bold = Main text
      Rész, Fejezet                                                grey = Comment text

 4001   1,  13    |                      mind egyformák. Elrontják az ilyen bárányokat.~Hanem,
 4002   1,  13    |              bárányokat.~Hanem, mint általában az asszonyok, nem volt állhatatos
 4003   1,  13    |             Megfoghatatlan, mi volt rajta, ami az embert megbûvölte, de volt
 4004   1,  13    |                   valami. A homloka szûk volt, az ajka egy kicsit vastag,
 4005   1,  13    |                     féloldalt tartotta, mintha az egyik válla lejjebb lenne.
 4006   1,  13    |                       üde szellõcske jött vele az õ perkálszoknyáiban, ami
 4007   1,  13    |                       azt tartja Druzsba, hogy az ivási kedvet is emelte.~
 4008   1,  13    |                         kis sipsirica, ide is!~Az öregebb vendégek, akik még
 4009   1,  13    |                    osztályba jár, sipsirica?~- Az utolsó évben vagyok.~- Hát
 4010   1,  13    |                        mintha nem is tudná, mi az az udvarló.~- Még eddig
 4011   1,  13    |                     mintha nem is tudná, mi az az udvarló.~- Még eddig nem
 4012   1,  13    |                     Kérdezem tõle: tudja-e, mi az udvarló? S õ azt feleli,
 4013   1,  13    |                        szõlõt. Át kell élvezni az örömöket, melyeket az évadok
 4014   1,  13    |                  élvezni az örömöket, melyeket az évadok nyújtanak. Ez volna
 4015   1,  13    |                     sipsirica. Maga elvonja õt az élvezetektõl. Igaz-e vagy
 4016   1,  13    |              mosolyogva állt meg a háttérben s az anya kevélysége csillogott
 4017   1,  13    |            elgondolkozott egy kicsit, fölnézve az eperfára. - A legnagyobb
 4018   1,  13    |                 személybõl állt rajtunk kívül. Az egyik asztalnál Druzsba
 4019   1,  13    |                     hogy negyven év óta, mióta az orvosi praxist ûzi, egyetlen
 4020   1,  13    |                     volna. A harmadik perszóna az asztalnál Mliniczky Pál
 4021   1,  13    |                helyekre, hogy itt a nábobot és az oligarchát játszhassa. Egy
 4022   1,  13    |                nevezett Tibuly Gáspár üldögélt az éneklõ kanonokkal. Tömzsi,
 4023   1,  13    |                    gutaütésre hajló ember volt az éneklõ kanonok, és az volt
 4024   1,  13    |                     volt az éneklõ kanonok, és az volt a különös, hogyha a
 4025   1,  13    |                        õ sohasem. No, köszönöm az ilyen éneklõ kanonokot.~
 4026   1,  13    |                       jó idõket, mikor ezekbõl az alacsony viskókból jobban
 4027   1,  13    |                  rablók és gyilkosok idejében. Az a statutum volt ugyanis,
 4028   1,  13    |                    statutum volt ugyanis, hogy az elfogott rablót vagy gyilkost
 4029   1,  13    |                        kártyával egész nyáron. Az osztás közötti intermezzókban
 4030   1,  13    |              türelmetlenül áhítozva bukásukra. Az ember azt hihette volna,
 4031   1,  13    |                  változtatják a kártyát.~De ki az ördög gyõzné elszámlálni
 4032   1,  13    |                       ördög gyõzné elszámlálni az összes törzsvendégeket.
 4033   1,  13    |                 mondogatták a törzsvendégek. - Az ördögbe is, míg itt a messzely
 4034   1,  13    |                   kérdezgette, ki lehet, pedig az öreg ficsúr gyakran beszélgetett
 4035   1,  13    |                   jönnék idáig, megpumpolnának az emberek útközben. Takarékosságból
 4036   1,  13    |              elhomályosítani kezdte úri voltát az idegen.~- Nem gavallér az
 4037   1,  13    |                      az idegen.~- Nem gavallér az olyan ember, aki így kijátssza
 4038   1,  13    |                kijátssza a szegényeket. Hát úr az ilyen? Szökik a szegények
 4039   1,  13    |                        Engemet látnának, mikor az utcán megyek. Elõlem a szegények
 4040   1,  13    |                     néhány efféle csavargókat.~Az ismeretlen olyan pontosan
 4041   1,  13    |                       minden csütörtökön, mint az óra, és egy külön asztalhoz
 4042   1,  13    |                       gomolygott köztünk ennek az elõkelõ úrnak a csütörtöki
 4043   1,  13    |                       Ehhez a rejtélyhez (mert az események mindég csõstõl
 4044   1,  13    |                     hozott, néha szegfût, amit az özvegy rendesen a keblére
 4045   1,  13    |                  többször volt alkalma kijönni az udvarra, hogy a papagájával
 4046   1,  13    |                    dédelgetése.~Minthogy pedig az elõkelõ öregúr csak egyszer
 4047   1,  13    |                        féltékeny szemmel nézte az új alakulásokat, nem volt
 4048   1,  13    |                        papagáj… hm, a papagáj, az már szamárság, az pénzbe
 4049   1,  13    |                     papagáj, az már szamárság, az pénzbe kerül. De mindegy,
 4050   1,  13    |                        míg ilyen téren mozgott az ismeretség, de amint késõbb
 4051   1,  13    |                      asszony! Mit akarja azzal az emberrel? Szemlátomást nagyobb
 4052   1,  13    |                        visz neki, mint nekünk. Az a Góliát mindent föleszik
 4053   1,  13    |                     tiszta asztalkendõt kapott az ételekhez, a többi törzsvendégek
 4054   1,  13    |          petróleumlámpát megint Herkules kapta az asztalára, nekünk csak kerti
 4055   1,  13    |                    fröccsét rendesen úgy hozta az özvegy, hogy egy darabka
 4056   1,  13    |                        volna Mliniczky úr (bár az epe már forrt benne), ha
 4057   1,  13    |                          ha elõ nem adja magát az a szerencsétlen eset, hogy
 4058   1,  13    |                  legyet, vagy hajszálat talált az ételben.~- Jaj, tekintetes
 4059   1,  13    |              szalvétájával haragosan csapkodta az asztalt.~- Hát azért, mert
 4060   1,  13    |                       nem küldte õtet múzeumba az én barátocskámnak, a Pulszkynak,
 4061   1,  13    |                      magát a szakácsnéra, hogy az követte el a hibát, aztán
 4062   1,  13    |                    pénzemért, nem kedvezményt. Az nem kell nekem. Száz fácányt
 4063   1,  13    |                     egy koronát utasít vissza. Az effajta dolgok emelték õt
 4064   1,  13    |                    Herkules ellen.~Ki lehet ez az ember? És mit akar vele
 4065   1,  13    |                     ilyet gondolni!~- No, csak az kellene még - vélte Mliniczky
 4066   1,  13    |                     izgatottan dobolt ujjaival az asztalon. Hm, csakugyan.
