Rész, Fejezet
1 1, 8 | kívánni sem lehet, mint õ. Hallgatag, ravasz, titoktartó, kegyetlen
2 1, 9 | mert senkije sem volt. Hallgatag, zárkózott kedélyû volt,
3 1, 9 | úton sebesen röpíté õket, hallgatag és gondolkozó volt, csupán
4 1, 9 | reszketett.)~Útközben a gróf hallgatag volt, többször rám nézett
5 1, 12 | Sokáig mentek egymás mellett hallgatag, míg megszólalt Pista:~-
6 1, 18 | szirmokat. »Látom - nem látom?«~Hallgatag kis virág titkot tud tartani,
7 1, 20 | végzõdik kis városban. A hallgatag házikók zsalus ablakai elõtt (
8 1, 23 | a boldogtalan szerelem hallgatag, magába zárkózott, de a
9 1, 23 | mindent meghoz. Legyen okos és hallgatag, mert ha csak egy szót ejt
10 1, 27 | magát az egyenes földön, egy hallgatag erdõbe zárva? S az unalom -
11 1, 33 | milyen szomorú.~Tényleg hallgatag volt egész nap, alig szólt
12 II, 2 | órái: ott járt-kelt Párizs hallgatag utcáin, és olvasta az emberek
13 II, 15 | kedvre. Guyon szomorú volt és hallgatag; az ételben is csak piszkált,
14 II, 22 | Bokros erre a fenyegetésre hallgatag maradt.~- Tyû! Milliom adta!
15 II, 36 | Károly? De miért vagy oly hallgatag?~- Gondolkoztam - felelte
16 II, 38 | is! A beszélõ virágok a hallgatag, hitvány tárca helyett!~
17 II, 51 | irodaszemélyzet képezte; hallgatag, elmélyedt arcok, mint valami
18 II, 68 | ér. Ez a Rubikon. Zsiga hallgatag természete ilyenkor fölenged,
19 II, 134| kalandozott a néptelen, hallgatag utcán, hol a kisváros csendjét
20 III, 1 | az illedelem. A Brezina hallgatag fái nem tanították meg õt
21 III, 1 | fák levelei suttogják, a hallgatag bércek hangot adnak, a föld
22 III, 1 | Egész nap szórakozott, hallgatag. A Brezinák dalai pihennek.
23 III, 83 | ritkán jött össze, s akkor is hallgatag maradt, férjét sohasem emlegette.
24 IV, 50 | levelei nem mozdultak, az erdõ hallgatag volt.~Vadásztársamnak élesebb
25 IV, 68 | hát azoktól ki tartson. Hallgatag emberek azok már.~Pedig
26 IV, 123| jószívû lélek, de mint hallgatag ember ismeretes. Most csodálatosan
|