bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

26501 III,  105   |                    kupéban.~»Bolondok vagytok. Az igazi Jókai itt van az én
26502 III,  105   |                         Az igazi Jókai itt van az én ládámban!«~Mikor végignéztem
26503 III,  105   |                      fellöktek ott vagy hatan, az egyik pláne rám rivallt:~-
26504 III,  105   |                 nyomorult ládával. Mit áll itt az útban?~Micsoda? Nyomorult
26505 III,  105   |                    könyvekért hazafutkosni, ha az egyik »vitelt« szétkapkodják.~
26506 III,  105   |                        szétkapkodják.~Bementem az utcában a legjobb kinézésû
26507 III,  105   |                      legalább igaza volt.~Most az ötödik helyen próbáltam
26508 III,  105   |                       mondták a városban, hogy az illetõ úrnak bibliotékája
26509 III,  105   |                   árulok, így szólt:~- Én csak az olyan könyvet veszem meg,
26510 III,  105   |                       Kétségbeesve õdöngtem ki az ajtón, s a szomszéd házban
26511 III,  105   |                        regényét árulom. Tessék az elsõ füzetet megtartani.~-
26512 III,  105   |              megtartani.~- Hagyjon nekem békét az ilyenekkel. Nem látja, hogy
26513 III,  105   |                        deklamálva tanulta bent az elmondandó tósztját:~»Te,
26514 III,  105   |                      örömteljesen beszélgettek az emberek a világhírû vendégrõl.
26515 III,  106   |              taktikáról, végre pedig kitalálta az általános lefegyverzés lehetőségét
26516 III,  106   |                        kártyabarlangra, de még az Andrássy Gyula veréb-esetébõl
26517 III,  106   |                    rendõr vetette magát legott az engedelmes kabátokra, hogy
26518 III,  106   |                     tudnának!~De a kabátok még az aesopi mesék idejében sem
26519 III,  106   |                    mikor nemcsak a kabátok, de az országgyûlési szónokok sem
26520 III,  106   |                   rendõr, egy levelet húzva ki az egyik kávészínû kabát oldalzsebébõl.~-
26521 III,  106   |                     vacsorára - töltsük együtt az estét. A fõajtónál ne csengess,
26522 III,  106   |                     visszatette - de fájdalom, az történt, ami a Szigligeti
26523 III,  106   |                      nagy legyen is a szemérem az emberekben, egy téIikabát
26524 III,  106   |                      egyiknek volt felesége, s az az egyik nem az volt, aki
26525 III,  106   |                   egyiknek volt felesége, s az az egyik nem az volt, aki a »
26526 III,  106   |                    felesége, s az az egyik nem az volt, aki a »Mukikám« címzetû
26527 III,  106   |                 Mukikám« címzetû levelet írta, az csakugyan a másik felesége
26528 III,  106   |                    férj kapott egy nagy vágást az arcára, - hanem - azért
26529 III,  107   |                          BIHARI NAGY ISTVÁNNAK AZ Ő GONOSZ PRAKTIKÁJA~1884~
26530 III,  107   |                        még nem volt feltalálva az a metódus, hogy akit nem
26531 III,  107   |                        uram ellen.~Nincs annak az embernek annyi lelke sem,
26532 III,  107   |                      szegény zeheri ember, aki az igazsága után járt, egy
26533 III,  107   |                         mikor szembe nyitja rá az utcaajtót a kaszinóba ballagó
26534 III,  107   |                    ügyben.~- Tudom, tudom. Hát az az apró marha kit keres? -
26535 III,  107   |                           Tudom, tudom. Hát az az apró marha kit keres? -
26536 III,  107   |                    úrnak hoztam, mert aszongya az anyjuk… vigye be kend a
26537 III,  107   |                       meglágyítja szívét ennek az ártatlan borjúnak a bõgése.~
26538 III,  107   |                     Hát nem tudta kend elhozni az anyját is, mi?~A szegény
26539 III,  107   |                     persze hogy behozta másnap az anyját is, és a Máthé János-féle
26540 III,  107   |                        hogy nem köszönnek neki az utcán.~Az ablakait behajigálták
26541 III,  107   |                       köszönnek neki az utcán.~Az ablakait behajigálták éjjel,
26542 III,  107   |                        töltötték a bosszújukat az emberek.~De õ ebbõl a nagy
26543 III,  107   |                        legjobban megcsodáltam, az a tulajdonsága volt, hogy
26544 III,  107   |                kabátján harminchat zsebe vala, az egyikben fésû volt, bicska
26545 III,  107   |                      tapló a negyedikben, kova az ötödikben, a hatodikban
26546 III,  107   |                       a legcsodálatosabb ebben az volt, hogyha valamit keresett,
26547 III,  107   |                   csakis akkor gyûjtötte össze az eszét egy rakásba, amikor
26548 III,  107   |                     valahol katonaság fekszik.~Az végre is nagyon sovány kárpótlás,
26549 III,  107   |                       õket vissza Szigetvárra.~Az intézõ körök azonban azt
26550 III,  107   |                     azonban azt felelték, hogy az csak úgy lenne lehetséges,
26551 III,  107   |                        mondja:~- Csak adják be az urak a folyamodványukat
26552 III,  107   |                    Azok ránéztek, helyén van-e az esze; de azért mégis csak
26553 III,  107   |                 lelkesedéssel beszélt ellenük, az atyafiak azonban zúgással
26554 III,  107   |                        eszkadron végigrobogott az utcákon új lakóhelyére.
26555 III,  107   |                        A nõk virágokat szórtak az ablakokból, a férfiak is
26556 III,  108   |                       azt találjuk följegyezve az annálékban, hogy két élõ
26557 III,  108   |                    jutott csak nemrég is. S ha az ember nem volt megelégedve
26558 III,  108   |                     ember nem volt megelégedve az egyikkel, átment a másikhoz.
26559 III,  108   |                   másikhoz. Nagy kényelem volt az a mi édes õsapáinknak!~Azóta
26560 III,  108   |                   ellenkirály, ha más nem, hát az erdélyi fejedelmekbõl valamelyik.~
26561 III,  108   |                         És a nemes vármegyékbe az egyik is nevez ki fõispánt,
26562 III,  108   |                   nemesi bírákat. Nem is rossz az így! Mindenki ott keresheti