 4067   1,  13    |                       asztalon. Hm, csakugyan. Az ördög nem alszik. Pedig
 4068   1,  13    |                   ördög nem alszik. Pedig hej, az õ tervei közt is ilyen valami
 4069   1,  13    |                      leány férjhez megy és míg az asszony egy kis pénzecskét
 4070   1,  13    |                       egy kis pénzecskét gyûjt az üzletbõl, s aztán azt mondani
 4071   1,  13    |                     már, én is öreg vagyok, de az ördög bennünk még fiatal.
 4072   1,  13    |                korcsmáját, és ami még hátravan az õszi verõfénybõl, élvezzük
 4073   1,  13    |                 élvezzük ki, kart karba fonva; az én Jahodovsky komám örömmel
 4074   1,  13    |                      komám örömmel fogja nézni az égbõl.« De addig is, míg
 4075   1,  13    |                       addig is, míg Jahodovsky az égbõl nézné a dolgot, Druzsba
 4076   1,  13    |                       kívánatos asszonyt, hogy az egyszer majd az övé lesz,
 4077   1,  13    |                 asszonyt, hogy az egyszer majd az övé lesz, és íme most… Nem,
 4078   1,  13    |                        Merõn szeme közé nézett az özvegynek, aki könnyedén
 4079   1,  13    |                 hirtelen egy kakast vett észre az eperfán, amely az érettebb
 4080   1,  13    |                        észre az eperfán, amely az érettebb eprek közt dúskálódott.~-
 4081   1,  13    |                        lekergetni. - Nézze meg az ember, hova veszi be magát?~-
 4082   1,  13    |                        és a szemrehányásnak. - Az egyik kakas csínyjeit nem
 4083   1,  13    |                      eltakarni. Maradjunk csak az elsõ kakasnál, a burgzsandárnál,
 4084   1,  13    |                        Miféle tyúkról? - kérdé az asszony váratlanul erõs
 4085   1,  13    |               bársonyossá teszi, olyanná, mint az érett barack. Druzsba úr
 4086   1,  13    |                        persze, csak azt lesse! Az igaz, hogy meg se kért,
 4087   1,  13    |                      gondolja azt, Druzsba úr? Az isten szerelméért, mit képzel?
 4088   1,  13    |                  megsértettem. Igen, a gyermek az elsõ, s ha õt boldoggá tesszük,
 4089   1,  13    |                        s maga hozta ki magának az ételt vagy a fröccsöt, némelykor
 4090   1,  13    |                        játszott a sipsiricával az udvaron. Az elõkelõ öregúr
 4091   1,  13    |                       sipsiricával az udvaron. Az elõkelõ öregúr is rendesen
 4092   1,  13    |           szürcsölgette, felváltva mulattatták az özvegy és a sipsirica. Egy
 4093   1,  13    |            Kugler-cukorkát hozott ilyenkor, de az mindig a kocsin maradt,
 4094   1,  13    |                         és csak akkor hozta be az özvegy a köténye alatt,
 4095   1,  13    |                   elmenõben kocsijához kísérte az öreget.~Egyetlen figyelemre
 4096   1,  13    |                         de a »Páva« verebeinek az is elég volt. Egyszer az
 4097   1,  13    |                       az is elég volt. Egyszer az öregúr ott felejtette az
 4098   1,  13    |                       az öregúr ott felejtette az asztalon zsebkendõjét, mellyel
 4099   1,  13    |                      felejteni a zsebkendõjét.~Az összerezzent, megtapogatta
 4100   1,  13    |                       magát.)~- Kuvik? - kérdé az minden gúny nélkül, csupán
 4101   1,  13    |                       levelek kezdtek lehullni az eperfákról és a beállott
 4102   1,  13    |                     beállott csípõs idõk miatt az asztalok vándoroltak be
 4103   1,  13    |                        asztalok vándoroltak be az úgynevezett étkezõbe, mely
 4104   1,  13    |                        is felére fogynak, mert az eperfák vonzereje megszûnik.~
 4105   1,  13    |                      visszaült megint, bevárta az istentisztelet végét és
 4106   1,  13    |                        céduláról.~- Lehetséges az? - kérdé Druzsba úr elképedve.~-
 4107   1,  13    |                     környékezte.~- Milyen volt az asszony? - dadogta.~- Egy
 4108   1,  13    |                  gondolkozott, aztán fölnézett az égre, hol éppen akkor barna
 4109   1,  13    |                     találkozott.~- Tudja-e, mi az újság? Most hirdették ki
 4110   1,  13    |                          Hiszen nem vehette el az éneklõ kanonok.~Egyik törzsvendég
 4111   1,  13    |                        pocsék idõnek. Ott volt az egész had. Csak Druzsba
 4112   1,  13    |                     kereste, figyelte ma este. Az vidám, eleven volt, mint
 4113   1,  13    |        szurkálták-csiklandozták.~Bejárta sorba az asztalokat és maga hozta
 4114   1,  13    |                      De hát én nem mozdulhatok az üzletbõl, hacsak nincsen
 4115   1,  13    |                         Meg kellett hoznom ezt az áldozatot a Johankáért.
 4116   1,  13    |                        ha kell. Hadd legyek én az áldozat. Hiszen én csak
 4117   1,  13    |                      végén, szüret után, abban az évben, amikor utoljára termett
 4118   1,  13    |                        hazafi.« Jó hatást tett az az újítás is, hogy a »pettyegtetett
 4119   1,  13    |                     hazafi.« Jó hatást tett az az újítás is, hogy a »pettyegtetett
 4120   1,  13    |                  következõ nyár együtt találta az egész tavalyi frekvenciát
 4121   1,  13    |                      egész tavalyi frekvenciát az eperfák alatt, kivévén Druzsba
 4122   1,  13    |                      sorba öntögette kancsóból az érdemesek poharába. De iszen
 4123   1,  13    |                    volt Manusek. Látszik, hogy az udvarnál volt. Budai szokás
 4124   1,  13    |                        a cigányt is odahozatta az »Arany Szarvas«-ból a kis
 4125   1,  13    |                szolgáló, Kati által, aki ezért az útjáért egy ezüsthatost
 4126   1,  13    |                       Manusektõl és egy pofont az asszonytól, a »Manusovká«-
 4127   1,  13    |                       okoskodj - csillapította az asszony -, eleget ittál,
 4128   1,  13    |                     adok többet. Aludni akarok az éjjel, Vince!~- Míg tele
 4129   1,  13    |                     úgy, mint más - s kivágott az asztalra egy szép zöldhasú
 4130   1,  13    |                        mi is úgy tennénk, mint az egyszeri korcsmárosék. Ha
 4131   1,  13    |                     lelkiismeretünk, hogy csak az üzletet támogatjuk.~Szóval,
 4132   1,  13    |                     harmatos maradt. Lássa meg az ember, mi lesz a kis gubóból!
