bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

 5501   1,  16    |              elszaporodunk, ha ez így megy; mi az ördög történhetett a bõrünkkel,
 5502   1,  16    |                   patyolat-ingvállakat varrnak az asszonyok a ház elõtti padkán,
 5503   1,  16    |                 viszont, hogy a hajadonok közt az a legenda volt elterjedve,
 5504   1,  16    |                       róka hüvelyére nézve, ha az a király tulajdonába megyen
 5505   1,  16    |                        szereplő famíliái, mind az enyhébb részekbe húzódtak.
 5506   1,  16    |                     húzódtak. A Verhovina volt az ismeretlen megyerész. A
 5507   1,  16    |                       a katonaszökevények, meg az üldözött betyárok. Oda már
 5508   1,  16    |                       a pandúr se ment utánuk. Az ördög találjon meg valakit
 5509   1,  16    |                        Ilyen bolondság is csak az olyan fejben teremhet meg,
 5510   1,  16    |                   ajtófüggönyökkel. Köröskörül az ország és a megye címerei
 5511   1,  16    |                Vojteknét hozatják el Husztról, az fog a királynak fõzni. No
 5512   1,  16    |                         No iszen, nem is evett az még Bécsben olyan töltött
 5513   1,  16    |                     dolog lesz.~Össze is gyûlt az egész környék ünnepi ruhában.
 5514   1,  16    |                    között, hogy mégis a király az, saját fölséges személyében.
 5515   1,  16    |                        ki hitte volna?~Mihályi az öklével fenyegetõzött:~-
 5516   1,  16    |                    öltözött fel illendõképpen?~Az esküdt dühbe jött:~- Persze
 5517   1,  16    |               parasztok másképp találták el:~- Az orosz cár ellen visz télire
 5518   1,  16    |                       a bõrökkel.~Szárnya nõtt az oláh fantáziának (de ebben
 5519   1,  16    |                       Napóleontól jön a dolog. Az követeli királyunktól a
 5520   1,  16    |                       mint a nap. Mert úgy van az, atyafiak, hogy »kakas«
 5521   1,  16    |                 elpusztítani a rókákat.~- Csak az a baj, nemzetes esküdt uram -
 5522   1,  16    |                  melyet a verhovinai jobbágyok az alispánhoz intéztek tavaly,
 5523   1,  16    |                     erre kétkedve néztek össze az emberek, bár jól esett nekik
 5524   1,  16    |                nemzetes úrnak, amit ha megfúj, az erdõkbõl egyszerre összefutnak
 5525   1,  16    |                 erdõkbõl egyszerre összefutnak az összes rókák…~- Az ám -
 5526   1,  16    |                 összefutnak az összes rókák…~- Az ám - tréfálózik a majdánkai
 5527   1,  16    |                     mégis bíztak Mihályiban.~- Az atyuska megsegít, ha mondta.
 5528   1,  16    |                       de mégis szavának állott az esküdt úr. S amint az elsõ
 5529   1,  16    |                   állott az esküdt úr. S amint az elsõ húsz embert bevezette
 5530   1,  16    |                       ne elõzködjetek! Elõször az érdemesebb emberek kapják.
 5531   1,  16    |                        nagy ímmel-ámmal vették az öt huszasos ajánlatot. A
 5532   1,  16    |                     adóját. Hiszen nektek lesz az jó, nektek lesz az öröm.~
 5533   1,  16    |                        lesz az jó, nektek lesz az öröm.~S valóban õfelsége
 5534   1,  16    |                 járulók második csoportját is.~Az õsz Nóga István mondott
 5535   1,  16    |                        már elszedték elõle ezt az örömet, s fenségesen elõkelõ
 5536   1,  16    |                     amint újra feltûnt a hajdú az újra kihozott rókabõrökkel,
 5537   1,  16    |                   poézisre, amice…~Ment fürgén az új köldöttséget bevezetni,
 5538   1,  16    |                    ismét azt csinálja. Így lõn az a csoda, hogy húsz-harminc
 5539   1,  16    |                       uralkodó nem vette észre az ártatlan csínyt, s kora
 5540   1,  16    |                  hódoló hûséges alattvalóktól. Az egyik sátornyíláson bevitték,
 5541   1,  16    |                   hírnökei erõsen szorongatták az udvart. Egyik is, másik
 5542   1,  16    |                      üzeni, szakítsák már abba az országkormányzást. Mind
 5543   1,  16    |                méltatlankodással rikácsolva:~- Az istenért, mind megkozmásodnak
 5544   1,  16    |                  istenért, mind megkozmásodnak az ételek!~Ez valóságos kényszer
 5545   1,  16    |                        van rajta, de hova lesz az én becsületem, ha rossz
 5546   1,  16    |                       ez már igaz! - hagyta rá az esküdt, s legott kiadta
 5547   1,  16    |                        vágott… Nem kis feladat az, ami õreá vár. S mint ahogy
 5548   1,  16    |                  helyes, formás és fürge, mint az orsó, a harmadik mélázó
 5549   1,  16    |                       szemszíne lopva amannak, az utánavalóé csak a diótól,
 5550   1,  16    |                      te Nástya, majd kicsattan az ajkad, fiacskám. Nem festetted
 5551   1,  16    |                    Klára!«~Kifogyhatatlan volt az észrevételekben, a rendezkedésben.~-
 5552   1,  16    |                     csipkekendõdet, Dunjecska. Az istennyila üssön ezekre
 5553   1,  16    |                       a hasítékokra, amit elöl az ingen hagytok; nem merek
 5554   1,  16    |                      ezzel a derékkal, úgy van az valahogy… Mi a kõ, Iliánka,
 5555   1,  16    |                        hamupipõke? Állj íziben az elsõ sorba! Ne tarts attól,
 5556   1,  16    |                     bomolj!« - felelte pirulva az óriás Katharina.)~A mindenütt
 5557   1,  16    |                    csak nem húzza fel mindjárt az orrát? Hiszen nem rosszból
 5558   1,  16    |                      legcsinosabb maradjon itt az asztalnál felszolgálni a »
 5559   1,  16    |                       a palotahölgyek, hehehe.~Az öreg szertartásmesternek
 5560   1,  16    |                szertartásmesternek megtetszett az ötlet; neheztelõ arca egyszerre
 5561   1,  16    |                     amice. Nem tesz semmit, ha az ételek érintetlenül maradnak.