26563 III,  108   |                         Mindenki ott keresheti az igazságot, ahol neki tetszik.
26564 III,  108   |                     aminõnek képzeli - mert ha az egyik tisztikar elveri rajta
26565 III,  108   |               beállíthat a másik tisztikarhoz: az merõ kötekedésbõl is biztosan
26566 III,  108   |                        biztosan pártját fogja.~Az pedig egészen az embertõl
26567 III,  108   |                        fogja.~Az pedig egészen az embertõl függ, melyiket
26568 III,  108   |                       miatt Detrik Péter uram, az elsõ férj, nem ért az semmit:
26569 III,  108   |                    uram, az elsõ férj, nem ért az semmit: ha III. Ferdinándtól
26570 III,  108   |                    szép asszony.~Történt pedig az olyanformán, hogy a híres
26571 III,  108   |                      járt Bethlen István uram, az elsõ férj, hogy magától
26572 III,  108   |                        hogy magától hagyta ott az asszonyt, halálnak halálával
26573 III,  108   |                    vagyok, Rosalyi Kún István, az uratok!~- A mi urunk a mi
26574 III,  108   |                        kulcsok!~- Jelentsd hát az asszonynak, hogy megjöttem.~
26575 III,  108   |                    markolatával.~- Megvesz itt az isten hidege! Menjen kegyelmed
26576 III,  108   |                        egyebet?) elvitte onnan az irháját, tanúságára a jövendõ
26577 III,  108   |                       válás lett a vége. Mária az öccséhez, Széchy Évához
26578 III,  108   |                       várnagyát, Kádár uramat, az kísérte haza Erdélybõl keserû
26579 III,  108   |                      kérdezze: ki legyen vajon az a másik?~- Az bizony Kürthyné
26580 III,  108   |                     legyen vajon az a másik?~- Az bizony Kürthyné Rahórul.
26581 III,  108   |                        uramnak), s olyan annak az arca, mint a tejbe mártott
26582 III,  108   |                         No, és hogyan eshetett az? - kérdé Mária negédesen,
26583 III,  108   |                       most.~- Úgy eshetett biz az, hogy Detrik követségbe
26584 III,  108   |         istentelenségnek megtörténni?~- Tiltja az isten, instálom, de az istenre
26585 III,  108   |                  Tiltja az isten, instálom, de az istenre ki hallgatna, ha
26586 III,  108   |                     bizony meg is tehetné ked… az én kedvemért:~Amire pedig
26587 III,  108   |                   Mária azt mondja: »tegye meg az én kedvemért«, az meg volt
26588 III,  108   |                    tegye meg az én kedvemért«, az meg volt téve bizonnyal.
26589 III,  108   |                       nézése, mosolygása, hogy az ellen hiába volt valaki
26590 III,  108   |                       hiába volt valaki sógor.~Az volt mondva, hogy a rózsás
26591 III,  108   |                      nehéz.~Alighogy beüzentek az erõdített kastélyba, nyomban
26592 III,  108   |                 kastélyba, nyomban kijött maga az úr, s kérdé: mi járatban
26593 III,  108   |                       a fejérõl, s úgy kísérte az udvaron át a tornácra az
26594 III,  108   |                       az udvaron át a tornácra az elõkelõ vendégeket.~Az udvar
26595 III,  108   |                tornácra az elõkelõ vendégeket.~Az udvar tele volt virágokkal,
26596 III,  108   |                      látogatását Murányvárban.~Az megígérte, s el is jött,
26597 III,  108   |                     aztán lovas embert küldött az erdélyi táborba Detrikhez,
26598 III,  108   |                   Detrikhez, hogy mi történjék az élete párjával?~Detrik azt
26599 III,  108   |                      protestált, de hasztalan, az asszonyt elküldték Kolozsvárra
26600 III,  108   |                       Két álló hónapig tartott az út odáig és vissza.~Nyár
26601 III,  108   |                 indultak, s õszkor tértek haza az Illésházy cselédei, de ami
26602 III,  108   |                 Megkaptam kegyelmed embereitõl az illetõ perszónát, melyet
26603 III,  108   |                   nagyságos fejedelemnek azzal az üzenetével, hogy máskor
26604 III,  108   |                  lobbant, s vallatás alá fogta az ál-Kürthynét.~- Én csak
26605 III,  108   |                        Én csak a frájja vagyok az asszonyomnak. Úrnõm a virágokat
26606 III,  108   |                      Úrnõm a virágokat öntözte az udvaron parasztruhában,
26607 III,  108   |                   hozzánk látogatott.~- Szép-e az úrnõd?~- A legszebb azok
26608 III,  108   |                  Kürthynét. Hiszen gyerekjáték az egész! Csak Kádárnak kell
26609 III,  108   |                    másik szép asszony fejét, s az õ nevére címezve küldte
26610 III,  108   |                 hatalmas Homonnai Drugethek és az Illésházy-atyafiak voltak,
26611 III,  108   |                        várban csak nevette ezt az áldatlan erõlködést, de
26612 III,  108   |                    kellett hagynia Rahó ellen. Az csak békeidõre való mulatság!~
26613 III,  108   |                        állott minden. Kovácsok az ágyúkat tisztogatták, fehércselédek
26614 III,  108   |              erõsítettek. Egyszóval, készültek az ostromra. Halálbüntetés
26615 III,  108   |                       kis parádés páncélt.~Még az a mulatsága is megromlott,
26616 III,  108   |                        hozta elfogva.~- No, ez az én ügyem - kiáltá Mária
26617 III,  108   |                  dühtõl elsápadva, s leszaladt az udvarra.~Egy délceg parasztlegény
26618 III,  108   |                     cafatokban lógott le róla, az ingváll végig volt hasítva,
26619 III,  108   |                       lesütötte szelíden.~- Ez az, ez az! - súgta Máriának
26620 III,  108   |                lesütötte szelíden.~- Ez az, ez az! - súgta Máriának az a sajátszerû
26621 III,  108   |                        ez az! - súgta Máriának az a sajátszerû ösztön, mely
26622 III,  108   |                Máriától a száz aranyat. Melyik az a Széchy Mária, hol találom?~-
26623 III,  108   |                    megzörgette haragosan.~- Ez az ember megfogott útközben.
26624 III,  108   |                       a kis kosarat.~- Hisz ez az uborka már túlérett - szólt
26625 III,  108   |                    szokta a bûnjeleket.~- Csak az egyik túlérett, amit a magja
