848 IV, 95 | azokat szeretni.~- Jól van, asszony. Hiszem, ha megesküdtél.~(
849 IV, 95 | Gáthy észrevette.~- Ej, ej, asszony, asszony!~- Mit parancsolsz,
850 IV, 95 | észrevette.~- Ej, ej, asszony, asszony!~- Mit parancsolsz, Lõrinc?~-
851 IV, 95 | végre, melyik a fiad.~Az asszony felugrott, mint a villám,
852 IV, 95 | Azazhogy én is tudom, de ha az asszony nem akarja, hát isten neki,
853 IV, 96 | van, hogy ezentúl minden asszony két férjet választhasson.~-
854 IV, 96 | vágta oda vakmerõen az asszony.~- Úgy van - bizonyítá a
855 IV, 96 | bizonyítá a többi hat asszony.~Ott künn vékony éneklõ
856 IV, 96 | fõbíró, a tanács pedig az asszony lázadás emlékére végzést
857 IV, 97 | már megjött a tekintetes asszony. Mikor tetszett megérkezni?
858 IV, 97 | Beláthatja a tekintetes asszony, hogy a bátyámnak szatiszfakció
859 IV, 97 | fiam? - kérdé a jószívû asszony.~- Jaj, jaj, anyó, kitörtem
860 IV, 97 | ki is dobolták. Egy hevér asszony jelentkezett, hogy õ látta
861 IV, 97 | Mit gondol a tekintetes asszony, mi sül ki ebbõl?~- Nem
862 IV, 97 | beállít Szurinához a hevér asszony, aki már be volt tanítva,
863 IV, 97 | gondolja meg, kend, szegény asszony, hogy ezzel vesztõhelyre
864 IV, 97 | hadd mutassa meg ez a derék asszony, ki a bûnös.« A lányka megrezzent (
865 IV, 97 | diákot, akikrõl a hevér asszony szólt. Azt akarom megmondani,
866 IV, 97 | hadd ösmerjen rájuk a hevér asszony, de ha Pali lett volna ott,
867 IV, 97 | világon.~- Hagyja a tekintetes asszony, ne kényeztesse… nagyon
868 IV, 97 | úr. - Mond a tekintetes asszony valamit.~- Ezért a boglyas
869 IV, 98 | engedték a holmit felírni az asszony is, a kisasszonyok is. Felnyitogatták
870 IV, 101| okoskodván a rokonai:~- Ferinek asszony kell. Az asszony rendesen
871 IV, 101| Ferinek asszony kell. Az asszony rendesen elferdíti a férje
872 IV, 101| apró, s valószínûleg jó asszony válik belõle jó férj mellett,
873 IV, 101| rosszul bánt a nejével, az asszony ennélfogva túlságosan jól
874 IV, 101| körében, mert az elvált asszony a szüleihez ment szalmaözvegyeskedni. (
875 IV, 101| ajándékba: fogta magát az asszony, és a húsvéti szünetekre (
876 IV, 101| tíz éven keresztül; ha az asszony instruktort fogadott a fiúkhoz,
877 IV, 101| már ennyire jutott az az asszony.~Úgy kell! Úgy kell! Valami
878 IV, 101| minden öröm nélkül, kivált az asszony; élt még a férje, gyûlölhette;
879 IV, 101| öreg fecsegett, addig az asszony reszketõ kezekkel tartotta
880 IV, 101| forintot. Majornoky.«~Az asszony olyan sápadt lett, mint
881 IV, 101| kapukat! - rikácsolá a bõszült asszony.~A megriadt cselédek összeugráltak,
882 IV, 103| Rapsonnéé.~Én istenem, milyen asszony volt az a Rapsonné!~Milyen
883 IV, 103| érte?~- Mit ígérsz, szép asszony?~- Egy hegy aranyat és egy
884 IV, 103| eljött a fizetségért, az asszony gúnyos nevetésben villogtatta
885 IV, 103| Veneturné vára elkészült, az asszony a leányaival belement lakni
886 IV, 105| kitalálta - pattogott az asszony.~- Csitt, anyjuk, csitt.