 5562   1,  16    |                  ételek érintetlenül maradnak. Az asztalt mindennap meg kell
 5563   1,  16    |                   köhécselni kezdett:~- No, mi az? - riadt rá Mihályi. - Mikor
 5564   1,  16    |                   Mihályi. - Mikor maga köhög, az annyit tesz, hogy valami
 5565   1,  16    |                         Delejes áram futott át az emberek hátgerincén… Ott
 5566   1,  16    |                lépténél egyet pendült kevélyen az ezüst sarkantyú.~Nagy »vivát«
 5567   1,  16    |                        Igazságot kérek - szólt az egyik férfi. - Ez a nõ megölte
 5568   1,  16    |                   látta, hogy megölte? - kérdé az uralkodó.~- Senki sem látta,
 5569   1,  16    |                   ítéletet felséged - esengett az eltûnt férj testvére, s
 5570   1,  16    |                 testvére, s ugyanezt sürgették az ott álló szinevéri bírák.~-
 5571   1,  16    |                      nem valami vándorlólegény az, hogy a bakter a fülénél
 5572   1,  16    |                   pálinka folyna a Soporkában, az nem tenné!~Alig tett pár
 5573   1,  16    |                     bajuk vagyon, mondák, maga az egyházfi adta elõ. Tahó
 5574   1,  16    |                       borzasztó nagy diófa van az udvarában, felséges uram),
 5575   1,  16    |                     vége, csináltasson Tahó úr az egészért az eklézsiának
 5576   1,  16    |               csináltasson Tahó úr az egészért az eklézsiának egy harangot.~
 5577   1,  16    |                   folytasd, bátran folytasd!~- Az uraság meghozta a harangot
 5578   1,  16    |                       leszakadt valamiképpen s az ott játszó ártatlan gyerekek
 5579   1,  16    |                   harang ez? Hát úgy beszélget az élõkkel, hogy maga csinálja
 5580   1,  16    |                       a rézöntõnél Besztercén, az is vállat vont. Hát mármost
 5581   1,  16    |                         Hess, - te is szereted az édeset.« (Nástya fülig pirult.)
 5582   1,  16    |                          Nástya fülig pirult.) Az éjhajú Nustyán Borbála kezébõl
 5583   1,  16    |                        álló Glidor Erzsébetet. Az nem volt olyan szép (ámbár
 5584   1,  16    |                Álmodom-e - dünnyögé. - Hisz ez az indiai nábobok összes kincse!~-
 5585   1,  16    |                          Nécsa Iliánának.~Volt az egész lényében valami eredeti,
 5586   1,  16    |                    szemeiben, a mozdulataiban. Az ingválla oldalt félrecsúszott,
 5587   1,  16    |                 tolulni, hangjára fátyolt vont az izgalom. A király is csak
 5588   1,  16    |                         Hát egyet.~- Leszek én az az egy.~Iliána féloldalt
 5589   1,  16    |                      Hát egyet.~- Leszek én az az egy.~Iliána féloldalt görbíté
 5590   1,  16    |                     mialatt elkezdték énekelni az alkalmi rutén dalt (talán
 5591   1,  16    |                      komponálta a dalszöveget.~Az ezeréves őstölgyek komoran
 5592   1,  16    |                     nevették. Nem bolond ember az. Csakugyan a legszebbet
 5593   1,  16    |                        alatt.~Mihályi megfogta az izzó kezet.~- Gyere, kis
 5594   1,  16    |                      Ott ülsz a király mellett az asztalfõn délben is, este
 5595   1,  16    |                      vonszolni a sátorba, mint az alvajáró. A huszárok a kardjaikkal
 5596   1,  16    |               kardjaikkal tisztelegtek elõtte. Az ajtóban maga a király fogta
 5597   1,  16    |              tarack-lövés.~»Király és királyné az asztalhoz ülnek!«~Boldog
 5598   1,  16    |                      jöjjenek el holnap is.~De az ebéd még sokáig tarthatott
 5599   1,  16    |                         Most kelt fel a király az asztaltól.~Igen, akkor kelt
 5600   1,  16    |                       csönd honolt köröskörül. Az a néhány ember nem igen
 5601   1,  16    |             palotahölgyek«: Marikuca és Nástya az edényeket mosogatták a pataknál;
 5602   1,  16    |                  vadméhek pedig körülrajzották az erdei virágokat és döngtek,
 5603   1,  16    |                        Mihályhoz fordulni, aki az összes felbukkant személyek
 5604   1,  16    |                   által.~Tahó Mihály uram (fia az egykori kuruc hadnagynak,
 5605   1,  16    |                       mondok, a szép Iliána is az õ jobbágyaihoz tartozik.~
 5606   1,  16    |                    annyiban viszi csak elõbbre az öregúr, mert a fentebb leírt
 5607   1,  16    |                  fõbíróné, nála tölti a nyarat az idén, s egy fürge leányra
 5608   1,  16    |              szobaleánynak használhasson. Neki az egy szakácsnéján kívül csak
 5609   1,  16    |                     csak férficselédei vannak.~Az öreg faragó-gazda, Nécsa
 5610   1,  16    |                        Vigye el, jó uram, mert az ördög van benne a gyerekben,
 5611   1,  16    |                       sír.«~Elment Iliánka, de az ördög vele ment. Csak egyre
 5612   1,  16    |                     volna egy kis jókedv, mert az meg alig bírt magával az
 5613   1,  16    |                       az meg alig bírt magával az elevenségtõl, mióta hazajött -
 5614   1,  16    |                       menetelénél. Úgy történt az egész, hogy majálesen volt
 5615   1,  16    |                        be szép lány volt akkor az a Tahó Kati - ámbátor kellemes
 5616   1,  16    |                   ámbátor kellemes csecsebecse az még most is.~Hát igen -
 5617   1,  16    |                    jött Nyágovára és megkérte.~Az öregúr nem ösmerte Nagyidayt,
 5618   1,  16    |                   Katica:~- Hát nem egyre megy az, mert te, apuska, meg sohasem
 5619   1,  16    |                        nõül venni.~Rémítgették az öregurat, hogy sohase lesz
 5620   1,  16    |                        mert valami mégis lesz: az én férjem.~De már erre Tahó
 5621   1,  16    |                  odadobjalak«, s miután eltelt az egy hét, megírta Nagyiday
 5622   1,  16    |                     strófára csakhamar megjött az üzenet a gavallértól; lovas
 5623   1,  16    |                szeretném én látni - dühösködék az apa, széttépvén az episztolát.~
 5624   1,  16    |                  dühösködék az apa, széttépvén az episztolát.~S lőn nehány
 5625   1,  16    |                      kisasszony künn lovagolna az Irholc felé vezető úton,