26626 III,  108   |                     keblébe, s aztán kiöntötte az uborkát a kosárból, benyúlt
26627 III,  108   |                      szekrény fiókjába, betett az uborka helyére õ is egy
26628 III,  108   |                      kendõvel.~Mire visszament az udvarra, akkorra már a szegény
26629 III,  108   |                      leány arca volt sápadt és az övé bíborpiros.~- Itt a
26630 III,  108   |                     szólt nyájasan. - Köszönöm az uborkát. Te pedig, fiam -
26631 III,  108   |                       a nyájas hangtól-e, vagy az aranyaktól, de a cigányleány
26632 III,  108   |                   volna nekem nyakaztatnom azt az asszonyt!~
26633 III,  109   |                      Hja, ilyen a sors - pedig az én megválasztásom is több
26634 III,  109   |                       községbõl öt föltétlenül az én pártomon volt. Egészen
26635 III,  109   |                       azokra a férfiakra, akik az ország legfõbb tanácsában
26636 III,  109   |                     szétfoszlottak apródonkint az illúzióim, melyeket a képviselõi
26637 III,  109   |                     Egy bankár nagybátyám van, az meghítt egyszer vacsorára,
26638 III,  109   |                        mindig felbiggyesztette az ajkát, valahányszor a képviselõkrõl
26639 III,  109   |                       nemsokára levelet kaptam az apámtól, melyben megérinté,
26640 III,  109   |                     beszéd ez! Ki szedhette rá az apámat? Hiszen éppen ellenkezõleg,
26641 III,  109   |                       tizenharmadik iskola. Ha az ember szorgalmatosan eljár
26642 III,  109   |                     ember szorgalmatosan eljár az ülésekre, sokat tanul.~Mire
26643 III,  109   |                    parlamenti tagnak alkotott. Az arcomban is van valami olyas,
26644 III,  109   |                     inkább vár türelemmel, míg az új nevemet kieszeli.~Nekem
26645 III,  109   |                         Bátran merem állítani, az ily eljárással lehet lavírozni
26646 III,  109   |              feláldozzák. De miért is ne! Hisz az még olcsóbb. Az nem kerül
26647 III,  109   |                       ne! Hisz az még olcsóbb. Az nem kerül ötven krajcárba
26648 III,  109   |                       úgy bizony! Nézzen ön ki az ablakon. Ott áll a Széchenyi
26649 III,  109   |                   Azért jöttem hát önhöz, mint az Akadémia nyelvészeti osztályának
26650 III,  109   |                    találni.~A tudós belebökött az ujjával az akadémia nagy
26651 III,  109   |                    tudós belebökött az ujjával az akadémia nagy szótárába,
26652 III,  109   |                 beszédembe, hogy itt született az igazságos Mátyás király,
26653 III,  109   |                      szabad pártolni mást csak az igazságot. A kokovaiak lelkesültek,
26654 III,  109   |                  hallottunk.«~A másik falumban az ellenjelöltemrõl (egy gazdag
26655 III,  109   |                        kell magát kapricírozni az embernek, hogy kesztyûs
26656 III,  109   |                        nyerve, biztos többség.~Az urambátyám, aki egész odaadással
26657 III,  109   |                       a hátam mögött. Nem volt az a dicsõ tulajdon, amit rám
26658 III,  109   |                        midõn éjjel kopogtatnak az ablakon.~- Ki az, mi az? -
26659 III,  109   |                   kopogtatnak az ablakon.~- Ki az, mi az? - riadt fel a képviselõ
26660 III,  109   |                        az ablakon.~- Ki az, mi az? - riadt fel a képviselõ
26661 III,  109   |                  halálosan beteg, siess haza.«~Az öreg felköltött engem; csak
26662 III,  109   |                       Még rémlik elõttem, hogy az öreg sietve gyömöszölte
26663 III,  109   |                   furmányos szekér, elrobogott az udvarról, és újra csönd
26664 III,  109   |                       be. Micsoda rendetlenség az?~A kisbíró kikiáltott, a
26665 III,  109   |                    találtam.~- Hogy lehetséges az? - dadogtam elsápadva, s
26666 III,  109   |                    villámhirtelen lekuporodtam az ágy alá.~De a cipõ ott se
26667 III,  109   |                     cipõ ott se volt.~A cipõt, az egyetlen cipõmet bepakolta
26668 III,  109   |               bepakolta nagy sietségében éjjel az öregúr, és elvitte magával.~
26669 III,  109   |                      már gúnydalokat énekeltek az ablakom alatt, míg én benn
26670 III,  109   |                      Korponáról, örültem, hogy az éj leple alatt elmehettem.~
26671 III,  110   |                   könyveket küldözött neki, és az írók útján beszélgetett
26672 III,  110   |                      valaha olyan nagy becsben az írókat, mert õk voltak,
26673 III,  110   |                    udvarlási mûnyelven szólva, az - »elefántok«.~Ha valahol
26674 III,  110   |                       van húzgálva ceruzával - az ott bizonyosan az Ámor isten
26675 III,  110   |                  ceruzával - az ott bizonyosan az Ámor isten kezenyoma.~A
26676 III,  110   |                    titkos, bizalmas meghittjei az édes, fájó érzéseknek. Nem
26677 III,  110   |                    Naiv, ártatlan korszak volt az!~A nõ gyönge volt és bátortalan,
26678 III,  110   |                      múlva hadd turkálja fejét az asztalos: miféle szobabútor
26679 III,  110   |                      pusztult el a megye, mint az olyan ember, akit a farkas
26680 III,  110   |                     marad meg belõle más, csak az, ami a csizmákban volt…~
26681 III,  110   |                      csinált.~Minõ pompás volt az is, hogy egyebet ne mondjak,
26682 III,  110   |                       kocsin elhelyezkedék.~Ha az alispán a szolgabíró nélkül
26683 III,  110   |                        négylovas hintón, akkor az közigazgatási szemleút,
26684 III,  110   |                        terjeszkedék a bricskán az alispán nélkül, nyilván
26685 III,  110   |                        de ha mellette feszeleg az esküdt is, igazságszolgáltatási
26686 III,  110   |    igazságszolgáltatási körút, míg ellenben ha az esküdt csak egyedül megy,
26687 III,  110   |                       semmi kétség, egzekúció.~Az a ritkább eset is elõfordul,