887 IV, 105| hadd lássák az urak.~Az asszony elkurjantotta magát, s a
888 IV, 108| A legborzasztóbbat egy asszony csinálta, aki ott székelt
889 IV, 108| Erzsébetet hítták »csejtei szép asszony«-nak.)~Belépett a lelkész.~-
890 IV, 108| vérében mosdani, fürödni.~Hiú asszony volt, sokat mosdott, fürdött,
891 IV, 112| üveg koporsóban egy szép asszony fekszik fekete ruhában,
892 IV, 112| Serédy Zsófia. S az a szép asszony mégsem tud egészen elaludni,
893 IV, 113| hajót fölégetett a hõsies asszony, de siker nem koronázta
894 IV, 117| szembe. Egy öreg paraszt asszony ült rajta, bekötött fejjel,
895 IV, 117| egy ilyen pocsék paraszt asszony a felesége ennek a nábobnak!~
896 IV, 122| üvöltött víz után. A hétezer asszony a szerecsen törzsfõnökök
897 IV, 122| feleségeim közül.~Mind a hétezer asszony rám nézett - s e tizennégyezer
898 IV, 126| özvegy Demes Jánosné nemzetes asszony, majd elbánik az a fehércselédkével.~
899 IV, 126| cserélni. Keressen a nemzetes asszony az apró gyermekek közt.~
900 IV, 127| Ghéczy rámosolygott, az asszony visszamosolygott.~- Ej,
901 IV, 127| nem kellene seperni.~Az asszony maga sem rajongott valami
902 IV, 127| elnevezett Asszonyfalvának, mert asszony útján jutott birtokába.
903 IV, 127| bõven s azonfelül annyi szép asszony, hogy Prágában sem több.
904 IV, 127| érte?~- Mit ígérsz, szép asszony?~- Egy hegy aranyat és egy
905 IV, 127| eljött a fizetségért, az asszony gúnyos nevetésben villogatta
906 IV, 127| Sempthe várát 1657-bõl egy hõs asszony, Cséfalvay Pálné teszi emlékezetessé,
907 IV, 127| vagy a szelíd arcú nagy asszony, Szilágyi Erzsébet, elõkiabálva
908 IV, 127| Apul. - A Kata meg az Éva asszony. Jó napot, kedves húgocskáim.
909 IV, 127| István uram maradékai az asszony neve után Kathák, a Berkészi
910 IV, 127| vala kéregetni egy koldus asszony Sóváron. A várúrasszony
911 IV, 127| gyalázatos teremtés!~- Kegyelmes asszony! nincsen maradásom sehol,
912 IV, 128| mélyen üregeikben ülõ szemû asszony volt, roppant elõre álló
913 IV, 131| A SZEMÉRMES ASSZONY~1890~Az első ebéd~Maky István
914 IV, 131| iszen megállj, szemérmetes asszony, ezt nem viszed el szárazon.~*~
915 IV, 131| kalandokról.~Nem volt jelen asszony; hát kedvünkre lehettünk
916 IV, 131| akart rohanni a kosárral. »Asszony, megcsalsz!« kiáltá ez vadul
917 IV, 131| Mit felelt aztán az angol asszony?~
918 IV, 132| eltagadtam.~- Csak a dologra, jó asszony, a dologra.~- Odább fonogattuk
919 IV, 133| csendjét. Egy csomó ijedt asszony befutott az udvarunkra.~-
920 IV, 136| is csiklandozta. Mert az asszony asszony, még ha korona van
921 IV, 136| csiklandozta. Mert az asszony asszony, még ha korona van is a
922 IV, 136| a korona korona, még ha asszony fején van is.~Beszélték
923 IV, 136| benne részt.~A felséges asszony lázas érdeklõdésben égett;
924 IV, 137| arcképemet közli.~- A tekintetes asszony adta ide, hogy azt mondja,
925 IV, 139| kiscsoltói bíró szájában; Borcsa asszony, aki tyúklevest visz a mezõre