 4133   1,  13    |                      ide-oda igazított valamit az utolsó hat-nyolc hónap -
 4134   1,  13    |                  hat-nyolc hónap - nagy piktor az idõ -, s a kecses, takaros
 4135   1,  13    |                        Nem mehetett el anélkül az emberek közt, hogy minden
 4136   1,  13    |                  Druzsba professzor úr ezekben az idõkben csodálatos járványt
 4137   1,  13    |                        a nyolcadik osztályban. Az egész klasszison kiütött
 4138   1,  13    |                     címek alatt. No, hát semmi az, mosolygott a tanár úr szomorúan.
 4139   1,  13    |               mosolygott a tanár úr szomorúan. Az vessen követ rájok, aki
 4140   1,  13    |                     többé gondolni. Hanem ezek az átkozott versek! Olvasta,
 4141   1,  13    |                           rohanna- Johanna«.~- Az ördögbe is! - kiáltott fel
 4142   1,  13    |                     Kutorai, nem tapasztalt ön az utóbbi idõben valami különös
 4143   1,  13    |                      igenis, tanár úr.~- És mi az, édes Kutorai? - kérdé megfeszült
 4144   1,  13    |                       minap otthon a lakásomon az éjjeliszekrényen. Kérdezem
 4145   1,  13    |                      tanár úr felkiált: »Nini, az én cvikkerem!« Hát nem tudom
 4146   1,  13    |                       tanár urat keresik, vagy az engedelmébõl mennek oda,
 4147   1,  13    |                           Sokszor bosszankodom az anyja fösvénységén, hogy
 4148   1,  13    |                        csak csütörtökön. De mi az ördög jut eszembe? (Mliniczky
 4149   1,  13    |                    Druzsbának, aki elbúcsúzván az ügyvédtõl, egyenest befordult
 4150   1,  13    |                        címzett patikánál, ahol az utca megtörik, meglassítá
 4151   1,  13    |                     megalázkodást lásson benne az asszony, nehogy a szerelem
 4152   1,  13    |                        akik kacagva tárgyalták az esetet. Talán mégsem szerencsétlenség -
 4153   1,  13    |                     nagy kõ esett le szívérõl. Az asszonyok között az egyik
 4154   1,  13    |                  szívérõl. Az asszonyok között az egyik köszönt is.~- Dicsértessék
 4155   1,  13    |                 történik. A Páváné kihajigálja az urát az utcára.~Druzsba
 4156   1,  13    |                     Páváné kihajigálja az urát az utcára.~Druzsba úr megdermedt
 4157   1,  13    |                       még egyszer.~- Elkergeti az urát. Hát mi van abban?
 4158   1,  13    |                        urát. Hát mi van abban? Az övé a ház, meg az üzlet.
 4159   1,  13    |                       abban? Az övé a ház, meg az üzlet. Asszony az a talpán.~
 4160   1,  13    |                     ház, meg az üzlet. Asszony az a talpán.~A tudós férfiúnak
 4161   1,  13    |                      volt lepetve.~- És hát mi az oka, nem tudja?~- Hogy mi
 4162   1,  13    |                      oka, nem tudja?~- Hogy mi az oka? - kérdé Kutorainé csintalanul,
 4163   1,  13    |                tekintetes tanár úr, mi szokott az ilyennek oka lenni? Õk ugyan
 4164   1,  13    |             mindenfélét kiabálnak egymásra, de az igazi oka csak az lehet,
 4165   1,  13    |                 egymásra, de az igazi oka csak az lehet, hogy vagy az úr unta
 4166   1,  13    |                       csak az lehet, hogy vagy az úr unta meg az asszonyt,
 4167   1,  13    |                       hogy vagy az úr unta meg az asszonyt, vagy az asszony
 4168   1,  13    |                     unta meg az asszonyt, vagy az asszony unta meg az urát.~-
 4169   1,  13    |                       vagy az asszony unta meg az urát.~- Köszönöm, asszonyság,
 4170   1,  13    |                  tereltek errefelé. Csattogtak az ostorokkal, az állatok bõgtek
 4171   1,  13    |                      Csattogtak az ostorokkal, az állatok bõgtek és rendetlenül
 4172   1,  13    |                   egyszerû gyávaság volt, elég az hozzá, megváltoztatta útja
 4173   1,  13    |                    irányát, megfordult újra és az utca túlsó oldalára lépegetett
 4174   1,  13    |                   Pénzen vett szerelemnek ecet az alja.~- Kutya egy asszony!~-
 4175   1,  13    |                   zsandár!~- Hát mi történt?~- Az Isten tudja. Nyilván a kis
 4176   1,  13    |                     zsandár okozta.~- Azazhogy az asszony okozta, aki észrevett
 4177   1,  13    |                     nyilván fölfordult odabent az udvaron a borítókosár, s
 4178   1,  13    |                         Mária szent szûzecske… az asztalok, székek mind egy
 4179   1,  13    |                      egy rakásra voltak hordva az udvaron, mögöttük a Herkules,
 4180   1,  13    |                   alkudozott. A két szakácsné, az egyik piszkafával, a másik
 4181   1,  13    |                     Eközben meg-megmutatkozott az ajtóban a Páváné alakja,
 4182   1,  13    |                       egy nadrágot hajított ki az udvarra, majd egy inget,
 4183   1,  13    |                    Mars ki a házamból, mars ki az udvaromból! Üssétek a kutyát,
 4184   1,  13    |                       alkudozásokat folytatott az asszonyával.~- Adj haladékot,
 4185   1,  13    |                        nem most szégyenszemre, az összeszaladt népek elõtt.
