bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

 2501   1,  9     |                     öreg Kamuti guggol, s ahol az alabárdosok léptei kongnak
 2502   1,  9     |                        hideg márványkövezeten.~Az alabárdosok végigtekintenek
 2503   1,  9     |                   hidegen… néha meg-megnyitják az ajtó egyik szárnyát egy-egy
 2504   1,  9     |                         kimért csikorgással, s az egyik alabárdos elutasítólag,
 2505   1,  9     |                     újra meg újra megcsikordul az ajtó, valami sajátságos
 2506   1,  9     |                  szinte kergeti kifelé.~Mintha az ott bent mozdulatlanul fekvõ
 2507   1,  9     |                    fényt vessenek a temetéskor az aranyos koporsóra, mely
 2508   1,  9     |             õméltóságára. Mielõtt odafektetnék az õsökhöz, még egy szolgájával
 2509   1,  9     |                       ennek is õ parancsolt, s az most ezt a parancsot fogja
 2510   1,  9     |                       nem lát semmi különöset, az mind az õ meghagyásából
 2511   1,  9     |                       semmi különöset, az mind az õ meghagyásából esik…~ ~~  ~
 2512   1,  9     |          virtus-cselekedeteivel ösmerkedik meg az olvasó.)~Éppen ott kint
 2513   1,  9     |                     olvasó.)~Éppen ott kint ül az ambituson s természetesen
 2514   1,  9     |                       madárhoz vala hasonlatos az õ ábrázatja.~De ez igénytelen
 2515   1,  9     |                       bírt kinyomozni, úgyhogy az emiatt haragra lobbant uralkodó,
 2516   1,  9     |                        ez fogja majd kikutatni az ököraffért, aki mozdulni
 2517   1,  9     |                     utcákban! Jó szerencse, ha az utcáról haza tud találni
 2518   1,  9     |                    szállására. Milyen gondolat az õfelségétõl, egy ügyetlen
 2519   1,  9     |                       e szavakkal:~- Megvannak az ökrök, kollega!~- Ne bolondozzon
 2520   1,  9     |                      kollega!~- Ne bolondozzon az úr! Hogy jött rá?~- Az az
 2521   1,  9     |             bolondozzon az úr! Hogy jött rá?~- Az az én titkom.~Ugyanazon
 2522   1,  9     |                      az úr! Hogy jött rá?~- Az az én titkom.~Ugyanazon ezer
 2523   1,  9     |                     haláluk után.~Ugyanis mind az ezernek csak ötszáz mázsa
 2524   1,  9     |                    csak ötszáz mázsa húsa lett az élelmezési konzorcium kezei
 2525   1,  9     |                    legyen, aki behasson.~Gerge az az ember volt; megérkezése
 2526   1,  9     |                         aki behasson.~Gerge az az ember volt; megérkezése
 2527   1,  9     |                      alatt kisütötte, mi okozá az ezer történeti nevezetességû
 2528   1,  9     |                tartozik ide ennek a története.~Az ezer ökörrõl még csak annyit,
 2529   1,  9     |                        visszatért rájuk.~Midõn az uralkodó, ezen kázus után
 2530   1,  9     |                        karok és rendek közt ez az elmés karmen kezdett cirkulálni:~»
 2531   1,  9     |                        megyei főispánról, vagy az ottani tekintetes karok
 2532   1,  9     |                  tanácsteremben diskurálgatott az ülnökökkel, mikor a hajdú
 2533   1,  9     |                       Nem-e a híres Zöld Marci az egyik, vagy hogy Szellõ
 2534   1,  9     |                        vagy hogy Szellõ Miska, az alföld híres banditája,
 2535   1,  9     |    Majornoky-kisasszonyok kiismerésére - amint az a népmesékben szokás.~-
 2536   1,  9     |               elõállott.~- Mi a neved? - kérdé az egyiktõl. - Ki vagy?~Semmi
 2537   1,  9     |                        is õhozzá szólott volna az, mintha nemcsak néma lenne,
 2538   1,  9     |                feleltek.~Gerge uram megvakarta az ajka alatt deresedõ fiókszakállt
 2539   1,  9     |                  bizony nem erõltetlek - szólt az ismeretlen csavargókhoz -,
 2540   1,  9     |                   ülnök urat és Teléry Miskát, az elsõ aljegyzõt, elkezdett
 2541   1,  9     |                    kérni Gerge István uramtól.~Az öreg úr összeráncolta homlokát,
 2542   1,  9     |                   terem közepén:~- Halbrechts!~Az ismeretes vezényszóra a
 2543   1,  9     |                    tagadni. A fiúk bevallották az egész esetet: megunták a
 2544   1,  9     |               katona-kenyeret, s úgy mentek el az ezredtõl, hogy a kapitány
 2545   1,  9     |             legszükségesebb épület.~Tömve volt az gazemberekkel. Két évtizeden
 2546   1,  9     |                     nem a régi praxishoz nyúlt az új pandúr-hadnagy, mely
 2547   1,  9     |             kigondolnia.~A régi praxis ugyanis az volt, hogy a csendbiztosok
 2548   1,  9     |                 hurokra.~Gerge egyet fordított az õsi szokáson: nem a saját
 2549   1,  9     |                   emberét küldé közéjük, hanem az õ emberüket fogadta magához.
 2550   1,  9     |                       Szlimák Matyejhez.~- Kár az ilyen derék legénynek ott
 2551   1,  9     |                   napon, ahol senki sem látja, az erdõben, ahol senki sem
 2552   1,  9     |                       ember vagy, fiam Matyko, az isten is katonának teremtett.
 2553   1,  9     |                       s mélyen felsóhajtott:~- Az volna nekem jó, komiszárus
 2554   1,  9     |                      ez a szõrmentes beszéd.~- Az csak a gyöngyélet, fiam
 2555   1,  9     |                         Nem olyan könnyen megy az, édes gyermekem, Matyko.
