bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

 6501   1,  18    |                       agyon. Süllyedt volna el az a kölyök a pokol fenekére!~
 6502   1,  18    |                   rimánkodva:~- Ne vesztegesse az idõt, az istenért! Menjen!
 6503   1,  18    |                        Ne vesztegesse az idõt, az istenért! Menjen! Itt a
 6504   1,  18    |                        édes lehelete megcsapta az arcát, amint súgta:~- Itt
 6505   1,  18    |              csodálkozom - dohogta Körmöczy. - Az öreg így õszfelé rendesen
 6506   1,  18    |                    akképp nyilatkozván, mintha az tegnapelõtt egy lakodalomban
 6507   1,  18    |                    nyomban foganatba vétetett.~Az öreg úr élénken ugrott fel.~-
 6508   1,  18    |                      fel.~- Szórul-szóra igaz. Az én pénzem az, vagyis a kettõnké,
 6509   1,  18    |                Szórul-szóra igaz. Az én pénzem az, vagyis a kettõnké, a Mihály
 6510   1,  18    |                   kettõnké, a Mihály öcsémé és az enyém. Igazat vallott a
 6511   1,  18    |                     Hiszen mindig mondom, hogy az egy nagyon becsületes ember.~
 6512   1,  18    |                  fáradságot. El tetszett hozni az összeget?~Mire a csendbiztos
 6513   1,  18    |          jegyzõkönyv-fölvételek mikéntje, mely az összeghez való tulajdonjog
 6514   1,  18    |                     kilátásba, bocsánatot kért az alkalmatlankodásért, ajánlotta
 6515   1,  18    |                        sarkantyúját és elment.~Az öreg úr a fejét csóválta
 6516   1,  18    |                csóválta haragos dörmögéssel.~- Az egész vármegye egy gonosz
 6517   1,  18    |                    gonosz fészek. Hát becsület az, hogy az embernek a saját
 6518   1,  18    |                  fészek. Hát becsület az, hogy az embernek a saját pénzét
 6519   1,  18    |                  bélyeggel. Ösmerem én pajtás, az államot. Az egy pióca. De
 6520   1,  18    |                 Ösmerem én pajtás, az államot. Az egy pióca. De gyere, ülj
 6521   1,  18    |                     már vissza! Folytassuk! Ki az osztó?~Erzsike hevesen lépett
 6522   1,  18    |                  kezdenek keresni (mikor ezzel az öttel se bírunk). Jaj, csak
 6523   1,  18    |                         vasúton, zárt kupéban, az ötödik országba, se Baedeker
 6524   1,  18    |                       meg nem figyelhették azt az utat odafelé, és ha kieresztik,
 6525   1,  18    |                      költözõ madarak is tudják az utat a nyári és a téli haza
 6526   1,  18    |                        szálljanak át - de õket az öregek vezetik elõször.
 6527   1,  18    |                        öregek vezetik elõször. Az öregek megint az õ öregeiktõl
 6528   1,  18    |                      elõször. Az öregek megint az õ öregeiktõl tanulták. Kitõl
 6529   1,  18    |               öregeiktõl tanulták. Kitõl kapta az útmutatást az elsõ költözõ
 6530   1,  18    |                      Kitõl kapta az útmutatást az elsõ költözõ szárnyas, a
 6531   1,  18    |                     egy vele született ösztön, az a teremtés misztériumai
 6532   1,  18    |                   végeznek a földgolyó lényei, az mind megmagyarázható az
 6533   1,  18    |                        az mind megmagyarázható az eddigi öt érzékbõl.~Hanem
 6534   1,  18    |           posta-galambok tudománya nincs benne az öt érzékben. Ez a megfoghatatlan,
 6535   1,  18    |                 egyszer megvan a galamboknál - az a tehetség ne volna meg
 6536   1,  18    |                        a tehetség ne volna meg az emberben? Amit nem értünk,
 6537   1,  18    |                  eltalálunk. Hát persze megvan az emberben is. Megvan, de
 6538   1,  18    |                      isten, micsoda forradalom az, ha a szerelem megjelenik.
 6539   1,  18    |                   ebben a káoszban, mikor mind az öt érzék megbomlik, elszilajodik,
 6540   1,  18    |                 fordult: »Ej, egy kis bolond!« Az öreg úr meg is kérdezte
 6541   1,  18    |                    téged is a bolhák csípnek?« Az öreg úr csakhamar elaludt
 6542   1,  18    |                     méregbe jött:~- Hol látott az úr szebb szekfûket, szebb
 6543   1,  18    |                     azt meghiszem. Majd bolond az úr kedvéért a selmeci föld,
 6544   1,  18    |                    teszi, mert én turkálom fel az életkedvét. Nekem teszi,
 6545   1,  18    |                    Borcsányiékhoz, de egyedül, az öreg úr nem ment vele.~-
 6546   1,  18    |                      csak olyan darabkát, hogy az ember eszét elvegye.~Ah,
 6547   1,  18    |                       ember eszét elvegye.~Ah, az a csipkeköntös! Finom likacsain
 6548   1,  18    |                     Hanem a többi, óh a többi, az mind a sejtelemre van bízva.~
 6549   1,  18    |                 beleszólásai miatt), beszéltek az idõrõl, Marjánszky a »Pálfá«-
 6550   1,  18    |                       jó farsangokról, Erzsike az aranyról, mely kezd a föld
 6551   1,  18    |                  megint visszakerül a föld alá az eltemetett emberek fülein,
 6552   1,  18    |                  mester, Marjánszky. Eltalálja az én saját külön hóbortjaimat.
 6553   1,  18    |             Mindenesetre én vagyok a hibás. De az ember nem választhatja mindennap
 6554   1,  18    |                 sodorgatott, de csak nem akart az sikerülni sehogy sem, vagy
 6555   1,  18    |                     következnék…~- Ugyan mi?~- Az, hogy most, miután nem tetszem,
 6556   1,  18    |                 hányódék; két iránytût látott, az egyik feléje mutat, a másik
 6557   1,  18    |                      másik el tõle - de melyik az igazi? Azért okosak a hajósok,
 6558   1,  18    |                      kettõ volna és elromlanék az egyik, nem tudnák, melyik
 6559   1,  18    |                       három iránytû van, akkor az az igaz, amit kettõ mutat…~
 6560   1,  18    |                    három iránytû van, akkor az az igaz, amit kettõ mutat…~
 6561   1,  18    |                     begyömöszölni a holmiját: »Az ördög vigye el ezt a sok
 6562   1,  18    |                         Most?~- Most - lihegte az öreg és egyet rúgott a csizmasarkával
 6563   1,  18    |                    mely bukfencet vetve gurult az ágy alá. - Végeztünk, mehetünk,
 6564   1,  18    |              lapátoltunk.~- De hát mi történt, az istenért? - kérdé ez ijedt
 6565   1,  18    |                        ez ijedt képpel.~- Csak az, fráter, hogy voltam a takarékpénztárnál.