 5626   1,  16    |                         Hiszen még méz is volt az ürömben. »Legalább szótartó
 5627   1,  16    |                 kertben a régi lugasokban, hol az ismerõs bokrok, fák nyájasan
 5628   1,  16    |                      öregem?« A Fakó nyerített az istállóban, mikor meglátta
 5629   1,  16    |                  hagyott el, de a legkedvesebb az öregúr, aki esténkint, mint
 5630   1,  16    |                      haját.~- Hát szereted azt az uradat?~- Minek is kérdezed,
 5631   1,  16    |                      tudott elmondani ilyenkor az õ uráról, úgy tudta festeni,
 5632   1,  16    |                    festeni, glorifikálni, hogy az öreg szíve teljesen kiengedett,
 5633   1,  16    |                  kiengedett, hiszen olyan volt az, mint a vaj, csak egy kicsit
 5634   1,  16    |                    Katica elpirult, de azt még az apja se láthatta, mert hirtelen
 5635   1,  16    |                        addig nyalta-falta, míg az õ redõs arcbõre is kiveresedett.~-
 5636   1,  16    |                        kiveresedett.~- Te vagy az apák közt a legaranyosabb!~-
 5637   1,  16    |                    rontotta a széles jókedvét, az a szomorú gyermekleány,
 5638   1,  16    |                    gondolta magában -, meg van az esze zavarodva.)~De bizony
 5639   1,  16    |                       aratók is, hogy ott volt az idén a király, úgy lehet
 5640   1,  16    |                      Iliánát:~- Hogy nézett ki az a király?~- Csinos barna
 5641   1,  16    |                     sasé, édes a mosolya, mint az ákácméz.~(Hm, ez nemigen
 5642   1,  16    |                        Hm, ez nemigen hasonlít az I. Ferenc arcképéhez.)~-
 5643   1,  16    |                   olyan részleteket is, amiket az ember csak a gyóntató pap
 5644   1,  16    |                        egy fejjel.~…És mindezt az uram járásában tették!~Iliána
 5645   1,  16    |                        tették!~Iliána leborult az asztalra és hangosan zokogott.
 5646   1,  16    |                         Meglakolnak a bûnösök. Az én uram kemény ember, de
 5647   1,  16    |                       csak a fejét rázta, hogy az neki semmit sem ér. Ha a
 5648   1,  16    |                         Canis mater! - dohogta az öreg, s minden hajaszála
 5649   1,  16    |                           Meglehet - dünnyögte az öreg úr némi bosszúsággal.~
 5650   1,  16    |                      valahol a fõbíró.~No, már az igaz, hogy szép dolgai vannak
 5651   1,  16    |                        ellen. - Hát mire valók az Úristennek a mennykövei,
 5652   1,  16    |                       nem kellett volna ezeket az urakat elõlegesen agyonütni?
 5653   1,  16    |                       megvolt már akkoriban is az a matéria, melybõl a mai
 5654   1,  16    |       igazságszolgáltatásra bízza a büntetést? Az utólagosan bicegõ törvényre?
 5655   1,  16    |                      sánta kutyára? Hát mit ér az? A gazembereket ugyan összetörheti,
 5656   1,  16    |            gazembereket ugyan összetörheti, de az összetört pártákat össze
 5657   1,  16    |                        hogy ki vigyázott volna az istenek közül a rókabõrökre?~
 5658   1,  16    |                         aki könyv nélkül tudta az ókori klasszikusokat, nem
 5659   1,  16    |                  halljam, olvasd el! - sürgeté az alispán.~- Hja barátom,
 5660   1,  16    |                        alispán.~- Hja barátom, az nem megy olyan könnyen.
 5661   1,  16    |                       Hanem azzal bizony éppen az ellenkezõ célt érte el;
 5662   1,  16    |                        célt érte el; azt, hogy az alispán meg ne hallgassa
 5663   1,  16    |                  Honnan szedted ezt?~- Itt van az egyik leány, a faragó-gazdámé.
 5664   1,  16    |                  veszteg, hadd olvassam föl.~- Az ördögbe most a verssel! -
 5665   1,  16    |                  fejünkkel játszunk. Hívasd be az embereket!~- Ki akarod õket
 5666   1,  16    |               vallomások jegyzõkönyvbe vétele, az álkirály személyleírása.~-
 5667   1,  16    |                        csak tudnám - sziszegte az alispán.~A nótárius tollpercegésébe
 5668   1,  16    |                       kiment azóta a divatból. Az emberek nem olyan vadak
 5669   1,  16    |                     punktum - türelmetlenkedék az alispán. - Hogy gondolod?
 5670   1,  16    |                      malacon akarta megkezdeni az elnyelést.~Bár pompás volt
 5671   1,  16    |                     elnyelést.~Bár pompás volt az ebéd a malacpecsenyén innen
 5672   1,  16    |              tekintélyben állott õseink elõtt. Az volt, ami a kappan most,
 5673   1,  16    |                 dolgában. Mert ha õ jelent meg az asztalon a kérõk elé, ez
 5674   1,  16    |                felköszöntse a ház fõ vendégét, az alispánt, intézvén szavait
 5675   1,  16    |                    Timóczy Gábor uram, szállok az úrhoz!~Timóczy nótárius
 5676   1,  16    |                      belépett Nagyiday Ferenc.~Az öröm meglepetése hallatszott
 5677   1,  16    |                    egyenesen a nyakába futott. Az alispán vidáman köszönté:~-
 5678   1,  16    |                   köszönté:~- Szervusz, öcsém! Az isten küldött, hogy te menj
 5679   1,  16    |                     menj el helyettem. (Mintha az isten is az alispánok kedvét
 5680   1,  16    |                 helyettem. (Mintha az isten is az alispánok kedvét keresné.)~
 5681   1,  16    |                     alispánok kedvét keresné.)~Az öreg Tahó is kénytelen volt
 5682   1,  16    |                      emelt poharát; eléje ment az ajtóhoz, megrázta a kezeit
 5683   1,  16    |                megcsókolta két oldalról:~- No, az isten hozott, édes fiam.
 5684   1,  16    |                        kerten át jöttem.~- No, az derék, hanem hát elrontottad
 5685   1,  16    |                   Hanem hadd üljön elõbb ez is az asztalhoz. Ide, ide, a Katád
 5686   1,  16    |                      Katkám, még egy terítéket az uradnak!~Katica fölkelt
 5687   1,  16    |                   Katica fölkelt és kikiáltott az ebédlõajtón:~- Hozz hamar
 5688   1,  16    |                    újra felállt. De újra nyílt az ajtó. No, semmi, csak Iliánka
 5689   1,  16    |                    Timóczy Gábor uram, szállok az úrhoz…~Timóczy Gábor uram
 5690   1,  16    |                     szét a padlón ezer darabra az Iliána kezébõl kiesett tányér.
