bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

 6001   1,  17    |                  kandallók és uzsonnák mellett az akkori vénasszonyok.~- Nagyon,
 6002   1,  17    |                     halálát javaslom, hogy azt az asszonyt én le nem fejeztetem,
 6003   1,  17    |                    nagyságodat.~A király egész az ajtóig elébe jött s mielõtt
 6004   1,  17    |                  bolondozz, Kozanovich. Vitesd az asszonykát valami kolostorba,
 6005   1,  17    |               keletkeztek annak a körülménynek az indokai, hogy a Kaszperekné
 6006   1,  17    |                     neki a levet élet-halálra. Az egész utca csodálkozott
 6007   1,  17    |                     bolond katonák hová tették az eszüket!~De végre is a szerelem
 6008   1,  17    |                       Nem lehet megmagyarázni. Az utca belenyugodott. Az Ancsurkának
 6009   1,  17    |                         Az utca belenyugodott. Az Ancsurkának pedig mindjárt
 6010   1,  17    |                       lelkek! De jól megmondta az Anka keresztanyja: »Ne higgy,
 6011   1,  17    |                      gomb, piszkos lélek.« Hát az történt, hogy egyszerre
 6012   1,  17    |                        ember kellett nekik (ez az egy volt az egész környéken),
 6013   1,  17    |                  kellett nekik (ez az egy volt az egész környéken), leszállt
 6014   1,  17    |                       Csak mikor már fenn volt az ülésen, akkor jutott eszébe
 6015   1,  17    |              ruganyosan és a szobájából, ahova az egyik katona bekísérte,
 6016   1,  17    |                   Senki sem vett észre semmit. Az egész utca aludt, csak ritka
 6017   1,  17    |              leoldozták és nyeregbe pattantak. Az András közibe vágott a négy
 6018   1,  17    |                 szegény városi tanács! Ti csak az ördög ellen hadakoztok.
 6019   1,  17    |                     asszony is a játékban van.~Az elsõ falunál belenyúlt Kaszperekné
 6020   1,  17    |                    egyet a falu közepén, egyet az innensõ, egyet meg a túlsó
 6021   1,  17    |                     Készen van minden? - kérdé az egyik lovas.~- Minden -
 6022   1,  17    |                   Annak a fejébe be lesz vésve az egész út, az tudni fog mindent,
 6023   1,  17    |                        lesz vésve az egész út, az tudni fog mindent, de el
 6024   1,  17    |                    mondhatja senkinek.~Porzott az út, vágtatott a négy ló,
 6025   1,  17    |                     egy arany hullott le ismét az út porába…~Az õsmesék búzamagvát,
 6026   1,  17    |                 hullott le ismét az út porába…~Az õsmesék búzamagvát, kölesét,
 6027   1,  17    |                     Fekete fellegek nyargaltak az égbolton keletrõl nyugatra.
 6028   1,  17(11)|                                                Az asztalnál. (A szőlővirág
 6029   1,  17(11)|                        lángos és a kendervirág az abrosz).~
 6030   1,  17    |                 Kakaskukorékolás, kutyaugatás: az a falu.~Hajnali pirkadáskor
 6031   1,  17    |                         keresztül-kasul szelve az erdõ girbe-gurba hátát s
 6032   1,  17    |                  voltak választva Kaszperekék. Az egyik meg volt halva, de
 6033   1,  17    |                       belemelegednek valamibe. Az igaz, hogy nehezen melegednek.~
 6034   1,  17    |                  lebontani. Délre már nem állt az átkozott hajlék, estére
 6035   1,  17    |                      felé.~Hogy elcsodálkozott az ördögi lélek, mikor semmit
 6036   1,  17    |                       már javában aludt, mikor az ablakot megzörgette valaki
 6037   1,  17    |                 tagjain. Kaszperek Mihály állt az ablaknál - lovát az almafához
 6038   1,  17    |                       állt az ablaknál - lovát az almafához kötötte. (Jaj
 6039   1,  17    |                   gyümölcs.)~- Hová lett innen az a tyúkól? - süvíté zordon
 6040   1,  17    |                       s ökleivel megfenyegetve az ablaknál dermedten álló
 6041   1,  17    |              szárnyaival. Eljött, hogy megegye az egész Lublót, hadd legyen
 6042   1,  17    |                  gyulladt ki Lubló városa azon az éjszakán.~A kárvallott polgárok (
 6043   1,  17    |                    magisztrátust szidták:~- Õk az okai! Mit avatkoznak a természetfeletti
 6044   1,  17    |                 Valahol pedig csak lennie kell az elkárhozott léleknek is.~
 6045   1,  17    |                  nyalka ruha volt rajta, - nem az, amelyikben eltemették;
 6046   1,  17    |                 lehetett ösmerni a termetérõl, az arcáról, a Palkó paripájáról.~
 6047   1,  17    |                        gyanús mende-mondát. De az is csak úgy több hét múlva
 6048   1,  17    |                  kísértet is, nem olyan szamár az.)~A »király embere« csakugyan
 6049   1,  17    |                     felé vezetõ úton találtam, az öreg hídnál.~- Nagyon jól
 6050   1,  17    |                    Csend volt köröskörül, csak az óriási tölgyek ingatták
 6051   1,  17    |                  kapuajtón a kalapáccsal, mely az akkori divat szerint egy
 6052   1,  17    |                       kockát a kis ajtón, mire az így támadt nyíláson két
 6053   1,  17    |                    intézni a kis nyíláson át s az arra adott feleletet megvinni
 6054   1,  17    |        fejedelemasszonynak.~- Ki vagy? Ez volt az egyik kérdés.~A kapus a
 6055   1,  17    |                   kémlelõ lyukhoz tette fülét, az idegen a száját.~- Hát nem
 6056   1,  17    |                  valahol.~- A pénzeken - súgta az elõbbeni hang.~Amire a páter
 6057   1,  17    |                       társaságtól, azt mondván az uraknak:~- Minket, urak,
 6058   1,  17    |                        süt rám ide a föld alá…~Az élelmes Nowogradszky megsúgta
 6059   1,  17    |               tapintatos inszcenéria lenne, ha az érdekes nõszemély szolgálná
 6060   1,  17    |                   vajat, gyümölcsöt, pecsenyét az asztalra. Õ öntött a király
 6061   1,  17    |                       egész könyökig felgyûrve az ingváll. Olyan szép színû
 6062   1,  17    |                   elbódult a nézésére. Hát még az a fehér nyaka, igézõ mélyedéseivel,
 6063   1,  17    |                     király nem felelt, sietett az alkalommal élni, megszólította
 6064   1,  17    |            megszólította a szép asszonyt:~- Ön az a híres Kaszperekné?~Piros
 6065   1,  17    |                      parasztosan a csípõire:~- Az vagyok, ragyogok - szólt
 6066   1,  17    |                   aztán?~A király zavarba jött az ily szokatlan modortól.