 6566   1,  18    |           takarékpénztárnál. Egy kuszipajtásom az igazgatója, a Kozsehuba
 6567   1,  18    |                        zsidó nevekkel; és hogy az elöl álló nevek gúnyosan
 6568   1,  18    |               egyszerre fény kezdett derengeni az öreg elméjében.~- Szerencsétlen! -
 6569   1,  18    |                  kettesével sorban vonulnak el az ablak alatt csákányaikkal
 6570   1,  18    |                   csákányaikkal és lámpáikkal, az ódon templomra, hol lomhán
 6571   1,  18    |               egyszerre csak összefolyt elõtte az egész város, a barna házikók
 6572   1,  18    |                        körül. No, amint látták az élõ lények, azok is táncra
 6573   1,  18    |               lámpáikkal, a gyóntatni menõ pap az icipici minisztránsokkal.
 6574   1,  18    |                      És ami ebbõl keletkezett, az a nagy zsongás-bongás, az
 6575   1,  18    |                      az a nagy zsongás-bongás, az mintha egy ékbe torlódnék
 6576   1,  18    |                      hasogatná a Mihály fejét.~Az öreg pedig fel és alá tipegve-topogva
 6577   1,  18    |                       Van még leány a világon. Az idén is hat percenttel több
 6578   1,  18    |                     született, mint ahány fiú. Az újság írja. Hát ne búsulj
 6579   1,  18    |                    kell.~- Miféle leány?~- Hát az Erzsike.~- Mit beszélsz? -
 6580   1,  18    |                 meresztett szemekkel. - Hiszen az lehetetlen! Hiszen mondtam
 6581   1,  18    |                  engedem - szól Körmöczy úr és az asztalra csapott az öklével. -
 6582   1,  18    |                      úr és az asztalra csapott az öklével. - Szegény húgocskámnak,
 6583   1,  18    |                          Szegény húgocskámnak, az édesanyádnak megígértem,
 6584   1,  18    |                        azt szeretném én látni!~Az öreg dühbe jött. Arca kivörösödött,
 6585   1,  18    |                        szót se szólva kirohant az ajtón, becsapta maga után,
 6586   1,  18    |                    után, hogy csak úgy rengett az egész ház. Csak már ott
 6587   1,  18    |                      már lecsillapodva találta az ebédlõben; mohón, sebesen
 6588   1,  18    |                    elhozta neki a palack bort, az öreg úr megkóstolta és a
 6589   1,  18    |                   egész hurcolkodás ment végig az ábrázatján. A vörösség,
 6590   1,  18    |                       homlokát, átköltözködött az orrára. Ez az új szállás
 6591   1,  18    |                   átköltözködött az orrára. Ez az új szállás bizonyosan jobban
 6592   1,  18    |                      mormogá maga elé - hiszen az igaz, hogy becses kis macska
 6593   1,  18    |                         hogy becses kis macska az az Erzsike. Becsületemre
 6594   1,  18    |                      hogy becses kis macska az az Erzsike. Becsületemre mondom,
 6595   1,  18    |                  igénytelen, szerény teremtés.~Az öreg úr hirtelen felhajtott
 6596   1,  18    |                  nézett a közbeszólóra, de biz az a nagy mogorvaság nem nagyon
 6597   1,  18    |              mogorvaság nem nagyon sikerült.~- Az ám, az ám! Csak a Bogárka
 6598   1,  18    |                      nagyon sikerült.~- Az ám, az ám! Csak a Bogárka ne lenne.~
 6599   1,  18    |                  Persze, hogy elég - hagyta rá az öreg és a borocska piros
 6600   1,  18    |                        piros színét nézegette, az ablak felé tartván poharát…
 6601   1,  18    |                      poharát… Ilyenforma piros az õ szájacskája is! Hát nem
 6602   1,  18    |             megfoghatatlan. Érthetetlen. Hanem az igaz, hogy a Pálfa is elég.
 6603   1,  18    |                      kedves bácsi, miért lenne az lehetetlen, ha akarja?~-
 6604   1,  18    |                        elakadt, sokáig kereste az argumentumokat). Mert már
 6605   1,  18    |                      argumentumokat). Mert már az ünneplõ zekém be van csomagolva.~-
 6606   1,  18    |                    helyérõl Mihály és átölelte az öreget. - Azon könnyen segítünk!
 6607   1,  18    |                  kulcsot.~S fürgén sietett fel az emeletre, két lépcsõt is
 6608   1,  18    |                   szívén tegnap óta.~Megolvadt az öregnek vajszíve, cseregni
 6609   1,  18    |                    csikorgós kordován csizmát, az új fekete zekét, felrakta
 6610   1,  18    |                      új fekete zekét, felrakta az aranygyûrûit, a smaragdot,
 6611   1,  18    |                         a smaragdot, a topázt, az ametisztet, a kígyót a gyémántszemmel,
 6612   1,  18    |                  Mihály elkísérte a fele útig. Az »Arany kalapács« kávéháznál
 6613   1,  18    |                mosolyogva kiáltá: »Glück auf!«~Az ódon toronyban megkondult
 6614   1,  18    |                   estét, jó estét, édes pipám!~Az öreg ment, ment s a szívszaggató
 6615   1,  18    |                   zapekacskát«. De mégsem volt az nevetséges; hiszen a föld
 6616   1,  18    |                    fordult vissza, hogy odaért az öreg a vadszőlővel befuttatott
 6617   1,  18    |                     másik utca kanyarulatánál.~Az öreg úr pedig végigment
 6618   1,  18    |                        öreg úr pedig végigment az udvaron, ahol a galambok
 6619   1,  18    |                elandalodott rajta a szem. Csak az eperfa alatt sétálgató,
 6620   1,  18    |                  boltba.~Körmöczy megcsipkedte az állát.~- Jaj, de szép karmin
 6621   1,  18    |                        Ejnye, hát talán mégsem az én körmöm alatt van az a
 6622   1,  18    |                  mégsem az én körmöm alatt van az a karmin festék.~Erzsike
 6623   1,  18    |                   kérdé naivul -, mire kellene az a sok, sok vászon?~- Ugye
 6624   1,  18    |                  hehehe. Hanem iszen nem marad az titok sokáig. Azaz hogy…~
 6625   1,  18    |                         Hozott isten - fogadta az kedélyesen, nyájasan, éppen
 6626   1,  18    |                        ma nálam vacsoráltok.~- Az kérdés - felelte Körmöczy
 6627   1,  18    |                     magam. Pedig most is öklel az oldalamban.~De Körmöczy
 6628   1,  18    |                        vízi kormánybiztos? Jaj az oldalam, az oldalam! Mondd
 6629   1,  18    |                 kormánybiztos? Jaj az oldalam, az oldalam! Mondd el kérlek
 6630   1,  18    |                     Valóban komikus volt ebben az ünnepélyes pózban, a szavaló
 6631   1,  18    |                        hagytam el? Mit zavarod az embert? Elmondtam volna
 6632   1,  18    |                       kell, punktum. A leányod az öcsémnek, Marjánszkynak.
