bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

10501   1,  29    |                      áthajolt az álomba, mikor az ablak melletti ágyból felhangzó
10502   1,  29    |                       egy perc múlva megrecseg az ágy, a nyöszörgõ megmozdul,
10503   1,  29    |                         Madame - hangzik ismét az ajtó melletti ágyból -,
10504   1,  29    |                 sajátságos, szürke, tompa hang az ablak mellõl. - Csak a fogam
10505   1,  29    |                        fogam sajog. Csekélység az egész. Egy odvas fogam van,
10506   1,  29    |                        van, és a szél megfújta az úton.~- De ön nyöszörgött,
10507   1,  29    |                      jó vizes borogatást tenni az arcra?~- Óh, a csöppek már
10508   1,  29    |                        még mindig tapogatózott az éji asztalkán, s nagy zörejjel
10509   1,  29    |                     javíthatlan. Még összetöri az üvegcséjét. S ezt énmiattam,
10510   1,  29    |                       meg, hogy semmi ok sincs az ilyen szemérmeteskedésre,
10511   1,  29    |                        hogy én voltaképpen nem az vagyok, akinek gondol.~-
10512   1,  29    |                  kiáltott fel élesen, idegesen az ablak melletti asszonyság.~
10513   1,  29    |                      asszony vagyok - folytatá az elõbbi csöndesen, nyugodtan. -
10514   1,  29    |               viszonyok, a közbiztonság hiánya az országutakon, rákényszerítettek
10515   1,  29    |                       leeresztett zsaluk miatt az a fehérség se tudott beférni,
10516   1,  29    |                   házfedelek csillogó hava vet az éjszakába.~- Ón már nevet,
10517   1,  29    |                        nevetek, hogy a helyzet az ön vallomása alapján asszonyom,
10518   1,  29    |                        cuppogva ugrik a vízbe, az ajtó melletti nõ egy sikollyal
10519   1,  29    |                        szinte csattant, felült az ágyban, s ijedelem-sugallta
10520   1,  29    |                       fájás a fogból, most már az álom szállt el ily egyszerre
10521   1,  29    |                      egyszerre megszelídítette az asszonyt.~- Hiszen igaz,
10522   1,  29    |                       mondtam.~- Kemény szavak az ön lágy hangjával! Eh, asszonyom,
10523   1,  29    |                        össze, ha kedve tartja. Az ilyesmi hozzátartozik a
10524   1,  29    |                      én is vádolhatnám magamat az ön hangját illetõleg… Jézus
10525   1,  29    |                     illetõleg… Jézus Mária, mi az? Hallotta?~Valami végigszaladt
10526   1,  29    |                        Oh, istenem! Nem mászik az fel hozzám? Jaj, mindjárt
10527   1,  29    |                        Semmit se tartson tõle. Az egér szereti a búzát, a
10528   1,  29    |                   szereti a búzát, a hájat, de az asszonyok iránt közömbös.~
10529   1,  29    |                       szóval. Makacs egy kutya az.~- Biztos ön abban, hogy
10530   1,  29    |                       vagyok, asszonyom, ebben az egyben, akár csak maga Buffon
10531   1,  29    |       természettudományokban, akinek megjelent az ördög ezekkel a szavakkal: »
10532   1,  29    |                  dehogy, Buffon megpillantotta az ördög lábait és nevetve
10533   1,  29    |                       csizma nélkül. Hát igen, az egér könnyen rághat rajta
10534   1,  29    |                   reggelig lyukat. Mert lássa, az ördög növényevõ, az egér
10535   1,  29    |                     lássa, az ördög növényevõ, az egér pedig csizmaevõ - ha
10536   1,  29    |                       látszik, gúnyt ûz, uram, az én félénkségembõl. Semmi
10537   1,  29    |                       de tekintse helyzetemet, az ember végre is kétségbe
10538   1,  29    |                        szereplek a lajstromán.~Az asszony elnevette magát,
10539   1,  29    |                      szállt ez a nevetõ bongás az ablak felé, ibolyaillatot
10540   1,  29    |                        felszívta azt, belement az ereibe, ott pezsgett a vérében.~-
10541   1,  29    |                         nem, nem - tiltakozott az asszony. - Megjegyzésem
10542   1,  29    |                 hangjában, nincs másképp. Vagy az éj volna az a nagy bûvész,
10543   1,  29    |                      másképp. Vagy az éj volna az a nagy bûvész, vagy a képzelõdés
10544   1,  29    |                      bûvész, vagy a képzelõdés az a nagy kísértõ? Ki tudná
10545   1,  29    |                        most. Ez egy kis korál, az meg az õszi barack nedve.
10546   1,  29    |                       Ez egy kis korál, az meg az õszi barack nedve. Pedig
10547   1,  29    |                hanglejtésben, a csengésben van az a csodás fluidum, hogy õ
10548   1,  29    |                       képességet tanúsít abban az igyekezetében, hogy engem
10549   1,  29    |                   engem megnyugtasson.~- Mire? Az egérre nézve? Megnyugtassam,
10550   1,  29    |                   csizmácskákat meg nem rágja?~Az asszony észrevette (minden
10551   1,  29    |                       észrevesz mindent), hogy az ismeretlen úr nagy változáson
10552   1,  29    |                     túlélénk, hogy nem pusztán az unalmat kergeti a fecsegésével -
10553   1,  29    |                         De éppen azért asszony az asszony, hogy mikor nem
10554   1,  29    |                         nyafog, sikoltozik, de az igazi ijedelmet eltitkolja,
10555   1,  29    |                  csizmákat szívesen feláldozom az egérnek - felelte vidáman,
10556   1,  29    |                      kanonoki habitust?~- Nem. Az álruha csak azért kellett
10557   1,  29    |                   hadvonalain, most már tiszta az út a mieinkhez.~- Úgy? -
10558   1,  29    |                mieinkhez.~- Úgy? - szólt közbe az ablak melletti ágy ura. -
10559   1,  29    |                      melletti ágy ura. - De ha az egyik szörnyetegnek a csizmáit
10560   1,  29    |                       a szarvacskáit, gondolta az asszony, bensejében remegve,
10561   1,  29    |                   kérdé vissza:~- Ugyan mit?~- Az ember gyenge lény, asszonyom,
10562   1,  29    |                  alszik?~- Ej, csak egyszer él az ember.~- Igaz, de közben
10563   1,  29    |                        tettem meg, mert én meg az osztrákok hadvonalain csúsztam
10564   1,  29    |                      És mégis kiment szemembõl az álom… az ön jelenléte, a
10565   1,  29    |                      kiment szemembõl az álom… az ön jelenléte, a regényes
10566   1,  29    |                        öntõl kérdeznem, milyen az út a császári sereg fõhadiszállásához,
10567   1,  29    |                imitt-amott gerillák portyáznak az erdõszéleken, az országutak
10568   1,  29    |                    portyáznak az erdõszéleken, az országutak mentén.~- Ez
10569   1,  29    |                       kíséretet küld ide értem az éjjel.~- Ön talán rokona
10570   1,  29    |                       éjjel.~- Ön talán rokona az ezredesnek?~- Én… én az
10571   1,  29    |                        az ezredesnek?~- Én… én az édesanyja vagyok, uram.~-
10572   1,  29    |                    örülök, báróné. És hogy van az ezredes?~- Köszönöm. A legutóbbi
10573   1,  29    |                   kadét. Bizony, bizony múlnak az évek, báróné, múlnak… ~Elhallgatott,
10574   1,  29    |                  múlnak… ~Elhallgatott, mintha az idõk szomorú múlásán tûnõdnék.