26688 III,  110   |                  útközben, amit osszanak.~Ezek az osztások pedig nagyon kellemetlenek
26689 III,  110   |                     húzni kellett a rövidebbet az irtványföldeken, vagy a
26690 III,  110   |                      okozott. Mert a földesúr, az igaz, hogy csak egy ember
26691 III,  110   |                        egy ember volt de éppen az az egy ember, akit ismertünk,
26692 III,  110   |                     egy ember volt de éppen az az egy ember, akit ismertünk,
26693 III,  110   |                    akadt, a varbókai, amelynek az ábrázatáról még nem volt
26694 III,  110   |                    marhái, és keveset szántott az utolsó két évben, az az
26695 III,  110   |                  szántott az utolsó két évben, az az õ haja volt. Kisbirtokú
26696 III,  110   |                        az utolsó két évben, az az õ haja volt. Kisbirtokú
26697 III,  110   |                     Ami aztán megmaradt, mikor az egész falu kiosztatik, az
26698 III,  110   |                      az egész falu kiosztatik, az a földesúré, aki ott lakott
26699 III,  110   |                    takartak el a szem elõl.~De az ilyen egyezkedésnél nem
26700 III,  110   |                     ilyen egyezkedésnél nem is az volt a nehéz, ki mennyit
26701 III,  110   |                többnyire békességgel történtek az osztozkodások.~- Hol akarná,
26702 III,  110   |                       rám bízni egészen. Tehát az a határ legjava?~- Az, s
26703 III,  110   |                    Tehát az a határ legjava?~- Az, s annyit mondhatok, készebb
26704 III,  110   |                      idézve a kastély udvarába az egész falu, az alispán elõadta
26705 III,  110   |                        udvarába az egész falu, az alispán elõadta szép értelmesen
26706 III,  110   |                      értelmesen a dolgot, hogy az osztozkodásnak meg kell
26707 III,  110   |                         a király megharagudott az urakra, és külön akarja
26708 III,  110   |                       hát itt a legfõbb teendõ az, hogy állapodjanak meg,
26709 III,  110   |                       viceispán elhallgattatta az uralkodó szemöldök rángatásaival.~-
26710 III,  110   |                     hogy hadd legyen külön ami az úré, és ami a mienk, de
26711 III,  110   |                        ami a mienk, de már azt az egyet mégsem engedhetjük
26712 III,  110   |                   mégsem engedhetjük meg, hogy az uraság a határnak legjobb
26713 III,  110   |                     mintha a tejfölt szedné le az aludttejrõl. Mert tudja
26714 III,  110   |                       ahol a juhakla van!~Erre az alispán fölkel, átül Giléty
26715 III,  110   |                      ott voltunk Varbókán (biz az eltartott vagy öt napig),
26716 III,  110   |                        szép leánya is, ez volt az egyetlen gyermeke, de biz
26717 III,  110   |                       úgy járt közöttünk, mint az árnyék, búsan lehorgasztott
26718 III,  110   |                        fájó bánatos volt, mint az õszi napsugár. Ha megszólítottuk,
26719 III,  110   |                       közt bolyongani.~- Beteg az a lány, valami baja van -
26720 III,  110   |                     Szerelmes a gyerek - szólt az õszinte tót nemes. - Az
26721 III,  110   |                        az õszinte tót nemes. - Az ördögbe is, odavan a leányzó.
26722 III,  110   |               gyógyítani.~- Bah - vágott közbe az õrnagy -, a szerelmet házassággal
26723 III,  110   |                    hozzámenni, akihez szántam. Az pedig nincs itt még! Az
26724 III,  110   |                        Az pedig nincs itt még! Az csak három év múlva jön
26725 III,  110   |                   senki még harapófogóval sem.~Az õrnagy joviális ember volt,
26726 III,  110   |                       Múltkor azért híttam meg az egész tisztikart három nap
26727 III,  110   |                        a kedvenc.~- Hm - mondá az alispán -, lettem volna
26728 III,  110   |                      lettem volna csak én itt. Az én gyakorlott szemeimre
26729 III,  110   |                        szemeimre kellene bízni az ilyet. Ha ugyan jól sejtem,
26730 III,  110   |                      jár más fiatalember, csak az öccse zászlóaljából a tisztek.
26731 III,  110   |                  eltávolítani, hogy áthelyezik az ország másik végére s finita
26732 III,  110   |                        szerelmeket sprengolni. Az ügy egy folyószámot kap
26733 III,  110   |                        ügy egy folyószámot kap az irodában, s ezzel vége.
26734 III,  110   |                       s ezzel vége. Hanem most az egyszer a leányka titkolódzik,
26735 III,  110   |                      leányka titkolódzik, amit az ördög bánna máskülönben,
26736 III,  110   |                         velem együtt - felelte az õrnagy.~- Sok köztük a fiatal?~-
26737 III,  110   |                   köztük a fiatal?~- Majd mind az.~- Nincs gyanú egyikre sem?~-
26738 III,  110   |                       akinek a szíve itt vesz, az útilaput kap, mind vigyáznak.
26739 III,  110   |                       vigyáznak. És lehetséges az is, hogy csak a húgom szerelmes
26740 III,  110   |                      arról tehetne. Nagy kópék az én embereim; észrevettem
26741 III,  110   |                      tisztek arcképei? - kezdé az alispán mind jobban érdeklõdve.~-
26742 III,  110   |                     szíveskedjék észrevétlenül az albumhoz férkõzni s felírni,
26743 III,  110   |                    biztos siker.~Vacsora elõtt az apa átadta a jegyzéket,
26744 III,  110   |                  fõhadnagy, magas, hórihorgas, az életben ügyetlen, nem ideálnak
26745 III,  110   |                      Stummer Mihály, szép fiú, az egyik kezét elvesztette,
26746 III,  110   |                   önhöz.~- Hadd hallom - szólt az õrnagy szemhunyorítva.~-
26747 III,  110   |                 alispánnak legyen meg legalább az az elõnye, hogy biztosra
26748 III,  110   |              alispánnak legyen meg legalább az az elõnye, hogy biztosra dolgozik.~-
26749 III,  110   |                 Mondhatom, nagy benyomást tett az asszonykára, s miután folyton
26750 III,  110   |                    hogy a tiszt áthelyeztessék az õ vidékére.~Mariska, ki