 6633   1,  18    |                      vagy leány, punktum.~Erre az apa is komoly arcot vágott,
 6634   1,  18    |                        tudjátok-e ti azt, hogy az én leányom vagyontalan és
 6635   1,  18    |                      kapni?~- Tudjuk - felelte az öreg ragyogó arccal.~Borcsányi
 6636   1,  18    |                        aranycsipkés fõkötõben, az imádságos könyvvel a kezében,
 6637   1,  18    |                 napsugaras vasárnap délutánon. Az élõ rászegezte apró szúrós
 6638   1,  18    |                         egy székbe roskadt, és az ujjain keresztül folytak
 6639   1,  18    |                        miért ne önthetném, ami az enyimet szorítja? Szerencsétlen
 6640   1,  18    |                      nem volna baj. Fülemig ér az adósságom, én ugyan azt
 6641   1,  18    |                        én ugyan azt se bánnám, az ördög vigye a fülemet. Hanem
 6642   1,  18    |                   ördög vigye a fülemet. Hanem az a baj, hogy a fülön túl
 6643   1,  18    |               Rendetlenségben van a hivatalom, az árvapénzek, költöttem innen
 6644   1,  18    |                   értem, értem.«~- Nem egészen az én bûnöm, hanem a sok pajtásé.
 6645   1,  18    |                     pajtásoké.~- Tudom, tudom, az a sok »pertu«. Bolondok
 6646   1,  18    |                       minden ember »ön« legyen az országban.~- Persze, bolondok
 6647   1,  18    |                         nem, nem«.~- És mennyi az egész? - törte meg végre
 6648   1,  18    |                  gyermeknek?~- Hiszen éppen ez az. (Hangja megcsuklott, ajkai
 6649   1,  18    |                    Elõször rideg, mogorva volt az a villogó csöve. Késõbb
 6650   1,  18    |                       már megbarátkozni. Hanem az ördög, tudod, hogy az ördög
 6651   1,  18    |                    Hanem az ördög, tudod, hogy az ördög ravasz, és még valami
 6652   1,  18    |                    ember, hanem bizonyos, hogy az ördög küldi. Az ördög háladatos,
 6653   1,  18    |                 bizonyos, hogy az ördög küldi. Az ördög háladatos, hidd meg
 6654   1,  18    |               tulajdonság van benne. Több mint az emberekben. Látta, hogy
 6655   1,  18    |                     korát lehetne kifogásolni. Az csak az én magánfelfogásom
 6656   1,  18    |                   lehetne kifogásolni. Az csak az én magánfelfogásom a dologról,
 6657   1,  18    |               magánfelfogásom a dologról, hogy az ördög küldi Plange urat;
 6658   1,  18    |                      más apa azt mondaná, hogy az isten hagyította le.~Az
 6659   1,  18    |                        az isten hagyította le.~Az öreg úr csak egyre volt
 6660   1,  18    |                  Borcsányinak, ki utána futott az elõszobába, hol erõs almaszag
 6661   1,  18    |                       erõs almaszag áradt szét az almáriom tetejérõl. A bútorokat
 6662   1,  18    |                      bútorokat és a padlót már az esti szürkület vonta be,
 6663   1,  18    |                      hangzottak e szavak, mint az ítélet harsonái.~Borcsányi
 6664   1,  18    |                 Megállj! ne kiáltozz! Jaj, még az utcán is meghallják! Ne
 6665   1,  18    |                        lesz a leány a Plangeé.~Az a gömbölyû kar úgy remegett
 6666   1,  18    |                        vállán, úgy remegett. S az a karcsú derék úgy meghajlott,
 6667   1,  18    |                      Mit beszélsz? - riadt fel az öreg Körmöczy. - Te adsz
 6668   1,  18    |                         felelte ez közömbösen.~Az öreg szemei befelé fordultak
 6669   1,  18    |                   szájacskában éléstár is van?~Az a piros száj pedig ki volt
 6670   1,  18    |                      pedig ki volt most nyitva az ámulattól, mert a szép,
 6671   1,  18    |                  Eladom, hogyne adnám el…~- És az én nyakamon élõsködöl ugye?~
 6672   1,  18    |                     furcsa eset, furcsa eset!«~Az Erzsike pedig még egyre
 6673   1,  18    |                         Érzem én, tudom én. És az nekem úgy fáj, de úgy fáj -
 6674   1,  18    |                     fejét bánatosan nyomta oda az öregnek a tenyerébe.~Amitõl
 6675   1,  18    |                     akkor annyira?~- Mi-e? Hát az, lelkem, hogy ez az ember
 6676   1,  18    |                        Hát az, lelkem, hogy ez az ember úgy rászedett (Mihályra
 6677   1,  18    |                       ide?~- Összetalálkoztunk az utcán. Elkísért. Beszélgettünk
 6678   1,  18    |                        a kis buksi fejedet ide az enyémhez, hogy a pirulásodat
 6679   1,  18    |                     igazán nincs más oka, mint az, hogy nem ott várta meg?~-
 6680   1,  18    |                  másért és másra haragszik.~És az öreg úr úgy érezte, mintha
 6681   1,  18    |                      mintha nedvességgel kenné az arcát az a két tündérkefe:
 6682   1,  18    |                    nedvességgel kenné az arcát az a két tündérkefe: a leányka
