Rész, Fejezet
1 1, 3 | küszöbön. Nagyot, mérgeset mordult a fekete kabátok láttára,
2 1, 11 | izmokat.~- Csitt, te fattyú! - mordult fel. - Nem szégyenled magad
3 1, 12 | azzal a sárga csikóval - mordult fel Gergely gazda. - Ételt
4 1, 12 | úr?~- Elment az esze? - mordult rá amaz bosszúsan. - Én
5 1, 21 | No, az volna még szép! - mordult meg a vicebíró, s azzal
6 1, 21 | Jóska gyerek, azt mondom - mordult rá haragosan a vicebíró. -
7 1, 22 | mesterségét. »Ej, bolondság - mordult fel a parasztkirály -, az
8 1, 22 | Ugyan hagyjon békét - mordult fel Gál uram, mintha restellné
9 1, 23 | smaragdszemek… ~A nagyapa rám mordult:~- Mit nézegetsz hátra minduntalan?~-
10 1, 23 | vicsorította a fogát és egyet mordult, amitõl mindjárt csönd lett
11 1, 26 | nádast!~- Mit bánom én! - mordult rá a gazda -, hadd égjen,
12 1, 27 | Iszen elfogadnám - mordult hátra Gilagó -, de lássátok,
13 II, 37 | el a tálat s kedvetlenül mordult Katira.~- Hát a gombával
14 II, 45 | haladott, mely haragosan mordult a cárnõre és rá akart rohanni.~
15 III, 46 | fölriadt nagyasszony haragosan mordult rájuk:~- Fölveritek itt
16 III, 74 | beszélt, hanem csak rájuk mordult, ha valami kívánsága volt.
17 III, 83 | addig van az, spektábilis - mordult fel Pélly uram méltatlankodva. -
18 III, 138| fölnéztem.~- No, mi bajod? - mordult rám mérgesen.~- Ejnye te
19 III, 146| köveken.~- Mi van ott künn? - mordult fel nagybátyám, ki igen
20 IV, 97 | botjával, amire a Tisza dühösen mordult fel, de esze ágában sem
21 IV, 99 | kocsisom ráncigálni kezdé, mordult egyet, de a szemeit ki sem
22 IV, 121| letetted?~- Hát mi van abban? - mordult rám, és úgy látszott nekem,
23 IV, 127| azt, ami a sasnak való - mordult rá a csatlósok hadnagya, -,
24 IV, 137| férjhez a Marika?~- Kihez? - mordult fel az öregúr. - Hát azt
25 IV, 152| hát ránk?~- Harakszok - mordult fel indulatosan -, mert
|