 6067   1,  17    |                     ránézett fürkészve azokkal az álmatag, rejtelmes szemeivel
 6068   1,  17    |                       közömbösen felszedegetni az arany, ezüst tálakat, tányérokat
 6069   1,  17    |                      ezüst tálakat, tányérokat az asztalról.~Hanna grófnõ
 6070   1,  17    |                  nevében kér bebocsáttatást!~- Az én nevemben? Hiszen én itt
 6071   1,  17    |                     sietett.~- Ezer villám! Ön az ördöngös fickó, Strang! -
 6072   1,  17    |                    miss Rollyba, vele szökött, az apja tárcáját is magával
 6073   1,  17    |                Nowogradszky ásítva.~- Különben az alma nem messze esik a fájától -
 6074   1,  17    |                      esik a fájától - folytatá az ügynök. - Az apja is rossz
 6075   1,  17    |                          folytatá az ügynök. - Az apja is rossz csont volt;
 6076   1,  17    |                      apja is rossz csont volt; az anyja pedig éppenséggel
 6077   1,  17    |                     Strangocskám, folytassa.~- Az öreg nem engedte elvenni.
 6078   1,  17    |                          Nõs?~- Igen, kibékült az apjával; ennek a kedve szerint
 6079   1,  17    |                 borüzletet alig folytatja, sõt az rosszul megy s mégis hihetetlen
 6080   1,  17    |                        ami a házból kimegy, de az mind igazi pénz…~- Persze,
 6081   1,  17    |                   mindenütt utána járjon, mint az árnyéka, kivált a kirándulásain.
 6082   1,  17    |                     kivált a kirándulásain. Ez az ügyetlen fickó kísérte is
 6083   1,  17    |                       hamis aranyakat találnak az országúton. A hír megkapta
 6084   1,  17    |                vihettek keresztül a falvakon s az edény vagy zsák kilyukadt
 6085   1,  17    |                         Fejlõdik benne valami. Az bizonyos, fejlõdik valami.~-
 6086   1,  17    |                    Miatta ugyan ott kalapálhat az idegen, amennyit neki tetszik.~-
 6087   1,  17    |                maradékok maradékait és végezni az idegennel.~Kicsoszogott,
 6088   1,  17    |                        Kicsoszogott, lehetõleg az öreg járását utánozva s
 6089   1,  17    |                          Mit akarsz, testvérem az úrban? - kérdé tõle fojtott,
 6090   1,  17    |                        ki van nyitva - felelte az álbarát közömbösen.~- Hoztak
 6091   1,  17    |                 szórtak örömükben, amint lopva az aranyakra sandított.~- Látom,
 6092   1,  17    |                   aranya van. Ez adta a fiúnak az ötletet, hamis aranyakat
 6093   1,  17    |                    öreg bolondítására verettek az aranyak (egy krakkói pincében
 6094   1,  17    |                    foglalkozás - kivált, mikor az arannyal telt hordócskát (
 6095   1,  17    |                       telt hordócskát (melynek az alján még igazi aranyak
 6096   1,  17    |                        kiágazó banda feje stb.~Az ítélet, mely 1720 nyarán
 6097   1,  17    |                    Krakkóból. Ott ült mindjárt az elsõ sorban egy emelvényen
 6098   1,  17    |                    szólottam. Ha nem sántítana az egyik lábára, meg mernék
 6099   1,  17    |                       meg mernék esküdni, hogy az.~- Ez a fõcinkos, a Csernyiczky
 6100   1,  17    |                       eset fog még kisülni. Ez az ember járt Lublón a holt
 6101   1,  17    |                  közömbösen.~- Mire való volna az? Így is lefejezik, úgy is
 6102   1,  17    |                      ez volt a legkényelmesebb az õ helyzetében, hamis pénzeket
 6103   1,  17    |                        pénzeket terjeszteni. S az asszonykának is ínyére lehetett
 6104   1,  17    |                     engedhetem, megyek, közlöm az államügyésszel.~A rendõrfõnök
 6105   1,  17    |                 kacsintott a szemével). Tudod, az asszony végett. Az asszony
 6106   1,  17    |                      Tudod, az asszony végett. Az asszony igen csinos portéka,
 6107   1,  17    |                       Lubomirszky fehér lett). Az asszonyt idézgetnék, a világ
 6108   1,  17    |                   krakkói hóhér kutyagyerek!~- Az ám, az ám - szólt a sztaroszta
 6109   1,  17    |                    hóhér kutyagyerek!~- Az ám, az ám - szólt a sztaroszta
 6110   1,  17    |                    csak, ki tette a kezét arra az asszonyra?~- Hajolj ide
 6111   1,  17    |                       a madár vissza ne térjen az eresz alá, a fészkét kell
 6112   1,  17    |                    legszebb tehenet a nyájból, az egyiket bornyastól. Maga
 6113   1,  17    |                   farkából egy szõrszál. Mikor az utolsó szõrszál is leszakad,
 6114   1,  17    |                       ki tudja, hátha már csak az utolsó lószõr tartja Kaszpereket…
 6115   1,  17    |                     VETTEM KASZPEREKET?~1893~ ~Az olvasóktól időközben sok
 6116   1,  17    |                   kaptam, ami megtisztelő jele az érdeklődésnek. Itt-ott figyelmeztetnek
 6117   1,  17    |                        írja, hogy Kaszpereknek az apja mint borkereskedő nem
 6118   1,  17    |                   egyetlen ház sem állott. Ház az bizony nem lehetetlen. De
 6119   1,  17    |                       nem lehetetlen. De baj-e az? Hiszen itt a »Szentpétervár«
 6120   1,  17    |                      megkérdezték, »mit csinál az apa?« az volt a felelet:~- »
 6121   1,  17    |             megkérdezték, »mit csinál az apa?« az volt a felelet:~- »A Kaszpereket
 6122   1,  17    |                       kezdték tekinteni.~Mikor az utolsó folytatást vetettem
 6123   1,  17    |                     falován, hátrafelé csapkod az ostorával, hogy a másikat
 6124   1,  17    |                  Kaszperek.~Amire elmosolyodik az Albert fiú s zajos örömmel
 6125   1,  17    |                        otthon felmondott, mert az új Kaszperekkel, akiről
 6126   1,  17    |                   tovább fenntartani a rendet.~Az elbeszélés megírásával tehát
 6127   1,  17    |                      teendőket, melyekhez most az járult, hogy új nevelőt
 6128   1,  17    |                       lublói emberről, aki még az én tollam alól sem akar
 6129   1,  17    |                        kijárt a sírból is, sőt az elégetést se vette sokba,
 6130   1,  17    |                     mentegetőzni akartam, hogy az csak afféle írói ornamentika
 6131   1,  17    |                      tréfáért annyit ácsorgott az a szegény fiatalember. Ej,
 6132   1,  17    |                        írni.~De hidd meg, hogy az én lustaságom erõsebben
 6133   1,  18    |                                                AZ ELADÓ BIRTOK~ELBESZÉLÉS~
 6134   1,  18    |                 ELBESZÉLÉS~1893~ ~Tudják-e, mi az újság? Eladó a Bogárka!