 6683   1,  18    |                       no - magyarázta ki magát az öreg. - Nem haragszom, mert
 6684   1,  18    |                     Ferenc! Ámbátor magad vagy az oka. De mindegy, ami megtörtént,
 6685   1,  18    |                õszintén. Ne restelld, bánja is az, hiszen látod, hogy nagy
 6686   1,  18    |              fickándozva csörgette nyakszíját. Az utcán kinyílt egy kis ablak,
 6687   1,  18    |                 Bábaszéken. Tele volt arra már az út sárguló haraszttal, csak
 6688   1,  18    |                     meghúzta õket a gazember. »Az unokáimnak is meghagyom -
 6689   1,  18    |              Kártonynak, aki azonban követelte az írást is: »Mert az írás
 6690   1,  18    |                   követelte az írást is: »Mert az írás nélkül, higgye meg
 6691   1,  18    |                      megint éjjel mentek arra, az öreg Kártony lámpást vitt
 6692   1,  18    |                      környéken:~- Tudják-e, mi az újság? Eladó a Pálfa.~Pálfának
 6693   1,  18    |                      vétek! Nem lesz már ebbõl az országból kutya se.~
 6694   1,  19    |                     voltak váraik, kastélyaik. Az õsök hosszú háromszáz éven
 6695   1,  19    |                     szerzi a rõffel, csizmadia az árral, ácsmester a gyalujával:
 6696   1,  19    |                       amiket ott õriz a család az õsi fészekben, Obrocs várában;
 6697   1,  19    |                     fészekben, Obrocs várában; az egyik szekrényben a gyûrûket,
 6698   1,  19    |                  kardokat. Kardokat, melyekkel az apák verekedtek török ellen,
 6699   1,  19    |                       híres házasságát illeti, az éppenséggel nem ebbe a kategóriába
 6700   1,  19    |                       gróf Marten Szaniszlóné) az újfalusi komor kastélyban
 6701   1,  19    |                       nem illõ fölmenni Bécsbe az udvarhoz. Gyászesztendõ
 6702   1,  19    |                        állapot nem igen szokta az asszonyokat sírba vinni.~
 6703   1,  19    |                    egyet. Végül pedig elmaradt az az egy is.~De hogy maradt
 6704   1,  19    |                        Végül pedig elmaradt az az egy is.~De hogy maradt el? -
 6705   1,  19    |                  kalandjait, azt mondja róla: »Az oroszlán és bárány vére
 6706   1,  19    |                       Teréziának, aki szerette az ügyes katonákat, kik érte
 6707   1,  19    |                      kik érte verekedjenek, és az ügyetlen udvarlókat, akiket
 6708   1,  19    |                    sanguinem, sed avenam non!« Az »avená«-hoz nehéz volt hozzáférni.
 6709   1,  19    |                        lettek. Ha nem sikerült az elõdöknek germanizálni a
 6710   1,  19    |                      van-e töltve a karabélya?~Az ezredes meghökkenve nézett
 6711   1,  19    |                     Igazi halál-elszánás volna az, vagy csak a szája jár?~-
 6712   1,  19    |                           Miért akarod lerázni az életet?~- Míg elszunnyadtam
 6713   1,  19    |                    életet?~- Míg elszunnyadtam az éjjel, a lókötõk elvitték
 6714   1,  19    |                   lovaim nélkül, hogy kerüljek az apám ábrázata elé?~Hm! Ez
 6715   1,  19    |                        neki - gondolta magában az ezredes; - lássuk csak,
 6716   1,  19    |                   Józsi a fejét rázta:~- Azzal az én apám két lova nem kerül
 6717   1,  19    |              testvéreim vannak otthon, akiknek az a két ló szerezte a kenyeret.~-
 6718   1,  19    |                        a két ló helyébe küldök az apádnak két remondát. Jó
 6719   1,  19    |                       Majd megbolondultak érte az újfalusi leányok! Hát még
 6720   1,  19    |                csakhamar káplár lett belõle és az ezredes kedvence; ha szóval
 6721   1,  19    |                        kellett valamit üzenni (az ezredes pedig nem szerette
 6722   1,  19    |                  grófnénak!«~Egyre sûrûbb lett az érintkezés a grófné és az
 6723   1,  19    |                      az érintkezés a grófné és az ezredes közt. Jól kieszelte
 6724   1,  19    |                        már alig gyõzte hordani az üzeneteket Nagy Józsi.~Nagy
 6725   1,  19    |                        elég alkalma nyílt künn az elõszobában legyeskedni
 6726   1,  19    |                     káplárgyerek megcsipkedte.~Az elõszobák szerelme gyorsabban
 6727   1,  19    |                     Itt fejlesztõ napfény süt: az õszinteség; amott langyos,
 6728   1,  19    |                    szobai temperatúra lassítja az érlelést. Az elõszobai szerelem
 6729   1,  19    |              temperatúra lassítja az érlelést. Az elõszobai szerelem története
 6730   1,  19    |                 Hogyisne? A legügyesebb legény az ármádiában.)~Mikor másnap
 6731   1,  19    |                    körmire ütök. No, nézze meg az ember!~Következõ alkalommal
 6732   1,  19    |                    asszony frajlája, a Borcsa.~Az ezredes ijedten kiáltott
 6733   1,  19    |                      valami kár essék bennünk.~Az ezredes fölkacagott:~- Aha!
