Rész, Fejezet
1 1, 1 | dömöcköli, egy öreg, õsz hajú embert, aki kezét összetéve
2 1, 9 | szürke szemû, rövidre nyírott hajú öregember, szakállát, bajszát
3 1, 9 | szürke szemû, rövidre nyírott hajú öreg ember, szakállát, bajszát
4 1, 11 | asztalokhoz a tótok, gesztenyeszín hajú, hosszú, vékony legények,
5 1, 11 | kunyhóból eközben egy hófehér hajú paraszt gurult ki, kíváncsian
6 1, 12 | jobban megnézte a hosszú hajú, szõke ifjút, fölkiáltott: -
7 1, 14 | midõn egy drabális, kuszált hajú, ragyás ember rohan ismét
8 1, 19 | Mennydörgettét! - mondta az õsz hajú Brunszvik. - Bár addig tartanának
9 1, 27 | Balassák sohase sietnek.~Az õsz hajú szolga a fejét rázta kimenõben,
10 II, 25 | visszaemlékeznek rám, milyen »fehér hajú, kedves gyermek« voltam.~-
11 II, 40 | 35 éves, sovány, hosszú hajú egyéniség, szenvedélyes
12 II, 46 | szögletén. Szomszédja egy veres hajú zsidó fiú volt, ki szinte
13 II, 46 | viseltetett a rút, veres hajú fiú iránt s nemegyszer adott
14 III, 1 | szürke szemû, rövidre nyírott hajú öregember, szakállát, bajszát
15 III, 2 | nézd meg jól azt a hosszú hajú, magas embert - súgja kis
16 III, 37 | lépésnyire.~Szemben egy borzas hajú fiú-gyermek jött bõgve,
17 III, 122| dúlt tekintetû, kuszált hajú ember megfordult a Kálvin
18 IV, 8 | kalamárisát.~Nagy, vöröses hajú, szemöldök nélküli ember
19 IV, 22 | VÁROSUNK ATYÁI~1885~Egy õsz hajú aggastyánt láttam egy idõ
20 IV, 34 | somfordált. A másik vörhenyes hajú kópé megállt kissé közelebb
21 IV, 45 | aki a Dákosék kalászszín hajú leányzója, Eszter körül
22 IV, 59 | a madárképû, galambfehér hajú emberke egy nap beállított
23 IV, 69 | várt, egy rövidre nyírt õsz hajú, alacsony termetû, buksi
24 IV, 69 | Éppen egy kondor fekete hajú leány ment el az úton, s
25 IV, 121| magas, sovány, rövidre nyírt hajú alak sápadt, dúlt arccal,
26 IV, 152| csak a búzakalász-szín hajú fejecskéjét horgasztotta
|