 2556   1,  9     |                      már akkor? Saját magadnak az árnyéka.~Szlimák mélyen
 2557   1,  9     |                testvérem lennél, mindazonáltal az írnokom már beterjesztette
 2558   1,  9     |                vármegyét. Egy év múlva letelik az utolsó szombat s akkor én
 2559   1,  9     |                szolgálataidat a vicispánnak, s az fölment minden üldözéstõl.~-
 2560   1,  9     |                 tekintetes uram. Görbüljön meg az ujjam, ha nem kénytelenségbõl
 2561   1,  9     |                      rablókat és gazembereket. Az a babona terjedt el, hogy
 2562   1,  9     |            százesztendõs gyík májával, azokkal az emberi testen keresztül
 2563   1,  9     |                  idéztetett magához valakit, s az egyszerre csak kezdte kivallogatni,
 2564   1,  9     |                    rövid idõ alatt megtisztítá az egész felvidéket a rablóktól,
 2565   1,  9     |                   vármegye.~Ott garázdálkodott az erdõkben, a hegyek közt,
 2566   1,  9     |                        módon. Ott pedig õ volt az úr, száz üldözõ pandúr láttára
 2567   1,  9     |                         azt állítva, hogy maga az eleven ördög sem bír vele,
 2568   1,  9     |                       ezzel nyakába kanyarítva az ócska õsi flintát, mellyel
 2569   1,  9     |                         a »Lopata« rengetegbe.~Az erdõnek volt egy »messzelátó«
 2570   1,  9     |                        ilyen pontról nézegesse az utasokat, keletre lelátva
 2571   1,  9     |                         de a rablónak tetszett az, hogy Gerge egyedül jön,
 2572   1,  9     |                       tisztelet kifejezése ez, az õ személye iránt. A híres
 2573   1,  9     |                        ez, édes fiam; csak azt az egyet, ha nem teszed, hogy
 2574   1,  9     |                       méltatlankodva. - Hiszen az én öregapám volt!~- Igaz,
 2575   1,  9     |                     leghitványabb falu.)~Éppen az estét harangozták, midõn
 2576   1,  9     |                     midõn a falu szélére értek az útmutató táblához, melyen
 2577   1,  9     |                 világért sem vette ki szájából az ezüst kupakos tajtékpipát:
 2578   1,  9     |                       paraszt embert kötelezi, az armális nagy úr, - nem imponálhat
 2579   1,  9     |                     egyéb betû a világon, csak az, ami a Corpus Jurisban vagyon.~
 2580   1,  9     |                        némelyiken a gazda vagy az építõ családtag neve »Nemes
 2581   1,  9     |                   mindenik arra felé építtette az országutakat, ahol udvarolt.
 2582   1,  9     |                   országutakat, ahol udvarolt. Az valami természetes is, azon
 2583   1,  9     |                       alispánná.~No, de nem is az út itt a baj, más, egészen
 2584   1,  9     |                  kimagasló tulajdonsága nincs, az t. i. hogy a híres Gerge
 2585   1,  9     |                        mikor Majornokon van, s az, hogy a megye egyik leggazdagabb
 2586   1,  9     |                     Kastélyát nem látjuk, mert az lent a völgyben fekszik,
 2587   1,  9     |                      Hont megye nem fogadta el az ajánlatot; még száznyolcvanöt
 2588   1,  9     |                      hord.~Persze merõ ráfogás az egész - de ha nem lehet
 2589   1,  9     |                    pocsolya jegére vésette fel az utódok emlékezetének ébresztgetésére
 2590   1,  9     |                        meg őkeme,~Dicsértössék az úr neve~ Ámen!~De még ez
 2591   1,  9     |                        csak tizenegyen vannak. Az egyik palóc befúlt a hajdina-kásába,
 2592   1,  9     |                      Istók uram tévesztette el az olvasással: önmagát mindig
 2593   1,  9     |                      nevetségessé. Íme ott van az öreg Kolonczy Márton, aki
 2594   1,  9     |                  sehogy sem tudott hazatalálni az apja szalmafedeles házába,
 2595   1,  9     |                       meg egy szomszédja, mire az kevély hetykeséggel felelé: »
 2596   1,  9     |                   kevély hetykeséggel felelé: »Az ördög ösmerhetne minden
 2597   1,  9     |                        Csoltó folyón keresztül az épülõ pincéjéhez. Túlrakta
 2598   1,  9     |                       a boldogtalan, úgy, hogy az kezdett a folyam közepén
 2599   1,  9     |            kereszteltessék, mint külön falu, s az alsó-vég maradjon, ami volt,
 2600   1,  9     |                       nemes vármegye még ebben az idõben is a lovak szerint
 2601   1,  9     |                       is a lovak szerint mérte az emberek elõkelõségét.~A
 2602   1,  9     |                      elõtt.~A Majornoky-háznak az L-betû a rangja, egyedüli
 2603   1,  9     |                 szobákban nyíló rózsák vannak.~Az udvar pedig tele van mákvirággal:
 2604   1,  9     |                      útközben, hogy ne fogyjon az idõ hiába, az öreg béressel
 2605   1,  9     |                       ne fogyjon az idõ hiába, az öreg béressel vált néhány
 2606   1,  9     |                 lehet-e hozni a sarjút? Milyen az út?~- Csintalan, tekintetes
 2607   1,  9     |                        bántsuk e héten.~Azután az egyik ácsorgó pandúrhoz
 2608   1,  9     |                         Kend arra vigyáz, hogy az én derék barátom, Jasztrab,
 2609   1,  9     |                        pedig hunyorított egyet az ura fele, mintha mondaná: »
 2610   1,  9     |                  szobájába, a tömeg megmozdult az udvaron, s pozíciót foglalt
 2611   1,  9     |                    udvaron, s pozíciót foglalt az ajtónál.~A bírák miatt meg
 2612   1,  9     |                 kellett a vallatásokat tartani az esti órákban is, mert azoknak
 2613   1,  9     |                      kérdéseket. Még akkor nem az iktató száma szerint elõzte
 2614   1,  9     |                       száma szerint elõzte meg az egyik ügy a másikat, hanem
 2615   1,  9     |                      legtávolabb lakott, annak az embereivel végeztek legelõbb.~
 2616   1,  9     |               bonyodalmas tolvajlási eset volt az elsõ, mely igen felbõszíté
 2617   1,  9     |                     nekik, hogy tíz órakor.~De az inkvizíció csak nem akart
 2618   1,  9     |                  tanította be. Mert csak ennek az egyetlen prókatornak van
 2619   1,  9     |                 tiszteletreméltó kinézése volt az öregnek, hogy Gerge uram
 2620   1,  9     |                        meg:~- Vén bûnös, kinek az istenhez kellene már térnie,
 2621   1,  9     |                         Nem szégyenli magát?~- Az apám vett rá - mentegetõzék
 2622   1,  9     |                        meg a bíró, s kinyitván az ajtót, kikiáltott:~- Az
 2623   1,  9     |                        az ajtót, kikiáltott:~- Az öreg Majgó!~Sajátságos alak
 2624   1,  9     |               Sajátságos alak gurult be fürgén az ajtón, összetöpörödve, mint
 2625   1,  9     |                       szólhasson.~- Kend ennek az embernek az apja?~- Én volnék -
 2626   1,  9     |                         Kend ennek az embernek az apja?~- Én volnék - felelé
 2627   1,  9     |                     apja?~- Én volnék - felelé az idõsebb Majgó kelletlenül. -
 2628   1,  9     |                       kend vette rá a lopásra.~Az atya egy haragos, szigorú
 2629   1,  9     |                  Hallgass, te tacskó! - kiáltá az idõsebb Majgó dühösen, s
 2630   1,  9     |               mozdulattal úgy arcul teremtette az árulkodó fiút, hogy a csattanása
 2631   1,  9     |                   Szemtelen fattyú-kölyök! Még az apja ellen mer vádaskodni.
