Rész, Fejezet
1 1, 1 | dülled ki bele; csak néha szólnak egyet-egyet közbe:~»Pompás!
2 1, 9 | halotti ágya körül. Suttogva szólnak egymáshoz, mintha attól
3 1, 9 | halotti ágya körül. Suttogva szólnak egymáshoz, mintha attól
4 1, 12 | diákot mondanak), mi módon szólnak a különbözõ felekezetbeli
5 1, 13 | excellenciás asszony? És mit szólnak az udvarnál, ahol grata
6 1, 14 | dolgozik«, vagy pedig ilyképpen szólnak a malmok alatt: »A mi képviselõnk
7 1, 14 | vér sincs.~Mások talán így szólnak:~- Ostobaság! Az alkotó
8 1, 20 | ajtócsapkodással, de nem szólnak egymáshoz, hanem igyekeznek
9 1, 23 | véli leolvasni, hogy így szólnak az emberek egymáshoz hajolva:~-
10 1, 24 | a vendégeit.~- De hiszen szólnak már a kakasok.~- Nem a reggelt
11 1, 27 | a levegõ rontása okáért szólnak, ha szólnak. Ebbõl még nagy
12 1, 27 | rontása okáért szólnak, ha szólnak. Ebbõl még nagy história
13 II, 68 | akadémikusnak be is válik - szólnak az élcelõk -: jó jel, hogy
14 II, 72 | súgja, hogy e levelek Pestre szólnak Kéredy Péternek.~
15 II, 123| megrázzák magokat s így szólnak: »Jaj, be soká aludtam!
16 III, 1 | után a közönséges hívekéi szólnak bele az éjbe, ki vékonyan,
17 III, 2 | ablakon ha hallaná, hogy szólnak vecsernyére a majornoki
18 III, 2 | mindig közelebb, közelebb szólnak. Már az érkezõ birkák robaját
19 III, 2 | Koppantyu!~- Megjöttem, de nem szólnak a csengõk, hogy a hangjuktól
20 III, 3 | von vállat, ha a lányáról szólnak rosszat, az sem veszi ki
21 III, 56 | ezért a kinézésért engem szólnak meg, uram…~A méltatlankodás
22 IV, 41 | megyei falucska.~- De hát mit szólnak ehhez a lányok apái és mamái,
23 IV, 41 | mikor megtudják?~- Mit szólnak? - tört ki Antos úr mélabúsan. -
24 IV, 96 | hogy arról senkinek sem szólnak, amit ma határozunk.~- Esküszünk! -
25 IV, 97 | Különös idõket élünk. Mit szólnak majd ehhez a kollégák? Én
26 IV, 100| ide-oda.~- Ha az õsök nem szólnak, hát beszélek én (és kevélyen
27 IV, 132| kigondolhatnánk valamit. Mit szólnak hozzá kegyelmetek?~A szenátorok
|