 6135   1,  18    |             természetben látja a kis birtokot, az már a paradicsomon se fog
 6136   1,  18    |                   sokat jövedelmezõ. A vidéken az »Isten szakállának« hívják
 6137   1,  18    |                   szakállának« hívják a rétet: az is az. Gyorsan nõ, minduntalan
 6138   1,  18    |             szakállának« hívják a rétet: az is az. Gyorsan nõ, minduntalan
 6139   1,  18    |                      bizony a szentnek se megy az idõkkel, és itt marad.~Hát
 6140   1,  18    |                     Mekkora forrongást idézett az elõ a környéken. Eladó,
 6141   1,  18    |                      Azt a csodaszép birtokot, az erdõt, a szõlõt, a malmot,
 6142   1,  18    |                     erdõt, a szõlõt, a malmot, az »Isten szakállát«.~De miképp
 6143   1,  18    |                   felperestõl.~Patáncsy Pálnak az apja is Pál, s tudta Pál,
 6144   1,  18    |                       Bogárkát? Ezt találgatta az egész környék. Alkalmasint
 6145   1,  18    |                      vétek! Nem lesz már ebbõl az országból kutya se!…~Köröskörül
 6146   1,  18    |                     csupa szegény ember lakik. Az mind arra vigyáz, hogy a
 6147   1,  18    |                      egyet húzhatna, ránthatna az irtványon is - de mikor
 6148   1,  18    |                    nyúlik.~A föld jó kövér, de az emberek bizony soványkák.
 6149   1,  18    |                 emberek bizony soványkák. Maga az Úristen is csak minden negyedik
 6150   1,  18    |                 juthatott saját házhoz köztük. Az zsindely alatt van, de a
 6151   1,  18    |                    kovárnoki udvarház gazdája, az talán megvehetné a Bogárkát.
 6152   1,  18    |                   talán megvehetné a Bogárkát. Az úgyis éhes a földre. S a
 6153   1,  18    |                  földre. S a föld utáni éhség, az a legnagyobb éhség az éhségek
 6154   1,  18    |                   éhség, az a legnagyobb éhség az éhségek között, mert az
 6155   1,  18    |                        az éhségek között, mert az még szomjúság is egyszerre.
 6156   1,  18    |                   éppen azt a darabot vágná ki az ember, amelyikbe a pénzes
 6157   1,  18    |                         De hiába mondtad, mert az idõk mégis elmentek. Fejér
 6158   1,  18    |                      hajadban. De még hagyján, az idõ csak idõ, elöl is, hátul
 6159   1,  18    |                    ostobaságot!~Ámbár nem volt az egészen ostobaság, mert
 6160   1,  18    |                        idejében, s még most is az volna, ha kimosakodnék.
 6161   1,  18    |                      toprongyos kabátban járt; az apjától maradt ruhákat egy
 6162   1,  18    |                         Házasodj meg - nógatta az öreg egy-két évvel késõbb. -
 6163   1,  18    |                      Megint elmúlt egy-két év, az öreg nagybácsi csak mindig
 6164   1,  18    |        parasztmenyecskék. »Ez is csak szoknya, az is csak szoknya, az egyik
 6165   1,  18    |                   szoknya, az is csak szoknya, az egyik asszonynak fölfelé
 6166   1,  18    |                   egyik asszonynak fölfelé áll az orra, a másiké lefelé, de
 6167   1,  18    |                        birtokával. A föld volt az õ szeretõje. A Pálfa nevû
 6168   1,  18    |              földjeivel, melyek úgy csillogtak az õszi napfényen, mint egy
 6169   1,  18    |                    turkált, ezzel pepecselt. S az is viszonozta szerelmét.
 6170   1,  18    |                    sírva fakadtak amiatt, hogy az az ostoba Szvatopluk nem
 6171   1,  18    |                       fakadtak amiatt, hogy az az ostoba Szvatopluk nem tudott
 6172   1,  18    |                   magyaroknak; hadd lett volna az csak szamár.~Kimeríthetetlenek
 6173   1,  18    |                     kielégíti, boldoggá teszi. Az ügyvédi diplomáját is miatta
 6174   1,  18    |                       a szekrény alján, ha még az egerek meg nem ették. De
 6175   1,  18    |              Marjánszky família, s lefordítják az õsi címert: a koronás menyétet
 6176   1,  18    |                 menyétet kék mezõben. De semmi az. Ez az egy menyét nem számít.
 6177   1,  18    |                       mezõben. De semmi az. Ez az egy menyét nem számít. Csak
 6178   1,  18    |                        meglepetve tehát, mikor az egy reggelen izgatottan
 6179   1,  18    |            Megházasodom - hörgé.~- Hm, - szólt az öreg, vörhenyes bajuszát
 6180   1,  18    |                Valamelyik cselédlányra gondolt az öreg úr - mert így szokott
 6181   1,  18    |                     öreg úr - mert így szokott az lenni.)~- Kit? Hisz azt
 6182   1,  18    |                       nem tudom.~- Hát hol van az a leány vagy asszony, vagy
 6183   1,  18    |                      harmadéve szólott?~- Hja, az akkor volt! Hó olvad, hozomány
 6184   1,  18    |                        fogy, asszony öregszik.~Az öreg úr szeretett szaggatott
 6185   1,  18    |                     Hát a harmincezer forintot az asszony kellene, hogy hozná.