26751 III,  110   |                        õ vidékére.~Mariska, ki az asztal végén ült velem átellenben,
26752 III,  110   |                      úr?~- Bagatell! - felelte az õrnagy nevetve. - Holnap
26753 III,  110   |                Köszönöm, kedves õrnagy - mondá az alispán, s letette a kést,
26754 III,  110   |                      tudom.~- Meglehet, nem is az én zászlóaljamból való.
26755 III,  110   |                       húgocskám, legyen kegyes az albumot rendelkezésemre
26756 III,  110   |                   járjanak szüntelenül. Amikor az ember vacsorál, akkor a
26757 III,  110   |                      homloka redõkbe húzódott. Az alispán, a szolgabíró, és
26758 III,  110   |                      alispán, a szolgabíró, és az õrnagy csak úgy öntötték
26759 III,  110   |                        tréfákat, ötleteket, de az õ lelke nem volt ott, ki
26760 III,  110   |                    néhányszor megszólítani, de az igen-nel vagy nem-mel legott
26761 III,  110   |                     albummal. De nem hozta oda az asztalra, hanem félénken
26762 III,  110   |                       távozó alispánnak átadta az albumot.~- Köszönöm, kis
26763 III,  110   |                      mintha el volnának törve.~Az alispán bevitte az albumot
26764 III,  110   |                      törve.~Az alispán bevitte az albumot a szobájába, odahíván
26765 III,  110   |                   rokonságból.~- Aha! - kiáltá az apa. - Hol a jegyzék? Ki
26766 III,  110   |                     cinikus, mogorva - olvasta az alispán.~- Kármán Elek?
26767 III,  110   |                 kendõjét, s egy görcsöt kötött az egyik szélén, nehogy valahogy
26768 III,  110   |                      ravaszok voltak valamikor az öregek - és a világ mégis
26769 III,  111   |                    olyan mint a fogzás: kihull az egyik fog, másik nõ helyette,
26770 III,  111   |                      elaggott már, hadd menjen az útból, ha korhadt!~De nem
26771 III,  111   |                        korhadt!~De nem úgy van az! A világ kereke tovább fog
26772 III,  111   |                       kopik el legelõbb a kapu az úri portákon (amióta csukják
26773 III,  111   |                         A fõbandának vége van, az elköltözött innen, valahol
26774 III,  111   |                  hitvány világban eshetett meg az a szörnyû csúfság a brácsoson,
26775 III,  111   |                         Most azonban megindult az inkvizíció a brácsos ellen,
26776 III,  111   |                  inkvizíció a brácsos ellen, s az a szégyenítõ rendszabály
26777 III,  111   |                    hogy megint bûnre használta az ujjait. A legyet vissza
26778 III,  111   |                      faj. Éveken át, mióta már az urak nem járnak be mulatni
26779 III,  111   |                     sok másra.~Nyitva találják az ajtót. S egy-egy szegény
26780 III,  111   |                   szomorúság! Hogy éppen ennek az egy embernek kellett megsiketülnie!~
26781 III,  111   |                       megsiketülnie!~Hanem hát az történt az idén, hogy Kikinday
26782 III,  111   |            megsiketülnie!~Hanem hát az történt az idén, hogy Kikinday uram
26783 III,  111   |                   megfizetni.~Hát bizony ilyen az a dzsentri… Nem javítja
26784 III,  112   |                        s aszerint osztott neki az országból területet.~Ha
26785 III,  112   |                        A redakcióban nagy volt az élénkség, mióta a mozgalmak
26786 III,  112   |                        jöttek kerületet kérni.~Az »elhelyezõ intézet« örökös
26787 III,  112   |                     igen kevesen voltunk bent. Az íróasztalok ott álltak elhagyottan.
26788 III,  112   |                 fõmunkatárs közül Bécsben járt az egyik, Berkay István, és
26789 III,  112   |                    volt, s mint III. Napóleon, az újságírók is célzatosan
26790 III,  112   |                       a hó másodikán csinálják az államcsínyeket.~A szerkesztõ
26791 III,  112   |                       csodálkozva nézett végig az üres asztalokon.~- Hol a
26792 III,  112   |                történik semmi. Hadd pihenjenek az olvasók.~Alighogy elhelyezkedett
26793 III,  112   |                   lábcsoszogások hallatszottak az ajtónál, majd halk ajtókopogás,
26794 III,  112   |                        nagyságodtól. Mivelhogy az igazi jóravaló úri emberek
26795 III,  112   |                       tudtak önök elõbb jönni? Az ördögbe is, lássuk csak!~
26796 III,  112   |                          Vagy két hét múlva.~- Az messze van - mond a küldöttség
26797 III,  112   |             segíthetünk. Haza sürgönyözzük azt az urat. Ha jól emlékszem,
26798 III,  112   |                      elvesztettem. Már most mi az ördögöt csináljunk? A kerületet
26799 III,  112   |                    gyõzõdve, hogy jó hazafi és az ellenzék rendületlen híve.~
26800 III,  112   |                      meg is nyugodtak, s azzal az ígérettel távozának, hogy
26801 III,  112   |                 estefelé megint kopogás hallik az ajtón, s megint belépnek
26802 III,  112   |                       tisztelt urat. Mert hogy az szokás-mondás, gazda szeme
26803 III,  112   |            szokás-mondás, gazda szeme hizlalja az ökröt… vagyis tulajdonképpen
26804 III,  112   |                        Szó nélkül letelepedtek az üres székekre.~- De hátha
26805 III,  112   |                       vettem volna, hanem azon az ürügy alatt, mintha a másik
26806 III,  112   |                      jövet ismét leeresztettem az összegyûrt sürgönyt a padlóra.~
26807 III,  112   |                    kell. Hirtelen összeütöttem az újdonságokat, s rohantam
26808 III,  112   |                        rohantam ki a lóvonaton az indóházba, hogy az esztergomi
26809 III,  112   |                   lóvonaton az indóházba, hogy az esztergomi vonaton megérkezett
26810 III,  112   |                  borbélyhoz… míg be nem zárják az officinákat!~- A borbélyhoz? -
26811 III,  112   |                       vágatni a szakálladat.~- Az enyimet? De már abból nem
26812 III,  112   |                      De már abból nem eszel.~- Az isten szerelméért no kötekedj.