 5691   1,  16    |                        férjére nézett ijedten. Az fehér volt, mint a kréta.
 5692   1,  16    |                       Hát mi ez, mi? - dadogta az öreg Tahó, a tele poharat
 5693   1,  16    |                   hüledezõn.~- Semmi - felelte az alispán zordonan, helyébõl
 5694   1,  16    |                        történt semmi más, csak az, hogy az egyik gazember
 5695   1,  16    |                       semmi más, csak az, hogy az egyik gazember immár horogra
 5696   1,  16    |                        kell azt úgy venni«, de az alispán rá se ügyelt. Éppen
 5697   1,  16    |                       Éppen most csörtettek be az udvarra a Técsõrõl jött
 5698   1,  16    |                        Mármaros vármegyét, sõt az egész országrészt. Maguk
 5699   1,  16    |                    nyomnak papirosban.~Hát még az isten elõtt milyen terhesek
 5700   1,  16    |                    piszmogtak, de végre eldõlt az ügy a szeptemvirális táblán
 5701   1,  16    |                    megerõsítés végett ment fel az ítélet a királyhoz. Tihanyi
 5702   1,  16    |                 fölemlíté ebecki Tihanyi, hogy az elítélt Nagyiday Ferenc
 5703   1,  16    |                     Egyszerûen bolond!~S mikor az jött sorra - miképp is mondjam
 5704   1,  16    |               végighallgatni a részleteket, de az ítéletnél a lábával toppantott:~-
 5705   1,  16    |                    ellentmondani, fölséges úr. Az elítélt több rendbeli bûntényeken
 5706   1,  16    |                   meggondolom, kedves Tihanyi, az ellenkezõ állítás se látszanék
 5707   1,  16    |                      édes Tihanyi?~Nem gondolt az semmit. Nem szoktak ott
 5708   1,  16(4) |                        a csősze ez idő szerint az én tisztelt barátom, Szépfaludy
 5709   1,  17    |                     zúdul a hancura közé (vagy az anyjuk, vagy a pesztonka
 5710   1,  17    |                     ijedten rebbennek szét, ki az ágy alá, ki az almáriom
 5711   1,  17    |                        szét, ki az ágy alá, ki az almáriom mögé. Jaj a Kaszperek,
 5712   1,  17    |                        paripán, veres ruhában.~Az olvasó, fogadni mernék,
 5713   1,  17    |                      is huszár Kaszperek, mert az ugyan lovon jár, de nem
 5714   1,  17    |                       könyveikbe, miért legyen az nekem hibám?~De ezeken kívül
 5715   1,  17    |                       mikor ismét visszakerült az édes anyai szárnyak alá.~
 5716   1,  17    |                      számban.~Kaszpereknek már az apja is borkereskedõ volt.
 5717   1,  17    |                 Különös dolgokat beszéltek már az öreg Kaszperek üzletérõl
 5718   1,  17    |                    bolond dologra Kaszpereket, az akkor élõ borkereskedõk
 5719   1,  17    |                  késõbb mégse bírt ellentállni az olcsó borliferánsnak. De
 5720   1,  17    |                dolgukat a másvilágon.~De azért az összeköttetés nem szakadt
 5721   1,  17    |                   Kaszperek Mihály Varsóba még az öregek életében s onnan
 5722   1,  17    |         Csernyiczky-gyerekbe volt szerelmes, s az el is vette volna, ha a
 5723   1,  17    |                      Mihály bosszúsan mondá:~- Az aranytyúk sem nekem nem
 5724   1,  17    |                     bûvös kis hordóm, - felelt az öreg Jaroszláv - mikor az
 5725   1,  17    |                      az öreg Jaroszláv - mikor az megmozdul és azt mondja,
 5726   1,  17    |                      fiatal Kaszpereknek, mire az nyomban kíváncsi lett a
 5727   1,  17    |                    vagy mit csinált vele, hogy az olyan egyszerre hozzá pártolt?
 5728   1,  17    |                        a szíve nem repedt meg, az bizonyos, mert a rákövetkezõ
 5729   1,  17    |              tanúvallomásaiból olvashatni, már az új asszony fogadta a tornácnál,
 5730   1,  17    |                           Kár, hogy nem vagyok az - felelte mosolyogva Mihály
 5731   1,  17    |                       ugrani. (Hm - jegyzé meg az öreg Kelemen István, hamiskás
 5732   1,  17    |                    talán«, mert nem lehetetlen az sem, hogy a csodálatos mesében
 5733   1,  17    |                        a csodálatos mesében ez az a kacsaláb, amelyen az egész
 5734   1,  17    |                      ez az a kacsaláb, amelyen az egész forog.~Az eleven,
 5735   1,  17    |                        amelyen az egész forog.~Az eleven, pici litván asszonyka
 5736   1,  17    |                  borokat, rakják le a pincébe, az üres hordókat pedig szokás
 5737   1,  17    |                    kegyelmetek.~S fürgén, mint az orsó, befordult, hogy elhozza
 5738   1,  17    |                   dúdolgatva útközben:~»Boldog az, akinek semmije sincs,~Pehely
 5739   1,  17    |                     Pehely helyett békével van az alvó vánkosa rakva.~Dunyhája
 5740   1,  17    |                         meg lehetett volna itt az egész keresztény vallást
 5741   1,  17    |                   házak és gyönyörűen beosztva az illető szent férfiak rangja
 5742   1,  17    |                      volt (nem érdemel egyebet az áruló). Szent Pál szegzárdi
 5743   1,  17    |               megtöltve - talán jutalmul, hogy az oláhokat otthagyta. - A
 5744   1,  17    |                   kedvenc odaliszkjai számára. Az meg ott olyan régi, hogy
 5745   1,  17    |                       király is abból itta meg az áldomást, mikor Lublót zálogba
 5746   1,  17    |                      találhatnák meg, amelyről az öreg Csernyiczky azt mondta
 5747   1,  17    |                        bűvös kis hordóm, mikor az megmozdul és azt mondja,
 5748   1,  17    |                       hordó?~- Miféle hordó?~- Az volt ráírva: »Körmöci termés«.~-
 5749   1,  17    |                    arannyal.~Most már elsápadt az asszony is és együtt keresték,
 5750   1,  17    |                     Tudom, lesz rám neheztelés az országban, hogy az én beszélyeimben
 5751   1,  17    |                  neheztelés az országban, hogy az én beszélyeimben korbáccsal
 5752   1,  17    |                     korbáccsal verik a férfiak az asszonyaikat, de mégis kénytelen
 5753   1,  17    |                    elmondani, hogy Csernyiczky az asszony megverésével könnyített
 5754   1,  17    |                  felszántani kék barázdákra.~- Az isten verjen meg, te vigyorgó
 5755   1,  17    |                    Kaszpereket? Hát nem láttad az arcán, hogy gazember! Vagy
 5756   1,  17    |                  korbács. Hanem iszen nem volt az valami kegyetlen bikacsek.