 4186   1,  13    |             összeszaladt népek elõtt. Elmegyek az est sötétjében, Franciska,
 4187   1,  13    |                   élhetünk együtt, de várd meg az estét, Franciska!~- Egy
 4188   1,  13    |                        egy percig se - lihegte az asszony és újra beszaladt,
 4189   1,  13    |                       és forgott vele, nemcsak az egész udvar, a künn álló
 4190   1,  13    |                        Látod, hogy bánik velem az anyád - szólt hozzá panaszkodva. -
 4191   1,  13    |                   fejét és haragosan csapta be az ablakot s azután elkezdett
 4192   1,  13    |                       már ennek fele se tréfa. Az ács a szomszédház fedelérõl
 4193   1,  13    |                   pillanatban ért a »Pává«-hoz az ökörcsorda, és a publikum,
 4194   1,  13    |          gazdasszonyának, hogy beteg, és azzal az üzenettel küldte el a direktorhoz,
 4195   1,  13    |                  tegnap, a verebek csiripeltek az ágak közt, a »Páva« asztalai
 4196   1,  13    |                      bulletinek jelennének meg az ilyen háborúkról, akkor
 4197   1,  13    |                        a nyakát és utána dobta az akkor már menekülõ Manuseknek
 4198   1,  13    |                        már menekülõ Manuseknek az utcára. Az utcai gyerekek
 4199   1,  13    |                 menekülõ Manuseknek az utcára. Az utcai gyerekek megtalálták
 4200   1,  13    |                     közléseket:~- Kiadtam neki az obsitot. Fel is út, alá
 4201   1,  13    |                       ember - vette föl a szót az asszony. - Hiszen én is
 4202   1,  13    |                     Szívemnek minden lüktetése az övé, a sipsiricáé. Engem
 4203   1,  13    |               szalmaszálat nem tett keresztbe. Az a csöpp hozomány, amit a
 4204   1,  13    |                       szelíd tüzû szemeit), de az anya föllázadt. És semmi
 4205   1,  13    |               föllázadt. És semmi kétség, hogy az anyának kellett gyõznie.
 4206   1,  13    |                      jogom boldognak lenni, ha az a leányom jövõjébe kerülne.
 4207   1,  13    |                   útnak bocsátottam Manuseket. Az emberek mondhatnak, ami
 4208   1,  13    |                     magaslatáról nézte ezentúl az eseményeket. De vannak is
 4209   1,  13    |                       folyt a disputa napokig; az éneklõ kanonok az asztalra
 4210   1,  13    |                     napokig; az éneklõ kanonok az asztalra csap:~- Micsoda
 4211   1,  13    |                        fel comtesse-nek, mikor az elegáns öregúr megjelenik,
 4212   1,  13    |                forintot! Egyszerre! Hogy lehet az? Hol vett volna annyi pénzt?
 4213   1,  13    |                        míg annyira gyûlt? Nem, az lehetetlen, hogy az üzleten
 4214   1,  13    |                       Nem, az lehetetlen, hogy az üzleten szerezte volna.
 4215   1,  13    |                     Elvitte a nénije Krakkóba… Az én Ludmilla testvérnéném.
 4216   1,  13    |                     részeit a szája felé. (Ezt az utat ismeri az ember legjobban.)~
 4217   1,  13    |                      felé. (Ezt az utat ismeri az ember legjobban.)~Druzsba
 4218   1,  13    |                    hanyagul úgy fektette végig az asztalon, hogy a Druzsba
 4219   1,  13    |                ujjaival szórakozottan játszott az óraláncán függõ zsuzsuval,
 4220   1,  13    |                     óraláncán függõ zsuzsuval, az egykor Jahodovskának vett
 4221   1,  13    |                       és minden szívdobbanásom az övé. Oh, istenem! dehogy
 4222   1,  13    |                    akarom lerázni. Nem úgy van az, mint ahol öt-hat leány
 4223   1,  13    |                    Lehull egy napon, valakinek az ölébe. Igazán rettenetes!
 4224   1,  13    |                   ölébe. Igazán rettenetes! De az anya belátja, hogy így van
 4225   1,  13    |                        Druzsba úr, kikapcsolva az ezüstmalacot az óraláncról (
 4226   1,  13    |                    kikapcsolva az ezüstmalacot az óraláncról (gyere csak ki
 4227   1,  13    |                      óraláncról (gyere csak ki az ólból, kis malackám!) és
 4228   1,  13    |                  malackám!) és táncoltatva azt az abroszon. - Ebben az egyben
 4229   1,  13    |                       azt az abroszon. - Ebben az egyben csakugyan csodálatos.
 4230   1,  13    |                      kapkodással belefogódzott az abroszba és lerántotta az
 4231   1,  13    |                      az abroszba és lerántotta az abrosszal együtt a tányért
 4232   1,  13    |                       de összetört valamit… És az csak egy példányban volt,
 4233   1,  13    |               Jahodovska. Csak egy példányban…~Az ördög hozta Mliniczkyt éppen
 4234   1,  13    |                        sört kért, mire fölkelt az asszony és a dolgai után
 4235   1,  13    |                       malacot a láncra, szóval az egész jelenet ott hevert
 4236   1,  13    |                    éppen mint a tányér és mint az a bizonyos összetört valami,
 4237   1,  13    |                 példányban volt meg. Eh, semmi az! A gondviselés leleményes.