 2632   1,  9     |                      haza, majd megtaníttatlak az anyáddal móresre!~IV. FEJEZET~(
 2633   1,  9     |                      írt rajz, ~s elõtérbe lép az »ezermester« Domine Chalupka. )~
 2634   1,  9     |                belevegyült.~- Miféle lakodalom az? - kérdé Gerge az elõbbi
 2635   1,  9     |                    lakodalom az? - kérdé Gerge az elõbbi jelenet hatása alatt
 2636   1,  9     |                       jól ismert tótos hang.~- Az bizony a domine Chalupka -
 2637   1,  9     |                       domine Chalupka - mondja az esküdt amice Markos, föl
 2638   1,  9     |                       Chalupka van itt! Megint az a Chalupka! Hát már elmúlt
 2639   1,  9     |                   Milyen szédítõ gyorsan repül az idõ…~A tekintetes úr elõtt
 2640   1,  9     |               tekintetes úr elõtt összefolytak az arcok és a hangok, nem látott
 2641   1,  9     |                  Chalupka, megjött.«~De hát ki az a Chalupka?~Az már egy õslény,
 2642   1,  9     |                       De hát ki az a Chalupka?~Az már egy õslény, egy múzeumi
 2643   1,  9     |                    õslény, egy múzeumi régiség az alig múlt korból. Még a
 2644   1,  9     |                kiveszett: most hiába keresnõk.~Az idõ emlõi jobban kiasztak
 2645   1,  9     |                   jobban kiasztak már, mintsem az ilyen szegény férgeket is
 2646   1,  9     |                      módosított alakban sem: õ az utolsó példányok egyike
 2647   1,  9     |                    egész csoportját tárják fel az emlékeknek. Mindenikhez
 2648   1,  9     |                    valami történet fûzõdik, és az egyik sem áll összefüggésben
 2649   1,  9     |                      otthon van.~És itt megint az a kérdés merül föl, hogy
 2650   1,  9     |                    merül föl, hogy micsoda hát az a Chalupka?~Peregrinus,
 2651   1,  9     |                        pedig azok elõl eszi el az úri asztalok hulladékait)
 2652   1,  9     |                       Ide jött. Terítenek neki az ebédhez, a vacsorához, éjszakára
 2653   1,  9     |                 éjszakára ágyat vetnek számára az inas-szobában. Aztán ott
 2654   1,  9     |             beszélnivalója, hogy tömérdek… itt az történt, ott az történt.
 2655   1,  9     |                  tömérdek… itt az történt, ott az történt. Az összes nemesi
 2656   1,  9     |                       történt, ott az történt. Az összes nemesi családok mintha
 2657   1,  9     |                     borocska mellett, s ha úgy az ebédlõben magára hagyják,
 2658   1,  9     |                        a nemes úri famíliánál.~Az elsõ nap megreperálta az
 2659   1,  9     |                       Az elsõ nap megreperálta az összes órákat a házban,
 2660   1,  9     |                     negyedik nap kottára tette az összes divatos nótákat,
 2661   1,  9     |                   ennek. A követek eszéhez van az értelme szabva, közönséges
 2662   1,  9     |                   hagyományok szilárdítják meg az õ vendégjogát. De meg mivé
 2663   1,  9     |                       megereszkedett klavírok, az õ tudománya nélkül?~Hosszú
 2664   1,  9     |                       talán nem is igaz! Aztán az nem is esemény, ami vele
 2665   1,  9     |                    esemény, ami vele történik, az semmi. Történni… csak az
 2666   1,  9     |                       az semmi. Történni… csak az urakkal történik, ami történik.
 2667   1,  9     |                      ördög dolga keresztülesik az emlékezet rostáján, mint
 2668   1,  9     |                       emlékezet rostáján, mint az apró búzaszem. Õ bizony
 2669   1,  9     |                         plebs«-en esik, még ha az a plebs véletlenül õ maga
 2670   1,  9     |                       is - (hátha csak álmodta az egészet), egyszer, igen
 2671   1,  9     |                       szemek delejes fényétõl. Az akkor olyan furcsán melegítette…
 2672   1,  9     |                   mindenütt visszagondolt arra az arcra, a megigazított óragépek
 2673   1,  9     |                        elférne abban õ és - és az a lány.~Eh, bolondság! Mikor
 2674   1,  9     |                        Motosiczky-kastély volt az, hát akkor már más szobalány
 2675   1,  9     |                        a Netti helyén.~Jobb is az így! Legalább nagyokat ihat
 2676   1,  9     |                        nyomja a szívet: könnyû az, mint a madáré, mely csicseregve
 2677   1,  9     |                  csicseregve száll ágról-ágra.~Az ember bizonyos korban lemond
 2678   1,  9     |                  nagyravágyásról. Neki is csak az az ambíciója most már, hogy
 2679   1,  9     |               nagyravágyásról. Neki is csak az az ambíciója most már, hogy
 2680   1,  9     |                       ambíciója most már, hogy az általa igazított órák jól
 2681   1,  9     |                      meg egy fészekben, legyen az bármilyen jó. Alighogy emlegetik,
 2682   1,  9     |                   mégis mennyire megijedt tõle az a hatalmas ember, kire még
 2683   1,  9     |                      bírta többé hasznát venni az eszének, zavart, szórakozott
 2684   1,  9     |                   Servus humillimus! - kiáltja az eléje vidáman. - Quo modo
 2685   1,  9     |                 spectabilis.~Mikor benyitottak az épület hátulján levõ hálószobába,
 2686   1,  9     |                    hálószobába, Gerge becsukta az ajtót belülrõl.~Azután odaállott
 2687   1,  9     |                        suttogva.~- Valde bene.~Az öreg csendbiztos minden