 5757   1,  17    |          kétségbeesésében.~- Elvitte a zsivány az üres hordók közt. Talán
 5758   1,  17    |                        Lubomirszky Tivadarhoz; az éppen aranyakat olvasott
 5759   1,  17    |                       éppen aranyakat olvasott az asztalon, szép ménesekbe
 5760   1,  17    |                       Jaj nagyságos uram, nagy az én panaszom! Kaszperek Mihály
 5761   1,  17    |                 sztaroszta - hát azért fizette az most ki az én hétszáz aranyamat.~
 5762   1,  17    |                       azért fizette az most ki az én hétszáz aranyamat.~De
 5763   1,  17    |                    Azért nagyon meg kell rágni az ilyen vádat. Ki látta?~-
 5764   1,  17    |                        isten látta - sóhajtott az asszony.~- Jó, jó, - mondá
 5765   1,  17    |                        a sztaroszta - csakhogy az nem alkalmatos tanúnak.~
 5766   1,  17    |                       mégis össze kellett híni az ítélõszéket a kúriára: Zavadszky
 5767   1,  17    |                      De éppen tegnap mostuk ki az összes hordókat, nem volt
 5768   1,  17    |                  azokban egyéb, mint borseprõ.~Az esküdtek, szokás szerint,
 5769   1,  17    |                       Nem láttam sohasem. Csak az uram mondta. Én csak akkor
 5770   1,  17    |                      mikor már ellopták, mikor az uram elkergetett, hogy a
 5771   1,  17    |                   térjek többé. Mert én voltam az oka, én eresztettem be a
 5772   1,  17    |                    révén szabaduljon meg tõle.~Az esküdtek a fejeikkel bólintgattak,
 5773   1,  17    |                       ez bizony igaz lehet, ha az Ádám egyik bordájában, amelybõl
 5774   1,  17    |                     egyik bordájában, amelybõl az asszony formálódott, annyi
 5775   1,  17    |                   elhalón nyögte:~- Hazudik ez az ember!~Azután a varsói prókátor
 5776   1,  17    |                 rágyújtott, azon a héten kapta az elsõ pipát ajándékba Szembeck
 5777   1,  17    |                     ilyen ördöngös szerszámot. Az egész tanács azt bámulta,
 5778   1,  17    |                   õkelmeik), azután kihirdette az ítéletet Zavadszky fõbíró
 5779   1,  17    |               Kaszperek Mihály köteles letenni az esküt, hogy az arannyal
 5780   1,  17    |                 köteles letenni az esküt, hogy az arannyal telt hordót nem
 5781   1,  17    |   viaszgyertyamaradékot; ez a két gyertya volt az egyedüli fény az igazságszolgáltatásban.
 5782   1,  17    |                  gyertya volt az egyedüli fény az igazságszolgáltatásban.
 5783   1,  17    |                   ünnepélyesen kongtak-bongtak az ódon teremben a rémletes
 5784   1,  17    |                      pedig csendesen visszaült az elõbbi helyére a fal melletti
 5785   1,  17    |                        haza egy kópiát belõlük az asszony is.~Végre azok is
 5786   1,  17    |                      is elvégeztük, megihatjuk az áldomását.~Mert ahogy most
 5787   1,  17    |              sztaroszta is nagy kedvelõje volt az efféle »piatikának« s kirúgván
 5788   1,  17    |                        Azt mondtad nekem, hogy az isten nem alkalmatos tanúnak.
 5789   1,  17    |              mondásáért.~Villámként terjedt el az eset híre odakünn. Estefelé
 5790   1,  17    |                        a népek. »Ej, - mondták az istentelenek - szívszélhûdés
 5791   1,  17    |                      szívszélhûdés érte, ennyi az egész.«~A hajdú elszaladt
 5792   1,  17    |                        biggyesztette el azokat az élveteg, duzzadt ajkait.~-
 5793   1,  17    |                    megbizsergett! Ej, ha ilyen az az elkárhozás, többet ér
 5794   1,  17    |                 megbizsergett! Ej, ha ilyen az az elkárhozás, többet ér a
 5795   1,  17    |                       parancsolhatom meg, mert az isten ellen nincs jogom
 5796   1,  17    |                  íziben Kaszperek istállójából az õ fehér nyerges lovát. Majd
 5797   1,  17    |                  nyerges lovát. Majd hazaviszi az a gazdáját.~Éppen beállt
 5798   1,  17    |                     gazdáját.~Éppen beállt már az esti szürkület, mikor a
 5799   1,  17    |                       tolvajnak? No, nézze meg az ember. Hát legyen aztán
 5800   1,  17    |                másvilágon.~- Annál inkább ezen az egyiken! - jegyzé meg irigy
 5801   1,  17    |                     viszi már a sztarosztát is az ördög - vélte Folkusházy
 5802   1,  17    |                    annak a menyecskének.~- Már az igaz. Látszik, hogy eddig
 5803   1,  17    |                    kúriátul a Kaszperek házáig az obgarti úton. Csak néhány
 5804   1,  17    |                      szomorúan lépkedett; volt az aprózott lépteiben valami
 5805   1,  17    |                      ravatalt ringatna…~Balról az özvegy jött, bágyadtan felelgetve
 5806   1,  17    |                       tudja, Mária. Ma éreztem az elsõ édes nézését. - Lehet-e
 5807   1,  17    |                     ebben. Hát mit akarhat ott az a nagy fekete macska? Sicc
 5808   1,  17    |                     Egyedül maradt halottjával az asszony, egész éjjel. Megcsinálta
 5809   1,  17    |                        festett ottan kiterítve az égõ viaszgyertyák között,
 5810   1,  17    |                   elsején. (Úgy látszik, ebben az esztendõben hosszabbnak
 5811   1,  17    |                       mert bizony csúszós volt az út a reggeli fagy után.