 6186   1,  18    |                        gúnyolódik!~- Nem, csak az újmódi gazdálkodástok jut
 6187   1,  18    |                         Mindenekelõtt eredj ki az elõszobába, mondd meg a
 6188   1,  18    |                        gyere vissza, megnézlek az ablaknál és megmondom, hogy
 6189   1,  18    |                   visszakerült Péter bácsihoz, az csodálkozva csapta össze
 6190   1,  18    |                 Borcsányi-kisasszonyt is!~- Ki az a Borcsányi-kisasszony?~
 6191   1,  18    |               madonnája.~- Jó, jó, de csak nem az anyját szánta nekem a bácsi.~-
 6192   1,  18    |                     bácsi.~- Eredj, te golyhó! Az elment, elhagyta az urát.
 6193   1,  18    |                    golyhó! Az elment, elhagyta az urát. Az asszony és a cserép
 6194   1,  18    |                      elment, elhagyta az urát. Az asszony és a cserép hamar
 6195   1,  18    |                   azóta. De egy leánya maradt. Az apjánál van Selmecen. Az
 6196   1,  18    |                       Az apjánál van Selmecen. Az apja kenyeres pajtásom volt.
 6197   1,  18    |                       sõt még örökölt is azóta az anyja után. Mert folytonos
 6198   1,  18    |                    Csak a tavasszal írta, hogy az Erzsike már nagylány, egy
 6199   1,  18    |               szerencsét. Menjünk oda, bátyám.~Az öreg úr hihetetlen tekintettel
 6200   1,  18    |                    bátyám!~- Mikorra gondolnád az indulást?~- Nem bánom, menjünk
 6201   1,  18    |                         menjünk holnap.~- Ohó! Az hamar lenne. Hiszen így
 6202   1,  18    |                    belesápadt.~- Új ruhát? Hm. Az nagy rizikó! Hátha nem jön
 6203   1,  18    |                     kertjében egy díszjávorfa, az alatt gyeppamlag. Ott eldõlt,
 6204   1,  18    |                  levelei alul egyforma zöldek, az öreg levelei felül egyforma
 6205   1,  18    |                        a gyerekek egyformák és az aggastyánok.~Nincs, nincs
 6206   1,  18    |                      tudja-e úgy érteni valaki az anyaföld gondolatait?~A
 6207   1,  18    |                 bogarakkal.~A Pálfa érezte ezt az illatot, mint valami szerelmi
 6208   1,  18    |                       Marjánszky füleibe - sõt az a parányi méhecske is, mely
 6209   1,  18    |                         nézd csak, jaj de szép az a Bogárka!«~Oda látszott
 6210   1,  18    |                    Körmöczynek:~- Megrendeltem az új habitust. Már varrják!~
 6211   1,  18    |                      új habitust. Már varrják!~Az öreg érdeklõdve tette le
 6212   1,  18    |                      tette le a pipáját.~- No, az derék dolog, de nem elég.
 6213   1,  18    |                       szép libéria.~- Jaj, még az is? Meglesz az is.~Meg is
 6214   1,  18    |                        Jaj, még az is? Meglesz az is.~Meg is lett minden egy
 6215   1,  18    |                  filigrán, cifra kasú kocsiba. Az egész falu megbámulta. »
 6216   1,  18    |                    lónak volt egy kis csikaja: az is ott poroszkált, ott ficánkolt
 6217   1,  18    |                      poroszkált, ott ficánkolt az öregek után, nyakán a tíz
 6218   1,  18    |                     nagybácsi vígan pattintott az ujjaival:~- No, most már
 6219   1,  18    |                  ujjaival:~- No, most már csak az a fõ, hogy valami bolond
 6220   1,  18    |                    nyúl ne szaladjon keresztül az utunkon.~Kovárnoktól Selmecbányáig
 6221   1,  18    |                Selmecbányáig másfél napig tart az út, várak mellett, erdõk
 6222   1,  18    |                 esélyeiben. Elunja azt nemcsak az ember, aki ide-oda lötyög
 6223   1,  18    |                      öltözött a mezõ. Kezdõdik az igazi Tótország, kopasz
 6224   1,  18    |                       nagy szikla ráhemperegve az útra, másutt egy földhasadék.
 6225   1,  18    |                        és akkor is csak ha már az ember meggyónt otthon.~Az
 6226   1,  18    |                      az ember meggyónt otthon.~Az öreg úr Pelsõcre szeretett
 6227   1,  18    |                      volna meghallgatni, mikor az éjfélt kiáltja. Azért biztatta
 6228   1,  18    |                    ezelõtt, sokat tartván erre az állására, s azért szeretett
 6229   1,  18    |                   erdõn!~- Bátorságos-e?~- Biz az nem bátorságos - felelte
 6230   1,  18    |                 szabadon van, itt tanyázik. Ez az otthona, itt nõtt fel, itt
 6231   1,  18    |                     aztán jó emberem. Nem bánt az minket, hidd el, legfeljebb
 6232   1,  18    |                      éktelen kifakadásokkal:~- Az istennyila verje el ezt
 6233   1,  18    |           süllyesszétek el, kérlek! Álmos volt az isten, mikor teremtette.
 6234   1,  18    |                 Valóságos istenítélet volt ez. Az erdõ bömbölt a vihar erejétõl,
 6235   1,  18    |                       a leguruló óriási kövek.~Az öreg urat is elhagyta tréfálkozási
 6236   1,  18    |               felhõszakadás, öcsém. Mármost mi az ördögöt csináljunk? Az igaz,
 6237   1,  18    |                      mi az ördögöt csináljunk? Az igaz, hogy egyrészt szinte
 6238   1,  18    |                        Valami odvas fából nézi az égiháborút. Hiszen szó,
 6239   1,  18    |                       mert sok juha van. Abból az idõbõl tudom, mikor még
 6240   1,  18    |                 csodálatos anyabirkákat.~- Már az igaz, hogy sok méretlen
 6241   1,  18    |                          Hogy juthatnánk ahhoz az akolhoz, János?~- Ha az
 6242   1,  18    |                        az akolhoz, János?~- Ha az urak tolnák fölfelé a bricskát,
 6243   1,  18    |                      Csúsznak szegény párák és az idõjárás se tetszik nekem.
 6244   1,  18    |                        juhászházat, ha világos az ablaka.~- De hátha nem világos?~
 6245   1,  18    |                  gombostû.~Nem volt mit tenni. Az urak leszállottak a köpenyeikben
 6246   1,  18    |                      édeskéim! Micsoda szégyen az, hogy mozdulni se akartok.