 2688   1,  9     |                Martinovics?~- Azt üzente, hogy az alma meg van érve.~Gerge
 2689   1,  9     |                       is kegyelettel emlegetik az öreget.~Holttestét a hû
 2690   1,  9     |                karhatalommal levakartatta róla az elõbbi illojális feliratot.~
 2691   1,  9     |                        feliratot.~Itt nyugszik az Úrban Gerge István.~A bünösök
 2692   1,  9     |                      nem volt következetlenség az előbbi felirat után ez utóbbi.~
 2693   1,  9     |                     feliratokkal! Együgyűek ők az ékesszólásban, hanem annál
 2694   1,  9     |                    tesz friss virágot. S nincs az a vasárnap délután, hogy
 2695   1,  9     |                       a vasárnap délután, hogy az öregek fel ne emlegetnék
 2696   1,  9     |                     vesztette el.~- Bizony, ha az meg nem hal, - amilyen nagyon
 2697   1,  10    |                        nép emlékszik rájok, de az is csak egy ideig, - ameddig
 2698   1,  10    |                nemsokára meg fogunk halni, azt az egyet bizonyosan tudja mindenki.~
 2699   1,  10    |                      hat számmal jegyezték fel az írástudók, hányan vagyunk,
 2700   1,  10    |                     numerussal írják ki. Pedig az a hatodik numerus tartott
 2701   1,  10    |                     könnyebb már elfogyni mind az ötnek!~Fejedelmeket, palatinusokat
 2702   1,  10    |                     falusi kántor, Záhony volt az egyik s egy bocskoros nemes,
 2703   1,  10    |                       még a szeme is hiányzott az egyik, Gracza pedig nem
 2704   1,  10    |               változott e fogyatkozás, mihelyt az a nagy óra ütött, hogy mindnyájunknak
 2705   1,  10    |                     Graczát pedig nem turbálta az ágyúdörgés, sem a golyók
 2706   1,  10    |                         Mert hát úgy kezdődött az egész, hogy akik a józsefnapi
 2707   1,  10    |                       kokárdák fordították fel az egész környéket, mert egy
 2708   1,  10    |                    maga képét: a pap azt, mely az oltáron van, az ifjú a szeretője
 2709   1,  10    |                      azt, mely az oltáron van, az ifjú a szeretője arcát,
 2710   1,  10    |                        ifjú a szeretője arcát, az apa gyermekeinek vonásait.
 2711   1,  10    |                      kasszírozva lett, csak ez az egy nem, azaz hogy minden
 2712   1,  10    |                     benne látszott lenni ebben az egyben…~A karancskeszi-i
 2713   1,  10    |                     fel soha többé!~Piros volt az ég alja esténkint köröskörül.
 2714   1,  10    |                  idején megrepedt, s befordult az Ipolyba: hogy ő bizony nem
 2715   1,  10    |                    áloé; messze földrül jártak az emberek csodájára, és a
 2716   1,  10    |                       dolog fog történni ebben az esztendőben!~Benne volt
 2717   1,  10    |                        esztendőben!~Benne volt az a levegõben. A gyerekek
 2718   1,  10    |                   anyjuk nem gyõzte szidni, mi az ördög ütött egyszerre beléjük,
 2719   1,  10    |                  egyszerre beléjük, még bizony az ép edényeket is összetörnék
 2720   1,  10    |                      hordók is el-eltünedeztek az eszterhajak alul: dobolni
 2721   1,  10    |                       rá!~Hanem iszen elragadt az a férfiakra is. Nem maradt
 2722   1,  10    |               környéken, csak a sánták, vakok, az aggastyánok és a gyerekek,
 2723   1,  10    |                      pribolyi templomba, mikor az orgonaszót kísérte hatalmas
 2724   1,  10    |              erõsítgeti:~- Ühüm! hüm… köhögnek az ágyúk.~Vesztett és nyert
 2725   1,  10    |                  ezeket õk maguk is!~Graczának az egész ország csak »õk maguk«
 2726   1,  10    |                     mégis tûz csillogott abban az egy szemében. Mikor elvált
 2727   1,  10    |                     mindég a királyok üssék el az alsókat.~Ezen a mondaton
 2728   1,  10    |                félálmából valami tompa kopogás az istálló tájékán.~Sötét volt,
 2729   1,  10    |                 rémlett elõtte némelykor, hogy az istálló-ajtót döngeti valaki.~-
 2730   1,  10    |                    Micsoda? A nyerges lovam?~- Az ám, hazajött a jó pára.
 2731   1,  10    |               éjszakának idején be akart jutni az istállóba, hogy odaálljon
 2732   1,  10    |                         hosszú álom lett volna az, hogy õ nem volt itt… Olyan
 2733   1,  10    |              megösmerte lovát azonnal, s amint az okos szemeit szelíden rávetette,
 2734   1,  10    |                  egészen odahajtá nyakát annak az izmos vállaira. A gazda
 2735   1,  10    |                       Sármányéból is, csakhogy az egyik szeme, mint a mesebeli
 2736   1,  10    |                   esztendõs port a Sármányból. Az egész háznép fölébredt,
 2737   1,  10    |                   éjjel, hogy hát miféle csoda az, mi oka volt annak a lónak
 2738   1,  10    |                       a Sármány jöttétõl. Mert az bizonyosan jelent valamit.
 2739   1,  10    |                    vármegyének, nem jött volna az hiába! Aztán úgy ránézett,
 2740   1,  10    |                         Reggel elsõ dolga volt az istállóba menni. Ni, milyen
 2741   1,  10    |                        kikenték-fenték hájjal, az ócska bõr mohón beitta,
 2742   1,  10    |                       bõr mohón beitta, nehogy az éhes macskák lenyalogassák.