 5812   1,  17    |               nevettette Kaszpereknét. Ilyenek az asszonyok! Oh, be szépen
 5813   1,  17    |                     bolond. A kezére ütnék, de az enyém meg van dermedve,
 5814   1,  17    |                         Inkább nyissa ki hamar az ajtót.~A sztaroszta kinyitotta
 5815   1,  17    |                     meleg csapott ki belülrõl, az asztal meg volt terítve
 5816   1,  17    |                     asztal meg volt terítve és az asztalfõn ott ült Kaszperek
 5817   1,  17    |                  bicskájával nagy karajt vágva az elõtte lévõ kenyérbõl.~A
 5818   1,  17    |                      sztaroszta elrohant, mint az õrült, ki a pitvarajtón,
 5819   1,  17    |                    hazáig, ott befeküdt menten az ágyába, kilelte a hideg.
 5820   1,  17    |                  adogatta neki, mikor megnyílt az ajtó és belépett Kaszperek
 5821   1,  17    |                  összetörve.~Kaszperek megállt az ajtónál. Egy nagy ezüstcsatos
 5822   1,  17    |                     kezét s megfenyegette vele az ágyában sápadtan fetrengõ
 5823   1,  17    |                   Vigyázz magadra, sztaroszta.~Az volt, Kaszperek volt, a
 5824   1,  17    |                    hallani, de mindenki látta. Az udvaron találkozott a sztaroszta
 5825   1,  17    |                  keményre fagyott göröngyökön. Az emberek rémülve futottak
 5826   1,  17    |                      Lucifer is tanul és újít. Az az egy bizonyos, majd meglássák
 5827   1,  17    |                   Lucifer is tanul és újít. Az az egy bizonyos, majd meglássák
 5828   1,  17    |                      feküdtem. El akarta vinni az egyik üszõjét; tanulhatna
 5829   1,  17    |                       bûn, gondoltam magamban, az asszony úgyse tudja, és
 5830   1,  17    |                  félelem, nem merem megtartani az így szerzett pénzt, elhoztam
 5831   1,  17    |                  íziben. Még a templomra hozza az ilyen pénzt, hogy nem szégyenli
 5832   1,  17    |                 botjával lökdöste el egyenként az asztalról az istentelen
 5833   1,  17    |                      el egyenként az asztalról az istentelen tallérokat, undorral
 5834   1,  17    |                     divina incipiunt auxilia«. Az emberi segedelem itt bevégzõdött.
 5835   1,  17    |                        uram. Ha igazi szolgája az istennek, hát beszéljen
 5836   1,  17    |                     gazdájával.~Véghez is ment az engesztelõ mise a halottnak
 5837   1,  17    |                   sugdostak, tereferéltek.~Biz az csakugyan visszájáról ült
 5838   1,  17    |                     derék, becsületes kísértet az, aki tudja a maga kötelességét.
 5839   1,  17    |                      mint hogy visszaimádkozza az anyaföldbe. Ma is apró ezüst
 5840   1,  17    |                        addig hagyjuk künn, míg az a hordónyi arany elfogy.
 5841   1,  17    |                     legalább azt mesélte (ezek az öregasszonyok mindig többet
 5842   1,  17    |                      Krisztus.~Este vacsoránál az Anna szolgáló hordta fel
 5843   1,  17    |                       szolgáló hordta fel neki az ételeket. Úgy evett, mint
 5844   1,  17    |                        este a feleségével, túl az éjféli kakaskukorékoláson
 5845   1,  17    |                      lublóiak megörültek, hogy az engesztelõ mise csakugyan
 5846   1,  17    |                     szép asszony mosolyogva. - Az uram nem engedi.~- Ej, ostobaság -
 5847   1,  17    |                       dörmögte a sztaroszta -, az a bolond kísértet megzavarta.
 5848   1,  17    |         megnyugtatására:~- Mert ritka házasság az, édes fiam Katka, amelyik
 5849   1,  17    |                       édes fiam Katka, amelyik az egyik fél halálával be ne
 5850   1,  17    |                álmodtak mindnyájan, ennyi volt az egész, - egyszerre csak
 5851   1,  17    |                     sötét éjjel és bezörgetett az ablakaikon:~- Itt vagyok,
 5852   1,  17    |                    mindenfelé. Köd vette körül az alakját. Mert sok megmaradt
 5853   1,  17    |              kenyérdarabokat hajigált volna ki az ablakon Kaszperek; attól
 5854   1,  17    |                    levelet Vilsinszky Ferenc8; az a legjobb pennájú emberünk.
 5855   1,  17    |                      János; mindakettõ mestere az ékes szavaknak, kikérik
 5856   1,  17    |                    szavaknak, kikérik azok még az agártul is annak a háját.~
 5857   1,  17    |                         a hajdani férje-e vagy az ördög a férje képében?~De
 5858   1,  17    |                fuvalmánál átköltözött Krakkóba az udvarhoz. Ha az embernek
 5859   1,  17    |                       Krakkóba az udvarhoz. Ha az embernek egy kísértet a
 5860   1,  17    |                      legyen is, jó odább állni az útból. Hiszen van Krakkóban
 5861   1,  17    |                    Lubomirszkytõl. Õfelségének az volt a szokása, hogy amit
 5862   1,  17    |                 egyiránt vallott.~- Hol vetted az aranyat?~- Õfelségétõl kaptam.~
 5863   1,  17    |                         A király, II. Ágoston, az »erõs« (ha nem volna király,
 5864   1,  17    |                      Én Lubomirszkytõl nyertem az aranyakat. Járjon utána
 5865   1,  17    |                   sürgõs becsületadóssága van.~Az rögtön kinyitotta a fiókját
 5866   1,  17    |              kinyitotta a fiókját és kiolvasta az aranyokat. Mire Nowogradszky
 5867   1,  17    |                        elválasztom a hamisakat az igaziaktól, hogy mikor aztán
 5868   1,  17    |                       sötéten a rendõrfõnök. - Az aranyak, amiket a király
 5869   1,  17    |               sztarosztának gyorsan megvillant az eszében:~- Huh, tudom már;
 5870   1,  17    |                        gaz Kaszperektõl!~- Hát az ki! Hol lehet elfogni?~-
 5871   1,  17    |                   addig is nem tanácslom, hogy az udvarnál mutasd magad. Õfelségére
 5872   1,  17    |                      csak azt tenné, amit én. (Az efféle vastag emberekben
 5873   1,  17    |                       neki a parancsot. S erre az idõre teljhatalmat, pallosjogot.~
 5874   1,  17    |                      el, gyermekeim, nem ébred az fel, csak a Jozafát-völgyében«, -
 5875   1,  17    |                   lehet bontani s tetemeit, ha az a lakosság megnyugtatására
 5876   1,  17    |                   kormányzó.~A várra felhúzták az ünnepi selyemlobogót. Mintha
 5877   1,  17    |                      asszony nem volt még künn az utcán a temetés óta. Pedig
 5878   1,  17    |                        tépdeli?~Ah! lebbent el az ajkakról a csodálkozás,
 5879   1,  17    |                        kis zsinóros lengyelke (az is fekete, mert gyászban
 5880   1,  17    |                       a keble táján. Hanem már az efféle fejszédítõ olvasást
 5881   1,  17    |                       más. Én vissza nem jövök az enyémhez.~Kozanovich Felicián
 5882   1,  17    |                      mért van gyászban?~- Mert az uram meghalt - felelte csendesen.~-
 5883   1,  17    |                      de hát akkor miféle ember az, akit a házában fogad s
 5884   1,  17    |                        kegyelmednél tölt?~- Õ, az uram.~- Kaszperek Mihály?~-
 5885   1,  17    |                        nevet nem kapott, akkor az.~- Kísértet õ, szellem-e,
 5886   1,  17    |                     Kozanovich - olyan meleg-e az a csók, mint más férfié,
 5887   1,  17    |                         nagyon megcsiklandozta az orrát az az ibolyaszag,
 5888   1,  17    |                       megcsiklandozta az orrát az az ibolyaszag, mely a nõi
 5889   1,  17    |                    megcsiklandozta az orrát az az ibolyaszag, mely a nõi test
 5890   1,  17    |                    érdekében: hogy ilyen-e hát az a csók? Hanem mégse tette,
 5891   1,  17    |                     fojtott hangon, akadozva - az isten és a király nevében
 5892   1,  17    |                      okoz nekünk örömet, hanem az igazság s a valódi tényállás.