 6247   1,  18    |                 kiáltották most élénken. - Ott az akol!~Csakugyan ott volt
 6248   1,  18    |                       Csakugyan ott volt balra az úttól, nem messzire. A juhászház
 6249   1,  18    |                       a maga árnyékát ott künn az udvaron.~Az volna aztán
 6250   1,  18    |                  árnyékát ott künn az udvaron.~Az volna aztán a szerencse,
 6251   1,  18    |                      lángost sütne a juhászné. Az éhség is incselkedett már
 6252   1,  18    |                        incselkedett már velök. Az volna csak a nagy szerencse.~
 6253   1,  18    |                        már egyszer üli, valami az, ha õ üli, a »juhász-mágnás«.
 6254   1,  18    |                     kérünk kendtõl.~- No, csak az kellene, hogy ne adjak.
 6255   1,  18    |                  kellene, hogy ne adjak. Félre az útból, hej! Eresszétek elõre
 6256   1,  18    |                       egyet. Ilyen két vendég! Az is csak a molyvánkai juhásszal
 6257   1,  18    |                       Tessenek helyet foglalni az urak.~Az öreg tiszttartót
 6258   1,  18    |                       helyet foglalni az urak.~Az öreg tiszttartót szertelen
 6259   1,  18    |                        hogy leüljünk? Még csak az kellene!… Hol a menyasszony?
 6260   1,  18    |                      Hol a menyasszony? Melyik az? Ott az a szöszke, a koszorúval?
 6261   1,  18    |                    menyasszony? Melyik az? Ott az a szöszke, a koszorúval?
 6262   1,  18    |                    anyja volt, aki szülte. Hol az anyja? Hadd forgassam meg!~
 6263   1,  18    |                  szeretne elsütni. Õk képezték az arisztokráciát. A jelenlevõk
 6264   1,  18    |                    lehetetlen fel nem említeni az öreg Szurina Matykót, a
 6265   1,  18    |                   követjelölt lett volna ebbõl az öreg úrból!) A menyasszonynak
 6266   1,  18    |                        Krupats Gazsinak támadt az az ötlete, hogy eltûnt,
 6267   1,  18    |                     Krupats Gazsinak támadt az az ötlete, hogy eltûnt, egeret
 6268   1,  18    |                        a szuszék alatt s aztán az asszonyok valamelyikének
 6269   1,  18    |                       asszonyok valamelyikének az ingvállába csúsztatta a
 6270   1,  18    |                 nyakánál. Fölséges tréfa volt! Az a nevetés, az a hancura,
 6271   1,  18    |                      tréfa volt! Az a nevetés, az a hancura, elevenség. Fogadni
 6272   1,  18    |                       Hát még Szomor mészáros, az a nagy selyma. Az csak a
 6273   1,  18    |                    mészáros, az a nagy selyma. Az csak a lakodalmakra való
 6274   1,  18    |                     szag után megtalálja, mert az õ nagy orrában olyan csodálatos
 6275   1,  18    |             elvesztettem a forintot« - s ahogy az elkeseredett ember szokta,
 6276   1,  18    |                  amibõl dulakodás támadt, hogy az asztalt is feldöntötték.
 6277   1,  18    |                       asztalt is feldöntötték. Az asztalról lefordult a gyertyatartó,
 6278   1,  18    |        juhászlakodalmak gyönyörei iránt, s míg az öreg úr, aki mindenféle
 6279   1,  18    |                       õ addig fekvõhelyet kért az örömapától, ahol egy-két
 6280   1,  18    |                Lefeküdni? Hogyisne! Hol látott az úr olyan lakodalmat, ahol
 6281   1,  18    |                   végre ellágyult és elvezette az udvarra.~- Tudom én, hogy
 6282   1,  18    |                       van annak! Hát a Koskár! Az igaz, hogy van szemét is,
 6283   1,  18    |                        de ezek is jó fiúk - ha az eget nem látják. De az haragítja
 6284   1,  18    |                      ha az eget nem látják. De az haragítja fel õket! Az,
 6285   1,  18    |                      De az haragítja fel õket! Az, az! A mennybolt, kivált
 6286   1,  18    |                        haragítja fel õket! Az, az! A mennybolt, kivált éjjel,
 6287   1,  18    |            szerencsétlen emberek, uram, akiket az isten megvert, s most õk
 6288   1,  18    |                        a törvényeit. Kötekedés az éggel, semmi más!… Hogy
 6289   1,  18    |                     gondolkozik úgymond, mikor az anyjuk olvassa a kövön alvó
 6290   1,  18    |                      Kis idõ múlva »kop, kop«, az esõszemek oda is potyogni
 6291   1,  18    |                        apró verebek csipogtak. Az anyaveréb kétségbeesetten
 6292   1,  18    |                        volt a fészek: ázott és az egyik elmállt darabja leesett
 6293   1,  18    |                  találta magát a szénatartóban az istálló balszögletén.~Semmije
 6294   1,  18    |                        le, hosszú kócmadzagon. Az gyéren világította be az
 6295   1,  18    |                       Az gyéren világította be az istállót, inkább csak egy
 6296   1,  18    |                    farkával.~De ki kiálthatott az imént?~Amint jobban megszokta
 6297   1,  18    |                       átható szem villogott rá az istálló túlsó szögletébõl.
 6298   1,  18    |                      hang tájékán egy puskának az acélcsöve.~Mihály bátor
 6299   1,  18    |                       a lámpát fordította meg; az egyetlen üveges oldalát
 6300   1,  18    |                     Két tornyos ágyat látott s az egyikben félig felülve egy
 6301   1,  18    |                       szegzõdtek a férfira, és az arca, oh az arca, az olyan
 6302   1,  18    |                        férfira, és az arca, oh az arca, az olyan tiszta fehér
 6303   1,  18    |                        és az arca, oh az arca, az olyan tiszta fehér volt,
 6304   1,  18    |                        tiszta fehér volt, mint az angyaloké. Ruhástul feküdt,
 6305   1,  18    |                    angyaloké. Ruhástul feküdt, az ujjaknál bõ, a nyaknál ráncos,
 6306   1,  18    |                 tágabbra, szélesebbre csúszott az ingvállhasíték, mint kellett
 6307   1,  18    |                        itt? Hogy jutottál ebbe az ágyba? Beteg vagy talán?