 6734   1,  19    |                       mint a Borcsa. Különösen az arca…~- Igen, az arca -
 6735   1,  19    |                     Különösen az arca…~- Igen, az arca - tette hozzá fölcsillanó
 6736   1,  19    |                    hozzá fölcsillanó szemekkel az ezredes.~- Oly patyolat-sima,
 6737   1,  19    |                     elmondta a huszáros bókot, az onnan világlik ki, mert
 6738   1,  19    |                       lába ki volt ficamodva.«~Az újfalusi kastély úrnõje
 6739   1,  19    |                       mindenütt, ahol otthonos az udvari pletyka, hogy Mária
 6740   1,  19    |                     Mária Terézia azért küldte az újfalusi számûzetésbe, ne
 6741   1,  19    |                  minden napra kell táplálék, s az a természete, hogy nem igen
 6742   1,  19    |                        hogy nem igen válogatós az eledelekben.~Hegyes nyilai
 6743   1,  19    |                parancsnok teszi a kezét. Tilos az idegeneknek.~Waldeck gróf
 6744   1,  19    |                        a stratégiához, mellyel az asszonyokat kell meghódítani;
 6745   1,  19    |                       nem volt kielégítõ, csak az ellenség bûvös erejét érezte,
 6746   1,  19    |                    Valóságos diákszerelem volt az övé.~Vajon volt-e már szerelmes
 6747   1,  19    |                        még észre sohasem, hogy az utolsó szerelem nem a közbülesõk
 6748   1,  19    |                   közbülesõk folytatása, hanem az elsõ szerelemé. Az õsz utolsó
 6749   1,  19    |                       hanem az elsõ szerelemé. Az õsz utolsó sugára a tavasz
 6750   1,  19    |                         Ugyanaz a szûz mosolya az égnek mind a kettõ.~Az ezredest,
 6751   1,  19    |                 mosolya az égnek mind a kettõ.~Az ezredest, amióta szerelmes
 6752   1,  19    |                  kishitûség. Napokig barangolt az erdõn, s leszállt a lováról,
 6753   1,  19    |                        egy szép virágot látott az út mellett. Milyen fecsegõkké
 6754   1,  19    |                    urat is meg merik szólítani az erdõn. Ha madárfészkeket
 6755   1,  19    |                     fészkekhez. Hát igaz lehet az, hogy ez valamikor eleven
 6756   1,  19    |                  csinálni; hozzá kérte kölcsön az egész tisztikarét, s olyan
 6757   1,  19    |               boldogtalanság édességével. (Már az igaz, hogy finom bordában
 6758   1,  19    |                     szövi a gondviselés ezeket az asszonyokat.)~Minden este
 6759   1,  19    |                     hogy õ félt, nem a macska.~Az efféle jellem nem tud vallani
 6760   1,  19    |             szerelmeseknek ez a hû pajtása. Ez az ugrifüles, ez az elmés vén
 6761   1,  19    |                   pajtása. Ez az ugrifüles, ez az elmés vén lurkó, a véletlen,
 6762   1,  19    |                     MIBEN FOGADTAK A GRÓFNÉ ÉS AZ EZREDES?~Ebben az idõben
 6763   1,  19    |                    GRÓFNÉ ÉS AZ EZREDES?~Ebben az idõben kezdte meg Mária
 6764   1,  19    |                        Laxenburgban. Még akkor az vékony mulatság volt a mai
 6765   1,  19    |                   versenyekhez képest, de mert az udvartól jött, kivált Magyarországon
 6766   1,  19    |                     Újfalun sem maradhatott el az elõzködés pünkösd napján.
 6767   1,  19    |                    végében, túl a malmon, volt az elõzködés, mely iránt roppant
 6768   1,  19    |                  huszártisztek lóháton, köztük az inháber: gr. Brunszvik János.~
 6769   1,  19    |                     fogad velem, ezredes, hogy az én Mucim megelõzi az ön
 6770   1,  19    |                      hogy az én Mucim megelõzi az ön vasderesét?~- Amibe parancsolja -
 6771   1,  19    |                    parancsolja - felelte vígan az ezredes.~- Meg ne bánja
 6772   1,  19    |       kígyómosolygással.~- Hát mibe? - sürgeté az élénken.~- Lássuk csak!
 6773   1,  19    |                     gondoljam ki… Hát igen; ha az ön lova lesz az elsõ, akkor
 6774   1,  19    |                       igen; ha az ön lova lesz az elsõ, akkor én tartozom
 6775   1,  19    |                        három kérését; ha pedig az enyém gyõz, akkor én diktálok
 6776   1,  19    |                     hogy éretten hulljon ölébe az alma. Ha õ kérhet három
 6777   1,  19    |                   bizony közte lesz a háromnak az az édes egyik; s ha a grófnõ
 6778   1,  19    |                       közte lesz a háromnak az az édes egyik; s ha a grófnõ
 6779   1,  19    |                    hármat, - abban is ott lesz az…~Széles, domború melle kitágult,
 6780   1,  19    |                       is odanyújtotta lóhátról az õ kezecskéjét s amint a
 6781   1,  19    |                     hogy éppen ezért Hungária. Az akkori.~A kürtös megfújta
 6782   1,  19    |                  dörmögött Nagy Józsi. - Talán az ördögök küldték most.~A
 6783   1,  19    |                        nem volna mindegy, akár az õ lova jön be elõbb, akár
 6784   1,  19    |                        lova jön be elõbb, akár az asszonyé.~Végigtekintve
 6785   1,  19    |                     annál inkább. Hiszen ebbõl az esztendõbõl maradt fel ránk
 6786   1,  19    |                        s olyan feszülten lesik az úrnő kezében a zászló mozdulatait,
 6787   1,  19    |                        zene.~Íme megvan a jel!~Az úrnõ háromszor egymás után
 6788   1,  19    |                     fölösleges is volna leírni az egész versenyt, mikor a
 6789   1,  19    |                    mikor a mi tárgyunkhoz csak az tartozik, hogy a grófnõ
 6790   1,  19    |                        elõbb ért be a sátorhoz az inháber lován, mint a grófnõ
 6791   1,  19    |                         de a lóról is csurgott az izzadság.~- Derék gyerek
 6792   1,  19    |                    kiáltá eléje kitörõ örömmel az ezredes.~(- Bizony nagy
 6793   1,  19    |                     Duzzogott, bosszankodott.)~Az óbester, aki még ha akarta
 6794   1,  19    |                        is csak azt fogja kérni az asszonytól, amit az asszony
 6795   1,  19    |                      kérni az asszonytól, amit az asszony kérne tõle. Vagy
 6796   1,  19    |                        karjaival a didergést.)~Az óbester ajkán ott lebegett
 6797   1,  19    |                     grófnõ, hogy mi lett volna az ön három kívánsága, ha ön
 6798   1,  19    |                 meglepetve a fordulattól. - Ez az ön elsõ kívánsága?~- Ez.~-
 6799   1,  19    |                Waldecknek ezt a gondolatot, de az óvatosság. Csiga-biga, nyújtsd
 6800   1,  19    |                   gyanánt. Mi biztosítja, hogy az igazit mondom?~- A Cselejthy-címer
 6801   1,  19    |             Cselejthy-címer körirata - felelte az ezredes - »Virtute et veritate«.~-
 6802   1,  19    |                    Virtute et veritate«.~- Ej, az asszonyok erkölcstana és
 6803   1,  19    |                   nekem egy jó tanácsom, zálog az õszinteségre. Ígérje meg,
 6804   1,  19    |               kívánságomat mégis teljesíti. Ez az egyetlen biztosíték, édes
 6805   1,  19    |                    biztosíték, édes gróf, hogy az igazi fiókok nyílnak meg.
 6806   1,  19    |                        minden napra jusson egy az ebédhez. Ennélfogva hat
 6807   1,  19    |                 szívesen látom a tisztikart és az összesereglett vendégeket
 6808   1,  19    |                       hatszor jövünk, punktum. Az ördög vigye el a fösvénységedet.
