Rész, Fejezet
1 1, 28 | tanfelügyelõségi tollnok, a fõispáni titkár, járásbírósági aljegyzõ,
2 1, 34 | miatta.)~Az elõszobában egy titkár ült, az íróasztalnál. A
3 1, 34 | nem lehet - utasítá el a titkár -, az elnök úr ma ingerült
4 1, 35 | belülrõl lehajigálni Hanck titkár, meg nem állhatta, hogy
5 1, 35 | mennyire fogja tartani?~A titkár nem felelt, csak némán mutatott
6 II, 117| be ön a titkáromat is.~A titkár megjelent.~- Mr. Toby, fogalmazzon
7 II, 117| Értem, Sir! - mondá a titkár meghajolva.~- Még egyet,
8 III, 90 | Utique - szólt a tisztelendõ titkár -, nem sok, bizony nem sok,
9 III, 90 | Erre már megakadt a püspöki titkár. Hát ugyan mi is csak? Végiggondolt
10 III, 90 | Négyet. A kapus van itt, a titkár, az inasom meg a szakácsné,
11 III, 90 | csapkodták az épületben. A titkár majd feltaszított a lépcsõkön,
12 III, 118| ott találta szorgoskodva a titkár urat, még csak azt sem kérdezte
13 III, 118| jelentést a vármegyéhez. Amit a titkár csinál, az mind nem ér semmit.~
14 III, 118| Mindenki megkapta a magáét, a titkár a lelkiörömét, amiért egy
15 IV, 25 | mondá a titkárjának.~A titkár felbontotta, és kihúzta
16 IV, 25 | olvassa el a levelet is.~A titkár fölolvasta az írást harsány
17 IV, 25 | csak még fel egyszer.~A titkár még egyszer felolvasta.~-
18 IV, 25 | semmi sem történt volna.~A titkár csak nézte, nézte egy darabig,
19 IV, 65 | az ügydarab az iktatón, a titkár és fogalmazó kezén) kiadja
20 IV, 109| alapvonásai.~Természetesen, a titkár úr udvarol neki, de Nina
21 IV, 109| nagyságos papa is észrevette a titkár úr gerjedelmét s egy idő
22 IV, 109| Mert ön is megérdemli.~A titkár szomorúan sóhajtott:~- Nekem
23 IV, 152| volna a dolog, ha a fõispáni titkár, aki pedig éppen most dobja
24 IV, 152| szûzdohány és a fõispáni titkár egyugyanazon idõben lehetetlenség,
25 IV, 152| nem adom száz forintért!~A titkár is mosolyog, de hogyisne,
|