26813 III,  113   |                    volna más, mint mûvész, kit az eltört cserepek messze visznek
26814 III,  113   |                   ismerõsünk, Gyuró vagy Janó.~Az üveges-tót birodalma már
26815 III,  113   |                csinálni a kitört üvegtáblákat: az üveges-tótra ott semmi szükség.
26816 III,  113   |                    Általában a tótokban megvan az a bátor vonás, hogy küzdenek
26817 III,  113   |                         nem hagyják elenyészni az összezúzott tányért, hanem
26818 III,  113   |                    hanem azt kiáltják vakmerõn az idõnek: »Megállj, te elrontottad,
26819 III,  113   |                  elrontottad, én megcsinálom.« Az üveges-tót se dobja el a
26820 III,  113   |                    nekünk most semmi közünk se az üveges, se a drótos tóthoz,
26821 III,  113   |                        se a drótos tóthoz, még az »olejkárós«, »vostyinás«
26822 III,  113   |                    munka eredménye.~Hanem azok az átkozott cirokseprõk (bolond
26823 III,  113   |                    föld is, hogy megneveli azt az utálatos cirokot) egészen
26824 III,  113   |             vesszõseprõ értékét és becsületét.~Az úri házakban már csak fumigálva
26825 III,  113   |                        a legjobb vásárt. Hanem az mégis vígasztaló, hogy a
26826 III,  113   |                        gyûl ilyenkor a család. Az asszony áztatja a vesszõket,
26827 III,  113   |                   asszony áztatja a vesszõket, az apró-cseprõ népség pedig
26828 III,  113   |                  népség pedig nyújtogatja, míg az öreganyjuk a kemence tetejérõl
26829 III,  113   |                     boszorkányokról.~- Igaz is az? - szól közbe Matyej, ki
26830 III,  113   |                  passzióval illesztgetve össze az egymáshoz valókat.~- Mit
26831 III,  113   |                        azt, fiacskám? - feleli az öreg fölháborodva. - Minek
26832 III,  113   |                          mormogja. Mikor aztán az utolsó fehérség is leolvad
26833 III,  113   |                    seprût vesz a nyakába, amit az úton el lehet sikkasztani,
26834 III,  113   |                   keverve rózsaleveleket. Mert az igazi dohány nagyon drága.
26835 III,  113   |                      Lovai ugyan nincsenek, de az õt nem konfundálja.~Kieszelte
26836 III,  113   |                         Mert a ló meghízik míg az »ágyat« járja. Matyej úgy
26837 III,  113   |                      amikor lehajlik.~Ha aztán az egyik gazda lovai fölveszik
26838 III,  113   |                      gõzcséplõgép zakatol bele az éneklésébe.~A Matyej szíve
26839 III,  113   |                   minden dolga szanaszét, mint az összetört tál cserepei.~
26840 III,  114   |                rövidlátó öreg asszonyság.~Amit az öreg Máli néni akar, az
26841 III,  114   |                        az öreg Máli néni akar, az történik mindenben. Mert
26842 III,  114   |                       történik mindenben. Mert az öreg néni fia a polgármester
26843 III,  114   |                        s ki olyan jó fiú, hogy az anyja kívánsága neki parancs.~
26844 III,  114   |                     ölebecskét.~Murzu mindene. Az az õ lakótársa, ki ott szundikál
26845 III,  114   |                  ölebecskét.~Murzu mindene. Az az õ lakótársa, ki ott szundikál
26846 III,  114   |                 igénybe veszi.~Mit neki a fia! Az már szárnyra van eresztve.
26847 III,  114   |                        mikor Máli nénihez jön, az is »ingrata persona«, akit
26848 III,  114   |                     Máli néni is szereti. Mert az oktalan állatok okosabbak
26849 III,  114   |                      oktalan állatok okosabbak az embereknél.~Gyöngyökkel
26850 III,  114   |                    Ajtányi Pista kezet csókolt az öreg asszonyságnak, amint
26851 III,  114   |                    asszonyságnak, amint illik, az pedig így szólt hozzá:~-
26852 III,  114   |                        elõtt kelt fel, s amint az udvarra lépett, s kinézett
26853 III,  114   |                     tántorgó léptekkel sietett az udvarba, honnan lopva egy
26854 III,  114   |                     volt, hogy a kapát eldobja az üvegház mögé, az öregasszony
26855 III,  114   |                       eldobja az üvegház mögé, az öregasszony reggeli pongyolában
26856 III,  114   |                        kérdé:~- Ki van itt, ki az ott?~- Én vagyok, Máli néni,
26857 III,  114   |                      kapsz ma kávét, selyma!~- Az istenért, menjen be néni,
26858 III,  114   |                  otthon is van azóta. Nem vesz az el.~- Isten ments, hogy
26859 III,  114   |                 Félénken nyitott be.~Máli néni az ágyban feküdt fehér vánkosok
26860 III,  114   |                 következett.~- Oda van - szólt az öreg asszonyság. - Murzu
26861 III,  114   |                      Erre egyszerre felpattant az öregasszony majdnem haraggal.~-
26862 III,  114   |                      keríteni. Ki kell kutatni az egész várost, mozgásba kell
26863 III,  114   |                       mozgásba kell tenni érte az egész országot. Van elég
26864 III,  114   |                    elõhozza. Mégse rossz ember az a Kajári. De menjen öcsém
26865 III,  114   |                       akar lenni, s bizonyosan az asszonynéni kegyeit jött
26866 III,  114   |                 megteszek, semmit se sajnálok. Az lesz a követ, kedves öcsém,
26867 III,  114   |                     egy másik fehér ölebecskét az övé helyett. A kutyák szerencsére
26868 III,  114   |                      Ajtányi kiment a városba, az utcákba, s egész nap nem
26869 III,  114   |                   szaporítsam a szót, megfogta az utcán, hazavitte, rákötötte
26870 III,  114   |             nyakszalagot, s elvitte a néninek.~Az egész házban kisütött az
26871 III,  114   |                       Az egész házban kisütött az öröm napja. Az öreg néni
26872 III,  114   |                        kisütött az öröm napja. Az öreg néni nyakába borult
26873 III,  114   |                         össze-vissza simogatta az ál-Murzut, s amint az egyre
26874 III,  114   |                simogatta az ál-Murzut, s amint az egyre húzódék tõle, azt
26875 III,  114   |                  szobalány, hogy egy úr akarna az asszonysággal beszélni.~-