 6809   1,  19    |                       kész falatot is kihúznád az ember szájából.~A grófné
 6810   1,  19    |                       Mennydörgettét! - mondta az õsz hajú Brunszvik. - Bár
 6811   1,  19    |                    kölesmagokból válogassák ki az egyfajtájút, az új ördögök
 6812   1,  19    |                  válogassák ki az egyfajtájút, az új ördögök pedig, úgy látszik,
 6813   1,  19    |                        leginkább naturálékban. Az úrnõ délelõttjét azzal töltötte,
 6814   1,  19    |                       külsõ megjelenésében. Ha az úrnõ kikocsizott, tizenkét
 6815   1,  19    |             mulatságára, gyönyörûségbõl. Mikor az aratóit megnézte, utána
 6816   1,  19    |                       a konyhában, megkóstolta az ételeket, javított rajtuk,
 6817   1,  19    |                gereblyét, amit remekbe csinált az asztalosa.~Hát még a kender,
 6818   1,  19    |                   asztalosa.~Hát még a kender, az asszonyok füve! Az aztán
 6819   1,  19    |                     kender, az asszonyok füve! Az aztán az élvezet, a kenderrel
 6820   1,  19    |                       asszonyok füve! Az aztán az élvezet, a kenderrel pepecsélni.
 6821   1,  19    |                       templomnak s egy abroszt az asztalra: maga nyûtte, beáztatta,
 6822   1,  19    |             vendégségeknél ilyen abrosz került az asztalra s az ilyen abroszra
 6823   1,  19    |                    abrosz került az asztalra s az ilyen abroszra legalább
 6824   1,  19    |                        olyan jóvá, mint inkább az udvarmester arcmimikája.
 6825   1,  19    |                       szórakozottan felelte:~- Az elsõ? Oh, az igen egyszerû,
 6826   1,  19    |                        felelte:~- Az elsõ? Oh, az igen egyszerû, kedves ezredes.~
 6827   1,  19    |                Józsefet nevezze ki hadnagynak.~Az inháber könnyedén hajtotta
 6828   1,  19    |                        elejtette erre örömében az ezüst nagy tálcát. A csészék,
 6829   1,  19    |                     Nagy Józsinak:~- No, semmi az. A tálca eltalálta, hogy
 6830   1,  19    |                      mutatott neki messze lent az asztalnál:~- Üljön le közénk
 6831   1,  19    |             tisztességtudással elõbb odajárult az úrnõ kezét megcsókolni,
 6832   1,  19    |                         csak azután telepedett az urak közé, akik parolát
 6833   1,  19    |                       szegény ördögöt.~Magának az ezredesnek is tetszett a
 6834   1,  19    |                        csak azok értenek, akik az udvar levegõjét szítták.
 6835   1,  19    |                       Egy kicsiséget kérni, de az is formás és kifejezõ legyen.
 6836   1,  19    |                       szemérmetesen pillantott az ezredesre, s kislányos zavarral
 6837   1,  19    |                       nevezze ki fõhadnagynak.~Az inháber meglepetve lépett
 6838   1,  19    |                        lépett hátra.~- De hisz az lehetetlen - pattant fel. -
 6839   1,  19    |                    lehetetlen - pattant fel. - Az én ezredemben lehetetlen!~-
 6840   1,  19    |                        látom Brunszvik grófot…~Az öreg Brunszvik élénken közbevágott,
 6841   1,  19    |                     kend, szép húgomasszonyka.~Az újabb kívánság nagy feltûnést
 6842   1,  19    |                kívánság nagy feltûnést keltett az asztalnál, s különös megjegyzésekre
 6843   1,  19    |                        mosolyok csillantak meg az arcokon. Hm, hm! No, no!
 6844   1,  19    |                      Hm, hm! No, no! Hja, hja!~Az öreg Olgyay, a pozsonymegyei
 6845   1,  19    |                          Immár vetkõzik belõle az asszonyi állat, Pali öcsém.~-
 6846   1,  19    |                    Vigyázz! Nem ösmered még te az asszonyok és rókák járását.~
 6847   1,  19    |                        kis szeszély, ravaszság az egész, mint mikor a furfangos
 6848   1,  19    |                    elsõbben a sakktáblán, hogy az ellenfelét zavarba hozza.
 6849   1,  19    |                   kívánságból csak egyik lehet az a bizonyos, az igazi, s
 6850   1,  19    |                     egyik lehet az a bizonyos, az igazi, s ha azt tenné elsõnek,
 6851   1,  19    |                    tenné elsõnek, hova maradna az ingerkedés poézise? Az ezredesben,
 6852   1,  19    |                 maradna az ingerkedés poézise? Az ezredesben, ami pedig sohasem
 6853   1,  19    |                       a döntõ nap, a harmadik, az utolsó kívánság napja.~Lassan
 6854   1,  19    |                       különös, csak éppen hogy az öreg Brunszvik alatt megbokrosodott
 6855   1,  19    |                  ápolás alá vett Nyirkó János, az uradalmi doktor, kifogván
 6856   1,  19    |                  akarom - esküdözött a doktor.~Az ezredes káromkodott s hasonlóképpen
 6857   1,  19    |                 hasonlóképpen esküdözött, hogy az õ lábán semmi látnivaló
 6858   1,  19    |                    nincs, éppen csak olyan láb az, mint a többi ezredesnek
 6859   1,  19    |                      neki, persvadeálták, mire az öreg alkudozni kezdett,
 6860   1,  19    |                      kezdett, hogy nem lenne-e az is elég, ha az egészséges
 6861   1,  19    |                     nem lenne-e az is elég, ha az egészséges lábát mutatná
 6862   1,  19    |               csakugyan nem nyúlt hozzá, hanem az ezredes nagy bámulatára
 6863   1,  19    |                         Úristen, vidd helyre!«~Az ezredes nagyra meresztette
 6864   1,  19    |              furcsasága, hogy rajta felejtette az eszét. Az pedig ravaszul
 6865   1,  19    |                     rajta felejtette az eszét. Az pedig ravaszul csak újra
 6866   1,  19    |                    Hozott ilyen rossz helyre.«~Az ezredes felordított, de
 6867   1,  19    |                        zavart meg semmit, mert az öreg inháber emiatt bizony
 6868   1,  19    |                     nem engedte volna még csak az ebédet sem: egy guruló széken
 6869   1,  19    |                    guruló széken vitette magát az ebédlőbe, ahol ma pattan
 6870   1,  19    |                       Megengedi, óbester uram?~Az halvány volt, mint a félénk
 6871   1,  19    |              pattantyús abban a percben, mikor az ágyút elsüti. Némán, lankadtan