10575   1,  29    |                  kíváncsisággal.~- Apropos! Ön az imént mondani akart valamit.~-
10576   1,  29    |                       Diable, mily szórakozott az ember. De már gyanítom.
10577   1,  29    |                       elaludtak. Reggel, mikor az ablak melletti ágy tulajdonosa
10578   1,  29    |                        inkább fiú nyújtózkodik az ablaknál. Sugár, magas jegenyegyerek,
10579   1,  29    |                   szokták, hamvas arccal, mint az õszi barack, okos, lelkes
10580   1,  29    |                         s csak annyi pehellyel az ajka fölött, amennyi egy
10581   1,  29    |                       a másik ágyra esett - de az üres volt. Úgy révedezett
10582   1,  29    |                    öreg császári tisztnek volt az anyja vagy nagy anyja. Azaz
10583   1,  29    |                      megkönnyebbült, hogy maga az asszonyság már fölkelt (
10584   1,  29    |                 asszonyság már fölkelt (persze az ilyen vén boszorkányok nem
10585   1,  29    |               lassankint eszébe jutott tisztán az egész dolog, hogy érkezett
10586   1,  29    |               huszárruháját, aztán hozzálátott az öltözködéshez, miközben
10587   1,  29    |            öltözködéshez, miközben kitekintett az ablakon, mely a vendéglõ
10588   1,  29    |                 látszik, nagyot engedett, mert az ablak se volt befagyva,
10589   1,  29    |                      ablak se volt befagyva, s az udvaron az állás alatt apró
10590   1,  29    |                    volt befagyva, s az udvaron az állás alatt apró gyerekek
10591   1,  29    |                 oszolva, s Matykó oktatta õket az egzercírozásban. Lábhoz!
10592   1,  29    |                      egy farkast ütöttek agyon az éjjel, mely a kerten át
10593   1,  29    |                        fiatal tiszt kinyitotta az ablakot s leszólt hozzá.~-
10594   1,  29    |                           Sapristi! - kiáltott az fel megösmerve a tisztet. -
10595   1,  29    |                megösmerve a tisztet. - Te vagy az Niki? Kriszti Gott, bruder!~
10596   1,  29    |                        ezzel szaladt fel hozzá az emeletre.~- Teringette,
10597   1,  29    |                     kormányzótól Görgeynek, de az fontos lehet, utasításom
10598   1,  29    |                      diadalmasan. - Csodálatos az én szimatom. Hiszed vagy
10599   1,  29    |                         órák múlva is megérzem az asszonyi test illatát, anélkül,
10600   1,  29    |                   szeretek, a szivarfüstét. Ez az egy szenvedélyem van és
10601   1,  29    |                        egy szenvedélyem van és az éneklés. De az utóbbit nem
10602   1,  29    |             szenvedélyem van és az éneklés. De az utóbbit nem hagyták kifejlõdni.
10603   1,  29    |                     Mintha összeesküdött volna az egész környezetem. Gott
10604   1,  29    |                 környezetem. Gott weiss warum? Az anyám összeszidott, ha az
10605   1,  29    |                      Az anyám összeszidott, ha az énekben gyakoroltam magamat,
10606   1,  29    |                   énekben gyakoroltam magamat, az apám lekapta a falról a
10607   1,  29    |                       volna. Nem engedtek. Még az inasom is grimaszokat vágott,
10608   1,  29    |                 nyugodtan hallgatja.~- Megcsal az téged. Láttam múltkor, gyapotot
10609   1,  29    |                     cselekedet. Éjjel érkezett az a szegény nõ, tudod, milyen
10610   1,  29    |                     Kozsibrovszky dölyfösen. - Az semmi. Hisz az csak most
10611   1,  29    |                    dölyfösen. - Az semmi. Hisz az csak most élt tavaly. Hanem
10612   1,  29    |                        amikor kezdõdött, akkor az egyik Kozsibrovszky-gyereknek,
10613   1,  29    |                    Szaniszló, egy apostol volt az instruktora. Gondolom, Pál
10614   1,  29    |                  kérdezted a Zervitzet?~- Mert az öregasszony azt mondta,
10615   1,  29    |                 öregasszony azt mondta, hogy õ az ezredes anyja. No, de most
10616   1,  29    |                     nem. Egyedül nem esik jól. Az ügyvédemre vártam, aki még
10617   1,  29    |                       najádok, úgy mozdult meg az egész konyha, Erzsi, Borka,
10618   1,  29    |                hallgatták nagyhüledezve.~- Egy az, hogy idejön a farkas, éj
10619   1,  29    |               szerencsésen agyon nem ütik; más az, hogy az imént berohant
10620   1,  29    |                   agyon nem ütik; más az, hogy az imént berohant a Zsuzsi
10621   1,  29    |                   fiatal úriasszony nyitott be az extrába, szakasztott olyan,
10622   1,  29    |                   iszen megmondtam én mindjárt az éjjel, hogy nem szabad a
10623   1,  29    |                   szabad a papot összefektetni az asszonnyal, mert az ilyen
10624   1,  29    |              összefektetni az asszonnyal, mert az ilyen dolgot nem engedheti
10625   1,  29    |                     ilyen dolgot nem engedheti az istenke, hogy õ is ki ne
10626   1,  29    |                     Ide figyelj és szedd össze az eszedet, de mind, ami van,
10627   1,  29    |                        mégis a lábával szokott az ember leszállni.~- Hm. Láttam,
10628   1,  29    |                   nagyon.~- Pedig meglássátok, az enyimre fog kisülni. Mert
10629   1,  29    |                  enyimre fog kisülni. Mert egy az, hogy aki pap, be nem teszi
10630   1,  29    |         asszonyteremtés vagyon, ha látják; más az, hogy aki ördög, ha okos
10631   1,  29    |                    Kozsibrovszkyék benyitottak az extrába, melynek egész bútorzata
10632   1,  29    |                    tartozásait emlékeztetésül. Az egyik asztalnál a losonci
10633   1,  29    |                      prémes kabátban. Huszákné az ablaknál harisnyát kötött
10634   1,  29    |                        a szemöldökével mutatta az illetõt.~- Alkalmasint az!~-
10635   1,  29    |                      az illetõt.~- Alkalmasint az!~- Dehogy. Hisz az a korcsmárosné.~-
10636   1,  29    |                 Alkalmasint az!~- Dehogy. Hisz az a korcsmárosné.~- Akkor
10637   1,  29    |                      reggelizni szokott, s ezt az én társaságomban végzi el.