926 IV, 140| SZOMORÚ SZÉP ASSZONY~1891~Be kell vallanom őszintén,
927 IV, 140| tízen. Egy szomorú szép asszony, akinek igen rejtélyes betegsége
928 IV, 140| leginkább az a szomorú szép asszony érdekelt, akinek szomszédja
929 IV, 140| Amint múltak a napok, az asszony mindegyre szomorúbb lett.
930 IV, 140| fuvoláját.~Hát a szomorú asszony nem tréfált velem.~Óriási
931 IV, 140| hogy értem a szomorú szép asszony baját.~Vár valakit, aki
932 IV, 140| hogy milyen szép ez az asszony! Minket a haloványsága,
933 IV, 140| útiruhát viselt.~A szép asszony ott álldogált mellettem,
934 IV, 140| kényelemnek. Meglássa, hogy ez az asszony már az ebédhez átöltözik.~
935 IV, 140| étteremben.~Szétnéztem a szomorú asszony után, hogy igazat adok neki,
936 IV, 140| ebédtoalettben, hogy az a másik asszony majdnem fölkiáltott.~Ettõl
937 IV, 140| az idõtõl kezdve a szép asszony nem volt többé szomorú.
938 IV, 142| maszlagot ez a csinos, barna asszony!~Máskor pedig hetekre eltûnt
939 IV, 142| egy kulacs borra, mikor az asszony szeme is fényesre köszörülõdik
940 IV, 142| reszketve a fiúcska.~Az asszony megszánta:~- Eredj hát ki,
941 IV, 146| kevélyen felelte:~- Katonás asszony, annyi bizonyos. Kár, hogy
942 IV, 147| Szaniszló vidáman. - A felséges asszony rajta ült, istenemre. S
943 IV, 148| leszek itthon jó? Hallgass, asszony, hallgass!~- No iszen, majd
944 IV, 148| Nézd mivé lett. Te okos asszony vagy, adj tanácsot, hogy
945 IV, 148| Tudod mit - mondá a katonás asszony -, vágjuk el a nyakát. Hadd
946 IV, 148| Isten akarja - felelte az asszony keresztényi megnyugvással,
947 IV, 148| tekintetes úr és a tekintetes asszony. Jó és alázatos leszek ezentúl.~-
948 IV, 148| az, hogy mit ír egy cseh asszony.~Deberneky fennhangon olvasta:~»
949 IV, 148| teknõben, akit egy öreg cseh asszony ringat. Valami fölséges!~
950 IV, 150| takácsné (nagynyelvű, kardos asszony), amint az előre látható
951 IV, 150| borzasztó! Értem önt, szegény asszony. Szívem vérzik. Oh, én ismerem
952 IV, 150| nyugodtan haza, szegény asszony.~A takácsné eltávozott,
953 IV, 151| ragaszkodnak hozzá. Szép asszony, jó barát hamar elhagyja
954 IV, 152| hibázta el egyszer sem. No, asszony, ez aztán könnyen leteheti
955 IV, 152| megrezzentett, mert a felbõszült asszony szavai ide a harmadik szobába
956 IV, 152| izmos, magas, fekete arcú asszony volt, villámló haragos szemekkel,
957 IV, 152| de alighogy odament az asszony, megtévén a nagy utat, hirtelen,
958 IV, 152| nyalka egy ember, s ha asszony volnék…~Kivettem a zsebtükrömet
959 IV, 152| Nem tudom, mit varrt az asszony, de már az is bántott, mikor
960 IV, 152| hogy tud tettetni az az asszony! Pedig milyen ártatlan tekintete
961 IV, 152| nem, mégis tenni fogok.~- Asszony! - mondám Annának hazaérve -
962 IV, 152| csak makacsabb lettem.~- Az asszony tartozik a férjének engedelmeskedni.
963 IV, 152| kérdezni.~- Egypár úr és egy asszony.~- Hogy néztek ki? - kérdé
1-500 | 501-963 |