 6872   1,  19    |                          A harmadik kívánságom az lett volna - szólt a grófné
 6873   1,  19    |                        nevezze ki kapitánynak!~Az inháber ijedten kapta el
 6874   1,  19    |                 felkelt s egy pukedlit csinált az inháber elõtt, olyan ártatlan,
 6875   1,  19    |                       el.~- Íme, uram, ez volt az elsõ kívánsága. Remélem,
 6876   1,  19    |                      Remélem, ki van elégítve?~Az ezredes dadogott valamit,
 6877   1,  19    |                      ezredes dadogott valamit, az urak ellenben különösen
 6878   1,  19    |                  mosolyogtak. (Köszönöm szépen az olyan kielégítést.)~- Kegyetlen
 6879   1,  19    |                      Bittó Olgyaynak.~- Dehogy az, öcsém, dehogy; sokkal inkább
 6880   1,  19    |                    olyat, ami nekem sem rossz.~Az inháber egy kis szarkazmussal
 6881   1,  19    |                      meg:~- Persze olyat, mint az elsõ volt, a grófné kívánságaiból
 6882   1,  19    |                 kicsinyke pásztortûz. Biztatta az ezredest, csillogott, fénylett
 6883   1,  19    |                     magát megkínálni. A férfié az elsõ lépés. Hiszen az asszonytól
 6884   1,  19    |                   férfié az elsõ lépés. Hiszen az asszonytól már a célzás
 6885   1,  19    |                       fog-e vele felsülni?~Míg az inháber ezeken töprengett,
 6886   1,  19    |                      De annál inkább szapulták az asszonyt. Oh, nincs abba
 6887   1,  19    |                      mint a mákszem! Borzasztó az! Ilyen úri dáma, egy palotahölgy,
 6888   1,  19    |             avanzsíroztatja a fickót! Ugyan mi az ördögöt akar vele? S hogy
 6889   1,  19    |                      akar vele? S hogy megnõtt az ipsének a szarva. Peckesen
 6890   1,  19    |                      pengeti a sarkantyúját és az orrán keresztül beszél,
 6891   1,  19    |                       szól azóta. Hja, így van az, ha hernyóból gubó lesz!~
 6892   1,  19    |               hernyóból gubó lesz!~Hanem iszen az ezredes se övezi ám szalmakötéllel
 6893   1,  19    |                      tudni illõ, hogy most már az övé se lehet szõrmentes.
 6894   1,  19    |                     Pedig még kettõ van hátra.~Az egész egybegyûlt úri világ
 6895   1,  19    |                 Waldeck? Lesz-e fullánk, tövis az értelmében, vagy pedig a
 6896   1,  19    |                  szívét tálalja ki? No hiszen, az volna még csak a spektákulum.~
 6897   1,  19    |                        csak a spektákulum.~Sem az egyiket nem tette Waldeck
 6898   1,  19    |                        nagy figyelem között:~- Az elsõ kérésemet teljesítette
 6899   1,  19    |                   éppen ezt a három dolgot? Ez az én második kívánságom.~Az
 6900   1,  19    |                      az én második kívánságom.~Az asszony gyöngén elpirult,
 6901   1,  19    |                    úgysem maradhat véka alatt.~Az inháber engedelmeskedett,
 6902   1,  19    |                      leült vele szemben, állta az izzó szemeknek a ragyogását,
 6903   1,  19    |                        hallott.~- Hát úgy volt az, kedves ezredes, mert ez
 6904   1,  19    |                        be valami foglalkozásba az uradalomnál, mert levetni
 6905   1,  19    |                     eszem volna.« »No, ha csak az a baj, Nagy Józsi, - feleltem -
 6906   1,  19    |                kegyelmedtõl mind a három ízben az emelkedését.~Az asztaltársaság
 6907   1,  19    |                    három ízben az emelkedését.~Az asztaltársaság meglepve
 6908   1,  19    |                        mellett ott agyarkodtak az irigy pillantások is Nagy
 6909   1,  19    |                       s jóízûen ingatta fejét. Az bizony úgy volt, tökéletesen
 6910   1,  19    |                       tökéletesen úgy történt!~Az inháber eleinte majd leszédült
 6911   1,  19    |                      Ennélfogva tehát megszûnt az ok, amiért a harmadik kívánságomat
 6912   1,  19    |                  kiáltott fel:~- Csend, uraim! Az én zsarnokom most hirdeti
 6913   1,  19    |                        a holnapi ebéd alól. Ez az én harmadik kívánságom.~
 6914   1,  19    |                        Mikor éppen holnap lesz az eljegyzési ebéd! Ej! ej,
 6915   1,  19    |                 ezredes, szégyellje magát.~…És az szégyellte is magát, de
 6916   1,  19    |                   ÜTÖTT KI A HÁZASSÁG?~Ez volt az újfalusi regényes fogadásnak
 6917   1,  19    |                újfalusi regényes fogadásnak és az azt követõ excentrikus házasságnak
 6918   1,  19    |              szivárgott ki több, csak amennyit az úrnõ oly cinizmussal elmondott.
 6919   1,  19    |                        Magyarországon, sõt még az udvarnál is nevetgéltek
 6920   1,  19    |                        fejcsóválva: »Ím, ilyen az asszony az övén alul.« Hetekig
 6921   1,  19    |             fejcsóválva: »Ím, ilyen az asszony az övén alul.« Hetekig tûnõdtek
 6922   1,  19    |                    magam sem bírom kitalálni.)~Az eljegyzést nem sok idõ múlva
 6923   1,  19    |                     elõleges észrevétele, csak az, hogy hát a Borcsa mit szól
 6924   1,  19    |                        Isten neki, hadd legyen az övé a Borcsa.~Hiszen neki
 6925   1,  19    |           gyönyörûséges tündér úriasszony, meg az egész fölséges úri élet
 6926   1,  19    |                  bolond lenne, ha nem ízlelné.~Az esküvõ után kvietált a kapitány
 6927   1,  19    |                     abban a korban volt, mikor az érzékiség a tanácsadó),
 6928   1,  19    |                        érzékiség a tanácsadó), az udvarnak is bemutatta, dicsekedni
 6929   1,  19    |                        jó barátném - folytatta az uralkodónõ -, örülök, hogy
 6930   1,  19    |                     uralkodónõ -, örülök, hogy az urát is megösmerhettem.~-
 6931   1,  19    |                   kezével. Elmosolyodott benne az asszony, de a királynõ homlokára
 6932   1,  19    |                     melletti Badenben töltötte az új pár, akkoriban ott nyaralt,
 6933   1,  19    |               akkoriban ott nyaralt, fürdõzött az egész osztrák arisztokrácia,
 6934   1,  19    |                  minden évben, lemosni magáról az uralkodás gyûröttségét.