10638   1,  29    |                       habozni látszik. Persze, az is langweilig?~- Oh istenem,
10639   1,  29    |                        halottakon. Hiszen csak az életet vesztették! S az
10640   1,  29    |                        az életet vesztették! S az oly unalmas.~- Pedig önt
10641   1,  29    |                      anyja, hogy van?~- S most az alföldi birtokára vonult.~-
10642   1,  29    |                    ellenben felsóhajtott, hogy az összes ételek oly végtelenül
10643   1,  29    |                     tudja, milyen késõn jöttem az éjjel, átfázva, kifáradva,
10644   1,  29    |                         Akkor még nem volt meg az a borzasztó anekdota a sajt
10645   1,  29    |            párbeszédekbõl.)~- Dehogy nem. Sõt. Az az én legjobb barátom az
10646   1,  29    |                            Dehogy nem. Sõt. Az az én legjobb barátom az ételek
10647   1,  29    |                       Az az én legjobb barátom az ételek közt, patrónusom,
10648   1,  29    |                       emel, brillírozni enged. Az apám nagyban készítette,
10649   1,  29    |                     ille bonus.~- No, mit tesz az?~Kozsibrovszky nevetett,
10650   1,  29    |                       legyen a sajt, Habakukot az égbe vitték a hajánál fogva,
10651   1,  29    |                       A magas régiókban inkább az igazmondás tartozik a kellemetlen
10652   1,  29    |             parancsolja - mondá nevetve.~- Ah, az én utam most nagyon szomorú,
10653   1,  29    |                          Miféle nagymamával?~- Az ön nagymamájával. A Niki
10654   1,  29    |                   nagymamájával. A Niki mondta az imént.~A kis hadnagy elpirult.
10655   1,  29    |                      mit beszélt maga? - kérdé az egyik ujját rátéve a hadnagy
10656   1,  29    |                     izé… hogy fönt a szobában… az éjjel. Ah, istenem… egy
10657   1,  29    |                        Olyan szép volt most ez az asszony, hogy nem mert ránézni.
10658   1,  29    |                      idegesen vagdalta késével az abroszt, sarkantyújával
10659   1,  29    |                       sarkantyújával a padlót.~Az asszony csak nézte nagy
10660   1,  29    |                    hadnagy uram! - pirított rá az õ édesen csengõ hangjával,
10661   1,  29    |                eleresztett fejjel. - Nézze meg az ember, ahelyett, hogy én
10662   1,  29    |                     tompán.~- Hiszen én voltam az, aki nem kellettem magának.
10663   1,  29    |                     zsongással-bongással, mely az ibolyaillatot vitte szét
10664   1,  29    |                       aki úgy mutatta be, hogy az õ Nikije a legvakmerõbb
10665   1,  29    |                  durcás barátunk, felejtsük el az egészet és ne beszéljünk
10666   1,  29    |                       a hadnagy hevesen. - Ezt az éjszakát nem felejtem el
10667   1,  29    |                       Báró úr! - szisszent fel az asszony szigorú hangon.~
10668   1,  29    |                találkoztak a pillantásaik. No, az volt még csak a zavar.~Kozsibrovszky
10669   1,  29    |                     dzsentlemen volt, megnézte az óráját s fölkelt~- Teringette,
10670   1,  29    |                      Teringette, elfeledkeztem az ügyvédemrõl, megyek õt felkölteni.~
10671   1,  29    |                     hogy csöpögnek a jégcsapok az eszterhajról odakünn a megenyhült
10672   1,  29    |                       idõben, és hogy lélegzik az asztmatikus Huszákné az
10673   1,  29    |                        az asztmatikus Huszákné az ablaknál.~A hadnagy törte
10674   1,  29    |                    diadémet szinte odaképzelte az ember arra a szép aranyhajra.~-
10675   1,  29    |                       Hát ön tudja-e, mit tesz az?~- Oh, hercegnõ, tudhattam-e,
10676   1,  29    |                          tette hozzá keserûen.~Az asszonyka nem állhatta meg,
10677   1,  29    |                       szemeibe, de nem felelt. Az csak még jobban ittasodott
10678   1,  29    |                        kell - lihegte lázasan.~Az ajtó megnyílt, Kozsibrovszky
10679   1,  29    |                     azt, és hirtelen eltünteté az asztal alatt, utána eltûnt
10680   1,  29    |                        hogy mire Kozsibrovszky az asztalig ért, már csak azt
10681   1,  29    |                 kenyérgolyó gurul-gurul, végig az abroszon a kis hadnagy felé,
10682   1,  29    |                        ahogy ez már szokás így az asztalnál a kenyérgolyócskával,
10683   1,  29    |                        felrakták a táskákat és az „Arany Bogár” cselédsége,
10684   1,  29    |                         ha a pap asszony volt, az asszony meg huszár (Ejnye,
10685   1,  29    |                    Ejnye, ejnye, leány, mi jut az eszembe, te már az éjjel
10686   1,  29    |                      mi jut az eszembe, te már az éjjel tudtad ezt, hogy a
10687   1,  29    |                       a dolog, hisz akkor csak az történt, hogy egy tiszt
10688   1,  29    |                       asszony együtt töltötték az éjszakát. No már ebben aztán
10689   1,  29    |                   támadt, mikor végre kijöttek az uraságok, s Kozsibrovszky
10690   1,  29    |            fõtisztelendõ kanonok érkezett volt az éjjel. Kitört a csodálkozás,
10691   1,  29    |                    lába. Klacskáné hátrasúgott az Örzsihez meg a Borkához: „