 4238   1,  13    |                        gondviselés leleményes. Az összetört tányérokra kigondolta
 4239   1,  13    |                    kigondolta a drótostótokat, az összetört szívekre az újonnan
 4240   1,  13    |           drótostótokat, az összetört szívekre az újonnan fölfedezett homlokokat.~
 4241   1,  13    |           arckép-tervet, ami felette hízelgett az eszme elsõ megpendítõjének,
 4242   1,  13    |                       tíz forinttal kezdte meg az aláírásokat a hevenyészett
 4243   1,  13    |                    dolog könnyen, lassan gyûlt az összeg, de mégis gyûlt,
 4244   1,  13    |                      gyûlt, Druzsba úr kihúzta az embernek az utolsó garasát (
 4245   1,  13    |                 Druzsba úr kihúzta az embernek az utolsó garasát (el is nevezték
 4246   1,  13    |              pillanatot, mikor megérezte, hogy az illetõnek pénze van (rettenetes
 4247   1,  13    |                    bosszúszomjas dühe, mellyel az odábbállott piktort kutatja.~
 4248   1,  13    |                  izgonc, hát mégse csípted meg az öreget?~- Talán megneszelte -
 4249   1,  13    |            bosszúságával, aki a medvére les.~- Az a furcsa - jegyzé meg a
 4250   1,  13    |                    hogy miért nem jár most ide az öregúr, akinek a fiákerje
 4251   1,  13    |                        s közömbösen felelte:~- Az ördög tudja. A vendégek,
 4252   1,  13    |                  rendesen úgy vesznek el, hogy az ember nem tudja, mikor,
 4253   1,  13    |               kezdõdnie, mikor a gimnázium azt az értesítést vette a Zólyom
 4254   1,  13    |                         Hogyne tudnám? Túl van az apamályi aklon.~- Ösmeri
 4255   1,  13    |                        határát?~- Nem, de hogy az apamályi aklon túl van,
 4256   1,  13    |                    határozottan mondhatok.~No, az a semminél is kevesebb,
 4257   1,  13    |               figyelmét egy érdekes hír. Amint az útközben szedett növényeit
 4258   1,  13    |                  szedett növényeit rendezgette az ivószoba egyik asztalán,
 4259   1,  13    |                     kedve ehhez a mulatsághoz, az egész környék jár a nézésére.~-
 4260   1,  13    |                  korcsmáros -, másképp hívják. Az asszony tudja. Engem nem
 4261   1,  13    |                    szereti a növényeket?~- Ezt az egyet - szólt a korcsmáros,
 4262   1,  13    |             bányamunkások, akik itt háltak meg az urasági pajta alatt; valamelyik
 4263   1,  13    |                 valamelyik gazember belopózott az üvegházba, ahol éppen az
 4264   1,  13    |                       az üvegházba, ahol éppen az utolsó liliom volt kinyílva,
 4265   1,  13    |                          Kerékbe kellene törni az istentelent! - dühöngött
 4266   1,  13    |                          Egyébiránt lélekemelõ az, uraim, hogy a munkások
 4267   1,  13    |                    uraim. Tisza kormányzásának az apotheosise. Azelõtt oldalszalonnákat
 4268   1,  13    |                   felelte a bíró -, de túl van az apamályi aklon - tette hozzá
 4269   1,  13    |                   Pedig égek a kíváncsiságtól. Az ördögbe is, micsoda beszédek
 4270   1,  13    |                       bíróhoz.) Hát mit jelent az, édes fivérke (bracsek slatky),
 4271   1,  13    |                  bracsek slatky), hogy túl van az apamályi aklon? Mert talán
 4272   1,  13    |                       tartja a közmondás, hogy az apamályi aklon túl nem él
 4273   1,  13    |                       csuka és a mágnás.~- Hát az meg mit jelent, fivérke?~-
 4274   1,  13    |                   jelent, fivérke?~- Azt, hogy az már hegyes világ, uram,
 4275   1,  13    |                  Kutorai, nem ösmerte maga azt az elhalt diákot, Kopál Domokost?
 4276   1,  13    |                      és a bokrok köszöntötték, az öreg fák is hajladoztak.
 4277   1,  13    |                    rajta. Messze a fák között, az erdõ szélén megjelent egy-egy
 4278   1,  13    |                  fuvaros hátraszólt:~- Ez volt az apamályi akol.~- Kend is
 4279   1,  13    |                     Hogy a csuka és mágnás túl az aklon nem él meg.~Kietlen,
 4280   1,  13    |                          mondá Kutorai -, hogy az apamályi akol innensõ része
 4281   1,  13    |                    közelgõ kocsizörej hangzott az úton.~Éppen egy üres bricska
 4282   1,  13    |                        volt. No, ezt egyenesen az Isten hajította le az égbõl.~-
 4283   1,  13    |                egyenesen az Isten hajította le az égbõl.~- Hollá, kocsis,
 4284   1,  13    |                        Szerencsétlenül jártunk az úton.~- Szívesen.~A kocsis
 4285   1,  13    |                        közmondás se igaz, hogy az apamályi aklon túl nem él
 4286   1,  13    |                       kocsis dicsekedett, hogy az asszonyát vitte a vasúthoz,
 4287   1,  13    |                     ment a menyecske lányához (az ám a szép asszony, ha látnák);
 4288   1,  13    |                        egy szép legény fia van az úrnak. Érdemes megnézni,
 4289   1,  13    |                látszottak, remegve vonaglottak az út szélén. Az égen sötét
 4290   1,  13    |                      vonaglottak az út szélén. Az égen sötét felhõk vágtattak
 4291   1,  13    |                       földön, a kopasz mezõkön az alkonyat világosszürkeségének
 4292   1,  13    |                    tehát világosabb volt, mint az ég, ami mindig kísérteties
 4293   1,  13    |                     Mégis, mit érhet?~- Nem ér az fenét se.~No, szépen vagyunk,
 4294   1,  13    |                       kocsis megnézte alaposan az ég minden oldalát, aztán
 4295   1,  13    |                          Hát hol hálunk meg?~- Az én uramnál, vagy mi a fene -
 4296   1,  13    |                     teljes egészében elveszett az emberiségre és a tudományra.