 2743   1,  10    |                       Miklós viselte valamikor az inszurrekcióban, azt meg
 2744   1,  10    |                        kivált a bekecset, mert az volt õnekik a megyei székhelyük.~
 2745   1,  10    |                      sincsen aki mondjon, csak az eperfa levelei integettek
 2746   1,  10    |                    integettek búcsút szelíden. Az istállóból egy kis tarka
 2747   1,  10    |                        kis tarka borjú jött ki az udvarra, az nézte ott a
 2748   1,  10    |                      borjú jött ki az udvarra, az nézte ott a nagy szemeivel,
 2749   1,  10    |                     édes fiam, mert megeshetik az, hogy még visszajövök ide.~
 2750   1,  10    |                      után a templomsoron, hogy az öreg históriás asszonyok
 2751   1,  10    |                      ott megy a rozsdás vitéz! Az ám, a híres Lucifer János
 2752   1,  10    |                        nagy-utcán át elveszett az országút porfelhõjében.~
 2753   1,  10    |                 Pribolyra vezetõ országút volt az. De bizony belovagol a faluba
 2754   1,  10    |                     Záhony, meggondoltam magam az éjjel, megnézem mégis azokat
 2755   1,  10    |                        némelyiken a gazda vagy az építõ családtag neve »Nemes
 2756   1,  10    |                   Priboly a leghitványabb falu az egész környéken?~Hát biz
 2757   1,  10    |                  környéken?~Hát biz annak csak az az egy oka van, hogy a pribolyi
 2758   1,  10    |               környéken?~Hát biz annak csak az az egy oka van, hogy a pribolyi
 2759   1,  10    |                sárgarépát hord… Persze ráfogás az egész, - de ha nem lehet
 2760   1,  10    |                    pocsolya jegére vésette fel az utódok emlékezetének ébresztgetésére
 2761   1,  10    |                     ölt meg őkeme~Dicsértössék az úr neve~Amen!~De még ez
 2762   1,  10    |                     nevetségessé.~Íme, ott van az öreg Kolonczy Márton, aki
 2763   1,  10    |                  sehogy sem tudott hazatalálni az apja szalmafedeles házába
 2764   1,  10    |                       meg egy szomszédja, mire az kevély hetykeséggel viszonzá:~-
 2765   1,  10    |                       hetykeséggel viszonzá:~- Az ördög ösmerhetne minden
 2766   1,  10    |                 megáradt Gile folyón keresztül az épülõ pincéjéhez. Túlrakta
 2767   1,  10    |                       a boldogtalan, úgy, hogy az kezdett a folyam közepén
 2768   1,  10    |               taníttatják Teléry Gábor uramnak az egyik fiát a pesti iskolában,
 2769   1,  10    |                    pesti iskolában, hogy amint az magába szed ott egy kis
 2770   1,  10    |              kereszteltessék, mint külön falu; az alsó-vég maradjon, ami volt:
 2771   1,  10    |                    községen, ahol ki volt írva az útmutató táblán, hogy tilos
 2772   1,  10    |                    azért nem vette ki szájából az ezüst kupakos tajtékpipát:
 2773   1,  10    |                       paraszt embert kötelezi, az armális nagy úr - nem imponálhat
 2774   1,  10    |                     egyéb betû a világon, csak az, amely a Corpus Jurisban
 2775   1,  10    |                    azonban nem találta otthon, az iskola és a kántorlak be
 2776   1,  10    |                      Micsoda? Nem aludt itthon az éjjel?~Kedvetlenül rántotta
 2777   1,  10    |                karavánok hûseltek a kapu elõtt az udvaron és az eresz alatt:
 2778   1,  10    |                       kapu elõtt az udvaron és az eresz alatt: gyanús kinézésû
 2779   1,  10    |                   görbe fésû tart össze, hátul az átkozódó tót asszonyok.
 2780   1,  10    |                     polgártárs?~- Miféle állat az?~- Ej no, hát maga a tekintetes
 2781   1,  10    |                       a pribolyiakat, s akihez az egész nemesség ragaszkodott,
 2782   1,  10    |                 gyöngéden gyér szõke haját.~De az inkvizíció csak nem akart
 2783   1,  10    |                 tiszteletreméltó kinézésû volt az, hogy mintegy meghökkenve
 2784   1,  10    |                       meg: ~- Vén bûnös, kinek az istenhez kellene már térnie,
 2785   1,  10    |                         Nem szégyenli magát?~- Az apám vett rá - mentegetõzék
 2786   1,  10    |                      brézói bíró, s felnyitván az ajtót, kikiáltott:~- Az
 2787   1,  10    |                        az ajtót, kikiáltott:~- Az öreg Majgó!~Sajátságos alak
 2788   1,  10    |                       szólhasson.~- Kend ennek az embernek az apja?~- Én volnék -
 2789   1,  10    |                         Kend ennek az embernek az apja?~- Én volnék - felelé
 2790   1,  10    |                     apja?~- Én volnék - felelé az idõsebb Majgó kelletlenül. ~-
 2791   1,  10    |                       kend vette rá a lopásra!~Az atya haragos, szigorú pillantást
 2792   1,  10    |                  Hallgass, te tacskó! - kiáltá az idõsebb Majgó dühösen, s
 2793   1,  10    |               mozdulattal úgy arcul teremtette az árulkodó fiút, hogy a csattanása
 2794   1,  10    |                        meg felháborodva. - Még az apja ellen mer vádaskodni.
 2795   1,  10    |                      haza, majd megtaníttatlak az anyáddal móresre.~De mielõtt
 2796   1,  10    |               makrancos fickóhoz illik, ki sem az apjától nem fél, sem a vármegyétõl,
 2797   1,  10    |                      várja meg polgártárs, míg az atillámat felhúzom. Ott
 2798   1,  10    |                bricskán a kofferben. Hanem azt az egyet megmondom, öcsémuram,
 2799   1,  10    |                       kevés becsületet hagyott az armálisnak.~Mikor aztán
 2800   1,  10    |                   Mikor aztán el volt igazítva az egész járás apró-cseprõ
 2801   1,  10    |                      Mihály hajdúnak, hozná be az atilláját a kocsiról, felölté
 2802   1,  10    |                        verekedni tudok.~- Hüm. Az is ér valamit. Hát várjon
 2803   1,  10    |                   Eligazítom ott künn a dolgot az új legénységgel, akiket
 2804   1,  10    |                     Majd ha bejövök, megmondom az ultimátumot. Értette?~Ezzel
 2805   1,  10    |                      kiment, glédába állította az újoncokat az udvaron, megdicsérte
 2806   1,  10    |                 glédába állította az újoncokat az udvaron, megdicsérte õket,
 2807   1,  10    |                   idejük jut, hogy megtanulják az összes hadi regulákat.~De
 2808   1,  10    |                      tartott Graczának, elunta az ácsorgást odabenn, forrt
 2809   1,  10    |                       túlesni, kiment hát õ is az udvarra, s megsürgette a
 2810   1,  10    |                        major uram?~- Hát önnel az lesz - mondja az õrnagy
 2811   1,  10    |                     Hát önnel az lesz - mondja az õrnagy hirtelen hátrafordulva -,
 2812   1,  10    |                         mindjárt vasra veretem az urat - méltatlankodék Csiry
 2813   1,  10    |                     mikor már Gracza künn volt az utcán, ahol a Sármányt hagyta.