10692   1,  29    |                       még egyszer megsimogatta az édes lágy tekintetével.~
10693   1,  29    |                    melyen mint asszonyság jött az éjjel, Matykó az ökleit
10694   1,  29    |               asszonyság jött az éjjel, Matykó az ökleit szorongatta zsebeiben,
10695   1,  29    |                   szorongatta zsebeiben, hanem az mindegy volt, azért a tót
10696   1,  29    |                   kovácsmûhelynél kétfelé vált az út, a szán jobbra ment,
10697   1,  30    |                       magam is jobban szeretem az olyan helyet, ahol egy kis
10698   1,  30    |                   változtat, bezzeg nem henyél az idõ, itt-ott ledõl egy ház,
10699   1,  30    |                       észrevétlenül átváltozik az utcák kinézése, mint az
10700   1,  30    |                        az utcák kinézése, mint az asszonyi arckifejezés, ha
10701   1,  30    |                       kertje, ahova átmásztunk az esti szürkületben megdézsmálni
10702   1,  30    |                        a pige játék folyt, meg az ütközetek a mesterlegényekkel,
10703   1,  30    |                        a mesterlegényekkel, de az iszapos patak, melybe bekergettük
10704   1,  30    |                     láttára megnyílik eszemnek az a fiókja egy percre, ahova
10705   1,  30    |                   venter non studet libenter).~Az estszürkület leszáll (még
10706   1,  30    |                    piszkos pép ereszkednék alá az égbõl, nyugatról felzúg
10707   1,  30    |                        égbõl, nyugatról felzúg az esteli szélben a Bonga erdõ:
10708   1,  30    |                      mégis mennyivel jobb volt az a mostani havanna szivaroknál!~
10709   1,  30    |                     õgyelegtem még egy darabig az utcákon. Itt a fûszeres
10710   1,  30    |                gombostûket a rovaroknak. Ennél az ablaknál egy szép szõke
10711   1,  30    |                          A szöszke Athéné volt az egyetlen asszonyszemély,
10712   1,  30    |                     megszokásból, de most üres az ablak, üres, üres. Hol lehet
10713   1,  30    |                        elõtti padon.~Megnéztem az órámat; csakugyan a vacsora
10714   1,  30    |                   beszélgetésbe elmerülten egy az ajtóban álló, fakó arcú,
10715   1,  30    |            egybeállítsam, rendesen összeomlott az egész.~- Ejnye - türelmetlenkedett
10716   1,  30    |                    bánatos sóhajjal. - Ilyenek az esztendõk… az esztendõk!~
10717   1,  30    |                          Ilyenek az esztendõk… az esztendõk!~Bizony, az esztendõk,
10718   1,  30    |               esztendõk… az esztendõk!~Bizony, az esztendõk, hogy eljárnak.
10719   1,  30    |                    férfi csak egyszer hal meg, az asszony kétszer. Mikor megöregszik,
10720   1,  30    |                        lelkét kileheli. S csak az elsõ halál nehéz neki, a
10721   1,  30    |                     Vagy ötven lépésnyire volt az „Arany Griff”, a régi fényes
10722   1,  30    |               rózsaszín tüllel dekorált tükör. Az asztaloknál szórványosan
10723   1,  30    |           törvényszéktõl. Ha még hozzá vesszük az ott õgyelgõ kucsébert, az
10724   1,  30    |                      az ott õgyelgõ kucsébert, az étlap-tanulmányozásba merült
10725   1,  30    |                        ült élénk zsibongással. Az asztalon két virágpohár
10726   1,  30    |                 siklott végig rajtuk a szemem. Az én tanulótársaim? Ezek az
10727   1,  30    |                      Az én tanulótársaim? Ezek az idegen urak? Ezek a bozontos
10728   1,  31    |                    FEKETE KAKAS~1899~ ~Úgy van az valahogy berendezve, hogy
10729   1,  31    |                       berendezve, hogy nemcsak az emberek halnak meg, hanem
10730   1,  31    |                   falvak feküdtek benne; rázta az embereket, vacogtatta a
10731   1,  31    |              hasznavehetetlen, s jött helyette az influenza.~Új seprõ jól
10732   1,  31    |                      Egy része meghalt magában az anyabetegségben, más része
10733   1,  31    |                     anyabetegségben, más része az utókövetkezményekben pusztult
10734   1,  31    |                    azok menekültek meg, akiket az orvos, dr. Brogly, a déli
10735   1,  31    |                         Különösen a következõ, az 1890-iki tél volt veszedelmes.
10736   1,  31    |                      iki tél volt veszedelmes. Az influenza is fiatal volt,
10737   1,  31    |                   egyszerre olyan erõvel, hogy az öregemberek is csodálkoztak: »
10738   1,  31    |                     kulcsárné, a Francka néni, az egyetlen asszony, aki még
10739   1,  31    |                      kanalat Tóth István uram, az elaggott prókátor, és Ujlaki
10740   1,  31    |                     isten hírével, nagyobb baj az, hogy akik megmaradtak,
10741   1,  31    |                   megmaradtak, keresztülmenvén az új betegségen, csak hálni
10742   1,  31    |                      fiókban (aranyra nem telt az õsöknek se) és húsz-harminc
10743   1,  31    |                  parászkai határban. Ebbõl áll az egész dicsõség.~Hanem hát
10744   1,  31    |               civilizál. Jézus, Mária! mi volt az tavaly, mikor Brogly ráparancsolta
10745   1,  31    |                 Gleichenbergbe menni!~No, csak az kellene még! Bolond beszéd!
