Rész, Fejezet
1 1, 3 | természetû parasztember elájul és eszét veszti. No, de azért felesleges
2 1, 3 | legdrágább kincsét: józan, ép eszét, én a földi birtokát adom
3 1, 4 | úgy megzavarta az ifjú eszét. Akárki mit mond is, van
4 1, 4 | megbolondult öreg korára, eszét vesztette, éppen mikor a
5 1, 16 | eltûnése meggyengíté a húgom eszét.~- Tegyen ítéletet felséged -
6 1, 18 | darabkát, hogy az ember eszét elvegye.~Ah, az a csipkeköntös!
7 1, 19 | hogy rajta felejtette az eszét. Az pedig ravaszul csak
8 1, 19 | én ösmerlek, elveszed az eszét, úgy megy akaratod után,
9 1, 24 | magyarul, de ha összeszedte az eszét, alig ejtett jelentékeny
10 1, 27 | jelent: »megtalálta a jobbik eszét«, nagyuraknál annyit jelent: »
11 1, 31 | fájdalmasan mondták: Elvette az eszét a nagy öröm.~De Vince, az
12 1, 33 | állhatatos maradt. Apja furfangos eszét nem örökölte, se a rangját;
13 II, 3 | sebes hajtásban. Ahun la. Az eszét hagyta el a nagyságos úr.~.......~
14 II, 5 | õ bizony nem koptatja az eszét ilyen bolond rébuszok kitalálásán,
15 II, 6 | valami bolondságon töri benne eszét a nagyobbik kisasszonyka,
16 II, 16 | iszik is, nem issza el az eszét, hanem minél többet iszik,
17 II, 17 | megjöttek a boros butéliák, eszét sem tudja örömében.~- Miféle
18 III, 2 | az a személy elvehette az eszét, bevehette magát a szívébe;
19 III, 2 | megvette szívét, hogy az eszét is elvette. Ezek a becsületes
20 III, 83 | Elvesztette biz az szegény az eszét is!«~Aminthogy csakugyan
21 III, 88 | remek zacskókon törte az eszét Töviskes uram számára.~A
22 III, 100| kérdezõsködött. Tartsa hát az eszét egy rakáson.~- Csakugyan,
23 III, 107| akkor gyûjtötte össze az eszét egy rakásba, amikor éppen
24 III, 145| kincs!~Az apja felosztja az eszét a fiai közt - s neki mégis
25 III, 148| öccse (az egész família eszét magánál tartotta a derék
26 IV, 101| rendesen elferdíti a férje eszét. Okos emberbõl bolondot
27 IV, 152| elöl eresztvén az éles eszét, aztán így szólt fölénnyel:~-
|