Rész, Fejezet
1 1, 4 | Atyám, atyám: nézz rám, szólj hozzám! Én vagyok itt, nem
2 1, 5 | Meghalok, megőrülök tőle. Szólj, mit kívántok, pokoli cselszövők?~-
3 1, 8 | Atyám, atyám! nézz rám, szólj hozzám! Én vagyok itt, nem
4 1, 13 | összetéve -, lehetetlen.~- Ne szólj közbe, semmi se lehetetlen.
5 1, 15 | iszol, vizet-e vagy bort, szólj? Jó lesz-e, ha magyar nemessé
6 1, 16 | abroncsokat.~- Mi bajod, Iliánka? Szólj, fiacskám! Téged öl valami?~-
7 1, 17 | Jablonszka Mária? Nekem szólj, ha akarsz valamit.~Mária
8 1, 18 | tanácsot várna tõle: »No, szólj már, Anna, miért nem szólasz?«~
9 1, 21 | volt némelykor.~- Igazat szólj, menyecske, igazat szólj.
10 1, 21 | szólj, menyecske, igazat szólj. Igazán nem láttad?~- Nem
11 1, 23 | mondtam?~- Úgy van, úgy, de ne szólj róla, kérlek, semmit.~Erre
12 1, 24 | Lazsányiék és Katica? Apuska, szólj, kérlek, vendégeidnek.~-
13 1, 27 | tartotta az alkut (te se szólj róla, Mimike, egy teremtett
14 1, 31 | lábával toppantott.~- Ne szólj hozzám, ha az életed kedves!
15 II, 7 | tiszta papirossá. Ugye nem? Szólj hát Mucikám, édes kedves
16 II, 12 | vagyok.~- Ki bántott, pajtás? Szólj, mi oka szörnyű fájdalmidnak?~-
17 II, 30 | vagy - aggódik az anya --; szólj, mi bajod, édes gyönyörûségem?~-
18 II, 32 | titkos szerelem epeszt? Szólj, kedvesem, s legyen szerelmed
19 II, 36 | szomszédját döfte meg, hogy: no, szólj már te is’ more!~De most
20 II, 36 | arccal.~- Mi bajod, Dick? szólj, mi történt, hogy ilyen
21 II, 36 | neveztek az egyetemen.~- Szólj hát az isten szerelmeért!~
22 III, 14 | magát a vendéglõst s így szólj hozzá körülbelül… - Uram,
23 III, 32 | annyira elsápadva, Nelli? Szólj hát.~- A doktor megijesztett,
24 III, 94 | hova mit küldjön. No, de ne szólj szám, ne fájjon fejem. Hát
25 III, 118| rajta látnak, sőt - de ne szólj szám, nem fáj fejem - bizony
26 III, 128| keresztülmégy Kisfalván, szólj be a feleségem nõvéréhez,
27 IV, 97 | csináltál? Valld be! De ne is szólj, hallgass; aki gonosz, az
|