 4297   1,  13    |                  szenvedvén fiatalabb korában, az orvos (otthon Dorozsmán)
 4298   1,  13    |                      Dorozsmán) piócát rendelt az ínyhúsra. Võneki elalélt
 4299   1,  13    |                       rendesen közbeszól, hogy az lehetetlen, mert annyi év
 4300   1,  13    |              pénztárnok, Võneki úr dühbe jön s az asztalra üt: Én nem szoktam
 4301   1,  13    |                     Aztán egyszerre kikiáltott az ajtón:~- Nosza hamar, Katalin,
 4302   1,  13    |                      kellemes pocsolyát csinál az most a piócájának) és egyre
 4303   1,  13    |                      arra, hogy letörülje vele az antiliberálisok könnyeit! -
 4304   1,  13    |                 csöppecske kisasszonyokat, kik az asztal végén bújtak össze,
 4305   1,  13    |                      elõkelõ zsidó bankár is s az asztalnál arról beszéltek,
 4306   1,  13    |                      Majd végigment Druzsba úr az összes kormányzati hibákon
 4307   1,  13    |                 kormányzati hibákon s eljutván az államadósságok milliárdjaihoz,
 4308   1,  13    |                      nem hagyják megsemmisülni az országot, nehogy a pénzük
 4309   1,  13    |                  hangon morgott közbe (csak ez az egyetlen politikai közbeszólása
 4310   1,  13    |                       iránt sietett beszerezni az információkat.~- A birtok
 4311   1,  13    |                     Titokzatos dolog - felelte az öreg Wildungen, szemöldjeit
 4312   1,  13    |                        vagy százezer forintba. Az embernek a szíve szorul
 4313   1,  13    |                       A holt tárgyak után jött az eleven felszerelés. Orosz
 4314   1,  13    |                     végre szállingózni kezdett az udvar, hat kis udvarhölgy,
 4315   1,  13    |                      megérkezett üveg batárban az excellenciás úr is, elhozta
 4316   1,  13    |                       Druzsba úr.~- Nos tehát, az excellenciás úr ott maradt
 4317   1,  13    |                    Druzsba úr elszomorodott.~- Az én utasításom pedig arra
 4318   1,  13    |                        mit gondol, báró úr, mi az a személy és miért tartják
 4319   1,  13    |                       azt hiszem, és általában az egész környék, hogy politika
 4320   1,  13    |                      fejéért sem állnék jót…~- Az én fejemért? - szeppent
 4321   1,  13    |                    elnevezése pusztulna el, ha az õ fejét levágnák.~- Én bizony
 4322   1,  13    |                       szõtte odébb gondolatait az idõsebbik Wildungen -, mert
 4323   1,  13    |                   vagyis inni megy a kocsmába, az írnokom szabadságot kér,
 4324   1,  13    |               szabadságot kér, vagyis hazamegy az anyjához és két hétig alszik
 4325   1,  13    |                       föl egész a miniszterig, az is szabadságot vesz, elmegy
 4326   1,  13    |                         Dorozsmán.~Így telt el az este, körömig égtek a gyertyák,
 4327   1,  13    |                  hazaindulhasson. Ablaka alatt az ambituson a két Wildungen
 4328   1,  13    |                 párbeszédet hallotta.~- Láttad az idegen bácsi óraláncán a
 4329   1,  13    |                  láttál te olyat, Micike. Csak az óriások országában teremhet
 4330   1,  13    |                    országában teremhet olyan.~(Az ellopott Victoria regia,
 4331   1,  13    |                indultam a virág nélkül s amint az útra érek, mit látok, képzeld
 4332   1,  13    |                       sürgette Micike.~- Aztán az, hogy »nagy csacsi a Micike,
 4333   1,  13    |                    hogy »nagy csacsi a Micike, az õ esze picike«. Mert lássa,
 4334   1,  13    |                    olyan titkos úton, aminõrõl az apa mesélt a törökök idejébõl.~-
 4335   1,  13    |                   törökök idejébõl.~- De hátha az más ilyen virág volt? -
 4336   1,  13    |                        veszedelmes titkot tud. Az egyiket Kutorai is tudja
 4337   1,  13    |             öltözködését, aztán megreggelizett az ebédlõben, ahol a fiatal
 4338   1,  13    |                 leveleit, s olyan szomorú volt az egész környék, mint egy
 4339   1,  13    |                        jegyzé meg szomorúan.~- Az lehetetlen.~- El fogok menni -
 4340   1,  13    |                      bevetve, azon a borzag nõ az õ fekete bogyóival, meg
 4341   1,  13    |               bogyóival, meg a boróka lepi el, az is a fekete bogyóival.~Jó
 4342   1,  13    |                     hídja is volt.~Végigmentek az egész tagon, Druzsba úr
 4343   1,  13    |                        a figuráját, megjelölte az árkokat és kikérdezte a
 4344   1,  13    |                        szárnya van éspedig nem az angyaloké, a kék, hanem
 4345   1,  13    |                      hanem amolyan rózsaszínû, az Ámoré, és hogy tud vele
 4346   1,  13    |              dúdolgatott:~Mikor gyerek voltam, az asszonyok a kemencére híttak
 4347   1,  13    |                   gurulj, kis taligám,~Te vagy az én tápláló dajkám.~Addig-addig
 4348   1,  13    |                 dalocskát, miközben úgy eltelt az idõ, hogy egyszerre csak
 4349   1,  13    |                   számba vette a kiaknázott és az elszállított szénmennyiséget.
 4350   1,  13    |                       Magam akarok lenni ezzel az úrral, legyen oly jó, kedves
 4351   1,  13    |                      betûkkel.~Druzsba leült s az ifjú báró ezt diktálta:~- »
 4352   1,  13    |                   kastélyba, mutassák meg neki az épületet és a kertet.«~-
 4353   1,  13    |                      keskeny selyempántlikával az összehajtogatott levélkét
 4354   1,  13    |                    teljesítik.~- De hisz ezzel az állam van megkárosítva.~-
 4355   1,  13    |                      most ne feszegessük. Elég az, hogy így van.~Druzsba úr
 4356   1,  13    |                        való, amelyek idehozzák az üzeneteket, vagyis…~- A
 4357   1,  13    |                     kért:~- Vezesd el a bácsit az írószobába, Micike!~Útközben
 4358   1,  13    |              röstelkedve, mintha õ lenne annak az oka. - Hanem azt mondják,
 4359   1,  13    |                        fel egyszer síromat, ha az általában feltalálható lészen,
 4360   1,  13    |                     mely elmosta és elpiszkítá az egyik szót, de Druzsba úr
 4361   1,  13    |                  melyiket, hirtelen behajtotta az iratot, spanyolviaszkot
 4362   1,  13    |                     csöppentett rá és lenyomta az ametiszt pecsétgyûrûvel.~
 4363   1,  13    |                       hiábavaló fáradság, csak az ördögnek tartozik egy úttal.~
 4364   1,  13    |                        el Besztercebányára még az éjjel, ott jelentse az esetet
 4365   1,  13    |                     még az éjjel, ott jelentse az esetet a fõispánnak és a
 4366   1,  13    |                     arcán) akkor, akkor… ebben az esetben isten önnel, Kutorai,
 4367   1,  13    |                   iránt és akkor… vigye el azt az írást, amit adok, a budai
 4368   1,  13    |                      másvilágra… No, nézze meg az ember.~Meg sem állt többé,
 4369   1,  13    |                      reszketõ, tompa hangon:~- Az órát minden reggel pont
 4370   1,  13    |                egypárszor rázogatni napközben, az a természete.~Kutorainak
 4371   1,  13    |                    izmos tölgyfa kapuját, mire az legott csikorogni kezdett,
 4372   1,  13    |                      mintha parolázni nyújtaná az egyiket.~Druzsba úr rémülten