10746   1,  31    |                       is a halál elõl elfutni!~Az értelmesebbek, mint például
10747   1,  31    |                       volt ez tavaly, de mikor az árendás Holz Lipót és Flingi
10748   1,  31    |                        különfélesége elõtt, és az idei influenza után Broglynak
10749   1,  31    |                      zsidónak, Veres Mihálynak az ügyvéd fia küldött Losoncról
10750   1,  31    |                        fel kölcsönt. Egyszóval az ember szereti a saját bõrét
10751   1,  31    |                        csak Kupolyiéknál volt. Az öreg pár, férj és feleség,
10752   1,  31    |                    tisztes békében élt együtt, az Isten is szerette õket,
10753   1,  31    |                      megnõtt! Hogy elszaladtak az esztendõk! A Pali apja,
10754   1,  31    |                     ismerhette volna õket, s õ az öregek közt nõtt fel boldogan,
10755   1,  31    |                    nagyszülõk jobban szeretnek az édeseknél.~De milyen különös
10756   1,  31    |                         De milyen különös volt az a növekedõ fiú ebben a fonnyadó
10757   1,  31    |                   fonnyadó környezetben, ebben az ócska házban. A tiszta,
10758   1,  31    |                  száját kinyitotta, benne azok az újdonatúj fehér fogak. Az
10759   1,  31    |                      az újdonatúj fehér fogak. Az ember majdnem kísértetbe
10760   1,  31    |             fölkiáltani: Ejnye, mit zavarjátok az összhangot? Hiszen itt minden
10761   1,  31    |                        mert sok foga hiányzik, az öreg szolga, a Pap Vince,
10762   1,  31    |                   mellett, mint egy gombolyag, az anyóka a fekete fejkötõben,
10763   1,  31    |                        a nagyapó a botosokban, az ökröcskék, akik kedvetlenül
10764   1,  31    |                    akik kedvetlenül vonszolják az ekét meg a szekeret s úgy
10765   1,  31    |                        egy kis meleget adjanak az öregeknek, a kályhába jutva.~
10766   1,  31    |                   öregeknek, a kályhába jutva.~Az öreg tehénkérõl el is feledkeztem,
10767   1,  31    |                       el is feledkeztem, pedig az volt a nagy fönntartó, a
10768   1,  31    |                   ellenveté Kupolyiné.~- Semmi az, anyóka, semmi az. Fölvágjuk
10769   1,  31    |                        Semmi az, anyóka, semmi az. Fölvágjuk neki apróra a
10770   1,  31    |                  hagyta volna a háztartását és az nem tudna elmúlni azóta.
10771   1,  31    |                   csinált neki s fölakasztotta az eszterhéj alá. A holló is
10772   1,  31    |                      keresztül is patak folyt (az volt köztük a legöregebb),
10773   1,  31    |                      mintha bemeszelték volna; az anyókának megtetszett, s
10774   1,  31    |                    eljött ezentúl, megszerette az ingyenélést. Késõbb aztán
10775   1,  31    |                        is, vedlett, vén fickó, az öregek körül. Különösen
10776   1,  31    |                        öregek körül. Különösen az anyókához ragaszkodott a
10777   1,  31    |                         És olyan vidám volt ez az egész ócska kúria, ezekkel
10778   1,  31    |                     teremtésekkel benépesítve. Az udvaron orgonavirág nyílt
10779   1,  31    |                  ráncos arcokon. A szegénység, az igaz, gyakran leskelõdött
10780   1,  31    |                   Palihoz hozzá nem fért, mert az öregek örökké körülötte
10781   1,  31    |                 hivatalba jutott.~Mert úgy van az, hogy ami kövérséget az
10782   1,  31    |                        az, hogy ami kövérséget az Isten beletett a bánáti
10783   1,  31    |                    iskoláztatták is egy kicsit az öregek, ameddig tellett,
10784   1,  31    |                       Ez okozta a nagy örömet, az egész ház föl volt villanyozva,
10785   1,  31    |                      ház föl volt villanyozva, az anyóka sütött-fõzött, segítségül
10786   1,  31    |                     magáét, egész nap besütött az ablakon. Mindenki sürgött-forgott;
10787   1,  31    |                      Mindenki sürgött-forgott; az öreg Vince fát vágott és
10788   1,  31    |                        verejték ráncos nyakán. Az anyóka kalácsot dagasztott
10789   1,  31    |                       meggratulálni a gyereket az öregek kortársai, és a Sajó
10790   1,  31    |                    milyen volt aztán a lakoma! Az anyóka ült az asztalfõn.
10791   1,  31    |                        a lakoma! Az anyóka ült az asztalfõn. Mellette a Pali
10792   1,  31    |                  Miklósné, aztán a keresztapa, az öreg Sándor István, aztán
10793   1,  31    |                      István, aztán a Pali fiú, az asztal végén a nagyapó a
10794   1,  31    |                        borosüvegekkel. A kutya az asztal alatt a csontokon
10795   1,  31    |                        kemence környékén. Csak az öreg Vince ebédelt künn
10796   1,  31    |            nemesemberek! Mégse lehet beültetni az öreg Vincét, hanem azután,
10797   1,  31    |                      neki is helyet szorítanak az asztalnál, mert õérte is
10798   1,  31    |                       hajladozott fejük fölött az a kéklõ fátyol, mely nem
10799   1,  31    |                  jobban látnak rajta keresztül az öregek. A nagyapó beszédes
10800   1,  31    |                      lenni. Intett is már neki az anyóka a szemével, hogy
10801   1,  31    |                szélesen mesélte el, hogy mikor az a nagy ínség volt a múlt
10802   1,  31    |                       Sándor István uram, mint az elejtett kenyérgalacsinon,
10803   1,  31    |                       mondja: amit elpocsékolt az egyik Kupolyi Pál, visszaszerezheti
10804   1,  31    |                        kiválóképpen kellemetes az asszonyi személyeknek.~De
10805   1,  31    |                   gyúrt hamar egy golyóbist:~- Az ám, hm, de akkor nem férjes
10806   1,  31    |                         No, ez most kipattant. Az anyóka búsan bólongatott
10807   1,  31    |                 elfújja, mint a könnyû pelyhet az öregek homlokáról az odalopózott
10808   1,  31    |                   pelyhet az öregek homlokáról az odalopózott árnyékot, mikor
10809   1,  31    |                   honnan, honnan nem, odahozza az ördög Gilágót a két rajkójával
10810   1,  31    |               teremtette, - fölugrik a nagyapó az asztal mellõl, se szó, se
10811   1,  31    |                       se beszéd, derekon csípi az anyókát, aztán uccu hopp,
10812   1,  31    |                        kurjant, egyet bokázik, az anyóka sikongat, nevet is,
10813   1,  31    |                        szégyelled magadat!« de az öreg (mintha a vesztét érezné)
10814   1,  31    |                        megijesztette. Sikerült az anyókának kisiklani, kifutni
10815   1,  31    |                       is (csuromvíz volt rajta az ing), bolond fõvel kinyitja
10816   1,  31    |                          bolond fõvel kinyitja az ablakot, hogy, azt mondja,
10817   1,  31    |                 másvilágra.~Másnap már megvolt az influenza. Élet-halál közt
10818   1,  31    |                    Kupolyi József ez már, csak az árnyéka. Napról napra fogy,
10819   1,  31    |                      késsel metélnék a mellét. Az ágyat elhagyta, de a sírt
10820   1,  31    |                   Szomorú lett a vén kúria, és az anyóka majd kisírta a szemeit,
10821   1,  31    |                       miként lehetne elküldeni az öreget a balzsamos fenyvesek
10822   1,  31    |                    tanácskozott, megvizsgálván az öreget - olyan volt szegény,
10823   1,  31    |                   idõre.~De amikor látta, hogy az anyókának zokon esett a
10824   1,  31    |                 szemeibe könnyek szöktek, hogy az arca sárga lett, mint a
10825   1,  31    |                         Ne értsen engem félre. Az öregnek nem ártana egy kis
10826   1,  31    |                        árulnak.~Mindegy, azért az anyókának mégiscsak örökké
10827   1,  31    |                       mégiscsak örökké ez járt az eszében, hátha mégis használna
10828   1,  31    |                         azt arra szánják, hogy az öreg elmehessen az árán.