 5893   1,  17    |             elfordította a fejét a bíráktól és az egyháziaktól, mert ott ült
 5894   1,  17    |                      Nem hordott csodaszereket az inge alatt, aszalt gyíkot,
 5895   1,  17    |                    tudom a katekizmusból, hogy az ott nincs.~Pawlovszky Kristóf
 5896   1,  17    |                       õ pajzánkodik; nézze meg az ember az incifinci fehércselédjét!…~-
 5897   1,  17    |                pajzánkodik; nézze meg az ember az incifinci fehércselédjét!…~-
 5898   1,  17    |                      már tagadni sem lehet.~De az asszony a hordórul sem tudott
 5899   1,  17    |                     Kaszperekkel a halála óta. Az egyik látta a temetõ kapujában
 5900   1,  17    |                       olyan pofont adott, hogy az utca túlsó végére hempergett
 5901   1,  17    |                    ugyan nem látott semmit, de az bizonyos, hogy Kaszperek
 5902   1,  17    |                     Ferenc uram, nem segítenek az állapotokon. Itt okvetlenül
 5903   1,  17    |                       hullámain.~- Holnap lesz az exhumáció - tette hozzá
 5904   1,  17    |                      egy eleven fekete macska, az utcára, mindenki örült neki
 5905   1,  17    |                        gyûltek a kapuajtókban, az utcákon a rügyezõ fák alatt.
 5906   1,  17    |                     utcahosszat megéljenezték.~Az emberek minden idõben egyformák
 5907   1,  17    |              légáramlatát akácvirágillattal és az új növények leheletének
 5908   1,  17    |                  balzsamával megtöltve - akkor az okoz nekik nagyobb örömet,
 5909   1,  17    |             feszíthetnek fel, hogy megbámulják az elenyészést a maga borzasztóságában.~
 5910   1,  17    |                   máglyát rakatott a fõpiacon; az ácsok egész éjjel ülõhelyeket
 5911   1,  17    |                        fehérségét, hátha elsül az arcuk a közeli tûztõl.)
 5912   1,  17    |                    gyors értesüléseik lehettek az akkori varjúknak.)~Bent
 5913   1,  17    |                    Egyrészt nem voltak álmosak az emberek az izgatottságtól -
 5914   1,  17    |                      voltak álmosak az emberek az izgatottságtól - csak a
 5915   1,  17    |                   Buválj, kicsi fiam, csak még az éjjel ne tegyen benned kárt
 5916   1,  17    |                  csakugyan ma van Kaszpereknek az utolsó uralkodása, holnap
 5917   1,  17    |                      csak hamu, hanem ma még õ az úr, tudnivaló, hogy felhasználja
 5918   1,  17    |                   tudnivaló, hogy felhasználja az utolsó éjszakáját s alkalmasint
 5919   1,  17    |                      õröktõl meg-megtudakolták az ablakot kinyitva: »Nem történt-e
 5920   1,  17    |                          De baj nélkül múlt el az éjszaka. Semmi se történt.~
 5921   1,  17    |                  szoktak ezek a csúf állatok - az elsõ két lábában pedig egy
 5922   1,  17    |                      el mindjárt, ha nem igaz.~Az öreg Mutsanek bátyó látománya
 5923   1,  17    |                     látománya bejárta reggelre az egész várost.~- Fogadni
 5924   1,  17    |                 Fogadni mernék - mondta ez is, az is -, hogy a Kaszperek testét
 5925   1,  17    |                     lopták el a fekete ládában az ördögök; meglássátok, üres
 5926   1,  17    |               pislogtak azok a lusta csillagok az égbolton. Azok sohase sietnek.
