Rész, Fejezet
1 1, 14 | megszorultak volna; ezek a régi jó lelkek hadakoztak, kalandoztak,
2 1, 17 | békák.~Ah, a hűtelen, galád lelkek! De jól megmondta az Anka
3 1, 33 | fáradságot, mert ilyen a finom lelkek gyöngédsége. De hasztalan.
4 II, 36 | megjavítani csak a nagy lelkek sajátja. Ezt is mondd el,
5 II, 66 | amikor õk felszabadulnak s a lelkek országába vétetnek föl.~-
6 II, 66 | nem vétetnek fel rögtön a lelkek országába? - szakítá félbe
7 II, 66 | gyermekekrõl sem feledkezik meg. A lelkek a gazdagokat álmukban arra
8 II, 71 | egy kis pokol, melyben égõ lelkek jajgattak és sivalkodtak;
9 II, 72 | indokból teszik a kárörvendõ lelkek (különösen az íróktól kitelik),
10 II, 95 | de mindenütt akadtak jó lelkek, akik házukba fogadták,
11 III, 55 | az ékszerészek nagyon jó lelkek - azok megteszik, hogy bepörlik
12 III, 83 | egyenest, ha jó járatba való lelkek kegyelmetek!~A baglyok szétrebbentek
13 III, 102| Hiszen arra idõ kell, míg a lelkek meghíznak. Mert a választó
14 III, 102| kiabálva futott ki a nép. A lelkek nyihogtak a szekereken,
15 III, 102| rendben ment. Szavaztak a lelkek másnap, mint a parancsolat.
16 III, 125| pretendens. Magasan száll a lelkek ára. Öt pecsétes levelek
17 III, 144| várta egy akácfa alatt a lelkek óráját. Íme pont éjféli
18 III, 148| nótárius is azt mondogatta:~- A lelkek hazajárásában nem hiszek
19 IV, 85 | parancsolást.~Az alvilági lelkek lesütötték fejüket, mintha
20 IV, 85 | várta egy szomorúfûz alatt a lelkek óráját. Íme, pont éjféli
21 IV, 86 | tegnap egy hete adtak be a lelkek egy instánciát az úristenhez,
22 IV, 86 | fáradozom, mert én vagyok a lelkek ügyvédje és közbenjárója.~-
23 IV, 129| Összeborzadtam, mintha elkárhozott lelkek bús sóhaja suhogna a fák
24 IV, 131| tudom, hogy a hit a makacs lelkek fészke, a nyomorultak vigasztalása
25 IV, 141| könnyebben melegít át; e naiv lelkek, kikrõl minden hímpor még
|