Rész, Fejezet
1 1, 12 | nagytiszteletû Piskárkosi Szilágyi Márton uram, a híres matematikai
2 1, 12 | is négy«, - mondom, maga Szilágyi uram is minden esztendõben
3 1, 12 | legyõzni?~Maga Piskárkosi Szilágyi Márton uram is így szólt:~-
4 1, 12 | Elõlépett a szépséges leányzó, Szilágyi Magda, talpig ünnepi ruhába
5 1, 12 | szemtõl-szembe megdicsérték Szilágyi Márton uramat, hogy olyan
6 1, 12 | koldusdiák!~Maga a szép Szilágyi Magda is olyan szelíd részvéttel
7 1, 12 | bongósan Debrecenbe, a Szilágyi professzor uram udvarára…
8 1, 12 | kastély udvarán fogadná a szép Szilágyi Magdaléna, mint háziasszony.
9 1, 12 | Nesselroth vezette a pestit, Szilágyi professzor a debrecenit.
10 1, 12 | erdõn, s hogy szeretett belé Szilágyi Magdába (Ejha! - dünnyögte
11 1, 12 | dünnyögte közbe a jelenlevõ Szilágyi uram), s ebbõl a szikrából
12 1, 12 | õfelsége:~- Nos, Nesselroth és Szilágyi uraimék, most már megadom
13 1, 12 | kifogásom ellene! - nyilatkozék Szilágyi.~A két fiatal vitéznek az
14 1, 13 | aki ebbõl felrázza.~- Hát Szilágyi? - szólt közbe ifjabb Wildungen.~-
15 1, 15 | igazságtalanságból ragadt rá; Szilágyi Mihály elfogatása csinálta
16 III, 94 | együtt táncolt valamikor a Szilágyi Erzsébet anyakirályné nevenapján.~
17 III, 136| záratta anyai nagybátyját: Szilágyi Mihályt.~Valószínû is, hogy
18 III, 136| egyszer kimondta, visszavegye.~Szilágyi Mihály uramnak pedig annál
19 III, 136| belülrõl, és viszi a kulcsokat Szilágyi Mihálynak.~- Elfoglaltam,
20 III, 136| a király? - kérdé mohón Szilágyi.~- Azt üzené, hogy a nagybátyjára
21 III, 136| Nonono - dörmögé az öreg Szilágyi elfordulva, hogy a könnyeit
22 III, 136| Hát úgy, hogy ez a vár a Szilágyi Mihály uram vára, kegyelmednek
23 III, 136| nélkül a szakács, ha maga Szilágyi nem jön le, s nem parancsolja
24 III, 136| csakugyan megtörtént nemsokára. Szilágyi Mihály holta napjáig bírta
25 IV, 127| szelíd arcú nagy asszony, Szilágyi Erzsébet, elõkiabálva valahonnan
26 IV, 134| látszott e pillanatban. Szilágyi Dezsõ jött fújva, lihegve.~-
|