 6308   1,  18    |                     Nem vagyok ám én kisleány. Az csak azért látszik, mert
 6309   1,  18    |                   édesség a csacsogásában. Még az érzéktelen Marjánszkyt is
 6310   1,  18    |                    aztán kigondolta, hogy mert az ágyakat már korán reggel
 6311   1,  18    |                      már korán reggel kihordta az istállóba a lakodalmas házból,
 6312   1,  18    |                        hely legyen, hát azokat az ágyakat veti meg nekünk. »
 6313   1,  18    |                  ágyakat veti meg nekünk. »Biz az ronda egy hely, lelkecském -
 6314   1,  18    |                   mondá -, de mégiscsak fedél, az a tehénke pedig jámbor,
 6315   1,  18    |                     Csoda, hogy fel nem ébredt az én bezuhanásomra.~- Annak
 6316   1,  18    |                      én bezuhanásomra.~- Annak az az oka, hogy a nénike süket
 6317   1,  18    |                      bezuhanásomra.~- Annak az az oka, hogy a nénike süket
 6318   1,  18    |                   juhászné: »Hát jó lesz-e, ha az uram puskáját elhozom?«
 6319   1,  18    |                     elhozta - aztán ránk zárta az ajtót és bizonyosan elvitte
 6320   1,  18    |                     volt és olyan buta, - hogy az ember szerette volna megenni.~-
 6321   1,  18    |           kocsiládácskában hagyta a pénzét, de az én kis zacskóm itt van a
 6322   1,  18    |                         De merre? Mondod, hogy az ajtó be van zárva. Repülni
 6323   1,  18    |                        hogyne tudnék!~- Hiszen az pompás! - csicseregte vidáman -,
 6324   1,  18    |                      volt, de mégiscsak ember. Az ördög ott járt a sarkában.
 6325   1,  18    |                        egy láthatatlan inasa - az ördög. Ott van ez mindig
 6326   1,  18    |                    mindig kéznél éjjel-nappal. Az ördög incselkedni kezdett
 6327   1,  18    |                  kellemetes itt… Hogy vergõdik az a kis fehér galamb! Hátha
 6328   1,  18    |                      ha elmennél.«~Így beszélt az ördög, de a leány azt mondta: »
 6329   1,  18    |                       harang. Lezúgta a harang az ördög suttogását.~- Igazán
 6330   1,  18    |                   Aludj, kicsike! Jó éjszakát!~Az csak nézte, nézte a nagy
 6331   1,  18    |                    akkor aztán kiugrott fürgén az ágyból (»oh, be szép növése
 6332   1,  18    |                      beszéljem el, mi történt.~Az öreg néni, aki a jobbik
 6333   1,  18    |                  szénatartóba, felállítván azt az éles hegyivel fölfelé. Hadd
 6334   1,  18    |                     alá. Mély csönd lett, csak az esõcseppek petyegtek kívül
 6335   1,  18    |                     esõcseppek petyegtek kívül az istállóajtón, és a tehénke
 6336   1,  18    |                    lekászmálódott a padlásról. Az esõ elállt. Az ég tisztulni
 6337   1,  18    |                      padlásról. Az esõ elállt. Az ég tisztulni kezdett nyugatról.~
 6338   1,  18    |                       Nem is kellett bemennie. Az öreg úr a pitvarban ült
 6339   1,  18    |                        fapadon, csurom vizesen az izzadságtól. (Képzeljék,
 6340   1,  18    |                  teszek. - S dühösen emelgette az ökleit.~- Kire haragszik?~-
 6341   1,  18    |                     kaparászott ki.~- Mi ez?~- Az ötveneseink. Agyontáncoltam
 6342   1,  18    |                       uram a mellét megütve. - Az volna csak a szép, hogy
 6343   1,  18    |                   széles jókedvében felmászott az udvaron egy fára és ott
 6344   1,  18    |                        Miféle csirkét tartogat az istállóban? - súgta neki.~
 6345   1,  18    |                      istállóban? - súgta neki.~Az asszony rémülten nézett
 6346   1,  18    |                        már, gyerek! - hangzott az öreg úr mérgesen pattogó
 6347   1,  18    |                   felültek, megindultak.~- No, az isten verje meg ezt a Lopatát!
 6348   1,  18    |                    utánuk szalad sebbel-lobbal az öreg Kártony, messzirõl
 6349   1,  18    |                       messzirõl kiabálva: »Hát az írást! Hát az írást!«~Körmöczy
 6350   1,  18    |                   kiabálva: »Hát az írást! Hát az írást!«~Körmöczy bosszúsan
 6351   1,  18    |                     volna.~- Dehogy kell nekem az írás? Mire való volna? Hanem
 6352   1,  18    |                      nevetni? Bizony nehéz már az én kezem. Lassan is ment,
 6353   1,  18    |                 nevetem, hanem, hogy maga adja az írást, pedig voltaképpen
 6354   1,  18    |                     csak ezt rám. Nem érti azt az úr. Az öreg Kártony becsületes
 6355   1,  18    |                       rám. Nem érti azt az úr. Az öreg Kártony becsületes
 6356   1,  18    |                      semmit. Csak a bográcsom. Az mondhatna. (És elnevette
 6357   1,  18    |                  megüthet a guta. Mert halandó az ember, kérem alássan. No
 6358   1,  18    |                    tekintetes úr adni a pénzt, az, mert én ösmerem, ráesküszik,
 6359   1,  18    |                         Ellenben, ha írás van, az írás beszél, a szó pedig
 6360   1,  18    |                         a szó pedig csak ugat. Az isten áldja meg!~- Hajts!~
 6361   1,  18    |                  pillantott meg útközben, akit az öreg megdicsért, arra is
 6362   1,  18    |                         úgy, különbet látott õ az éjjel! Mikor elmesélte a
 6363   1,  18    |                  Kezdesz már látni. Azután jön az: érezni. (A nyelvével csettentett.)