 2814   1,  10    |                        ahol a Sármányt hagyta. Az bizony, szegény, se nem
 2815   1,  10    |                       a paripa oldalához, hogy az fölágaskodott, s majdnem
 2816   1,  10    |                    Majgó Borbála vagyok: annak az embernek a lánya, akié a
 2817   1,  10    |                   lánya, akié a ló.~- Ösmerem: az, akit most vittek be a börtönbe.~-
 2818   1,  10    |                       a, fényes gyöngyök, hogy az a rettenetes sötét szem
 2819   1,  10    |                         mert aranyból méri azt az isten néha a szegény tót
 2820   1,  10    |                      ló. A lami tótoktól vette az apám harmadéve, magam is
 2821   1,  10    |                      vette. Elpusztuljon innen az úr, azt mondom…~Gracza érezte,
 2822   1,  10    |                        haragos Majgó Borkát.~- Az bizony, hûvösre tették a
 2823   1,  10    |                        a szegény öreget. Pedig az arcából látom, hogy nagyon
 2824   1,  10    |                         Hát a háborúba készült az öreg Majgó?~- Persze hogy
 2825   1,  10    |                   egyszer csak eltûnt a lovunk az istállóból. Azóta mindig
 2826   1,  10    |                  birkák?~- Jaj, hogy a birkák. Az istenke süllyesztené el
 2827   1,  10    |                        bolondos kántorunkat, õ az oka mindennek?~- Ki? A Záhony?~-
 2828   1,  10    |                       ül most talpig vasban.~- Az ördögbe is - dünnyögé Gracza -,
 2829   1,  10    |                Hallod-e Borka, én kiszabadítom az öreget, s kinevezem magam
 2830   1,  10    |                      kicsoda maga? Talán éppen az a Lajos.~- No, az a Lajos
 2831   1,  10    |                        éppen az a Lajos.~- No, az a Lajos nem éppen én vagyok,
 2832   1,  10    |                fiacskám.~- Igazán kiszabadítja az apácskámat? De ne tréfáljon…~-
 2833   1,  10    |                  mondat után. Mégiscsak valami az, incselkedni ezzel a fehérnéppel!
 2834   1,  10    |                pajzánkodik, mert együttjár már az a hadviseléssel.~Borka hamiskásan
 2835   1,  10    |                      hamiskásan hunyorított rá az egyik szemével. Már éppen
 2836   1,  10    |                        egyszerre csak odaugrik az a nyápic gyerek, a falu
 2837   1,  10    |                     nézte le Gracza mogorván - az anyád szoknyája mellé, kölyök.
 2838   1,  10    |                     Teringette, ki vagy hát?~- Az a pribolyi fiú vagyok, aki
 2839   1,  10    |                       pribolyi fiú vagyok, aki az egész vármegyének parancsolni
 2840   1,  10    |                        aztán elkezdett nevetni az óriás, hogy szinte könnyei
 2841   1,  10    |                        dolog ez, hahaha. Gyere az ölembe, öcsécském! Vesszek
 2842   1,  10    |                        kieresztem egy csókért. Az istenugyse!~- De hátha megvernek
 2843   1,  10    |                   nyugodtabban tanácskozhatnak az árnyékban a teendõkrõl.~
 2844   1,  11    |                        fejemet, hogy nézhet ki az a fű, mely a lohinai határban
 2845   1,  11    |                        kosarakban hordják haza az üszőnek vagy az öregnek,
 2846   1,  11    |                   hordják haza az üszőnek vagy az öregnek, a Riskának, hogy
 2847   1,  11    |                        Rá bizony. Hiszen éppen az! Csakhogy talán el sem tudom
 2848   1,  11    |                  Lohinára röpül a veres kakas.~Az pedig rosszhírû madár a
 2849   1,  11    |                      találtak bedobva most már az egyházfi, Mirava Andrásnak
 2850   1,  11    |                     valának elõsorolva. Bizony az sem valami épületes olvasmány.
 2851   1,  11    |                        kergetitek el? - kérdék az elsõ paszkvill után.~- Mert
 2852   1,  11    |                        tûz. Aki fenyegetõdzik, az nem veszedelmes.~A tûz után,
 2853   1,  11    |                  ígérik, gúnyolódva hozták fel az átutazó turopolyiak:~- No,
 2854   1,  11    |                  nagyságos Sótony Mihály urat, az új fõszolgabírót.~A szolgabíráknak
 2855   1,  11    |                  miután már meglehetõsen ráunt az asszonyokra, valami más
 2856   1,  11    |                  magának: alispán lesz. De hát az ilyesmit csupa illedelembõl
 2857   1,  11    |                      meg van írva, hogy akinek az isten hivatalt ád, ad az
 2858   1,  11    |                       az isten hivatalt ád, ad az annak észt is. Hát még akinek
 2859   1,  11    |                      Hát még akinek pénze van! Az meg már éppen tudományt
 2860   1,  11    |                      Egy napon benyitott hozzá az egyik viceszolgabíró, Tereskey
 2861   1,  11    |                       ember, sokat segíthetsz. Az alispán engem küldött ki,
 2862   1,  11    |                       tényálladékot.~- Itt van az instancia, a becsatolt paszkvillusokkal
 2863   1,  11    |                      semmi sem jutott eszembe. Az ördögbe is, ha a lohinaiak
 2864   1,  11    |                       Pompásan tudott beszélni az emberekkel az õ nyelvükön,
 2865   1,  11    |                  tudott beszélni az emberekkel az õ nyelvükön, kedves, behízelgõ
 2866   1,  11    |                       a borjút? Nem tudta kend az anyját is behozni?«~- Gyerekség
 2867   1,  11    |                       is behozni?«~- Gyerekség az egész lohinai ügy - erõsködék
 2868   1,  11    |                       csinálnom.~- Térj vissza az asszonyokhoz!~- Soha! -
 2869   1,  11    |                        amit a kezével írt, azt az orrával eltörölte.~- Hol
 2870   1,  11    |                        azt szokás mondani: Ezt az asszonyok választották.~
 2871   1,  11    |                        tiszteletes úr ellen.~- Az meglehet - motyogta Belinka
 2872   1,  11    |                      hívják a két szolgálót?~- Az egyik Kiczka Magdaléna,
 2873   1,  11    |                        és a pap aláírta.~- Íme az elsõ ügydarab - mondá Sótony
 2874   1,  11    |                        tréfásan, meglobogtatva az ívet -, mely az én fõbíróságom
 2875   1,  11    |                  meglobogtatva az ívet -, mely az én fõbíróságom alatt készült.~-
 2876   1,  11    |                  egyszer kihoztad a vén rókát, az addig vissza nem megy odújába,
 2877   1,  11    |                      van reményed?~- Gyerekség az egész, mondtam már. Meglásd,
 2878   1,  11    |                 templom kurátorát ajánlotta.~- Az majd útbaigazítja a tekintetes
 2879   1,  11    |                  szabású kávészín kabát fedte.~Az urak odaültették a bakra,
 2880   1,  11    |                       két helyen van.~- Hol?~- Az egyik, a »Bakula faluja«,
 2881   1,  11    |                    szanaszét a szilvásokban.~- Az a kérdés - mondá Sótony -,
 2882   1,  11    |                        EGZISZTENCIA~Nagy dolog az, mikor a megye urai megérkeznek
 2883   1,  11    |                   legényeket ültetnek lóhátra, az egyik húsért, fûszerekért,
 2884   1,  11    |                       csillegtette-billegtette az ezüstös leveleit ezer meg
 2885   1,  11    |                     három asztalt állított fel az árnyékban. Balra az asztaloktól
 2886   1,  11    |                        fel az árnyékban. Balra az asztaloktól frissen kaszált
 2887   1,  11    |                    hogy legyen hol szundikálni az uraknak, ha netalán kedvök
 2888   1,  11    |                        után - de hol fõzik meg az ebédet? Ahhoz nagyobb hely
 2889   1,  11    |                 lóhalálban Mikulik Apollóniát! Az fõz legjobban a környéken.