26876 III,  114   |                           A kutya felõl.~- Ah, az én kutyám végett? Nos, ereszd
26877 III,  114   |                     végett? Nos, ereszd be azt az urat. Mit akarhat vajon
26878 III,  114   |                   jelölt elsápadt, pedig éppen az egészségére tósztozott valaki.
26879 III,  114   |               programbeszédét kell elmondania.~Az idegen úr benyitott.~- Asszonyom!
26880 III,  114   |                  tudomására jöttem annak, hogy az én kedves fehér ölebem nagyságodnál
26881 III,  114   |                     nagyságodnál van.~- Hogyan az ön ölebe, uram? Itt csak
26882 III,  114   |                       ön ölebe, uram? Itt csak az én kutyám van!~- Bocsánatot
26883 III,  114   |                        mégis azt állítom, hogy az az én kutyám. Ha megengedné
26884 III,  114   |                     mégis azt állítom, hogy az az én kutyám. Ha megengedné
26885 III,  114   |                meglátjuk. Milyen névre hallgat az ön kutyája?~- A »Pálma«
26886 III,  114   |                  elõhozták.~- Pálma - kiáltott az idegen; és a nyelvével csettintett.~
26887 III,  114   |                       a nyelvével csettintett.~Az öleb örvendezve futott gazdájához,
26888 III,  114   |                        a lyuk is a jobb fülén. Az én kis kutyám ez!~- Úgy
26889 III,  114   |                       kutya, semmi kétség, ezé az úré!~- Valóban - hebegé
26890 III,  114   |                      dolog rendben van - szólt az idegen -, s kutyámat elvihetem?~-
26891 III,  114   |                      Megálljon, uram! - kiáltá az asszonyság kétségbeesetten. -
26892 III,  114   |                   Hogyan kerülhetett kutyájára az én tulajdon kezeimmel hímzett
26893 III,  114   |                     hát ön tette rá azt - mond az asszonyság üveges szemeit
26894 III,  115   |                         Nõtt is a pénz, de nem az, amit elvetett, hanem az,
26895 III,  115   |                       az, amit elvetett, hanem az, amit otthon hagyott, elannyira,
26896 III,  115   |                    sokszor mondta dölyfösen:~- Az istennek is csak egypár
26897 III,  115   |                   belebotlik (nagyon útban van az arca is, az erszénye is),
26898 III,  115   |                   nagyon útban van az arca is, az erszénye is), s elveszi
26899 III,  115   |                        nem igen jártak Litkén, az alispánok pedig feleséges
26900 III,  115   |                     kieszelve, mint most, hogy az olyan hivatalnokot, aki
26901 III,  115   |                      tehát a dolgok, hogy vagy az öreg Kapornokinak, vagy
26902 III,  115   |                        öreg Kapornokinak, vagy az alispánoknak okvetlenül
26903 III,  115   |           belekóstolnia a Bory-famíliába, mert az visszaharap.)~Nem rossz
26904 III,  115   |                     jól vitte. Tessék megnézni az iktatókönyvet, rendesen
26905 III,  115   |                  németnyelvû ügydarab érkezett az iktatóba, arról szokás szerint
26906 III,  115   |                     írás«. Hogy mi a tartalma, az a régi vármegyének mindegy
26907 III,  115   |                      Igazságtalan eljárást még az ég is büntet; kezdtek azóta
26908 III,  115   |                      penészes pergamenen (maga az öreg Bory Gábor vakarta
26909 III,  115   |                        híres sziklai forrásnál az történt, hogy az ott õgyelgõ
26910 III,  115   |                     forrásnál az történt, hogy az ott õgyelgõ Bory Mihály
26911 III,  115   |                      atyámfia, Bory Mihály! Én az isten képibe jövök hozzád,
26912 III,  115   |                        szent felsége kiszemelt az emberiség megmentésére a
26913 III,  115   |                  egyedül jössz, s közlöm veled az Úr akaratát. Gyûjtsd össze
26914 III,  115   |                       olyan rossz hivatal volt az most, mint valamikor Loyola
26915 III,  115   |                     vármegyére, tegyen valamit az istenség ellen, de a vármegye
26916 III,  115   |                 vármegye lassan mozdult, mikor az isten dolgáról volt szó -
26917 III,  115   |                      Bükkyt tovább is megtûrik az alispáni széken…~Csodálatos
26918 III,  115   |                    kívánunk! - kiabálta Litkén az öreg Bory, kinek a keze
26919 III,  115   |                húgocskám? - veté oda negédesen az öreg. - Ha csak akkora bajuszkád
26920 III,  115   |                       piros ajkad fölött, mint az egérkéé, hát bizony mindjárt
26921 III,  115   |                    Kapornokinak volt jelöltje, az elpusztult Dezsery úrfiakból
26922 III,  115   |                   elpusztult Dezsery úrfiakból az idõsebbik. Az rögtön elvenné
26923 III,  115   |                        úrfiakból az idõsebbik. Az rögtön elvenné Juditot.~
26924 III,  115   |                     vége lesz, ha meg nem õrzi az az isten, akibõl õ csúfot
26925 III,  115   |                       lesz, ha meg nem õrzi az az isten, akibõl õ csúfot csinál.~
26926 III,  115   |                       szenvedély, õ azt hitte, az alispánbuktatás játékát
26927 III,  115   |                     beletüzeli a fiatal Boryt; az ugyan eszében sem fordult
26928 III,  115   |                      megborzadok, valahányszor az öreg asszonyok a kabátod
26929 III,  115   |                   mindentudó vagy, ne tudd ezt az egyet!~Csütörtök délután
26930 III,  115   |                        s amint végigfut a szél az erdõn, gurítja õket, zörögnek
26931 III,  115   |                      új alispánt.~Felkapja ezt az ideát Szomor Ferenc uram
26932 III,  115   |                leírhatatlan lelkesedést szült. Az öreg palócok kalapjaikat
26933 III,  115   |                  gulyáshúst fõztek katlanokban az asszonyok. Körös-körül a,
26934 III,  115   |                 Körös-körül a, hegyi utakon és az ereszkedõkön folyton gyülekeztek
26935 III,  115   |                       Istvánt, hogy mondjon le az alispánságról. Sok vért
26936 III,  115   |                   kitér útjából. Hozza meg azt az áldozatot a közjóért. Hiszen
26937 III,  115   |                   áldozatot a közjóért. Hiszen az okosabb enged.~- Az okosabb
26938 III,  115   |                     Hiszen az okosabb enged.~- Az okosabb engedhet - felelte