 4373   1,  13    |                   Fölséges nyári délután volt, az egész természet nevetett,
 4374   1,  13    |                virágoknak, melyekkel tele volt az udvar ültetve, az illata
 4375   1,  13    |                    tele volt az udvar ültetve, az illata lent terjengett,
 4376   1,  13    |                  valami holt dolognak látszott az egész, mintha festve vagy
 4377   1,  13    |               morgással vicsorították fogaikat az idegenre.~- Láncon vannak -
 4378   1,  13    |                          Láncon vannak - szólt az öregúr, nevetve a Druzsba
 4379   1,  13    |                        Druzsba úr, kikerülendõ az egyik kutyát, bal lábával
 4380   1,  13    |                    nagy botanikus. Tehát mégis az oktalan állat van felül
 4381   1,  13    |                        oktalan állat van felül az emberben és a tudós alul.~
 4382   1,  13    |                 tekintettel méregette, mialatt az óvatosan lépegetett fel
 4383   1,  13    |                       Druzsba úr rátette kezét az ajtókilincsre, mire egy
 4384   1,  13    |                   szisszenéssel hátraugrott.~- Az ördögbe is, mi baja van? -
 4385   1,  13    |                         S ezzel õ maga sietett az ajtót kinyitni s elõre indulván,
 4386   1,  13    |                       fekvõ oszlopos tornácra. Az ebédlõ ónémet divatban volt
 4387   1,  13    |                      hang:~»Ne menj tovább, ha az életed kedves!«~Druzsba
 4388   1,  13    |                     mutatkozott élõ lény, mint az elátkozott kastélyokban,
 4389   1,  13    |               borotválkozott.~A majom felriadt az idegen láttára és a villogó
 4390   1,  13    |                  Druzsba úr idegességéhez most az undor és szörnyülködés is
 4391   1,  13    |                      mulattatta.~- Ni, a Brok. Az akasztófára való Brok. Hol
 4392   1,  13    |                     Csinos kis terem ez is. Ez az empire-berendezés. Olyan
 4393   1,  13    |                      volna behúzva.~Druzsba úr az elõbbi undorból a legnagyobb
 4394   1,  13    |                 Megenni való bolondság, mi? És az van benne, hogy az ezer
 4395   1,  13    |                      mi? És az van benne, hogy az ezer meg ezer kristálygolyóban
 4396   1,  13    |                      egy margarétavirág volna. Az ember denique mégis okos
 4397   1,  13    |                        folyosóra és fussunk át az épület másik szárnyán, ott
 4398   1,  13    |                         a komornák lakószobái, az én barlangom is arra van,
 4399   1,  13    |               négyszögû rácsos alkotmány, minõ az állatkertekben szokott lenni
 4400   1,  13    |                  incselkedett a majommal, mire az megkergette a borotvával,
 4401   1,  13    |                       mégis szemtelenség, hogy az õ tulajdon házából hány
 4402   1,  13    |                 kalapáccsal ütnék, nem gondolt az elõzményekre, hanem egyszerûen
 4403   1,  13    |                      árnyalatával felelt, mint az olyan megsértett ember,
 4404   1,  13    |                     kit urunk ideküld, a többi az ön dolga. Menjünk, uram!~
 4405   1,  13    |                        be.~Rémülten tántorgott az ajtófélfának, arcát halott
 4406   1,  13    |                       biliárdteremben, szemben az ajtóval, megpillantá a falon
 4407   1,  13    |                   melyben múlt vasárnap látta, az a csipkés nyakkendõ a gránáttûvel
 4408   1,  13    |               lombokkal, hûs árnyékot vetettek az alattuk levõ fonott székre,
 4409   1,  13    |                      nehezedett kedélyére.~Bár az okosabb alkalmasint a macska
 4410   1,  13    |               alkalmasint a macska volt, ebben az esetben mégis Druzsba úr
 4411   1,  13    |                  asztal, rá aranysávot hintett az izzó verõfény. Meneteles
 4412   1,  13    |                  találták magukat (ámbár iszen az se volt nagy) és itt ért
 4413   1,  13    |                  kínálkozott. Druzsba úr leült az egyikre, elbódult fejét
 4414   1,  13    |                       közt harkály kalapácsol. Az ördög vinné, mit zavarja
 4415   1,  13    |                       ördög vinné, mit zavarja az embert - a nézésben.~Az
 4416   1,  13    |                        az embert - a nézésben.~Az egyik ernyõt vivõ leány
 4417   1,  13    |                     éhesek. Matykó már itt van az uzsonnájukkal.~Erre tánclépésben,
 4418   1,  13    |             elõkeringõzött a gyertyánfák mögül az ötödik leány, kinek a nyakában
 4419   1,  13    |                     legyezõ a bokáit verdeste.~Az elsõ leány letért az útról
 4420   1,  13    |                 verdeste.~Az elsõ leány letért az útról s végiglépdelve a
 4421   1,  13    |                       alá helyezte a zsámolyt.~Az ernyõt vivõ leányok leszúrták
 4422   1,  13    |                   leányok leszúrták a pad mögé az ernyõ kétágú nyelét.~Az
 4423   1,  13    |                        az ernyõ kétágú nyelét.~Az ötödik megnézte magát a
 4424   1,  13    |                    mondá nevetve.~- Mi vagyunk az árnyék - felelték az ernyõvivõk.~-
 4425   1,  13    |                   vagyunk az árnyék - felelték az ernyõvivõk.~- Én vagyok
 4426   1,  13    |                    nevet, mintha hat nap sütne az égrõl, minden nevet akkor
 4427   1,  13    |                        fog történni. Hisz csak az történik vele, ami más álomlátóval,
 4428   1,  13    |                      nimfák, najádok. Emellett az is megvillant eszében, hogy
 4429   1,  13    |                       megvillant eszében, hogy az öreg Wildungen hat kis komornát
 4430   1,  13    |                       mit tudja õ, hogy mi hát az igaz. Akkor minden problematikus,
 4431   1,  13    |                    minden problematikus, talán az se igaz, hogy õ Wildungennel
 4432   1,  13    |                       Wildungennel beszélt, és az se, hogy õ Druzsba.~Elméjének
 4433   1,  13    |                 mellett tesz azonban tanúságot az a körülmény, hogy Druzsba
 4434   1,  13    |                        nimfákat látna, mihelyt az érkezõ »piszkafa« megszólalt
 4435   1,  13    |                       szöszke haja leoldózott, az egyik fonatba beleakadt
 4436   1,  13    |          batisztszoknyája kiszakadt ráncaiból, az orgonavirágos szalmakalapja
 4437   1,  13    |                 lecsúszott a szemére, le éppen az orrocskájára.~- Mein Gott,
 4438   1,  13    |                huszárnak -, meg lehet kezdeni.~Az újonjött leány leül a vánkosra
 4439   1,  13    |                        kezd Druzsba úr felé.~- Az az úr ül amott - jegyzé
 4440   1,  13    |                     kezd Druzsba úr felé.~- Az az úr ül amott - jegyzé meg
 4441   1,  13    |                       úr ül amott - jegyzé meg az öreg piszkafa -, ki a kastélyt
 4442   1,  13    |                    lábainál ült, önkénytelenül az idegenre vetette tekintetét,
 4443   1,  13    |                        és egyenesen odaszaladt az ismeretlen úrhoz.~- Mit
 4444   1,  13    |                 kiáltott fel vidáman. - Hiszen az maga, keresztapám!~Druzsba
 4445   1,  13    |                        hirtelen felkapta fejét az ismerõs hangra, és a csodálkozástól
 4446   1,  13    |               egyszerre zajosan tört ki belõle az ijedelemmel vegyes öröm.~-
 4447   1,  13    |                    Igaz, tudom. Érteni kezdem. Az anyádnak, ugye egy arcképe
 4448   1,  13    |                    bolondos Weszelny kapitány. Az ilyen tréfákban leli kedvét.