 2890   1,  11    |                      megnyalhatja a száját, ha az Apolka fõztjébõl eszik.~
 2891   1,  11    |              Tereskeynek, egyet Hamar Gyurinak az asztalára, miközben nevetve
 2892   1,  11    |                         miközben nevetve kérdé az öregtõl: »Az asszonyokat
 2893   1,  11    |                     nevetve kérdé az öregtõl: »Az asszonyokat is elõvegyük?«~-
 2894   1,  11    |                      ráteszem a nyakamat, hogy az íráspróbából minden kiviláglik.
 2895   1,  11    |                   kezdjünk hozzá.~Sorba jöttek az asztalokhoz a tótok, gesztenyeszín
 2896   1,  11    |                    fésûre visszavetett hajjal. Az idõsebb asszonyok közül
 2897   1,  11    |                    tarka galandok fityegnek le az övrõl), dévaj mosolygással
 2898   1,  11    |                       farkkal elõl és hátul.~- Az özönvíz elõtt írtak így -
 2899   1,  11    |                   szeme.~- Hajdú! Fogja el ezt az embert!~De ugyancsak e pillanatban
 2900   1,  11    |                        izgatottan kiáltott fel az írnok is: Itt a gyújtogató!~
 2901   1,  11    |               hivatalos széket, nyakon ragadva az elõtte álló köpcös alakot (
 2902   1,  11    |                      álló köpcös alakot (nini, az bizony a lohinai szûcs,
 2903   1,  11    |                praxisból, hogy ilyen esetekben az a bûnös, akit a nagyobb
 2904   1,  11    |                       látom. Meg kell kötözni.~Az bizony meg is történt volna,
 2905   1,  11    |                         ha hirtelen oda nem ér az öreg alszolgabíró.~- Az
 2906   1,  11    |                        az öreg alszolgabíró.~- Az isten szerelméért, öcsém,
 2907   1,  11    |                        akitõl el akarják venni az elejtett nyulat - nézz ide:
 2908   1,  11    |                       írása?~- Bámulatos, mert az enyim meg szakasztott az,
 2909   1,  11    |                       az enyim meg szakasztott az, ami a te emberedé.~- Add
 2910   1,  11    |                    uram, hárman - vágott közbe az odaérkezett írnok -, mert
 2911   1,  11    |                    olyan írást.~- Fogjon aztán az ember gyíkot, ha tud! -
 2912   1,  11    |                        a falusi bíró, nevetett az urakon.~- Hát hogy gondolhatták
 2913   1,  11    |                      tiszta dolog, kérem, hogy az egész falu csak kétféleképpen
 2914   1,  11    |                      csak kétféleképpen írhat. Az öregebbek úgy, mint a megboldogult
 2915   1,  11    |                          Mind egyforma ezeknek az írása - jegyzé meg, büszkén
 2916   1,  11    |                   Blózik Mátyás így értelmezte az egyenlõséget.)~- Az asztal
 2917   1,  11    |                 értelmezte az egyenlõséget.)~- Az asztal alá vágtuk az alispáni
 2918   1,  11    |                           Az asztal alá vágtuk az alispáni süveget - sopánkodott
 2919   1,  11    |                     vége van.~- Nincs vége! Ez az irány, amelyben eddig vittük
 2920   1,  11    |                        vizsgálatot, megbukott, az igaz. Hanem én többfelé
 2921   1,  11    |                      én többfelé szalasztottam az eszemet. Azért hát ne ess
 2922   1,  11    |                Mindenekelõtt azonban tegyük át az irodát másüvé, mert a szél
 2923   1,  11    |                   tolta. A füsttel együtt jött az ételszag és a málnaillat
 2924   1,  11    |                        figyelmeztette a jegyzõ az urakat. - Ritka szépség
 2925   1,  11    |                     Jól fest messzirõl - vélte az öreg Tereskey -, nem nézzük
 2926   1,  11    |                        nézzük meg, öcsém?~- Ha az apjához hasonlít, nem sokat
 2927   1,  11    |                  viszonzá Sótony közömbösen. - Az apja, nemde, a kurátor,
 2928   1,  11    |                reparálója«.~- Miféle mesterség az?~- Biz az nem jó mesterség -
 2929   1,  11    |                     Miféle mesterség az?~- Biz az nem jó mesterség - mondá
 2930   1,  11    |                  jegyzõ -, de most már nem ûzi az öreg, becsületes ember lett,
 2931   1,  11    |                     tûzhöz, pipára gyújtani.~- Az erkölcseiket javította meg.