 6364   1,  18    |                        nyelvével csettentett.) Az csak a jó! De már itt vagyunk
 6365   1,  18    |                      már itt vagyunk Selmecen. Az ott a kálvária balra! Nézd,
 6366   1,  18    |                    nézd, »Különbség úr,« amott az új vár a hegyen. Azt is
 6367   1,  18    |                      volt! Teringette, mindent az asszonyok csinálnak. De
 6368   1,  18    |                       Balra tarts, balra, ezen az utcán! Erre van a Borcsányi
 6369   1,  18    |                     szemben a Szitnya hegyével az ó-vár is bearanyozva a déli
 6370   1,  18    |                    Ostoba beszéd - pattant fel az öreg. - Azelõtt jezsuiták
 6371   1,  18    |                   mélységben voltak, hogy csak az egy eget látták, mint valami
 6372   1,  18    |                golyvával. Õk azt mondják, hogy az a meszes selmeci víztõl
 6373   1,  18    |                    bort kell inni.~De ha aztán az ember bort iszik Selmecen,
 6374   1,  18    |                     szemeiket megcsalni«, mint az öreg úr mondotta, de biz
 6375   1,  18    |                        látása sok pénzt jelent az álmoskönyv szerint), a fenséges
 6376   1,  18    |                    szerint), a fenséges réten, az »Isten szakállán« sarjút
 6377   1,  18    |                   zsörtölõdött a tiszttartó -, az idõnket agyonaludtuk. Most
 6378   1,  18    |                      nehogy asszonyféle legyen az elsõ szembejövõ - ami az
 6379   1,  18    |                       az elsõ szembejövõ - ami az ilyen nagy aktusnál mindig
 6380   1,  18    |                 egyszer csak felkiáltott:~- Ez az!~Egy lesütött szemû földszintes
 6381   1,  18    |                     ház lapult meg elõttük, de az a földszintje is olyan alacsony,
 6382   1,  18    |                        Borcsányi háza? - szólt az elkedvetlenedett Mihály
 6383   1,  18    |                     ízlésû kapuval.~- Ez volna az a ház? - kiáltá Mihály elragadtatva.~
 6384   1,  18    |                        Mihály elragadtatva.~De az öreg úr nem egyhamar felelt,
 6385   1,  18    |                       láttunk?~- Igen, amelyet az elõbb még földszintesnek
 6386   1,  18    |                      Úgy nézem én, bátya, hogy az ördögnek tartoztunk egy
 6387   1,  18    |                        ember lett, hogy messze az országból, Hevesbõl, Abaújból
 6388   1,  18    |                   egyre fogytak a kuncsaftjai. Az idegeneket elkergettük.
 6389   1,  18    |                     kitették a lábukat, eltûnt az erõs magyar érzés is, mintha
 6390   1,  18    |                        talpán vitték volna el. Az ördög érti ezt a dolgot!~
 6391   1,  18    |                       A nevezetes férfiú éppen az üveges ajtónál állt és ezeken
 6392   1,  18    |                    nagy ravaszul. - Bérházban? Az a gazdag ember?~Kutlik nem
 6393   1,  18    |                      lesújtó pillantást vetett az idegenekre, s aztán egykedvûen
 6394   1,  18    |                        ívet írt le a levegõben az ajtó irányában, mintegy
 6395   1,  18    |                irányában, mintegy kilökte õket az utcára.~- Mit tegyünk? -
 6396   1,  18    |                    Aztán nem is tudunk semmit. Az, hogy eladta a házát, még
 6397   1,  18    |                      még nem azt jelenti, hogy az árát is elköltötte. Ki tudja,
 6398   1,  18    |                       veszedelmes jószág, mert az egész város alá van ásva,
 6399   1,  18    |                    akkor ugyan könnyen lesétál az egész város a föld alá és
 6400   1,  18    |                        könnyen ráakadtak. Mind az öt ablakból virágok kandikáltak.
 6401   1,  18    |                      kinyílt tritoma. De nini, az a hibiscus se bolondság
 6402   1,  18    |                    bolondság a másik ablakban!~Az udvar is telides-tele volt
 6403   1,  18    |                       nyaffant a vendégekre és az öreg úr csizmáját kezdte
 6404   1,  18    |                        Marjánszky becsengetett az ajtón, kisvártatva nesz
 6405   1,  18    |                      arca, szeme, orra, minden az! És õ is összerezzent, mintha
 6406   1,  18    |                     Borcsányi Erzsébet vagyok. Az apa itthon van.~- Marjánszky
 6407   1,  18    |               földbirtokos - mutatta be társát az öreg.~Erzsi kisasszony gépiesen
 6408   1,  18    |                        egy régi barátja vagyok az atyjának, Körmöczy bácsi.~-
 6409   1,  18    |                       Körmöczy bácsi.~- Ah, ön az? - mosolygott, és odanyújtotta
 6410   1,  18    |                        együtt lehetünk. Ez itt az öcséd, akirõl írtál? Isten
 6411   1,  18    |                     Hanem ni, Péter pajtás, ki az ördög meszelte be azóta
 6412   1,  18    |                       fejedet olyan fehérre?~- Az, aki a tiedet meggyomlálta -
 6413   1,  18    |                        Tudom, tudom - motyogta az öreg tiszttartó elmélázva. -
 6414   1,  18    |                        elmélázva. - Régen volt az… oh, régen volt az. - Arca
 6415   1,  18    |                        volt az… oh, régen volt az. - Arca szokatlan komoly
 6416   1,  18    |                         melynek vasrostélyzata az õszi napsugárban vidáman
 6417   1,  18    |                     padlózatára. A verbéna- és az ibolyaillat csak úgy dõlt
 6418   1,  18    |                    dõlt be a virágos udvarról. Az öreg úr lelke szállt, szállt
 6419   1,  18    |                        úr lelke szállt, szállt az illattal visszafelé, messze
 6420   1,  18    |                    hajfonatából jött ez és nem az ablakon…~- Ej, no. Hát igazán
 6421   1,  18    |                 megnõtt! Ki hitte volna azt?~- Az ám - felelte Borcsányi közömbösen. -
 6422   1,  18    |                          Aztán eredj, lássatok az ebédfõzéshez, mert itt ebédeltek
 6423   1,  18    |                   áttért a politikára, ez volt az éltetõ eleme, azon kisvárosi
 6424   1,  18    |                     találja a virtust: »Ártani az államnak, ahol lehet«. Eltagadni
 6425   1,  18    |                         ahol lehet«. Eltagadni az adóból valamit, rászedni
 6426   1,  18    |                     fináncot, mindent elszedni az államtól, amit lehet - s
 6427   1,  18    |                    amit lehet - s halála elõtt az állam nyakára behelyezni
 6428   1,  18    |                       állam nyakára behelyezni az összes gyerekeit.~- Kár,
 6429   1,  18    |                    azért szeretett volna, hogy az állam kenyerébõl ehessenek.
 6430   1,  18    |                      van belõle.~Ez alkalommal az államadósságokról volt szó.
 6431   1,  18    |                        ne törõdj vele! Nem árt az. Sõt még jó. Én legalább
 6432   1,  18    |                        pajtás, ebben van ennek az államnak az ereje…~- Originális
 6433   1,  18    |                    ebben van ennek az államnak az ereje…~- Originális felfogás.
 6434   1,  18    |                   lehet.~- De úgy van, kérlek. Az adós emberre a hitelezõk
 6435   1,  18    |                   vigyáznak, azok segítik, még az élete fölött is õrködnek.
 6436   1,  18    |                     hitelezõim választottak be az árvaszékhez. Megtettek volna
 6437   1,  18    |                        vetett Marjánszkyra. De az mereven bámult maga elé,
 6438   1,  18    |                     térdén. Ki tudja, hol járt az esze ilyenkor - midõn ilyen
 6439   1,  18    |                   tiszttartó bosszúsan vakarta az orrát.~- Hitelezõid? Neked?