 4449   1,  13    |                helyérõl és meghajtotta magát.) Az a hercegkisasszony én vagyok,
 4450   1,  13    |                     Sipsirica -, hát nem látta az imént, hogy én vagyok itt
 4451   1,  13    |                      imént, hogy én vagyok itt az úrnõ, hogy én ültem a baldachin
 4452   1,  13    |                        a baldachin alatt, hogy az én arcomat legyezik a komornáim?~
 4453   1,  13    |                    látta, hogy üres a díszhely az ernyõ alatt.~- Szent isten!
 4454   1,  13    |                     szél visz, röptében ráveti az árnyékát.~- Másnak nem mondanám -
 4455   1,  13    |                 keresztapám, magának megmondom az igazat. Ösmerte azt az urat,
 4456   1,  13    |               megmondom az igazat. Ösmerte azt az urat, aki hozzánk járt néha
 4457   1,  13    |                        hogy mit fog hallani.~- Az egy dúsgazdag, nagyhatalmú
 4458   1,  13    |                     hallatára.~- No, hát ennyi az egész - fejezte be a gyónást
 4459   1,  13    |                     gyónást Sipsirica. - Ennek az öreg úrnak vagyok a barátnéja.~
 4460   1,  13    |                           hörgé dúlt arccal. - Az az asszony, az a gyalázatos
 4461   1,  13    |                        hörgé dúlt arccal. - Az az asszony, az a gyalázatos
 4462   1,  13    |                       arccal. - Az az asszony, az a gyalázatos asszony adott
 4463   1,  13    |                   tudtál ellenszegülni? Hát ez az a finom nevelés, amit kaptál?
 4464   1,  13    |                  mindent. Anyádat megfizették, az Isten verje meg a hitvány
 4465   1,  13    |                    tett a takarékpénztárba. De az semmi. Ami megtörtént, megtörtént.
 4466   1,  13    |                      És én kiviszlek innen, ha az ördöggel kell is megviaskodnom,
 4467   1,  13    |                    keresztapa! Hasztalan volna az ilyesmi, nincs arra mód,
 4468   1,  13    |                vigyáznak rám, éjjel és nappal, az én cselédeim egyszersmind
 4469   1,  13    |                      én cselédeim egyszersmind az én õreim. Beláthatja, hogy
 4470   1,  13    |                 fogaival zavartan.~- Bolondság az egész, kedves keresztapa,
 4471   1,  13    |                   dolgot, ahogy van. Megmondom az igazat, hiszen maga jót
 4472   1,  13    |                        szívén ejtett seb láza, az emberi hitványság kihívó
 4473   1,  13    |                remekmûvek gyakran elõfordulnak az olyan nemzeteknél, ahol
 4474   1,  13    |                        olyan nemzeteknél, ahol az épségben megmaradt mûvek
 4475   1,  13    |                    ment sehová, régi barátjait az utcán elkerülte, napokon
 4476   1,  13    |                       a meghagyott »légy«-gyel az ajka alatt, bársony zekében,
 4477   1,  13    |                  mûvész, ellenkezni próbált:~- Az isten szerelmeért, mit tesz
 4478   1,  13    |                   embert megöl, nem árt annyit az emberiségnek.~Szerette volna
 4479   1,  13    |                      megõrült, a garádicson és az udvaron járókelõk egyszerûen
 4480   1,  13    |                       jó barátok. - Vagy talán az asszonyra, akit a festmény
 4481   1,  13    |                         nyilván szerelmes abba az asszonyba, mert csak a szerelmes
 4482   1,  13    |                fennforogni a búskomorságban és az apathiában, melybe egy idõ
 4483   1,  13    |                        valami baja van - vélte az igazgató. - Per amorem dei,
 4484   1,  13    |                       jelentés szerint leányát az öreg grófnak adta el. A
 4485   1,  13    |                        el. A legnemesebb rúgó, az erkölcsi felháborodás dolgozott
 4486   1,  13    |                         Lárifári - pattant fel az öreg Tóth Gedeon, a fizika
 4487   1,  13    |               voltaképpen tükrök, hogy azokban az elfedett alak a maga legteljesebb
 4488   1,  13    |              közlemények nagy port vertek fel. Az egész városban errõl beszéltek.
 4489   1,  13    |                  beszéltek. A kaszinóban, ahol az öreg excellenciást fiatalabb
 4490   1,  13    |                       hanem, hm, mit szól majd az excellenciás asszony? És
 4491   1,  13    |                        asszony? És mit szólnak az udvarnál, ahol grata persona?
 4492   1,  13    |               miniszter bekérte a gimnáziumtól az ominózus jelentést.~S az
 4493   1,  13    |                       az ominózus jelentést.~S az erre következõ napon este
 4494   1,  13    |                      nevében jön, aki olvasván az õ zsámi jelentését, érdeklõdik
 4495   1,  13    |                       kábultnak érzi magát, de az erõszakos úriember mindenben
 4496   1,  13    |                      szorultságában megragadta az utolsó szalmaszálat:~- Tetszik-e
 4497   1,  13    |                        engem pénteken fogadna.~Az idegen mosolygott.~- Ön
 4498   1,  13    |                       mert régen elvitte volna az ördög, ha azok a felek mind
 4499   1,  13    |                        fénye hatolt át rajta s az is csak olyannak tûnt fel
 4500   1,  13    |               félredõlt valamely kiálló kövön, az õ teste is aszerint dõlt,