Rész, Fejezet
1 1, 13 | Bizisten nem rossz. Ki hinné a XIX.-ik században? Ebben
2 1, 14 | sokba. Az ember szinte azt hinné, hogy idehozatta neki az
3 1, 25 | a kibúvó napfényben… Azt hinné az ember, hogy Zrínyi Ilona
4 1, 27 | beszedné a bárkájába, azt hinné az új emberiség (ha el tudná
5 1, 27 | trófeát, hogyha valaki nem hinné, milyen magasan voltam fönt,
6 1, 33 | szégyen lenne az? Még azt hinné, hogy nem szívesen adják
7 1, 35 | mezõn laikus szemmel, azt hinné, egy zsírosabb, gazdagabb
8 II, 3 | zsongássá törpül; az ember azt hinné, hogy már nem is él egészen
9 II, 6 | marcona alak, az ember azt hinné, hogy egyenesen hadseregek
10 II, 17 | boldogságának alapját. Ki hinné, hogy arra holmi babcsuszpajsz-féle
11 II, 24 | ha be lenne avatva, sem hinné egészen, hogy az csak egy
12 II, 43 | nyomorban levõ édesanyját. Nem hinné nagyságod, hogy e gyermek
13 II, 86 | az ábrázatját. Bizony nem hinné el mai nap már senki, hahogy
14 II, 107| tárcarovatokban százféleképpen. Azt hinné az ember, hogy ez a jövõ
15 II, 121| nem jönne meg, még el sem hinné Kossuth, hogy már egy évvel
16 III, 1 | derék dolog, Anika! Azt hinné az ember, vendég van a háznál.~-
17 III, 1 | neki egyet, s Istók már azt hinné, no, ezt most a barátság
18 III, 8 | barátja…~- Hüm! Pedig azt hinné az ember, hogy mivel olyan
19 III, 26 | Tévedne pedig, aki azt hinné, hogy ezt fösvénységbõl
20 III, 31 | esztendeje nem aludt ágyban. Azt hinné, hogy a föld legboldogabb
21 III, 48 | szegedi bicska.«~Hát azt hinné ezek után az ember, hogy
22 III, 55 | ártatlanságát, senki el nem hinné. S ha vétkesnek hiszik,
23 III, 64 | annyit, hogy az ember azt hinné, nekünk, akik elkéstünk,
24 III, 144| MAGYAR ÖRDÖG~1884~Még azt hinné valaki, hogy üresedésben
25 IV, 131| gyanánt õriznek… Nem is hinné el, hogy meggyóntam az összes
26 IV, 137| Hiszen éppen megfordítva hinné az ember.~- Ej, dehogy!
|