Rész, Fejezet
1 1, 1 | szép menyecskét a hideg lelte utána.~No, a menyecskék
2 1, 1 | utálta el saját magát… mint lelte meg élte fordulópontján
3 1, 9 | felé, hol a gróf halálát lelte.~Az õszi nap kellemes verõfénye
4 1, 17 | lublói sztarosztát is a hideg lelte utána.~Úgy bizony, a sztaroszta,
5 1, 19 | meresztette a szemeit, hogy mi lelte a különben komoly Domine
6 1, 23 | õket haza.~Nem tudom, mi lelte Piroskát, talán a zavarából
7 1, 24 | megbámulhatta volna.~- Mi lelte ezeket? - kérdém csodálkozva.~
8 1, 25 | koma ámult-bámult, mi nem lelte a tekintetes urat. Hiszen
9 1, 27 | lassú, panaszos hangon. - Mi lelte önt? Mit akar tõlem?~- A
10 1, 32 | volna ereibe, nyugtát nem lelte, az életkedv pezsegni kezdett
11 1, 32 | ment, mint a patyolat. Mi lelte ezt, mi lelte? Hogy egyszerre
12 1, 32 | patyolat. Mi lelte ezt, mi lelte? Hogy egyszerre valóságos
13 II, 3 | Figyelmes kezdett lenni.~- Mi lelte ma ezeket? - kérdezé magában.~
14 II, 22 | fõvel tartja a gyeplõt.~- Mi lelte kelmedet? Mitõl foly úgy
15 II, 30 | származna...~- De hát magát mi lelte, Károly úrfi, hogy olyan
16 II, 30 | nem bírják elképzelni, mi lelte.~- Édes, kedves fiam, tán
17 II, 72 | tetted. De hát akkor mi lelte magát, édes Péter?~- Oh,
18 II, 99 | görcsösen megrándul.~- Ah, mi lelte kegyedet? az istenért! Rosszul
19 II, 103| pedig, mert Gergely napján lelte, »Szegedi Gergely« nevet
20 II, 127| görcsösen megrándult.~- Ah, mi lelte kegyedet, az istenért?!
21 III, 1 | fejére bocsátá.~- Miklós, mi lelte önt? Neheztel rám, mert
22 III, 2 | megbetegedett. S amiben kedvét lelte eddig, megvetette a fényt,
23 III, 114| néni, kezét csókolom.~- Mi lelte, hogy olyan korán kelt,
24 III, 120| is elhanyagolja. Ej, mi lelte önt, aki mindig úgy szokott
25 IV, 84 | mereven nézett. Kérdezték, mi lelte, mit néz oly merõen?~- Ne
26 IV, 127| lezuhant és szörnyû halálát lelte.~Roppant birtokait fia örökölte,
|