 5927   1,  17    |                     sírok is mosolyogtak. Csak az ódon toronyban kondult meg
 5928   1,  17    |                       visszahasogatják rögökbe az összeforrt dombot.~A munkások
 5929   1,  17    |                        át, aki hogy férhetett. Az öreg bakter beleverte kalapáccsal
 5930   1,  17    |                      volt azon semmi változás; az arca is olyan friss maradt,
 5931   1,  17    |                      mondá:~- Ez kétségtelenül az õ teste. Nézzék meg kegyelmetek
 5932   1,  17    |               hivatalosan.~Aztán aláhajlott és az újdonatúj csizmák talpát
 5933   1,  17    |                       Rákóczinál, ha õ mondta, az akkor úgy is van, hát ennélfogva
 5934   1,  17    |                  apródonkint a nézetével. »Hm! Az ám, hm. Mintha kövérebb
 5935   1,  17    |                Kaszperek potroháról beszéltek.~Az utcán bámész csoportok hozzáragasztották:~-
 5936   1,  17    |            hozzáragasztották:~- És olyan piros az arca, mint a tulipán.~Beljebb
 5937   1,  17    |                       megtépázott volt:~- Mit? Az én szakállamat tartja a
 5938   1,  17    |                egyszerre nagy nyüzsgés támadt. Az utcagyerekek vivátot visítottak.~-
 5939   1,  17    |                 máglyával.~A kassai hóhér, aki az éjjel érkezett, ott állott
 5940   1,  17    |                       azután harmat, azután…~- Az istenért, báróné, ne fejtegesse,
 5941   1,  17    |                    mert még elveszi a kedvemet az elégetéstõl.~- No, csak
 5942   1,  17    |                        elégetéstõl.~- No, csak az kellene - szólt ijedten. -
 5943   1,  17    |                       Krizsán alá is gyújtott.~Az õrnagyné felfortyant:~-
 5944   1,  17    |                     fahasáb összeesett s akkor az egész alkotmány megrecsegett
 5945   1,  17    |                   selyemszövetet terítgetnének az ördögök, szilaj gyorsasággal,
 5946   1,  17    |                koporsónak.~Mindez rémítõ volt. Az izzó hasábok kísértetiesen
 5947   1,  17    |                        Õ ég már!« Valóban, nem az elõbbi szép kék füst volt
 5948   1,  17    |                   terjengett. Hallani lehetett az égõ test sercegését. A koporsó
 5949   1,  17    |                  rövidlátó) azt is látta, hogy az egyik lábát kinyújtotta.
 5950   1,  17    |                természetesen mást látott. Elég az hozzá, hogy ennek is vége
 5951   1,  17    |                      lett, mint a fal.~Ott ült az oda felmászott többi kíváncsiak
 5952   1,  17    |                      mint a lelõtt szárcsa; de az se lehetetlen, hogy magától
 5953   1,  17    |                         Egy fél perc mûve volt az egész. A másik percben nem
 5954   1,  17    |                 szilvás kert felé pottyant le. Az ötödik, hatodik percben
 5955   1,  17    |                     neki tetszik…~Mit használt az elégetés? Semmit! Aki farkast
 5956   1,  17    |                       Csak egy eredmény volt - az, hogy nem szellem, nem árnyék,
 5957   1,  17    |                  futárt menesztett a királyhoz az eset leírásával. Levele
 5958   1,  17    |                      fel a kormányzó. - Hát mi az a kegyelmed gondolata?~-
 5959   1,  17    |               Kozanovich szórakozottan.~- Volt az én uramnak, Bercsényi Miklósnak,
 5960   1,  17    |                   Ösmertem gyermekkoromban, de az meghalt.~- Felakasztották
 5961   1,  17    |                        tudott a mesterénél. Ez az asszony a sárosi vár alatt
 5962   1,  17    |                       lakik egy kis kunyhóban, az a hitem, vitéz kormányzó
 5963   1,  17    |                        kis erdei viskóba, ahol az öreg Panna lakott szép unokájával,
 5964   1,  17    |                        Gyönyörûséges hely volt az, csupa nagy, lombos fák
 5965   1,  17    |                   beállott kurucnak s elesett, az uraság a lánykájának ajándékozta
 5966   1,  17    |                        lánykájának ajándékozta az erdei házat egy nagy darab
 5967   1,  17    |                       darab földdel és réttel.~Az erdõ úgy nézett ki, mintha
 5968   1,  17    |                   lublói urak, akik kocsijukat az országúton hagyva, gyalogszerrel
 5969   1,  17    |                    királynak egy macskája, aki az evésre adta magát.~És mindennap
 5970   1,  17    |                   mókus, de ahelyett megjelent az ajtóban az öreg ráncos képű
 5971   1,  17    |                  ahelyett megjelent az ajtóban az öreg ráncos képű anyóka,
 5972   1,  17    |                 kapitány, nyúlj hozzá, te vagy az öregebbik.~A lublói urak
 5973   1,  17    |                       abrosszal van megterítve az asztal, rátette a lángossal
 5974   1,  17    |                  vissza ne járjon többet, mert az elégetés semmit se használt.~-
 5975   1,  17    |              felfordíthatja néha a szekeret.~- Az úgy van; de hát mit tegyünk?
 5976   1,  17    |               hálátlanok.~- Száz tallért adtok az unokámnak és a két legszebb
 5977   1,  17    |                     Hármat is választhat.~Erre az öreg Panna egy vasserpenyõn
 5978   1,  17    |                    azután a vendégek mellé ült az asztalhoz és így szólt:~-
 5979   1,  17    |                     másvilágról, legelõször is az okot kell eltávolítani,
 5980   1,  17    |                         Hogy a madár ne járjon az eresz alá, a fészket kell
 5981   1,  17    |                     kiért-kihez jár Kaszperek? Az asszonyhoz, a feleségéhez.
 5982   1,  17    |                      hökkent meg Hertely uram.~Az anyóka arcán az a sok ezer
 5983   1,  17    |                  Hertely uram.~Az anyóka arcán az a sok ezer ránc mind nevetni
 5984   1,  17    |                        és szaladgálni kezdett, az egyik ide, másik amoda futott,
 5985   1,  17    |                      mikor reggel felkel.~- De az asszony ártatlan - ellenveté
 5986   1,  17    |                       csak azt mondom én, hogy az asszonyt kell elõbb lerázni
 5987   1,  17    |                 valamit«, mondá halkan s aztán az anyó csontos vállára tette
 5988   1,  17    |                     ártalmatlan akkor.~- Van-e az nálunk?~- Elég terem a határban -
 5989   1,  17    |                       terem a határban - mondá az anyóka rejtélyesen. - »Folt
 5990   1,  17    |                        volt.«~Szenátor uraimék az egész úton törték rajta
 5991   1,  17    |                     asszonyom sütötte ki, hogy az nem lehet más mint káposztafej.~
 5992   1,  17    |                         nagy ritkaság ilyenkor az ép káposztafej, hozattak
 5993   1,  17    |               boszorkánya«. (Ez a titulus volt az immunitása a vidéken - nemcsak
 5994   1,  17    |                      hogy a madár visszajárjon az eresz alá, a fészkét kell
 5995   1,  17    |                    fészkét kell elpusztítani«. Az asszonyt kell eltenni láb
 5996   1,  17    |                  gondoltam, mert ösmerem én is az ügyet, nekem is van ám orrom (
 5997   1,  17    |                      csak addig gondoltam, míg az elsõ lublói hamis tallér
 5998   1,  17    |                      egy hordót lopott s abban az egy hordóban csupa aranyak
 5999   1,  17    |                         megteszem magamnak azt az elégtételt, hogy elküldöm
 6000   1,  17    |                     vonzalmáról sokat meséltek az akkori kandallók és uzsonnák