26939 III,  115   |                      vissza nem találnék térni az új alispán választásig,
26940 III,  115   |                       tizenkettõt vágat rá. Ez az én alispáni végrendeletem.
26941 III,  115   |                      lett volna azt megfogadni az egész országnak!~Az alispán
26942 III,  115   |                 megfogadni az egész országnak!~Az alispán még abban az órában
26943 III,  115   |                országnak!~Az alispán még abban az órában elindult szembenézni
26944 III,  115   |                    órában elindult szembenézni az izgágákkal és szétverni
26945 III,  115   |                      Uzsonna táján ért oda, de az elöl poroszkáló huszárok
26946 III,  115   |                         megfenyegette ujjaival az ingerült tömeget. - Majd
26947 III,  115   |               süvítette vissza Bodajki Mátyás, az óriás, Barkanyról, s odaugorván,
26948 III,  115   |                         s odaugorván, megfogta az ostorhegyes zabláját. A
26949 III,  115   |                       el a kezét! - parancsolá az alispán az egyik huszárnak.~
26950 III,  115   |                          parancsolá az alispán az egyik huszárnak.~Az kirántotta
26951 III,  115   |                    alispán az egyik huszárnak.~Az kirántotta kardját, s egy
26952 III,  115   |                      jóformán semmi tennivaló. Az alispán el van fogva, nem
26953 III,  115   |                hatalmas, hátha kiszabadítja?~- Az nem lehet - ellenveté Kapornoki -,
26954 III,  115   |                         ellenveté Kapornoki -, az én pincémre rá nem akad
26955 III,  115   |                     végre a szép Judit, látván az alispán életét veszedelemben,
26956 III,  115   |                        is világított volna ma, az alispán úr úgysem élvezheti
26957 III,  115   |                   elmélkedék vajon van-e ennek az esetnek mása a történelemben?~
26958 III,  115   |                        is folyamodást intézett az istenhez, hogy mentse ki
26959 III,  115   |                  Jöjjön, szabaduljon meg!~- Ki az? Ki van ott? - riadt fel
26960 III,  115   |                    akarja menteni. Erre, erre!~Az alispán remegve, reménykedve
26961 III,  115   |                  siessen innen!~A rab ránézett az elõtte álló alakra, de a
26962 III,  115   |                       aggodalmasan nézett szét az éjbe. Egy nagy kendõ volt
26963 III,  115   |                       van ennek a pincének, de az egyikrõl senki sem tud,
26964 III,  115   |                  Mondja meg, ki maga - sürgeté az alispán hálateljesen -,
26965 III,  115   |                       harapjam meg? Mire lenne az jó magának?~- Elég, ha én
26966 III,  115   |                      nyakához. Olyan sima volt az, olyan édes volt az, hogy
26967 III,  115   |                       volt az, olyan édes volt az, hogy szava sincs annak!~-
26968 III,  115   |                      Most már csak menjen ezen az úton balra! Most már rám
26969 III,  115   |                      felé, ott hagyván tûnõdve az alispánt, hogy milyen ördöngösen
26970 III,  115   |                    szólt senkinek. Hadd legyen az is csak álom, ami az alispánnal
26971 III,  115   |                    legyen az is csak álom, ami az alispánnal történt. S reggel,
26972 III,  115   |                      is valami nagy eset. Hisz az egész dolog csak egy levágott
26973 III,  115   |                        és fegyver volt rajtuk. Az ember olcsó, ingyen terem
26974 III,  115   |                        azonban nem akar békét, az álljon ki, mert azt meglövik.~
26975 III,  115   |                         ki erre, ki arra.~Csak az egyik csapatvezérben, Halápi
26976 III,  115   |                   vármegye dolgában nem hozott az úr üzenetet?~- Nem mondtak
26977 III,  115   |                      magával a sziklába. Hanem az asszonyokban legyûrte a
26978 III,  115   |                       a csalánkai csõszházban. Az elsõ alispán ebédnél ült
26979 III,  115   |                      mutatott némelyik, kivált az alispánné.~- Hadd jöjjenek
26980 III,  115   |                   jöjjenek hát be - intézkedék az alispán. - Addig lássuk
26981 III,  115   |                     gyûlöletteljes tekintettel az egykori iktató, szelíd megadással
26982 III,  115   |                       pillantása megnémította.~Az uraságok és a dámák megbámulták
26983 III,  115   |                      halkan.~- Ej, szép leány, az esze ment el?~Judit lesütötte
26984 III,  115   |                       így kívánja ezt a közjó.~Az alispánné idegesen vágott
26985 III,  115   |                    neked ez a személy? Mi volt az a nyakán?~Bükky félig kelletlenül,
26986 III,  116   |                 minthogy se én nem voltam soha az Alföldön, sem ő a Felföldön,
26987 III,  116   |                    dicsérni.~- Ön még nem volt az Alföldön? - szólt csodálkozva. -
26988 III,  116   |                       látta a mi Felföldünket, az igazán sajnálatos, Hisz
26989 III,  116   |                      oda a Dunáért sohasem. Mi az a Duna a magyaroknak? Legfeljebb
26990 III,  116   |                        magyaroknak? Legfeljebb az Attila hármas koporsóját
26991 III,  116   |                       terem, s onnan röpüli be az országot. Néha az igaz,
26992 III,  116   |                    röpüli be az országot. Néha az igaz, hogy megbolondul a
26993 III,  116   |                  ösmerte el, hogy mégis valami az, hogyha a földet elunom
26994 III,  116   |                    pedig azt ösmertem el, hogy az mégis tündér ország, ahol
26995 III,  116   |                      megegyezni, hol ér többet az ember, hol eredetibb, hol
26996 III,  116   |                      Hiszem ön agyon licitálja az embert a jelzõkben.~- Tudok
26997 III,  116   |                         de nem színeznek. Csak az események színeznek. Beszéljük
26998 III,  116   |                      Tehát elkezdem én - szólt az alföldi ember élénken.~Szivarra
26999 III,  116   |                   érdekes históriákat tõlem.~- Az ördögbe is, tele van a táskám
27000 III,  116   |                    uram, úgy a Felföldön, mint az Alföldön. Arra nem vagyok