10829   1,  31    |                        hogy az öreg elmehessen az árán. Mert használ vagy
10830   1,  31    |                      Aztán mit is kötekednétek az anyatermészettel énértem.
10831   1,  31    |                      sovány a reménység, azért az sokat ért az anyóka jó szívének
10832   1,  31    |                  reménység, azért az sokat ért az anyóka jó szívének és mindnyájuknak.
10833   1,  31    |                        csak jó, nagyasszonyka.~Az öregapó nem járt ki az udvarból
10834   1,  31    |                         Az öregapó nem járt ki az udvarból és soha nem is
10835   1,  31    |                    mintha futnának.~Aztán jött az aratás, a betakarítás, asztagba
10836   1,  31    |                       hirtelen csípõsre fordul az éj, megfázhatna a melle,
10837   1,  31    |                        szaporodott, igaz, hogy az asztag nagyon fogyott -
10838   1,  31    |                        bizonyos Álomtündér. De az is micsoda elõre megfontolt
10839   1,  31    |                      belõle vagy két »huzatot« az öregre. Hát elaludt tõle,
10840   1,  31    |                    meglátszik, csak egy kicsit az éj leönti a maga kísérteties
10841   1,  31    |                        Vincében fölbugyog most az élet, kiáltani akar, a mellette
10842   1,  31    |                  jámbor öreget a búzával, amit az elsõ keresményén vett.~A
10843   1,  31    |                      után valami neszre. Talán az egerek? Nem. Talán a tótok
10844   1,  31    |                     szürke porfelhõt támasztva az ég kékesbarna köntösén.~
10845   1,  31    |                  ravaszul kezdé megkörnyékezni az öreget:~- Mintha valami
10846   1,  31    |                       lépteket hallottam volna az éjjel a garmada körül, Vince
10847   1,  31    |                      loptam belõle - fakadt ki az öreg mérgesen és a másik
10848   1,  31    |                megmetszett bárány - füllentett az öreg. - Persze, ti azt szeretnétek,
10849   1,  31    |                        el a Pali, látván, hogy az öreggel nem lehet további
10850   1,  31    |                       nótát. A Sajó már nyalta az öreg lábait, a smaragdzöld
10851   1,  31    |                     sugaraival. Ott motoszkált az öreg, árkos arcon, valóságos
10852   1,  31    |                  fölötte, magasan a levegõben. Az ejtette el csõrébõl a búzaszemet.
10853   1,  31    |                      nézd, no, nézd! - morogta az öreg -, hát te is velünk
10854   1,  31    |                      szállt a galamb és szállt az álom, míg végre eltûnt mind
10855   1,  31    |                        eltûnt mind a kettõ… De az az egy búzaszem ott maradt,
10856   1,  31    |                     eltûnt mind a kettõ… De az az egy búzaszem ott maradt,
10857   1,  31    |                        tarisznyáikkal, megvolt az érzékeny búcsú »Good by -
10858   1,  31    |                       a szórás következett. Ez az utolsó stáció a gabonatermesztésnél,
10859   1,  31    |                 gabonatermesztésnél, azaz hogy az utolsóelõtti, mert az utolsó
10860   1,  31    |                     hogy az utolsóelõtti, mert az utolsó a zsidó. A szóráshoz
10861   1,  31    |                      könnyû kácsatollat, annak az ingása jelzi a lapátot tartó
10862   1,  31    |                      könnyen feledésbe megy ez az õsi metódus. Abból áll az,
10863   1,  31    |                      az õsi metódus. Abból áll az, hogy a lapátos ember fölhajítja
10864   1,  31    |                   élvezet. Ej, hogy csillogtak az anyóka szemei, mikor az
10865   1,  31    |                        az anyóka szemei, mikor az a sok zsák mind megtelt
10866   1,  31    |                 szuszék is színültig volt. Azt az örömet kellett volna látni.
10867   1,  31    |                      Oda menj! Benákné lelkem, az a zsák mintha lyukas lenne
10868   1,  31    |                 ürítsék ki, de jól söpörjék ki az alját, mert rothadt burgundia
10869   1,  31    |                   burgundia volt benne. Ejnye, az a Vince, az a Pali, mordizom
10870   1,  31    |                      benne. Ejnye, az a Vince, az a Pali, mordizom adta, soha
10871   1,  31    |                        szaladgáltak híradással az öreghez, ki otthon várta
10872   1,  31    |                       öreghez, ki otthon várta az eredményt nagy szepegve,
10873   1,  31    |                    nemzetes uram.~Pedig bizony az anyóka se feledkezett meg
10874   1,  31    |                     róla (inkább õ volt mindig az eszében, csak nem mutatta).~-
10875   1,  31    |                     alatt, gyerekek - zsörtölt az anyóka egy csomó suhancra,
10876   1,  31    |                    mert azok bizton ott vannak az ilyen eseményeknél. - Alló
10877   1,  31    |                     éppen jó pillanatban, mert az egyik ökröcske, a Villám
10878   1,  31    |                 ökröcske, a Villám kiszabadult az istállóból s roppant unalmában
10879   1,  31    |                    hozzádörzsölte sovány hátát az eperfához, megrázódott a
10880   1,  31    |                    potyogtak le a gyepre, mint az égi manna. Hajrá, gyerekek!