 2932   1,  11    |                 lócsiszárféle volt?~- Nem vett az soha egy lovat sem - kezdé
 2933   1,  11    |                      passzusra.~- Bolond ember az! Hát neki mire kellett?~-
 2934   1,  11    |                 mindenikre. A lókötõ kifizette az öt forintot, s legott becsületes
 2935   1,  11    |                      lett a lopott ló. Azokért az okmányokért pedig, melyek »
 2936   1,  11    |                     börtönbe került?~- Nem biz az! Kivágta magát valahogy.~-
 2937   1,  11    |                    törvény nem büntette meg?~- Az akkor maga is lopott lovon
 2938   1,  11    |                        azalatt visszacammogott az öreg úr a tûztõl.~- Nos,
 2939   1,  11    |                        Makacs negyvenes.~- No, az még nem kor! - szólt közbe
 2940   1,  11    |                     jegyzõ, gyanúsan nézegetve az öreget.~- Ej, úgy értem,
 2941   1,  11    |                 nevettek emezek. - Jó köpönyeg az a »hivatalosság«!~- Tréfán
 2942   1,  11    |                 mosolygott mindenki. Úgy illik az, ha a szolgabíró úr humorizál.~-
 2943   1,  11    |                    érte, mert, azt mondja, fél az ilyen leány nagy urak elé
 2944   1,  11    |                    csapta hanyagul, mint ahogy az úri dámák viszik a nagykendõjüket.~
 2945   1,  11    |                        is, hogy már túlhaladta az ezer hetet. (Ezer hét kell
 2946   1,  11    |                       hogy alig bírta kiállani az ostromot.~- Föl nem foghatom -
 2947   1,  11    |                        dörmögte a bíró. »Eláll az eszem, hogy mit akar«, töprenkedék
 2948   1,  11    |                    hozzászólhatnánk?«~- Tudnak az urak várni? - kérdé mosolyogva
 2949   1,  11    |                     egy hálósapkát. Jó lesz?~- Az lesz jó, ha nem bolondozol.
 2950   1,  11    |                    leány jön.~Pernye borította az egész mezõt, ott feketéllet
 2951   1,  11    |                    kedélyén nem rontott semmit az, hogy a veres kakas ide
 2952   1,  11    |                        sebesen gombocska, mint az ólomgolyócska!« És az szállt
 2953   1,  11    |                     mint az ólomgolyócska!« És az szállt is nekik sebesen.
 2954   1,  11    |                    igazi tündérfalu! Két fának az izmos gallyaihoz egy-egy
 2955   1,  11    |                      rakják a csecsemõket. Míg az anyjuk kapál, a kis jószágok
 2956   1,  11    |                       nagyon jól megvannak ott az árnyékban. A falevelek altató
 2957   1,  11    |                   pesztonka, azokkal egyszerre az õ csepp fészküket is szelíden
 2958   1,  11    |                        a holmira.~- Hol vannak az emberek? - kérdé egy ilyen
 2959   1,  11    |                          Bizony szétoszlottak. Az anyám a réteken gyûjt, az
 2960   1,  11    |                      Az anyám a réteken gyûjt, az ángyom a malomban õröltet,
 2961   1,  11    |                     ángyom a malomban õröltet, az apám pedig a törvény elé
 2962   1,  11    |                       mondják, nem tudnak azok az urak semmit. Addig nem is
 2963   1,  11    |                     nem is mennek semmire, míg az öreg Hrobáktól nem kérnek
 2964   1,  11    |                     fickó, mondd meg nekem, ki az a Hrobák?~- Nem tudom én -
 2965   1,  11    |                      felelte fogvacogva.~- Biz az nem jó dolog! Mért nem vesz
 2966   1,  11    |                   síron kilencszer meghempereg az ember. De itt még sír sincs
 2967   1,  11    |                         hogy addig kezdhetnénk az építkezésekhez, míg a meleg
 2968   1,  11    |                 lehetett a beteg atyafiban.~De az eléjük táruló tarka képek
 2969   1,  11    |                 alkalmasint a korcsma!«~Persze az volt. Az élelmes Kohn Mór
 2970   1,  11    |                      korcsma!«~Persze az volt. Az élelmes Kohn Mór ide is
 2971   1,  11    |                        Kohn Mór ide is elhozta az üzletét. Az igaz, hogy nem
 2972   1,  11    |                     ide is elhozta az üzletét. Az igaz, hogy nem kellett hozzá
 2973   1,  11    |                   másik atyafi pedig fölszedte az irháját! Látod, hogy szalad
 2974   1,  11    |                    irháját! Látod, hogy szalad az imposztor! Ejnye, ejnye!~-
 2975   1,  11    |                      Mit tudsz te?~- Tudom, ki az a futó ember, s mi körül
 2976   1,  11    |                 forgott a beszéd.~- Lehetetlen az, Miska fiam. Hát ki?~- Mikulik
 2977   1,  11    |                   dolgot sütöttem ki. Meg lesz az egész vármegye lepetve!~-
 2978   1,  11    |               tekintettel, melyben volt valami az irigység- és kételkedésbõl.~-
 2979   1,  11    |                     igen, majd elvégzi délután az írnok úr. Kihallgatandók
 2980   1,  11    |                   szájtátó tömeget, nem maradt az asztalnál csak a három megyei
 2981   1,  11    |            pincemesteri hivatallal bíztak meg. Az volt itt most a legszebb
 2982   1,  11    |                legfontosabb személy, üljön ide az asztalhoz.~Ezzel a kabátja
 2983   1,  11    |                    róluk a cérnákat, melyekkel az egyes papírdarabkák csomókba
 2984   1,  11    |                       csalódás érzete látszott az arcokon. Valami különösebbet
 2985   1,  11    |                 különösebbet vártak tõle.~- És az a gyanúm van - folytatá -,
 2986   1,  11    |                 harisnyából vannak kifejtve.~- Az csakugyan meglehet - dünnyögte
 2987   1,  11    |                       kötés. (De olyan is volt az, mint a hivatalos munka
 2988   1,  11    |                       hét vagy nyolc sorban, s az is gyatrán, kezdetlegesen.
 2989   1,  11    |                         szörnyen ismerõs nekem az a harisnya.~- Elég nagy
 2990   1,  11    |                      harisnya.~- Elég nagy baj az, hogy ismerõs. Minden kapualjban
 2991   1,  11    |                    mindjárt számítgatni kezdte az ujjain:~- Visel a papné,
 2992   1,  11    |                       ujjain:~- Visel a papné, az egy, a szûcsné, az kettõ,
 2993   1,  11    |                      papné, az egy, a szûcsné, az kettõ, a molnárné meg a
 2994   1,  11    |                    három, a zsidó árendásné és az anyja, négy, no, meg az
 2995   1,  11    |                        az anyja, négy, no, meg az Apolka leányasszony is azt
 2996   1,  11    |                       nincs a faluban, kivévén az én feleségemet.~- Kegyelmed,
 2997   1,  11    |                       asszonyomat. No, de elég az ingerkedésbõl. Siessenek
 2998   1,  11    |                      keresett a külsõ zsebben, az írások közt.~- Kár lesz
 2999   1,  11    |                       Mindjárt eszünk.~- Drága az idõ, Miska öcsém, addig
 3000   1,  11    |                       amint kotorászni kezdett az elõvett papírok között,