 6935   1,  19    |                  mondogatták -, de originális! Az originalitás nagy fiskális,
 6936   1,  19    |                        azonban meglátott éppen az »Arany kapocs« elõtt egy
 6937   1,  19    |                keresztül ugrott a Manci lován. Az volt a bravúr, a vakmerõség.~
 6938   1,  19    |                       Szent Mihály lovát, csak az egyikben volt annyi lélek,
 6939   1,  19    |                       fordított Nagy Józsinak, az ismerõs fõurak pedig a köszönését
 6940   1,  19    |                        isten ott nyugossza. De az ismerõsök hidegsége meg
 6941   1,  19    |                         Oh, nem azért.~- De mi az ördögért akkor? - kérdé
 6942   1,  19    |                meglepetve.~- Ej, hát én hozzam az eszedbe, hogy mi történt.
 6943   1,  19    |                         hogy egy úr ugyanekkor az arcodat vágta meg egy vesszõvel.~-
 6944   1,  19    |                       Hát mi van abban? Hiszen az is nekem fájt, hogy haragudhatnak
 6945   1,  19    |                      hogy elégtételt kér attól az embertõl, s amint visszatért
 6946   1,  19    |                       nem bírt vele senki, még az a nagyhatalom sem, melyet
 6947   1,  19    |                neveznek. Elkezdett pajzánkodni az udvari dámákkal, az egyiknek
 6948   1,  19    |                pajzánkodni az udvari dámákkal, az egyiknek megcsipkedte a
 6949   1,  19    |                királynõ füléhez is eljutott.~- Az egy nagy paraszt! - mondá
 6950   1,  19    |                      kell távolítani!~És ettõl az órától fogva meg volt halva
 6951   1,  19    |                       jött felszínre, kerülték az elõkelõ urak, mint a bélpoklost,
 6952   1,  19    |                     befedte, de ki nem oltotta az eleven parázst, újra gyúladozik,
 6953   1,  19    |                        A grófnõ nagylelkû volt az anyagiakban, a szép újfalusi
 6954   1,  19    |                       lányos mamák kerülgették az egész országrészbõl. A szép
 6955   1,  19    |                     egy igazi is. Bizony talán az egy igaziért volt kigondolva
 6956   1,  19    |                       igaziért volt kigondolva az egész játék. Mikor az új
 6957   1,  19    |               kigondolva az egész játék. Mikor az új földesúr végigment az
 6958   1,  19    |                       az új földesúr végigment az udvaron, akkor éppen egy
 6959   1,  19    |             menyecskének a szeme volt bekötve, az egész fejébõl csak a szép
 6960   1,  19    |                      meg a gödrös álla, no meg az a piros szájacskája, amit
 6961   1,  19    |                      leszel most már a farkas!~Az elszörnyülködés szisszenése
 6962   1,  19    |                        szisszenése hallatszott az urasági népség között, melynek
 6963   1,  19    |                          szepegett a menyecske az ijedtségtõl elfehéredve.~-
 6964   1,  19    |                      parázstûz futná keresztül az ereit. S a menyecske arca
 6965   1,  19    |                       akinek jelentették, hogy az uraság van itt, de biz az
 6966   1,  19    |                      az uraság van itt, de biz az uraság többre vette most
 6967   1,  19    |                        farkasnak azt, aki csak az imént vedlett át báránnyá
 6968   1,  19    |                       át báránnyá egy csókkal.~Az a csók, az a csók. Nem tudta
 6969   1,  19    |                        egy csókkal.~Az a csók, az a csók. Nem tudta azt felejteni
 6970   1,  19    |                        olyan jóízû. Mitõl lett az olyan?~Másnap puskát vett
 6971   1,  19    |                       Borcsa, de kár, hogy nem az én feleségem lettél!~- Bizony
 6972   1,  19    |                       rajtam múlt - mosolygott az asszony azzal a magyaros,
 6973   1,  19    |                     szemek, ezek a karok, mint az erdõk, rétek.~Hol volt akkor
 6974   1,  19    |                   erdõk, rétek.~Hol volt akkor az a bolond szeme, mikor ezeket
 6975   1,  19    |                     bolond szeme, mikor ezeket az erdõket, réteket tartotta
 6976   1,  19    |                          ha azt mondanám, hogy az én szívem még most is a
 6977   1,  19    |                     még most is a régiben van. Az csak a haraszt volt, az
 6978   1,  19    |                        Az csak a haraszt volt, az a másik érzés, nem volt
 6979   1,  19    |                  haraszt alatt mindig ott volt az igazi fû, most elfújta a
 6980   1,  19    |                       Azon már nem segít, csak az isten - mondá a menyecske
 6981   1,  19    |                    menyecske egyszerûen.~- Hát az istennel beszéljek?~A Nagy
 6982   1,  19    |                       szaggatott, sõt ijesztõ.~Az asszony összerázkódék. Eszébe
 6983   1,  19    |                        urak talán úgy érthetik az istennel való beszélgetést,
 6984   1,  19    |                        olyanokban, ami tisztán az õ dolga lenne. Hogy egyszer
 6985   1,  19    |                      és csak annyit mondanak: »Az isten magához vette!« Sok
 6986   1,  19    |                   testében a bûntõl.~- Jaj, ne az istennel, ne, ne! Inkább,
 6987   1,  19    |                        ne, ne! Inkább, inkább… az urammal.~Zavart volt, azt
 6988   1,  19    |                        mit mond; mit tudja azt az égõ zsarátnok, nem is gondol
 6989   1,  19    |                      De Nagy Józsefet megkapta az a gondolat. Az urával beszéljek:
 6990   1,  19    |                        megkapta az a gondolat. Az urával beszéljek: a Szabó
 6991   1,  19    |               flegmatikus ember, aki úgy vette az asszonyt, mint egy filozóf.
 6992   1,  19    |                    asszonyt, mint egy filozóf. Az asszony arra jó, hogy az
 6993   1,  19    |                       Az asszony arra jó, hogy az ember szeresse, ha jó kedve
 6994   1,  19    |                    régi pajtását, aki most már az õ cselédje volt, kezet fogott
 6995   1,  19    |                      kenyeres cimborák.~- Hja, az akkor volt. Elmúlt, hála
 6996   1,  19    |                      közé nézett; nyugodt volt az, mint két sima tó, azután
 6997   1,  19    |             felsóhajtott:~- Hej Dani, Dani, ha az a te Borcsád az enyém lehetne.~
 6998   1,  19    |                       Dani, ha az a te Borcsád az enyém lehetne.~No, már erre
 6999   1,  19    |                     erre Dani éppen nem talált az elméje fiókjában semmi feleletet.~
 7000   1,  19    |                        magával, míg elõkereste az alkalmas szavakat.~- Bizony