10881   1,  31    |                    Hajrá, gyerekek! Aki kapja, az marja.~Megértvén Kupolyi
10882   1,  31    |                       marja.~Megértvén Kupolyi az üzenetet, kezdte már elhinni,
10883   1,  31    |                 macskát a kukoricás irányában. Az apóka pedig olyan egyenesen
10884   1,  31    |                  fejkötõ pántlikája kioldózott az álla alatt, lobogott két
10885   1,  31    |                       a vállait.~- Tudod-e, mi az újság? - kiáltá messzirõl,
10886   1,  31    |                         semmit se tudok.~- Hát az az újság, hogy Kupolyi József
10887   1,  31    |                      semmit se tudok.~- Hát az az újság, hogy Kupolyi József
10888   1,  31    |                       József uram fürdõre megy az idén.~- Ne beszélj, ne beszélj -
10889   1,  31    |                         De még mennyi! - szólt az anyóka és szinte csepegett
10890   1,  31    |                        vér szökne ettõl kezdve az ereibe, mindjárt érdeklõdni
10891   1,  31    |                        öltözetbe, ami rendesen az utolsó gúnyája az embernek;
10892   1,  31    |                     rendesen az utolsó gúnyája az embernek; elhagyta magát,
10893   1,  31    |                       akart elmenni. Nem lehet az, így, úgy hiszen még te
10894   1,  31    |                      te beteg vagy, öregem. De az apóka csak bizonykodott,
10895   1,  31    |                        jót tesz neki a levegõ, az utazás, az elszóródás.~A
10896   1,  31    |                      neki a levegõ, az utazás, az elszóródás.~A nagyasszony
10897   1,  31    |                        a Vince lelkére kötötte az urát, s eleresztette õket
10898   1,  31    |                    hûvös idõ lesz, kendõt kell az úr nyakára kötni. A pénzt
10899   1,  31    |                       ne felejtsd!~Megindultak az ökröcskék lassú, egyenletes
10900   1,  31    |                       történt semmi különösebb az úton, hacsak azt nem vesszük,
10901   1,  31    |                    nyájas volt, úgy mosolygott az öregre, hogy egészen megboszorkányozta.~-
10902   1,  31    |                     csodálkozom a Palin. Olyan az a haja, te Vince, mintha
10903   1,  31    |                        azt mondja, úgyis nehéz az ökröcskéknek föl a hegyre,
10904   1,  31    |                      gyalog lépeget egy kicsit az ösvényen, legalább a derekát
10905   1,  31    |                    lépésnél megáll fújni), lát az úton, vadrózsabokornak csekély
10906   1,  31    |                        tizenöt évesnek állítom az utas leányt. Hogy utas lehetett,
10907   1,  31    |                   Kupolyi. - Talán beteg vagy?~Az ránézett a lázas kék szemeivel,
10908   1,  31    |                       biccentett egy kicsit.~- Az ám, egészen ki van gyúlva
10909   1,  31    |                      ám, egészen ki van gyúlva az arcod, mint a tüzes patkó.
10910   1,  31    |                     Túl van a városon? - kérdi az öreg.~- Túl.~- No hát akkor
10911   1,  31    |                       szekérhez.~- Mit csinál, az istenért? - förmedt rá Vince.~-
10912   1,  31    |                    kecses, olyan filigrán volt az egész kis teremtés, mint
10913   1,  31    |                    leány. Mit gondolsz, Vince?~Az istentelen Vince nem felelt,
10914   1,  31    |                   istentelen Vince nem felelt, az ökreit hajszolta, szólingatta:~-
10915   1,  31    |                        víz partján: leszállott az öreg, letört belõle egy
10916   1,  31    |                       levelei, s lerázta róluk az aranyban játszó zöldpáncélos
10917   1,  31    |                dohogott Vince. - Kell is annak az a nagy parádé!~- No, no,
10918   1,  31    |                        is a hetven felé járt.)~Az elhozott gallyal elkezdte
10919   1,  31    |             legyezgetni a beteget. Jó lesz biz az a muszlincák miatt is, melyek
10920   1,  31    |                        önkénytelen, megkereste az apóka borostás arcát és
10921   1,  31    |                       majd lenyomja a lázt. Jó az ellen a kinin, tudod, egy
10922   1,  31    |                     meggyógyulsz, folytathatod az utadat. Talán új szolgálatba
10923   1,  31    |                         A fejét rázta.~- Talán az anyádhoz vagy útban?~- Igen.~-
10924   1,  31    |                           Igen.~- És hol lakik az édesanyád?~- Meghalt.~A
10925   1,  31    |                       a kiterjesztett kezeivel az irányt, ahol a fekete kakas
10926   1,  31    |                        búzapiacra, elvesztette az eszméletét.~Kupolyi tûkön
10927   1,  31    |                  zsákhoz vevõ jöjjön, mindjárt az elsõnek eladta a búzát.
10928   1,  31    |                  vendéglõje, így vásárkor. Egy az, hogy jó tágas állása van
10929   1,  31    |                        és a bora se rossz, más az, hogy a címertáblája rokonszenves.
10930   1,  31    |                   Vajnal, öt év elõtt elhagyta az »l« betût, lett Vajna, ezzel
10931   1,  31    |                    tudja, mi lesz jövõre; csak az a tény, hogy e mellett az
10932   1,  31    |                      az a tény, hogy e mellett az életmód mellett már nem
10933   1,  31    |                        adni). Õ azonban (t. i. az asszony) nem maradt sokáig
10934   1,  31    |                      hamar tetejébe emelkedett az eszével és a nyelvével.
