Rész, Fejezet
1 1, 4 | e percben hangzott föl a zene, a régi jó idõk csárdása.~
2 1, 8 | e percben hangzott föl a zene: a régi jó idõk csárdása.~
3 1, 12 | viselheti a kardkötõt.«~A zene felharsant (a híres Csomornyó
4 1, 13 | Járásuk, tartásuk mintha zene volna. Valahol messze a
5 1, 14 | Kellemes nyári alkony volt. A zene hangjai lágyan szûrõdtek
6 1, 19 | megiramodnak a lovak s felharsan a zene.~Íme megvan a jel!~Az úrnõ
7 1, 35 | poharaikat, és a lármásabb zene miatt, mely most következett,
8 II, 13 | gyorsan ürülnek, a várban víg zene hangzik, s messze hallatszik
9 II, 13 | gyorsan ürülnek, a várban víg zene hangzik.~S messze hallatszik
10 II, 13 | császári pompás termeket a zene hangjai tölték be.~Tiberius
11 II, 13 | nem látszott észrevenni.~A zene hangzott, a billikomok ürültek.
12 II, 40 | valóban oly szép, mint a zene...~- Legyen köztünk béke -
13 II, 83 | propriája elrettentõ példának.~A zene utolsót harsan - vagyis
14 II, 90 | közeledik a hûvös éjfél, halk zene mellett a füzesben megkezdõdik
15 II, 99 | fülbemászó, mint a hajnali zene. Oh, szegény, szegény Miss
16 II, 111| az egy olyan fönséges zene ehhez a tánchoz, melynél
17 II, 117| azonnal abbanhagyták, a zene azonnal megszûnt játszani,
18 II, 123| kihallatszott, mint valami mennyei zene:~»Adj, istenkém, jó éjszakát
19 II, 135| pillantásaik találkoznak.~Este a zene andalító. A hölgyecske lefekvés
20 II, 135| ot. Attól elalszom, míg a zene megkezdõdik.~Tizenhatodik
21 II, 135| nyitányt játsszák. Gyönyörû a zene, de még gyönyörûbb a menyecske.~
22 III, 2 | a szívekig hat, mint a zene, mely, mikor már elhal is,
23 III, 71 | darabon láthatók…~Tündéri zene szólal meg, melyhez fogható
24 III, 91 | minden szó sajátos bájos zene volt az õ vékony ajkai között.
25 IV, 117| eldisputált velem, az antik zene pártját fogva.~Az irodalmat
|