 6440   1,  18    |                  Hiszen úgyse ért semmit, csak az adót kellett utána fizetni.
 6441   1,  18    |                     kellett utána fizetni. Nem az enyém volt az, hanem csak
 6442   1,  18    |                     fizetni. Nem az enyém volt az, hanem csak a madaraké.
 6443   1,  18    |                  tagosításnál eltagadtam, hogy az enyém. Nem akadt gazdája.
 6444   1,  18    |                      enyém. Nem akadt gazdája. Az államé maradt. Most ott
 6445   1,  18    |                      erdészt és kerülõket tart az aerarium, ami több ezer
 6446   1,  18    |                         Feri pajtás, mindig is az voltál. De a szélaknai birtokod
 6447   1,  18    |                       természetesen… De mit ér az? Patria quae de lapide et
 6448   1,  18    |                    öröm van belõle.~Úgy eltelt az idõ apránkint, hogy az ebédet
 6449   1,  18    |                  eltelt az idõ apránkint, hogy az ebédet jelentették. Maga
 6450   1,  18    |                     konyhai melegtõl pirosan: »Az asztalon van a leves«.~Az
 6451   1,  18    |                      Az asztalon van a leves«.~Az ebédlõben, hol a Garibaldi,
 6452   1,  18    |                     Nõvérem, Marzson Györgyné.~Az öregasszony mosolyogva nézett
 6453   1,  18    |                  gyámoltalanul, a feje zúgott, az orrcimpái kidagadtak, a
 6454   1,  18    |                       ez a Zsuzska… a Zsuzska! Az a szép cukros baba, az a
 6455   1,  18    |                         Az a szép cukros baba, az a délceg fürge lányka, az
 6456   1,  18    |                      az a délceg fürge lányka, az egykori Flamme.~Az apró
 6457   1,  18    |                     lányka, az egykori Flamme.~Az apró egérke-szemek pedig
 6458   1,  18    |                  hõsnõje Borcsányi Erzsi volt, az õ süket nénikéjével. Maga
 6459   1,  18    |                       Összeállította elméjében az egész esetet, hogy Kékkõrõl
 6460   1,  18    |                    õket tengelytörés, záporesõ az akolba, lucskosan, átázottan,
 6461   1,  18    |                    aztán a juhászné rájuk adta az Ancsurka száraz ruháit,
 6462   1,  18    |                  keresni kezdte a szavakat, de az egész világ szavai közül
 6463   1,  18    |                        egyike uralkodott, minõ az asztalnál gyakran szokott
 6464   1,  18    |                      szokott elõfordulni, mint az unalom elõhírnöke, de amit
 6465   1,  18    |                váltotta fel.~- Tessék, egyenek az urak! - törte meg olykor
 6466   1,  18    |                 Mihálynak.~- Nem merek - mondá az fojtott hangon.~- Csak nem
 6467   1,  18    |                        égõ pálinkát töltenének az ereibe.~- Elösmeri-e most
 6468   1,  18    |             Parasztleányka korából.~Olyan lett az arca, mint a kigyúlt fáklya.
 6469   1,  18    |                       virágos pici findzsákon, az almáriom tetején, a derék
 6470   1,  18    |                     hogy álom volt.~Így indult az ebéd nehézkesen, ügyetlenül,
 6471   1,  18    |                       hovatovább összetörõdtek az emberek, a pecsenyék rendjén
 6472   1,  18    |                    kisarjadzott a jókedv, hogy az ebéd vége felé a tiszttartó
 6473   1,  18    |              ordítozván kedélyes apró dolgokat az öregasszony füleibe. Borcsányi
 6474   1,  18    |                      Borcsányi keresztülgázolt az összes királyokon, már a
 6475   1,  18    |                 barátom. Mea culpa. Csalódtam. Az öreg nagyrészt elherdálta
 6476   1,  18    |               makacsnak, mert három éve (mióta az asszonyság elhalt) váltig
 6477   1,  18    |                        Klopacskától« kezdve le az Alsó-Majorig.~Az urak pipáztak,
 6478   1,  18    |                     kezdve le az Alsó-Majorig.~Az urak pipáztak, beszélgettek.
 6479   1,  18    |                 szemeivel igyekezett kitalálni az ajkak mozgásáról, hogy mit
 6480   1,  18    |                  regényt olvasott.~- Borzasztó az - sipegte Marzsonné -, egész
 6481   1,  18    |                     valami ilyesféle történik. Az ifjú, ki olyan csodálatosan
 6482   1,  18    |                      tegnapelõtt éjjel, mintha az égbõl pottyant volna le,
 6483   1,  18    |                  lehullottak sárgultan rendre, az õszi szél egy erõsebb rohamára,
 6484   1,  18    |                        még mindég fél tõlem.~- Az akkor volt - felelé halkan,
 6485   1,  18    |                        semmiséget. (Egyébiránt az asszonyi szívekhez vivõ
 6486   1,  18    |                        hörgé fojtott hangon és az orrához vitte. Oh, de bódító,
 6487   1,  18    |                 Erzsike durcás arcot vágott.~- Az nem illik, uram, amit ön
 6488   1,  18    |                        rángatózott.~- Mi baja, az istenért?~Meredten nézett
 6489   1,  18    |                 gondoltam valamire… De jól van az. Hol is hagytuk el? Jaj
 6490   1,  18    |                       megtalálható, pedig csak az imént zörgött még az egyik
 6491   1,  18    |                      csak az imént zörgött még az egyik fenyõ-grupp - hanem
 6492   1,  18    |                        megtalálták a daganatot az asszonyság feje búbján,
 6493   1,  18    |                   asszonyság feje búbján, amit az elröpített kõ okozott.~-
 6494   1,  18    |                   Bogárkára. Hátha van annyija az öregnek? Hátha félretett
 6495   1,  18    |                        félretett a ház árából?~Az öreg úr vállat vont.~- Nagylelkû
 6496   1,  18    |                        most egy szózat, mintha az égbõl jönne; vékonyka túlvilági
 6497   1,  18    |                 megígéri, hogy meg nem vernek.~Az öreg úr igen restellte,
 6498   1,  18    |                       milyen szerencséje ennek az emberpalántának - filozofált
 6499   1,  18    |                menekülésben, hogy eltagadhassa az ittlétét. Mert ha nem volt
 6500   1,  18    |                    Marzsonné asszonyt érte, de az õ pásztoróráját ütötte agyon.