Rész, Fejezet
1 1, 4 | nedv volt. Egészen belement arcába. Olyan piros lett, mint
2 1, 13 | úr szelíd, szinte szomorú arcába, aztán hanyagul, lustán
3 1, 17 | Összeszisszent, azután a Matuska arcába köpött és visszament a lovához.
4 1, 25 | Kállay összerezzent, a vér arcába tódult és nagy bosszankodásban
5 1, 27 | beljebb nyomván kalapját az arcába, letért a hosszadalmas rendes
6 1, 31 | visszatartja, mire a vér az arcába tódul és a halántékaiban
7 1, 33 | sok emberfej közt.~Filinek arcába szökött a vér, valami különös
8 1, 34 | szinte belevágta az Apró uram arcába.~- Hát meg is lesz - biztatá
9 II, 3 | feleségemen.~Aladárnak arcába szökkent a vére.~- Folytassa!~-
10 II, 3 | mélyebben húzta kalapját arcába.~- Nagyságos uram, hû embere
11 II, 4 | Szepi.~Sárikának vére mind arcába szökkent...~Az ebédnek,
12 II, 11 | pedig mind odatódult halvány arcába. Megragadta a grófnõ karját
13 II, 38 | amennyi szükséges.~Vilmának arcába szökkent a vér. A sértést
14 II, 51 | Henriette-ével. A leánynak arcába szökött a vér, maga az ifjú
15 II, 62 | erõs szivarfüstöt annak arcába fújva, hetykén felelt vissza:~-
16 II, 99 | figyelmesen nézve a beszélõ arcába: vajon hova céloz ez a kérdés?~-
17 II, 120| kihívólag nézett a tanár arcába.~Berkes tanár úr mindig
18 II, 123| az asszony jóságos szelíd arcába, melybõl a szeretet melege
19 II, 127| figyelmesen nézve a beszélõ arcába: vajon hova céloz ez a kérdés?~-
20 II, 141| szöktetõje faképnél hagyta, ez arcába kergette a vért. Dühös volt.
21 III, 1 | Amint Bohuska bátyja dúlt arcába nézett, egyszerre sírásra
22 III, 2 | major juhásza mereven az arcába nézett. Bizony össze-vissza
23 III, 23 | hallotta a dicsekedést, arcába tódult a vér, ajkaiba harapott
24 III, 25 | szoknyácskáival, addig csapkodta arcába a kötényét, míg egyszer
25 III, 56 | magát úgy, hogy a piruló arcába ne lásson.~- Hát az jó lesz-e,
26 III, 128| örömet nem mutatott.~A kis arcába néztem: a fiú meg volt egészen
27 IV, 152| Nem is volt?~- Nem.~Az arcába néztem.~- Nem csalsz meg,
|