10935   1,  31    |                     uram a két üres szekérrel, az udvar közepén áll Vayné
10936   1,  31    |                        aki azon sírdogál, hogy az ura itt iszik reggel óta
10937   1,  31    |                 mármost, ha rosszul ráztad meg az ereszt.~Ezzel ki van mondva
10938   1,  31    |                        olyan. A kertre nyílnak az ablakai. Csak úgy dõl bele
10939   1,  31    |                    Vayné asszonyomnak éppen ez az érdeklõdése szerzi a nagy
10940   1,  31    |                  leányka?~- Nem tudom - feleli az öreg jámbor arccal, szégyenlõs
10941   1,  31    |                      közönyösségébe.~- Zsuzsi, az udvarosné, - mondta gépiesen -
10942   1,  31    |                      uram.~Ezzel perdült, mint az orsó, végigment az udvaron
10943   1,  31    |                        mint az orsó, végigment az udvaron és míg a konyháig
10944   1,  31    |                   koldusnak, közben rápirított az urára, aki egy karaszáni
10945   1,  31    |             megfogdostad mind a kettõt, melyik az érettebb? (Megfenyegette
10946   1,  31    |                        pohos, mert addig rágja az egér a falat, míg egyszer
10947   1,  31    |                    tart, mert már benne is van az illetõ macska torkában.~
10948   1,  31    |                    tiszta volt és jó levegõjû. Az ágyak is föl voltak bontva,
10949   1,  31    |                     kellett fektetni a beteget az egyikbe. Hanem már most
10950   1,  31    |            ruhaszekrényhez kellett fogóznia. - Az per tu volt a megboldogult
10951   1,  31    |                         hogy hívják.~Egy kutya az - jegyzé meg Vince -, akármelyik
10952   1,  31    |                         a legelsõhöz, akit ér.~Az udvarosné elszaladt, Vince
10953   1,  31    |                    szólok aztán odahaza.~- No, az bizony meglehet - hagyta
10954   1,  31    |                       arca lángolt, olyan volt az arca, füle, de kivált a
10955   1,  31    |                      felhõ hátán, száguld vele az elszabadult esze, mint az
10956   1,  31    |                      az elszabadult esze, mint az ördögmotolla a viharban.
10957   1,  31    |                   valamely összefüggésre vall, az a fekete kakas, aki elõl
10958   1,  31    |                   kevés híja, hogy ki nem esik az ágyból), máskor, mintha
10959   1,  31    |                        örökkévalóság volt csak az is, míg a Zsuzsa megjött.~
10960   1,  31    |                     mert a vicispánné megvágta az ujját ceruzafaragás közben,
10961   1,  31    |                       adta egy vak lóért, hogy az ura megint ember kezd lenni.)~-
10962   1,  31    |                  legalább menjen be, nagyuram, az ebédlõbe és egyék egy kis
10963   1,  31    |                       még betegebb a leánynál.~Az apóka hévvel ellenkezett:~-
10964   1,  31    |                    tekintetével, ha nem vagyok az ágynál, és láthatólag megnyugszik,
10965   1,  31    |                       tapogat reszketõ kezével az enyém után…~- De enni mégis
10966   1,  31    |                      mert idõközben megjöhetne az orvos.~De az orvos nem jött,
10967   1,  31    |                        megjöhetne az orvos.~De az orvos nem jött, csak estefelé,
10968   1,  31    |                        a beteget, megtapogatta az üterét és elõvevén a klepsidráját,
10969   1,  31    |                   klepsidráját, olvasta halkan az érütéseket. A rémületes
10970   1,  31    |                       még annál is hangosabban az apóka szíve. Mikor ezt elvégezte,
10971   1,  31    |               ötpercenkint és azt mondta, hogy az éjjel még egyszer megnézi
10972   1,  31    |                      kurtán.~Kupolyi kikísérte az ajtón.~- Mi a baja? - kérdé
10973   1,  31    |                valószínûbb? - firtatta ijedten az öreg.~Az orvos fölénnyel
10974   1,  31    |                      firtatta ijedten az öreg.~Az orvos fölénnyel förmedt
10975   1,  31    |                       hozta a jeget, Vince meg az orvosságot, most már legalább
10976   1,  31    |                     mióta beteg), maga adta be az orvosságot és rakta a jeget.
10977   1,  31    |                  könnyebbülés sem. Sõt romlott az állapot. A beteg szemhéjai
10978   1,  31    |                     kivetkõzni formájából. Még az arcszíne is megváltozott.
10979   1,  31    |                        a vörös szín volt rajta az úr, most már a kék is közé
10980   1,  31    |                         Éjfél felé újra eljött az orvos, valami névnapról
10981   1,  31    |                       vele a beteget megnézni.~Az orvos le sem vette a kalapot,
10982   1,  31    |                     fölületesen vizsgálta meg, az üterével különösen nem volt
10983   1,  31    |                        nem volt megelégedve.~- Az érverés túlságos gyönge.
10984   1,  31    |                       Ki mondja? - pattant föl az orvos. - A tudomány szerint
10985   1,  31    |                    valaki fogja a kezét? Talán az anyja vagy valamelyik elhalt
10986   1,  31    |                       Eh, ostobaság! - felelte az orvos megvetõleg. - A tudomány
10987   1,  31    |                      lassan égett és sercegett az asztalon az orvosságos üveg
10988   1,  31    |                       és sercegett az asztalon az orvosságos üveg mellett.
10989   1,  31    |               orvosságos üveg mellett. A falon az elõbbi három árnyék. - De
10990   1,  31    |                        árnyék? Vayné, Vince és az udvarosné némán, rémületet
10991   1,  31    |                       arccal álltak mindnyájan az ágy körül. Vince mohón intett,
10992   1,  31    |                   vagyok - hörögte lelkendezve az apóka és az ágy felé igyekezett.~-
10993   1,  31    |                        lelkendezve az apóka és az ágy felé igyekezett.~- Vége
10994   1,  31    |                      kiáltá Vayné, még mielõtt az öreg odaért volna. - Meghalt.~
10995   1,  31    |                kukorékolt egy kakas. Meglehet, az a fekete kakas. Talán azért,
10996   1,  31    |                       csak arra indult, amerre az a hat gyertya világított
10997   1,  31    |                  szobában égett egy ágy körül. Az ágyban dermedten, némán
10998   1,  31    |                     kék. Olyan fehér már, mint az alabástrom.~- Nézze meg
10999   1,  31    |                   halottkémnek, aztán elszalad az orvoshoz, hogy már ne jöjjön,
11000   1,  31    |                        hárult Kupolyira, mikor az anyjuk nincs mellette, valóságos